Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

ELLENŐRZÉS A PETER! ÜZLETEKBEN Magának „téved” a boltvezető Hiába méricskéltek, nem találtak kétkilós kenyeret IX. ÉVFOLYAM. 350. SZÁM 1967. OKTÓBER 34.. KEDD „Kulcsos“ gyerekek Meghívják a győzteseket Akik a bírói pulpituson ülnek — Tanácsülés Monoron Monor község legutóbbi ta­nácsülésén első napirendi pontként a négy monori álta­lános iskola oktató-nevelő munkáját tárgyalták. (Ezt már részletesen ismertettük, c mi­kor a községi tanács végrehaj­tó bizottsága Pásztor Antal ál­landó bizottsági elnök jelentér sét tárgyalta.) A tanácsülés a ■jelentést egyhangúlag elfogad­ta. A felszólalók többsége hangsúlyozta, a nevelés nem­csak az iskola feladata; ha nem is tudatosan, de nevel a család is, az utca is, az isme­retlen felnőttek is. Ha más­képp nem, jó vagy rossz pél­dájukkal, azzal, hogy szó nél­kül, megjegyzés nélkül men­nek el az utcán civakodó gye­rekek mellett. Sőt — mondta Fülöp Lóránt iskolaigazgató '— még arra is volt példa, hogy a vitatkozó, verekedő gyere­keket a felnőttek uszítot­ták egymásnak, * úgy szurkoltak verekedésük láttán, mint egy rangadó lab­darúgó-mérkőzésen. Magócsi Károly iskolaigaz­gató elmondta, hogy a mono­ri gyerekek nagy része „kul­csos” gyerek. Iskolatáskájuk mellett ott fityeg a lakáskulcs, ók zárják és ők nyitják dél­után az ajtót; napközben jó, ha zsíros kenyeret esznek. Ezért kellene tető alá hoz­ni a Rákóczi-telepi napkö­zit, hogy meleg ételt, meleg ott­hont biztosítsanak a lézengő gyerekeknek. Már a vb-ülés határozati javaslatba foglalta rz iskolaigazgatók javaslatát: a mostoha körülmények ellené­re kiváló eredményt elérő gye­reknek úgy kellene köszönetét mondani a járási, megyei ta­nulmányi és sportversenyeken elért kiváló eredményeikért, hogy az emlékezetes és ösztön­ző legyen. A tanácsülés a ha­tározati javaslatot egyhangú­lag elfogadta, és a következő tanácsülésre meghívják a járási, me­gyei versenyek győzteseit, itt a tanácselnök adja át ne­kik, jó munkájuk jutalmául az ajándékkönyvet, és a dicsérő oklevelet. Romházi László vb-titkár válaszolva a felszólalásokra, elmondta, hogy a tanácsülésen felvetődött tennivalók megol­dása nem napok kérdése. De az újtelepi napközi otthon, a gyógypedagógiai osztályok azok között a tennivalók kö­zött szerepelnek, melyek meg­valósítása a soron következő lősségteljesebb részét, a békí- tést magukra vállalták. A tanácsülés elismerését fejezte ki Budai Ferencné népi ülnöknek, aki évek óta lelkiismeretesen, fáradhatatlanul, és sikerrel békít. Abból a szobából, ahol ő fogadja a feleket, ritkán men­nek ki haraggal, gyűlölettel a szívükben a fel- és alpere­sek. A tanácsülés köszönetét fejezte ki a népi ülnököknek, akik a bírói emelvényen be­csületérzésükre, emberismere­tükre hallgatva segítik a bün­tetőtanács munkáját. A tanácsülés nevében Kupecz Ferenc tanácselnök mondott köszönetét a népi ülnököknek, kívánt jó' egészséget, további évek feladata. Ezek a tervek eredményeket felelősségteljes, szerepelnek a távlati fejlesztő- szép munkájukban, si tervben, s (d) amint megvalósításuk fel­tétele, a pénz is rendelke­zésre áll, a jelenlegi ter­vek minden halasztgatás nélkül realizálódnak. A második napirendi pont témája a népi ülnökök mun­kája volt. A beszámoló előadó­ja Birkás Róza népi ülnök. 1948—49-ben ültek első íz­ben a bírói pulpitusra a népi ülnökök, hogy emberismere­tükkel, józan ítélőképességük­kel, élettapasztalatukkal segít­sék a bíróság munkáját, bizto­sítsák az igazságszolgáltatás demokratizmusát Azóta 18 év telt el, és az ülnökakadémiák, a továbbképzések jóvoltából, a népből választott „bírák” szak­tudásra, jogi ismeretekre is szert tettek. Közülük jó né­hány önálló munkát végez, a polgári perek egy részét, a rá­galmazást becsületsértési, stb. ügyek nagy részének legfele­Szabó Tündének már jó elő­re felírták, mit kell vásárol­nia, s amikor a kislány a meg­pakolt szatyorral kilépett a bolt ajtaján, már ott volt a rendőr, a tanácselnök, egy áb- tag és a fogyasztási szövetke­zet ellenőrző csoportjának egyik tagja. Visszavezették a kislányt, és megkezdődött az áruk ellenőrző mérése, az árak és az összegezés helyességének megállapítása. Rizsnél, cukornál, élesztőnél, kenyérnél nem is volt baj sem az árral, sem a mennyi­séggel, hanem a festék ára nem egyezett a leltárban nyilvántartott értékkel, s a mért meny- nyiség is kevesebb volt a fizetett mennyiségnél. Ez bizony súlycsonkítás — ál­lapítja meg a bizottság, elő­kerül a toll, és ellenőrző köny­vi bejegyzés készül a boltban tapasztalt szabálytalanságról. — A fogyasztók érdekében történik az ellenőrzés — tájé­koztat udvariasan a rendőr, — s ahol szabálytalanságot álla­pít meg a bizottság, ott sza­bálysértési eljárás indul a fo­gyasztók megkárosítói ellen. Aztán Péteri minden boltja sorra kerül, a boltok nagy részében a mérés és a számolás he­lyesen történt, csupán az utolsónak ellenőrzött egységben, Varga Jánosnál volt némi „tévedés”. Persze a boltvezető javára Árban és súlyban 10—10 százalékos el­térést állapított meg a bizott­ság. Az ellenőrzés során a ke­nyér súlyára vonatkozóan nagyon sok panasz hangzott el. A bizottság mérte darabon­ként, aztán 20 darabos meny- nyiségben is, a két kilót azonban egyet­len darab kenyér sem érte el. Az átlagos súly 1,90 kiló alatt van. A boltvezetőt a kis, két-há- romdekás súlyhiányok miatt szigorúan megbüntetik. Vajon a gyömrői Sütőipari Vállalatra más törvények vonatkoznak? Egyszer már ezen a téren is rendet kellene teremteni. Kiss Sándor \réfg€*&t£>k a vetéssel A járási pártbizottságnak szombaton a következő tsz- ek jelentették, hogy — a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójára in­dított munkaverseny kereté­ben — befejezték kenyér­gabona-vetésüket: Bénye, Nép­front, Tápiósáp, Petőfi, Úri, Béke és Mende, Lenin tsz. Az úri Béke Tsz tagjai el­határozták, hogy november 7-re az összes betakarítási munkát befejezik. A Monori Állami Gazdaság — már 20-án — 2200 hol­don szintén befejezte a ve­tést. Az említett tsz-ekben és az állami gazdaságban so­kat tettek az eredményekért a szocialista címért küzdő brigádok. (s—r) Jutahmszabadságon Munkatársai visszavárják Mosoly és tózsák A Monori Járási Szolgáltató mesen meghallgatja az egészen Ktsz cipész részlegénél, pon- magánjellegű panaszokat is. tosabban a kiadóban dolgozik Soha sem látni őt rosszkedvű- a mosolygó, kedves Marika nek vagy fáradtnak, pedig néni: Szabó Lászlóné. Az ügy- hajnalban kel, hogy Ceglédről felek szeretik — ezt bizonyít- pontosan beérjen a munkahe­ják a pulton illatozó rózsák is, az ügyfelek ajándékai. Marika néni nemcsak a ja­vításra váró cipőket ismeri, hanem gazdáik problémáit is. A ktsz-nek sűrűn visszatérő törzsközönsége van. Akadnak, akiknél a vigasztalás, a ked­ves beszélgetés az elsődleges, a cipőjavítás szinte csak ürügy. Marika néni mindenki­nek tud tanácsot adni, türel­lyére. Mivel ✓ olvashattunk már olyan kereskedelmi alkalma­zottakról is, akiknek arckife­jezése sokszor elriasztja a vá­sárlót nemcsak a vásárlástól, de még a bolttól is, ezért jó érzés ennek vigasztaló ellen­kezőjét tapasztalni. A cipőki­adóban mindig kedvesség, ud­variasság várja az érkezőket. (K. Zs.) TATAROZÁS Az ember érzékei általában átköltöztek a főnöki szobába, előre jelzik a nagyobb kataszt- és vérben forgó szemekkel har- rófák közeledését. Most is így coliak minden egyes íróaszta- történt: egy ideje túlfűtött lég- lért, hiszen dolgozni minden­körben teltek a napok, de az képpen kell. Várható volt, okát még nem tudtuk mégha- hogy ezen a napon halálos el­távozni. Hamarosan azonban lenségek születnek és örök ba- bekövetkezett a rettegett ese- rátságok bontatnak fel. Amikor megkapta a behívót, elkeseredett. Huszonhárom éves korában hívják be sorka­tonai szolgálatra? Amikor megérkezett, idegenül érezte magát, ami nem is csodálha­tó, hiszen körülötte csupa fia­talabb katonák sürögtek-fo- rogtak. Ám, amikor bekerült a sza­kasz kis kollektívájába, egy- 1 szeribe jobban érezte magát. ' Tudta, itt nincs egyedül. Rus- csák Bertalan vecsési fiú meg­találta a helyét. A kiképzés­ben jó eredményt ért el; mél­tán részesült dicséretekben, s kapott többször szabadságot. Berci szerénységéről híres egységénél. Nem fitogtatja tu­dását, segít gyengébb társain, s emellett, ha szolgálatban van, azt is példásan látja el. Parancsnoka szerint „ideális” katona”. Szerénysége jó hatás­sal van a szakasz többi tagjá­ra. Civilben a Vecsési Állami Gazdaság kőművese volt. Munkahelyén szerették, meg­becsülték. Azzal indították útnak, ha leszerel, visszajöjjön ám... Berci nem lett hűtlen mun­kahelyéhez. Szabadsága ideje alatt is bement munkatársai­hoz, elbeszélgetett velük. Kol­légái most is mondták, várják. Gér József Kisváros — kisvendéglő Jó útra tért a talponálló A monariak még jól emlé­kezhetnek arra, hogy nem is olyan régen a tömény cigaret­tafüstben, a nehéz levegőben az összeverődött ivócimborák mindig egymást túlharsogva vitáztak a Vigadó sörözőben. Néha összekaptak valamin — ilyenkor zengett a helyiség. — Szerencsére ez már a múlté — mondja Vitéz Kál­mánná, a Vigadó étterem ve­zetője. — Monor lassan kisvá­rosi jelleget ölt — az embe­rek többsége igényli ezt a fej­lődést. Ezt a követelményt tar­tottuk szem előtt mi is, ami­kor hozzákezdtünk a régi álla­potok felszámolásához, és megszüntettük a rossz hírű talponállót. Mint látja, ez a helyiség már nem „mostoha- gyermeke” az étteremnek. Amint a falra függesztett fi­gyelmeztetésből is kitűnik: csak ülve lehet fogyasztani. — Gyakorta megesett, hogy az emberek munkából jövet tértek be étkezni — hely azon­ban nem volt, s munkaruhá­jukban szégyelltek beülni a nagyterembe. Most a munká­ból érkező vendégeket is a nagy étteremhez méltó kör­nyezetben fogadhatjuk. S ami döntő: szigorúbb rendszabá­lyokat foganatosítunk azokkal szemben, akik a söröző régi rossz szellemét kívánják meg­honosítani. (baky) VB-ÜLÉS lesz ma 15 órakor Ecseren, ahol a községi tanács igazga­tási tevékenységéről, továbbá a beruházási, felújítási és kar­bantartási munkálatokról tár­gyalnak. Gombán kilenc órakor ülé­sezik a vb. Napirenden az 1967 első félévi adóterv teljesítésé­ről, a második félévi terv ál­lásáról szóló jelentés, vala­mint a tanácstagi beszámoló ütemtervének megtárgyalása. Maglódon 16 órakor kezdő­dik a vb-ülés, ahol a költség- vetés, adóügy és az igazgatás évi rendszeres ellenőrzéséről tárgyalnak. Ősszel a legveszélyesebb Ha egyéves, le kell vágni Hogyan védekezzünk a baromfikolera ellen? A baromfikolera még nap­jainkban is nagyon elterjedt fertőző betegség. Egy-egy fer­tőzött községben nem ritkán több ezer baromfi is elhullik, az éves kár pedig országosan olykor milliókra tehető. A be­tegség — a fertőzési gócok ré­vén — egyaránt fenyegeti a mezőgazdasági üzemekben tar­tott baromfit, valamint a ház­táji gazdaságok baromfiállo­mányát is. meny: a hivatali szobát rajta­ütésszerűen megszállták az asztalosok, asztalossegédek, ta­karítók és takarítónők, egy­szóval mindazok, akik pillana­tok alatt tönkrezúzzák az em­ber életkedvét. Az íróasztalo­kon deszkarakások álltak, amikből majdan polcok lesz­nek az iratok számára, a par­kettán fűrészpor, forgács és millió ismeretlen rendeltetésű szerszám ... Szívszakasztó lát­vány volt. Holnap, vagy holnapután A munka kezdetben ment — aztán már csak mendegélt. És a főnökök rádöbbentek, hogy körül vannak véve elviselhe­tetlen, kicsinyes beosztottak­kal, akik még attól is idege­sek lesznek, ha a fejükre esik egy félkilós kalapács. Másnap már az andaxin sem segített. Mindenki tébolyult volt. Még a lógósok is dolgozni akartak — és mindenkit bele­pett a por. . . Arra gondoltam, hogy a drámaírók valószínűleg nagy­már vége — nyugtatták egy- takarítás, vagy tatarozás köz­mást a karikás szemmel kó- ben alkották műveiket. Ekkor válygó hivatali alkalmazottak, születtek az igazi lélektani és mindenkin látszott, hogy ez összecsapások és drámai konf- a „holnap vagy holnapután” liktusok. S az írás akkor feje- tnírhstetlen távolságban van. ződhetett be happy enddel, ha Az első nap meglehetősen a munkások be is fejezték a kyugtalanul telt el. Az előadók tatarozást. Koblencz Zsuzsa Befejeződtek a sportköri vezetőségválasztások Szombaton: járási sportkonferencia Monoron Járásunk területén az el­múlt napokban befejeződtek a vezetőségválasztások. A sportköri tagoknak mintegy 80 százaléka jelent meg a gyűléseken. A helyi párt- és tanácsi szervek minden gyűlésen képviseltették ma­gukat. A gyűléseken a legutóbbi választások óta eltelt idő­szak munkáját és a további TEREFERE Kiss Sándor felv. feladatokat értékelték. A vá­lasztásokon nagy volt az ak­tivitás. Átlagosan nyolc-tíz sporttárs szólalt fel, ami ar­ról tanúskodik, hogy a sport- szervezetek tagjait érdekli egyesületük, és vezetőségük tevékenysége. Említésre méltó, hogy a régi sportvezetőségi tagok mintegy 70 százalékát újjáválasztották. Ez nagy biz­tosíték arra, hogy a választá­sok után a sportkörökben zök­kenő nélkül menjen tovább a munka. S ami szintén fon­tos, hogy az újonnan meg­választott vezetőségi tagok a régiektől folyamatosan át tud­ják venni a munkamódszert, be tudnak majd illeszkedni a vezetésbe. Az alapszervezetek taggyű­lésein megválasztották a já­rási konferencia 67 küldöt­tét is. A járási értekezlet ok­tóber 28-án (szombaton) lesz Monoron. A járási sportszö­vetség számít minden meg­választott küldött megjele­nésére. m. j. MAI MŰSOR / Mozik GyiSmrö: A pártfogolt. Maglód: A Tenkes kapitánya I—II (széles). Mende: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán (széles). Monor: Egymilliárd a biliárdasztalban (széles). Pilis: A halál esőben 1ön. Üllő: Nikki. Vecsés: Kánkán I—II. (széles). A háztáji gazdaságok tulaj­donosai — saját érdekükben — elsősorban saját maguk se­gítsék elő a betegség felszámo­lását. E feladat megoldásához segítséget nyújtanak az általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, továbbá a taná­csi, állategészségügyi és társa­dalmi szervek. A beteg állatok rendszerint hirtelen, előzetes betegségre utaló tünetek nélkül hullanak el. A baromfikolera egész éven át előfordulhat, mégis legtöbb­ször az őszi hónapokban pusz­tít. Az elhullás többnyire szór­ványosan kezdődik, majd nap­ról napra több lesz, míg pár hét alatt csaknem az egész ál­lomány elpusztul. A betegség majdnem mindig olyan udvar állományában kezdődik, amelyben baromfikolera ko­rábban már előfordult, de né­hány állat éleiben maradt. A baromfikolerát az úgyneve­zett bacilusgazda baromfi tart­ja fenn és terjeszti. A védekezésnek legeredmé­nyesebb módja a fertőzött ál­lomány leváltása. Ennek mó­dozatai: naposbaromfi beszer­zésével, tojóhibridek tartásá­val és évenkénti leváltással történhet. A védekezés meg­előzése nagyon fontos. Barom­fit csak olyan helyről szabad beszerezni, ahol baromfikole­ra egy éven belül nem fordult elő. Ismeretlen származású baromfit sohasem szabad saját állományunk közé helyezni. Legcélszerűbb megelőzési módszer, ha az egy évesnél idősebb baromfit — akármi­lyen jó tojó — levágjuk. Be­tegség esetén, a fertőzött állo­mányt irtsuk ki. A fertőzött ólat meszeléssel, az udvart és az eszközöket két százalékos Hypóval, vagy egy százalékos formal! nnal fertőtleníteni kell. A fertőtlenített udvarba há­rom-négy hét múlva szabad ismét baromfit telepíteni. A baromfikolera elleni vé­dekezés társadalmi összefogást követel. Nagyon fontos, hogy a baromfi elhullásokat az ál­latorvosnak azonnal jelentsük be. lem)

Next

/
Oldalképek
Tartalom