Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

ABONYI KRÓNIKA ZfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS ^ § a Kinyílott J fehér orgona § Idős hölgy várakozott: ^ szombaton reggel a szer- $ ^ kesztöség ajtajában. Igazig ^ meglepetést hozott mutató- $ ^ ba: két szál, frissen szedett í ^ hófehér orgonát. Májusi vi- ^ ^ Tágfürtöt október közepén! ^ | A virág Cegléden nyílt, a | í Sip utca 5. számú ház ud- ^ § varán. Nem ez az első alka-§ ^ lom különben, hogy ez az | ^ orgonabokor ilyen megle- § ^ petést okoz. Tavaly például ^ ^ Luca napjának reggelére — ^ ^ december 13-ra — örven- § ^ deztette meg üde, friss vi- § ^ rágfürttel a ház lakóit. | ha jtások most, a két kinyi- ^ $ lőtt virágfürt után is van- | ^ nak rajta. $ $ "ssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssss* PEST MEGYEI HÍ&LAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1967. OKTOBER 24., KEDD A vietnami hősök napján gyűlést tartott a Cipőipari Vállalat A csákózók Nguyen Van Troi nevét vették fel A sanlnnlvtfyctem holnap kostlódik Juhász Ferenc Cegléden A TIT ceglédi szervezete ren­dezésében 1967—68-ban művé­szeti és közgazdasági tagozatú szabadegyetem indul a Kos­suth Művelődési Házban. A két tagozatra bérletek még igé­nyelhetők a művelődési ház irodájában. A bérlet ára — 10 előadásra — 20 forint. A művészeti tagozat első előadására szerdán, október 25-én kerül sor, este 7 órai kezdettel. Virágzó világfa cím­mel Juhász Ferenc költői est­jét rendezik meg az emeleti nagyteremben. Az esten a bti- dapesti Irodalmi Színpad mű­vészei: Nagy Attila és Jancsó Adrienn, valamint Czine Mi­hály irodalomtörténész műkö­dik közre. Jól nreglrzlalták a pecsenyekacsákat Az abonyi Lenin Tsz-ben az idén 32 ezer pecsenyeka­csa leadását tervezték. Mos­tanáig több, mint 28 ezret adtak le, csaknem 663 má­zsanyit. Bár tervüket alap­anyag hiányában darabszám­ra nem teljesíthették, a le­adott kacsák súlya mégis 22 mázsával több volt a ter­vezettnél. Nyáron mindig eltűnik a szemem elől, de ilyenkor, ősz­szel sűrűn találkozom vele. Szinte a várható tél biztos je­le, ha megjelenik az utcán. Foszlott pufajkája begombo- latlanul lóg görnyedt vállá­ról, fején hullámos szélű fe­kete kalap. Talicskáján há­zilag barkácsolt öreg bak, te­tején fűrész. Mások fázósan sietnek, csípős a reggel. — ő mindig fütyürész. Bozontos szemöldöke alól két ravasz­kásan hunyorgó szem életvi- dáman szemléli a világot. Ahányszor elmegyek mellette, mindig egy kis irigység lo­pódzik a szívembe: hát ennek a kis öregnek mindig Az elmúlt héten világszerte vietnami hetet rendeztek. Cegléden, a Cipőipari Vállalat­nál szombaton, a vietnami hő­sök napján nagygyűlés volt A délutáni műszakváltást megelőző percekben több mint kétszáz munkás gyűlt össze a gyár kultúrtermében. Az elnö­ki asztal mögött, a díszes dra­périákon Vádoljuk az imperi­alizmust! — és Békét Vietnam­nak! felirat mellett megdöb­bentő képsor tárta elénk az ott folyó háború borzalmait. Az elnökségben helyet fog­lalt Benke Lajosné, a város országgyűlési képviselője, Kür­ti András városi tanácselnök és Kiss András, a városi nép­fronttitkár. Benke Lajosné mondott ünnepi beszédet. — A vietnami nép hősi harca napjaink történelmi eposza. Az éter hullámai tele vannak Vietnam nevével. Korunk leg­súlyosabb gondja most ez a háború, mert az amerikai ag­resszió kiszámíthatatlan össze­ütközéshez vezethet — mon­dotta bevezetőjében. — Nem segít-e a bajba ju­totton az igaz barát? Tiltakozunk az emberek és az emberi javak pusztí­tása ellen! — mondotta, majd egy ameri­kai katona megrázó levelét olvasta fel a Vietnamban fo­lyó vérengzésről. A képviselő beszéde után Sipos Bálint, a vállalat, igaz­gatója ismertette a vietnami műszakok eredményeit. Tájé­llyenkor, tél elején minden­nap tiszta, meleg konyhában ebédelek, és sokszor csinos asszonykák főztjét kanalazom. Ez még a napszámnál is töb­bet ér... — Nyáron? — Akkor sem süttettem ma­gam a nappal. Vagy tizenöt asszonygazdám van, vizet hor­dok, kertet ások, meg ami munka a ház körül akad. Nem kell engem félteni! Egyszál- magamban élek, hát úgy ren­dezem a dolgom, ahogy éppen jónak látom. Este bebújok a kuckómba, és amit nem adott koztatta hallgatóit, hogy a leg­jobb eredményt elérő üzem­részben, a csákózóknál dolgozó bri­gád felveszi Nguyen Van Troi, egy fiatalon elesett vietnami hős nevét. Ez a brigád 142,4 százalékos Megszokott kép városunk utcáin. Kora reggel a kenye­res kocsik” illatfelhőt húzva maguk mögött, igyekeznek a boltokba, hogy a lakosság időben hozzájuthasson a friss kenyérhez. A kenyérgyár pék­jei este kilenc órakor kez­dik az első műszakot, hogy a „város reggelije”, a péksü­temény is időben az asztal­ra kerüljön. — Hány kiló kenyeret fo­gyaszt a város lakossága na­ponta? — kérdeztük Bezzegh Istvántól, a Sütőipari Válla­lat áruforgalmi osztályának vezetőjétől. — Naponta húsz mázsa bgr- na és száz mázsa fehér ke­nyeret indítunk útnak. Ezen­kívül a kerek, háziból, az úgynevezett tájjellegű ke­nyérből is közel harminc má­zsa kerül a boltokba. — Péksüteményből? — Az idén bővült a vá­laszték: ma már húszféle pék­meg• az élet, azt megálmo­dom; mindig szépet, jót. Reggel így csak jókedvvel ébredhet az ember, igaz? Mert amíg várnak valahol, addig nincs baj. Ha majd már nem tolhatom a „szekeremet”, ak­kor Józsi bácsinak már régen rossz ... Most? Amikor még fiatalasszonyok Józsikázzák az embert, lehet-e nem dalol­ni? Meglódítja a szekerét és mór is füttyre csücsöríti száját. Hát ezért irigylem ezt a kis öreget... (csat—) teljesítményével méltán kiér­demelte a megtiszteltetést, hogy ezt a névet viselje. A műszak alatt naponta mintegy 100 párral több cipő készült a vállalatnál, amely mintegy 7000 forint többletet jelent na­ponta. sütemény áll a fogyasztók rendelkezésére. Igen kedvelt a szegedi vágott cipó, a fi­nom fonott és a kakaós kalács is. De — az elmúlt évekhez viszonyítva — elegendő meny- nyiségű túróstáska és mákos­patkó kerül á boltokba. A búrkifli, a puszta fonott ka­lács és a gyerekek kedven­ce, a puffancs is nagyon ke- lendős. — Hány pékmester mun­kája1 kell a város és járás napi kenyéradagjának előállí­tásához? — Két műszakban huszonöt gyakorlott pékmester áll munkába. Természetesen a vetésen és a már kisült ke­nyerek kihúzásán kívül min­den munkát gépi erővel vé­geznek. — Szállítási probléma? — A város területére na­ponként öt tehergépkocsi vi- í szí az árut. Ezek időbem indulnak, és már a peremke­rületek boltjaiban is ott van­nak a nyitás perceiben. A zakuszka a múlté, a jelené a pritamin Hetekkel ezelőtt még za- kuszkához, lecsóhoz készítet­ték elő a vajszínű paprikahe­gyeket az asszonyok a Nagy­kőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepén. A paprika- i hegvek most színt váltottak: vitamindús, valóban paprika- piros, húsos paprikát tisztíta­nak, darabolnak az előkészítő­ben a pritamin konzerv gyár­tásához. A törteli telep sem zár ka­put egészen a télen. A törzs­gárda bent marad, télen is ott i dolgozik. A karbantartást vég­zik és a ládákat hozzák rend­be. Addig szép az élet, míg az embert várják valahol... Öt gépkocsi viszi a város reggelijét A puffancs a gyerekek kedvence A szolgáltatók mivel szolgálhatnak? Zsúfolt a női fodrászat — Újdonság a kozmetika Hosszú évek óta áll Abony lakosságának szolgálatában Dél-Pest megyei Szolgáltató Ktsz. Két férfi- és egy női fod­rász-, valamint egy fényké­pészrészleg van Abonybam. Varga Dénes, a férfirészleg vezetője nem találja kielégítő­nek az egyébként jó forgalmat — mint mondja —, nem fo­lyamatos. Nagyobb forgalmat szeretnének elérni. Munkakö­rülményeik teljesen kielégítő- ek. Az ötfőnyi személyzetnek van sok teendője. A férfirész­legben naponta átlag 80, a női részlegnél 60, a másik férfi­részlegnél 30, — „csúcsidőben” 170, 120, illetve 60 vendég for­dul meg. ördögh Lajosnak, a női rész­leg vezetőjének hasonló véle­ménye van a forgalomról. Az abonyi asszonyok és lányok bi­zony igen sok szabad időt töl­tenek el a fodrászműhelyek­ben várakozással. Az igények az utóbbi évek során megnö­vekedtek. Nagyon is indokolt ördögh Lajos megállapítása — szükség lenne még egy női fodrászműhelyre. Elenyészően kevés a reklám­frizurát igénylők száma. Az abonyi nők elégedettek a ktsz sokoldalú, figyelmes munkájá­val. Kozmetikával is foglalko­zik a ktsz, ami abonyi viszony­latban még újnak mondható. A fényképészek sem unatkoz­nak. Bár a jelenlegi műterem nem valami korszerű. Ez bi­zony sokszor hozzájárul az „elsikerült” fényképek születé­séhez is. A fotográfusok egyébként igen szorgalmas, lelkes munkát végeznek. Abonyban még sok kiakná­zatlan lehetősége van a Szol­gáltató Ktsz-nek. Feltétlenül hasznos lenne, ha az érdekel­tek még közelebbről is meg­vizsgálnák ezt a kérdést. Az elért eredmények bizonyságai annak, hogy a ktsz minden te­kintetben elismerésre méltóan szolgálja Abony lakosságának érdekeit. Skultéti József Már átszóltak az óceánon Bővül a telefonhálózat Jobb lenne lóval — Postát kér Nagyjárás Abonyban az egyik legláto­gatottabb intézmény a posta- hivatal. Gyuráki Ferenc, a hi­vatalvezető elmondta, hogy a hivatalos idő naponta reggel 8- tól 6-ig, szombaton 8—13 órá­ig tart, ezen túl azonban rend­kívüli szolgálattal is a lakos­ság rendelkezésére állnak. Es­te 9 óráig távbeszélőügyelet van. Azoknak az előfizetők­nek a telefonját, akik ezt kí­vánják, éjjelre is bekapcsolják, így a község és a külvilág érintkezése éjjel is biztosítva van. A külterületet 3 postás jár­ja, kerékpárral. Jobb lenne, ha lóval végeznék kézbesítő mun­kájukat, mert a járhatatlan, sáros úton sokszor emberfe­letti erőfeszítéssel lehet csak megközelíteni a címzetteket. Felügyeleti szervük, a Pos­ta Pestvidéki Igazgatósága tá­jékoztatást adott arról, hogy a külterület postaforgalmát ho­gyan lehetne megjavítani. így szóba került a Nagyjáráson nyilvános távbeszélő állomás felállítása, hogy az ott lakó mintegy 2000 ember — Abony tanyavilága — kapcsolatban legyen nagy világgal. De he­lyes lenne a Nagyjáráson fiók­postát is berendezni, ezzel a forgalmat meg lehetne köny- nyíteni. Alig van ugyanis nagy- járási ember, aki naponta ne járna az iskola szomszédságá­ban levő fmsz-boltba vásárol­ni : ezen a környéken lehetne felállítani a fiókpostát is. A József Attila Tsz és a pos­ta kapcsolata igen jó. Amióta a postaigazgatóság megszün­tette a lótartást, szerződéses alapon a József Attila Tsz vál­lalta a postai fuvarozást az ál­lomásra. Sági József, a tsz fo- gatosa naponta kétszer fordul meg az állomás és a posta kö­zött. Jó hír: bővül Abony telefon­hálózata. Most két magánla­kásban szerelnek távbeszélőt. Rövidesen sor kerül az Üj Vi­lág Tsz régen várt telefonvo­nalának megépítésére. Jelenleg 100 körül van a telefonelőfize­tők száma. 'Az abonyi postá­ról — az ember alig hinné — óceánon túli beszélgetést is folytattak már, európai tele- f or beszélgetés pedig elég gya­korta előfordul. Mit kérnek a postások a közönségtől? Tü­relmet és megértést nehéz munkájukhoz. Gyuráki Ferenc hivatalvezető szerint tapasz­talni lehet, hogy az emberek, akik órákig képesek elbeszél­getni a boltokban, utcákon — a postán kétperces várakozás után is türelmetlenek. Pedig ott, az üvegablakok mögött, serény munka folyik. Dr. Skultéti János Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonainknak, ismerősöknek. szomszédoknak, akik: Matusz Sándor temetésén megjelentek, részvétüket nyilvá­nították, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Németh család. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett édesapánk: Lénárd András el­hunyta alkalmából részvétüket nyilvánították, a temetésén meg­jelentek, utolsó útjára kísérték, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. A gyászoló család. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik sz,eretett jó édesanyánk, nagyanyánk, dád- nagyanyánk és testvérünk: özv. Bálint Józsefné szül: Tomik Te­réz temetésén megjelentek, rész­vétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. A gyászoló család. van oka a jókedvre? — Minek búslakodjam? Igaz, hogy magam melegí­tem az ágyamat már vagy húsz éve ... de mindig úgy fo­gadok el mindent, ahogy jön. Egy nagy szelet kenyér, mellé avas szalonna, meg egy jó po­hár bor... piros, csillogás ... Mit kívánhatnék én már? Igaz? Elmúltam hatvan éves, — most hogy is mondja a nó­ta? Deres már a határ... — Gyerekei? — Nincs, nem is volt. Az asszonyomat azért még min­dig sajnálom, jó asszony volt szegény, meg olyan paprikást, amilyent ő főzött, azóta sem ettem. Pedig sok helyütt ki van alkudva a kosztom. Mert nem akárhogyan dolgozom ám! Tudom én, hogy milyen hosszúra kell vág­ni a konyhai tűzhelybe, meg mekkorára a kályhába valót. Meg is kérésén) a magamét. Reggeli karaván Foto: Gulicska CEGLÉDI A P RÓ H IRDETÉSEK Eladó 2 szoba össz­komfortos OTP- és családi ház mellék- helyiségekkel, beköl­tözhetően. Cegléd, Sajtó utca 21. szám. Pataki. _______________ V ilágos használt há­lószobabútor eladó, és más egyebek. IX. kér. Huszár utca 7. Egy fehér zománcos tűzhely, egy nagy só- zóteknő eladó. Csör- gő utca 10. szám. Eladó háromajtós világos DUNA szek­rény és babakelen­gye. Érdeklődni le­het délután 5 óra után. Kossuth Ferenc utca 40. A/ll.. Közép­ső lépcsőház 3. em. 9. szám alatt. _________ I dőszaki fűtőt téli időszakra felvesz a Szociális Otthon. Je- lentkezés azonnal. Egy pár sodrott ló, 50 mázsáig terhelhető gumis kocsi, 800 n.-öl szőlő eladó. Cegléd, IX. kér. Üj utca 9. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat 2-3 helyiséget keres iroda céljára bérlemény formájában. Ajánlatokat kérjük a vállalat központjába, Cegléd, Kossuth tér 10/a. szám alá eljuttatni. Hálószobabútor és csempekályha eladó. Pesti út 52.______ Lakodalmi sütést, főzést vállalok. Cím a ceglédi nyomdában. Eladó beköltözhetően Szép u. 22. számú ház Érdeklődni lehet: Cegléd, Bársony u. 3. Városi Tanács Kór­háza ajánlatot tesz a kórházban összegyűlt ételmaradék, vala­mint konyha-hulla­dék megvásárlására. Feltételek 8 és 14 óra között megtudhatók a kórház gazdasági hi­vatalában. Cegléd, Törteli út.__________ A Ceglédi Sütőipa­ri Vállalat keres épí­tőipari, illetve gép­ipari technikust, fel­vesz karbantartó kő­műves szakmunkáso­kat, segédmunkásokat, valamint sütő szak­mára női segédmun­kásokat.______________ Egy jó állapotban le­vő magnó eladó. Sző- lő u. 38. szám alatt. Trágya eladó. Sár­kány utca 8. szám. II. kerület. Eladó 3 m vaskapu és női kerékpár Bocskai út 29. szám. Jó állapotban levt SIMSON-MOPED adó. Fegyver utca 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom