Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

1967. OKTÓBER 25.. SZERDA rí» «uni KMMap 3 NEB-vizsgálat a személyszállításról JUBILEUMI VERSENYBEN Napirenden a megyei autóbuszközlekedés Hajnali fél öt, csípős őszi szel fúj, a sűrűn permetező esőben legalább harmincán állnak az út szélén a meg­állónál a sötétben. Végre fel­tűnik a kányái-ban a busz lámpája. Hirtelen fékez a ve­zető, mégis túlhaladt a táb­lán vagy 25 méterrel. Futás utána a nagy sárban, a tó­csákon keresztül. A kocsi már zsúfolva van, de még föipréseli magát huszonöt em­ber. Többen nem férnek. F,z az utolsó megálló a három kilométerre levő vasútállo­más előtt. Akik lemaradtak, várhatnak 20 percet a kö­vetkező buszra, vagy elin­dulhatnak gyalog. Teljesen egyre megy; vonatjukat így is, úgy is lekésik, nem ér­nek be időben a gyárba. Ez a jelenet bizony elég gyakran ismétlődik és hely­színéül sok községet meg­nevezhetnénk Pest megyé­ből. A MA VAUT hálózata egyre inkább terebélyesedik és hétköznapokon a megyé­ben, közel 300 ^ezer ember utazását biztosítja! A népi ellenőrzés idei vizs­gálata, amelyben fölmérte a személyszállítás helyzetét, meg is állapítja; a legdina­mikusabban fejlődő ágazat a közúti közlekedés. A MÁVAUT országos je­lentőségű, fontos szerepet tölt be: a megyei járatok zöme, amellett, hogy ellátja a hely­közi forgalmat, általában a MAV-val, a HÉV-vei jól ösz- szehangolt menetrend sze­rint, a vasúti fő vonalakhoz szállítja a bejárókat és ezzel reszt vesz a főváros ipará­nak munkaerő-ellátásában. Ugyanehhez járul hozzá, s nem kis mértékben, a Fő­városi Autóbuszüzem is, amely a Budapestet övező perem- községek nagy részében tel­jesíti, méghozzá jól, a sze­mélyszállítási feladatokat. Ez az érem egyik oldala. A másik, amiről a NEB jelentése ugyancsak hosszan és részletesen beszél; azok a körülmények, amelyek kö­zött a buszforgalom na­gyobb részét biztosítja a MA VAUT. Ezek a körülmé­nyek — egész sor meghatá­rozó tényező következtében — egyáltalán nem rózsásak. Nézzük sorjában. A legelső tényező, amely sokkal hátrányosabb hely­zetbe hozza a MÁVAUT-ot a vasútnál, az ufak állapota. Bár az elmúlt tíz évben az úthálózat is sokat fejlődött, a forgalom növe­kedésével nem tudott lé­pest tartani. Bizony, a né­hány betonnal, vagy aszfalt­tal burkolt főútvonalat ki­véve, az utak nagy része rossz, KIEMELT BUDAPESTI MUNKÁRA, KIEMELT BÉRREL KERESŐNK kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat, ácsokat, asztalosokat, villanyszerelőket, dömpervezetőket, vízszerelőket, vízszerelők mellé férfi segédmunkásokat, valamint festőket. Kőművesek és férfi segédmunkások részére szállást biztosítunk. JELENTKEZÉS. ÁPRILIS 4 MAGASÉPÍTŐ KTSZ Bp. Vlll„ Auróra u. 23. gidres-gödrös. A dabasi já­rásban például Inárcs vas­útállomásnak van a legna­gyobb csatlakozó forgalma, ide szállítják a buszok Ka- kucs, Ujhartyán, Újlengyel és Sári lakóit. „A rossz es egyre romló utakon a csat­lakozások miatt a menetren­di sebességet tartani kell, így nő a balesetveszély. Rend­szeresek a rugótörések, ame­lyek miatt a kocsik egy nap­ra kiesnek a forgalomból." Hasonló a helyzet a rácke­vei, a monori, a váci járás­ban is. A szobi járásban, a Dunától északra, egyes vo­nalszakaszokon rossz időben a közlekedés életveszélyes. Különösen rossz az út töb­bek között még Kartal és Verseg területén, ezenkívül Vácszentlászló, Zsámbok és Túra között is. Az egyik leg­fontosabb előfeltétel; az utak építése, karbantartása vi­szont nem tartozik a MÁ­VAUT hatáskörébe, azok fe­lett a KPM Közúti Igazga­tósága rendelkezik. A másik döntően fontos té­nyező; a járművek száma és elhasználódott állapota. A zsúfoltság a legtöbb vonalon és különö­sen a hajnali, reggeli, vala­mint a délutáni órákban igen nagy. Jellemző, hogy nem­egyszer o 90 személyes buszo­kon 130-an is utasnak, mint például a Nagykőrös—Kőcser vonalon. Az is megtörténik a dabasi járásban, hogy a diá­kok a tanítás után még a dél­utáni, 16 órai busszal sem tudnak hazatérni A túlzott igénybevétel nem használ a kocsiknak, ez is egyik oka a rongálódásnak, a hibáknak. Persze, sok ok egymásból kö­vetkezik. Nem egy nagy for­galmú vonalon, mint pél­dául Ráckeve, Dömsöd, Szi­getbecse, nagyobb befo­gadóképességű buszokra len­ne s^kség. Ha tudnának is elegendőt beállítani, akkor sem lehetne a jelenlegi rossz útviszonyok miatt Egyéb­ként ebben a járásban a gya­korta meghibásodó kocsik gyors javítását akadályozza, hogy a javítótelep Szigethal­mon van. A MÁVAUT vezér- igazgatója a NEB által hozzá elküldött jelentés kifogásoló megállapításait elismerve, hangoztatja: A gépkocsiállo­mány 40 százaléka a null ér­téken aluli és jó részük se­lejtezésre szorul . 1967 és 196S éltekben előreláthatólag jelentős állományfelfrissítést tudunk biztosítani. A közel­jövőben érkező új autóbu­szokkal csaknem 70 gépko­csit váltunk le és 1968-ban is 90 autóbusz és 20 pótkocsi se­lejtezését tervezzük. Pótlá­sukra korszerű autóbuszokat igényeltünk. Folytatjuk az ez évben megkezdett csuklási• tási programot is. 1967-ben 20 csuklós autóbusz került be­állításra. 1968-ban pedig to­vábbi 29 üzemeltetését ter­vezzük.” Ezt ígéri a MÁVAUT igazgatósága. A NEB vizsgálata azt is megállapította: a járműpark növelésével nem tart lépést az állomások fedett várakozóhelyek, meg­állóhelyek létesítése. Olyan városokban, mint Cegléd és Nasvkőrös. a meglevő busz- pályaudvarok elavultak, ki­csik, ezért túlzsúfoltak s olyan járási székhelyen, mint Nagy- ka ta, egyáltalán nincs busz­állomás. De már az új, szép váci buszpályaudvar is szűk a forgalom gyors ütemű emelkedése miatt. A fedett megállók létesítése a tanácsok feladata lenne. Az utóbbi években több igen tetszetős épült is. A meglevők száma azonban a megállók számához viszonyítva, — elenyészően ke­vés. Ugyanakkor ezek a fe­dett várakozók elhanyagoltak, piszkosak, úgy tűnik, teljesen A MÁVAUT az észrevéte­lekre reagálva közölte: a vál­lalat csak a forgalmi csomó­pontokban létesíthet állomá­sokat, illetve erre a célra is csak akkor kap hitelt, ha az építési költség felét az érde­kelt tanács vállalja. Mégis e téren előrehaladnak: a közel­jövőben megépül az óbudai autóbuszállomás, a Monoron és Pomázon elkezdett építke­zéseket előreláthatólag jövőre befejezik, s Érden elkezdik a pályaudvar, valamint a hoz­zá tartozó műszaki vizsgáló­hely építkezéseit. Ami a fe­dett várók, le- és felszállóhe- lyek Létesítését, megvilágítá­sát és nem utolsósorban rend- bentartását illeti, teljesen egyet lehet érteni a MÁ- VAUT-tal: mindez a tanácsok hatáskörébe tartozik, s ren­dezettségük, tisztaságuk ter­mészetes részét képezi a vá­rosok, a községek rendjének. A NEB jelentése rengeteg kisebb-nagyobb jelentőségű, de az utazók szempontjából fontos hiányos­ságot is fölvet. Ilyen többek között az új 80 személyes bu­szok hibás tervezése, vagy az azonos távolságú vonalak elté­rő díjazása. Egyes helyeken szükséges, hogy jobban fi­gyelembe vegyék a vasúti csatlakozásokat, az üzemek munkakezdését. Makád és Szi­getbecse felől, a Csepel Autó­gyárhoz érkező járatok pél­dául rendszeresen késnek, nem tudják betartani az elő­írt menetidőt, mert nincs a kocsikon kalauz, s a vezetők adják ki a jegyeket. Ez egyéb­ként másutt is késéseket okoz. Szó esik arról is: megoldatlan Cegléd közlekedése, mert autóbusz a vasútállomástól csak a város közepéig jár. Nyilvánvaló: a nagy kiterjedé­sű város egész területét át­fogó járatokat kell rendsze­resíteni. Jogos az a kifogás, hogy a kalauzok nem mindig rendelkeznek elég bérletjegy- gyei, a ceglédi állomáson nem is árusítanak. Kifogásolható, hogy egyes járatokon a sze­mélyzet nem mondja be a kö­vetkező megállóhelyeket. Megnyugtató és biztató az a felelősség, amellyel a MÁ­VAUT igazgatósága a NEB- jelentés által fölvetett kér­désekre válaszol és közli a hi­bák megszüntetésére tett in­tézkedéseit. — Az alapvető tényezők azonban — ahogyan a NEB értékelése is leszögezi — a vállalaton kívül esnek. A fej­lődő közlekedési ágazat, az emelkedő forgalom igényei csak a járműpark, az autóbu­szok számának növelésével elégíthetők ki. Hetesi Ferenc Pál A cím, s amiért adják • A nap se mindig süt • Első a gyárban ® Keskeny helyett széles • Az Ifjú Gárda megfogadta Rendhagyó a beszélgetés, mert először: kudarcról esik szó. Igaz, régi a kudarc, s már nagyon közel a gyógyító írt jelentő, maguk kiküzdte elég­tétel, de azért a kudarcot sem feledték. Tavaly egész évben mind a tizenketten azért igye­keztek. hogy a cím megle­gyen. Olyan jól Is esne kimon­dani: Ifjú Gárda szocialista brigád. Nem sikerült. Min­dent, s maradéktalanul telje­sítettek, csak a minőségi elő­írást nem. Ez elég volt ahhoz, hogy újra csak szocialista cí­mért küzdő brigád maradja­nak. Szabó Józsefné, a brigád kedves szavú vezetője azt mondja: — Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy a nap se min­dig süt, de: a felhőik is elsza­ladnak egyszer. Megfogadtuk: a jubileumi versenyben meg­szerezzük azt, amit tavaly nem sikerült. lesz szövőnő belőlem" — ez a búcsúmandat, de hiába, hogy nem a brigádon múlott, azért bántja őket. Mint minden, ami nem sikerül­o Amit megfogadtak, nem ma­radt ígérgetés: a Magyar Se­lyemipar Vállalat Váci Szövő­gyára szövödéjében most úgy ' említik'’őket, mint akik az élen vannak, s ehhez a leg­jobb bizonyíték az, hogy a harmadik negyedévben az Ifjú Gárda brigád adta a legjobb minőségű munkát. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tisztele­tére vállalták, hogy — többek között — kilencven százalék­ban első osztályú árut termel­nek. A teljesítés: 94 százalék, de vannak kiugró napok, ami­kor megcsinálják a 96—98 szá­zalékot is, van a brigádban egy kislány — Zachár Ilona —. aki heteken át száz száza­lékban első osztályú árut adót le hat gépéről. Gyári első is lett a KlSZ-esek munkaver­senyében, s az ötszáz forint különjutalmon túl az sem ki­csiség, hogy: hírességgé vált. Az egész gyárban megismerték a nevét, s ő lett az Ilona... Maradjunk azonban még mindig annál: a nap se min­dig süt. így igaz. Nem csupa öröm a brigád élete. A közeli napokban vettek búcsút egy kislánytól, aki egy hónapnál tovább sehol nem tudott meg­maradni a gyárban, pedig jó néhány helyen alkalmat adtak erre. Végül is az Ifjú Gárda kérte: adják hozzájuk. Három hónapot bírtak ki együtt, s Er­zsi most búcsúzik. „Soha nem A művezető, Kohlmann Gyula „jó kis közösség”-nek nevezi az Ifjú Gárdát, s azt hangsúlyozza: náluk ismeret­len a vita, a veszekedés, az asszanyóknál oly könnyen ki­buggyanó könnyek. Pedig: nem könnyű akadályokon ju­tottak át. A keskeny gépeket szélesre cserélték ki: 24 gép cseréje volt ez, s úgy. hogy az asszonyok, ha idegenkedtek is, de fönnakadás nélkül dolgoz­tak, mert... mert... „tényleg nagyon hajt bennünket, hogy megszerezzük a szocialista cí­met” — mondja Szabóné. A brigád valóban érzi most az erejét: Lengyel Jánosné, Ke­reszt úry Mihályné, Bak Mag­dolna, s természetesen az Ilo­na, azaz Zachár Ilonka olyan iramot diktálnak, hogy köny- nyen magukkal ragadják a többieket, s éppen ez az egy­ség teszi már-már tökéletessé a brigád munkaközbeni együttműködését, egymás segí­tését Egyhangú volt az a határo-- zat is: most, az évforduló előtt ünnepi dekádat dolgoz­nak le, ha lehet, megtetézik az eddigi eredményeket; más ter­veik is vannak az ünnepre, így — csak egyet említve — a bri­gád koszorút készíttet, s a szovjet hősi emlékműnél nem­csak nevük, hanem munkájuk jogán is elhelyezik az emlé­kezés, a kegyelet jelképét. A név: igen, mondják, sokat je­lentett, hogy annak idején az Ifjú Gárda nevet választották. Ügy éreztek, hogy most, eb­ben az esztendőben ez a név külön is kötelez. A kettes szakmánybán, ahol az If jú Gárda is dolgozik, négy brigád van. A szakmányveze- tő, akárcsak a művezető, az Ifjú Gárdát jelöli legjobbnak, s hozzáteszi még, hogy a bri­gád annak ellenére sem esett vissza: egyik legjobb szövőnő­jét vitték el más beosztásba. A szakszervezeti bizottság tit­kára, Csányi Mária viszont azért is dicséri a brigádot, mert nincs száz százalékon alul teljesítő senki sem, s azért is, mert „igen jó a brigádélet", nem ér véget azzal, hogy le­dolgozzák az idejüket a gépek mellett. A magyarázat, hogyan is, mint is ez a tavalyihoz mér­ten mindenképp jelentős eló- rerukkolás, nehéz. Szerepe van benne annak is, hogy most igen jó, együntetú az alapanyag; annak, hogy jelen­tős külön prémium ösztönöz a jobb minőségre; javult a kar­bantartó munka, csökkent a gépállás, a megengedett öt százalék felét éri csak el; a rendkívül nehéz fizikai meg­terhelést jelentő keskeny gé­peket a szélesek váltották fel; ösztönfeő, igen jó a jubileumi verseny nyilvánossága a gyá­ron belül, a legjobbak neve, eredménye nem marad titok­ban, hanem nap mint nap megtudható; a szövödevezetö külön is foglalkozik a brigá­dok jelezte gondokkal; mégis, magam a legfontosabbnak, a legdöntőbbnek tartom az el­határozást. Azt, hogy akartak. Mert akármilyen jók legye­nek is a körülmények — s ezt sok helyen sok példa igazolja —. ha akarás nincs, akkor: semmi nincsen. o Nyáron negyven fok körül járt a hőmérséklet itt a szö­vődében, de: akkor sem volt pardon. A címet nem két hé­tért, egy hónapért adják. Most hűvösebb van, talán még jól is esik az itteni meleg, de a fülsiketítő zaj, a hat gép ke­zelésével járó szüntelen figye­lés, idegmunka a fizikai mel­lett: nem kevés. Igaz persze, az igyekezet, a nagyobb szor­galom forintokká válva, ben­ne van a fizetésben. Mégis, lehet-e csak pénzről, prémi­umról beszélni? Nagyon szélsőséges példával élve: a kapitalista munkaadó is többet fizet a jobban igyek­vőnek. Tehát? Valahol ott van az Ifjú Gárda brigád ez éri történetének, munkájának, igyekezetének lényege, hogy a jubileumi verseny sodrában megismerték önnön erejüket, a tizenkét ember akaratát egy­ségbe fogó közös elhatározás erkölcsi erejét, s azt, — Sza­bóné szavaira utalva —, hogy rajtuk múlik: úgy érzik-e, nemcsak néha, hanem mindig süt a nap felettük ... Mészáros Ottó gazdátlanok. MA NYÍLIK A KIÁLLÍTÁS + A NAGY OTÓBERI SZO­CIALISTA FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJA TISZTELE­TÉRE RENDEZIK ORSZÁ­GOS KIÁLLÍTÁSUKAT BU­DAPESTEN A SZAKMUN­KÁS IPARI TANULOK, A BNV KÖNNYŰIPARI PAVI­LONJAIBAN. A KIÁLLÍTÁS MA NYÍLIK. HULLÁM­PALACSMR BESZEREZHETŐ A VASÉRT VÁLLALATNÁL Budapest Vili., Üllői út 32. SZENTENDREI SÜTŐIPARI szakboltunkba SZAKKÉPZETT ELADÓT KERESÜNK JELENTKEZNI LEHET: a vállalat központjában Vác, Március 15. tér 5 (Munkaügyi osztály)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom