Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

3 1967. OKTOBER 1- VASÁRNAP SZEPTEMBER VÉGÉN Foto; Srigetffi Hegyoldalból - valutapótló Dolomitfelbontó üzem kezdi j meg a termelést hétfőn Gyöm- sön. Magyarországon szánté I kimeríthetetlen ez a nyers- I Anyag, hisz kristályos és szi­lárd formában hegyeik köze­iéit aikotják, ugyanakkor al­kotóelemeit drága pénzért külföldről hozzuk. A Pest me­gyei Vegyi és Kézműipari Vállalat új részlegében az ége­tett dolomitot magnézáumkar- t>onátra és kalciumkarbánatra bontják. A magnéziumkarbo- nát gyógyszeriparunk, alap­anyaga s nélkülözhetetlen a tűzálló anyagok, például a samott előállításánál is. Éven­te 25—30 ezer tonna magnezi­tet importálunk, pedig a bu­tái hegyek kőzete 44 százalék­ban tartalmazza. A kai dumkarbonátot a lakk- és festékipar igényű, a gumi- és műanyagiparban töl­tőanyagként használják; a me­zőgazdaságban a gyomirtó vegyszerek hordozóanyaga, A gyomrot üzemrészt a vál­lalat saját erőből építette, je­lenleg tizenöt ember dolgozik itt s még ebben az évben 200 tonna dolomitot bontanak fel. Az üzemet és az évi ezer, tonna kőzet feldolgozását nem tekintik véglegesnek, inkább csalt kísérletnek. Az a cél, hogy bebizonyosodjék: érde­mes egy nagy üzemet létesí­teni a dolomitfe'.bontásra ott, ahol a nyersanyag a helyszí­nen van. Apró Antal Ulánbátorba utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Magyar- ország KGST-beli képviselője elutazott Ulánbátorba, ahol részt vesz a KGST Végrehaj­tó Bizottságának most sorra kerülő 31. ülésén. A ferihegyi repülőtéren a kormány nevé­ben dr. Trautmann Rezső épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter búcsúzott Apró Antal­tól. „ÚJ’* antikvárium Negyvenezer kötet sorakozik a polcokon abban az antikvá­riumban, amelyet újjáalakítva, korszerűen átépítve szombaton nyitott meg a VI. kerületi Népköztársaság útja 32. szám alatt az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat. A választék úgy­szólván teljes szélességében felöleli az elmúlt évtizedek irodalmi termését, ugyanakkor bőségben kínálja az olyan könyvritkaságokat is, amelyek 100—200 évvel ezelőtt jelentek meg. A katalógust vidéki kul­turális intézményeknek is megküldik, s a kért kiadvá­nyokat utánvéttel postázzák. Tízszínű neonreklám Oj színfolttal gazdagodik az éjszakai Budapest. Előrelát­hatólag október elejétől a Bajcsy-Zsilinszky út és a Jó­zsef Attila utca sarkán a nemrég még elhanyagolt tűz­falakon fényjátékok szórják tíz színben a fényt. 1447 négy­zetméternyi falfelületen 12 cég reklámját szerelte fel a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat A kiránduló kedvence Harmadik éve működik Dömsödön a szövetkezeti tej­bolt, s szinte megnyitása óta közkedvelt. Az automata be­rendezés révén a reggelizők és uzsonnázok önmagukat szol­gálhatják ki. A kizárólag tej- és tejterméket, péksüteményt és kenyeret árusító bolt au­gusztusi bevétele 154 ezer, szeptember első felében 64 ezer forint volt. A havi átla­gos forgalom 100 ezer forintot tesz ki. Ezek az adatok egyút­tal a bolti dolgozók jó mun­kájáról is vallanak. Abonyi kisfiú Moszkvában Nagy boldogság &rt vasárnap dél­előtt két abonyi kisfiút a „Ki tud többet a Szovjet­unióról” című szellemi vetélke­dőn. Az úttörő pajtá­sok részére itt rendezték a járási versenyt, amelyen kiváló eredménye jutalmául Tánczos Tibi nyerte az el­ső díjat. A Barát­ságvonat utasa­ként tíz napot tölt majd a Szovjet­unióban s részt vesz a Vörös téren rendezett nagy ünnepségen. A második díj Győré Csabáé lett, a Szelei úti álta­lános iskola tanu­lójáé. Kéthetes nyári táborozásra kapott beutalót a Balaton partjára. A vállalat „alkotmánya'' A KITELJESEDŐ VÁLLA­LATI ÖNÁLLÓSÁG, új sza­badabb viszonyokat hoz létre a gyár vezetői és dolgozói kö­zött Nem tarthatók tovább azok a munka- és bérügyi in­tézkedések, melyek nem vet­ték figyelembe a vállalatok sajátosságait és egyes kérdé­sekben országos érvényűén kötötték meg úgy a munka- vállaló, mint a munkaadó ke­zét Viszont szükség van arra, hogy a gazdaságvezetés és a dolgozók jogait és kötelessé­geit konkrét rendelkezések rögzítsék. Csak ez lehet a biz­tosítéka a munkavállalók jo­gai védelmének és egyben biztosítéka a termelés zavar­talan menetének is. Ezért köt­nek munkásaikkal új kollek­tív szerződéseket a/ gyárak. Az új munkatörvénykönyv csak az általános rendelkezéseket rögzíti és mindenütt tág lehe­tőségeket hagy, hogy a tör­vényt a. gyár jellegének meg­felelően saját körülményeihez igazítsa. Néhány üzemben, így a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalatnál is, már hónapok óta folyik a munka, hogy el­készítsenek egy kollektív szer­ződéstervezetet. Ennek célja, hogy a tervezet — amennyi­ben sikeres lesz — példát ad­hasson a többi vállalatnak is, valamint, hogy még időben kibukjanak a nehézségek, ja­vítanivalók és kiegészítésre szoruló szabályok. Először a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa készített el egy mintát. E tervezet csak az általánosságokkal foglalko­zott, de már ez is jelezte, hogy ; az új kollektív szerződésekben i mennyi kérdésben kell válla- | latonként konkrét rendeletet | alkotni. I A PEST MEGYEI ÉS KÉZ­MŰIPARI VALLALATNAL még júliusban megalakult az a testület, mely a több üzem­ből álló vállalat jövendő „al­kotmányát” elkészíteni hiva­tott volt. A bizottság a válla­lat gazdasági, műszaki veze­tőibői, valamint a szakszerve­zet képviselőiből állt. Az ille­tékes szervek abban is segítet­ték a munkát, hogy rendelke­zésükre bocsátották az új munkatőrvénykjjnyv terveze­tét, a különböző rendelkezé­seket és törvényjavaslatokat; a bizottság által elkészített kollektív szerződéstervezet te­hát munkajogilag hibátlan lesz. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a szakszerveze­ti bizottság, valamint a dolgo­zók termelési tanácskozása változatlanul jóváhagyja. A tervezetet ugyanis az elkövet­kezendő napokban az egyes gyáregységek dolgozói terme­lési tanácskozásokon vitatják meg, mielőtt a gyár vezetőivel közösen aláírnák és ezzel tör­vényerőre emelnék Túrái Jánossal, a szakszer­vezeti bizottság titkárával, Ambrus Imrével, a munkaügyi osztály vezetőjével és a terve­zetet elkészítő bizottság né­hány tagjával beszélgetünk. Kéthónapos körültekintő mun­ka után született meg a száz­oldalas kollektív szerződés. A minden részletre kiterjedő „vállalati munkatörvény­könyv” teljes ismertetésére itt nincs mód. Túrái János és Ambrus Imre is főként azokat a pontokat említi, melyek el­térőek az eddigi gyakorlattól és amelyek alapvetően bizto­sítják a dolgozók védelmét, félreérthetetlenül meghatá­rozzák jogaikat és kötelessé­geiket A kollektív szerződés védelmet nyújt minden esetle­ges önkényeskedéssel szem­ben. Messzemenően védi a törzsgárdatagok jogait, bizto­sítja a termelésben kiemelke­dő szerepet játszó dolgozók bérezési és munkajogi elő­nyeit és felelősségét A KOLLEKTIV SZERZŐ­DÉSTERVEZET három kate­góriát állapít meg. Az első ka­tegóriában levők, a termelés irányítói, a nyereségből fizeté­sük nyolcvanszáza iékos ará­nyában részesednek. A máso­dik kategóriába besorolt — úgynevezett középkáderek — részesedése ötvenszázalékos. A harmadik kategóriába a dolgozóik jelentős része a nye­reségből fizetése 15 százaléká­ban részesedik. Mondhatná bárki: ez így igazságtalan. De a rendelkezés másik oldala azt is kimondja, hogy ameny- nyiben a vállalat nem teljesí­ti a tervét, amennyiben vesz­teség mutaitJkQzik, az első ka­tegóriába soroltak csalt az alapbérük hetvenöt százalékát, míg a második kategóriások csak a nyolcvanöt százalékát kapják meg. A harmadik ka­tegóriába sorolt dolgozók alapbére veszteség esetén is százszázalékos. Azok tehát akik a nyereségből nagyobb arányban részesednek, koc­kázatot is vállalnak az üzem munkájának eredményessé­géért A kollektív szerződésben minden munkakör nehézségi fokát, valamint az igényelt szakképzettséget meghatároz­zák és megállapítják az e te­rületre járó alapbért Ez gátat szab mindenféle szubjektiviz­musnak és ugyanakkor a bé­reken emelni csak a termelés növelésével lehet Szabályozták a felmondások rendjét is. A dolgozót a lei-5 mondásban semmi nem kerti." A vállalat azonban csak meg-' határozott okkal és csak a' szakszervezet hozzá j árulása-1 val mondhat fel a dolgozónak.' Itt feltétlenül előnyös hely zetben lesznek azok, akik ré­gebben dolgoznak a vállalat­nál. Tízéves munkaviszony1 után a felmondás négy hét, 2O’ év után öt hét, 30 év után pe-1 dig hat hét Az első kategó­riába sorolt dolgozóknál ezen­kívül plusz négy, a második' kategóriásoknál plusz két hét jár. A kollektív szerződés ki­köti, hogy a felmondási idő­ből 15—30 napot átlagbérrel ki kell fizetni és a dolgozó munkájára nem szabad igényi, tartani, MEGHATÁROZZAK a kép^ zendő részesedési alap felosz­tási arányát E szerint 85 szá­zalékot személyi juttatásokra! 15 százalékot pedig kulturális,’ sport- és üdültetési célokr^ fordítanak. Részletesen szabó-; lyozzák a munkaruháit, vé; dőételefc elosztásának rendjét a munkaversennyel, újítással! munkaügyi vitákkal kapcsolat tos kérdéseket Az ,yükotm&nytervezeV de­mokratizmusát biztosítja, hogy a közeljövőben a dolgo-’ zók „parlamentje” élé kerül és csak ennek jóváhagyása után „ratifikálja” az okmányt a szakszervezeti bizottság és a vállalatvezetés. Az elmondottak is bizonyít­ják, hogy a születendő válla-, lati kollektív szerződések csak úgy tölthetik be szerepüket ha — úgy mint a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat­nál — alapos munka és a dol­gozók véleményének meghall­gatása után emelkednek tör­vényerőre. Nagyon reálisnak látszik az a lehetőség, hogy a jövőben egy szakmunkás mielőtt a gyárban munkát vállal, elkérj az üzem kollektív szerződését, hogy meggyőződjem arról, va-: jón kedvező e számára a vál-» ialat „munkatörvénykönyve”? És az sem lehetetlen, hogy ki-» tűnő szakmunkások válnak meg egy üzemtől, mert másutt jobb körülményeket, biztosabb jogvédelmet ígér a kollektív szerződés. Ez ma még szokat­lan. De többek között a dol­gozóknak ezt a jogát is az új kollektív szerződések biztosít­ják.». Ősz Ferenc sónál többet senki ne igyon! — ??? A termelőszövetkezet iro­dájában Boros István, a gép­csoport vezetője jegyzőköny­veket mutat, a felvett tanú­vallomásokról, a műszaki szemléről. Ezek is minden két­séget kizáróan azt bizonyítják, ittasság következménye a ha­lálos baleset. Most azonban arra szeretnék választ kapni, a tsz- vezetősége megakadá­lyozhatta volna-e a balesetet, ha... — Amikor a telephelyet el­hagyták, nem lehetett ittas­ság nyomait felfedezni — mondja Boros István, majd ja­vasolja, hallgassuk meg Lacz- kó Józsefet, a szállítási fele­lőst, aki a szállításra kiadta az utasítást. Nyomban elő is ke­ríti. — Ott volt a főagronómus is, amikor Maglódra küldtem ékeit — mondja a szállítási fe­lelős — nem vettük észre, hogy ittak volna. Tehát akkor kezdődött a poharazás, amikor a falu köze­pére értek, a kultúrház elé. Vajon a gépcsoport vezetőjé­nek felelőssége meddig terjed? Ha a traktorosok a falu kö­zepén már „biztonságban” ér­zik magukat, akkor úgy tűnik, hogy szűk területre terjed ki az ellenőrzés. A gépcsoport vezetője ezt példával cáfolja: — A baleset napján, a cuk­rászda előtt értük szeszesital- fogyasztáson Szabó János ■raktorost. Feketét ivott, de „tupírozva”, fél decivel ke­verve. Nem állhatunk azon­ban minden traktoros mö­gött, 30 emberünk van! — Milyen az ellenőrzés módja? — Vagy én, vagy a szállí­tási felelős, mindig jelen van. a reggeli indulásnál. Ha va­lami rendellenességet észle­lünk bármelyik traktorosnál, leszállítjuk a géprőL Ha meg­győződtünk, hogy bármilyen keveset is, de ivott, aznap nem ülhet gépre, megfizeti óránkénti 40 forinttal a gép állásidejét, írásbeli figyel­meztetést adunk. Második esetben elbocsátjuk a fegye­lem ellen vétőket. Fegyelmiről készült jegyző­könyvet mutat. Két traktoros és egy tehergépkocsi-vezető italozott: P. János, M. Rezső és P. József. A vezetőség úgy határozott, hogy leveszi őket a gépről, meg is tette. — Napközben kellene az el­lenőrzést fokozni! 1 Műanyagba csomagolt üveg­csöveket vesz elő, belsőzsebé­ből: — Ezek a szondák mindig nálam vannak. Ez a két szél­ső, amelyiknek ilyen kékes­zöldes a színe, azt mutatja, hogy a lehelési próba kimu­tatta az alkoholfogyasztást, így értük szeszfogyasztáson D. János és U. Pál traktoroso­kat. c Vaszil László, a termelő- szövetkezet elnöke is bekap­csolódik a beszélgetésbe: — Nem tudjuk meggyőzni az embereket, hogy a szeszfo­gyasztás csökkenti képessé­geiket vezetés közben. A trak­tort ártatlan eszköznek tart­ják, pedig hol vannak már a G—35-ösök! A mai trak­torok csaknem olyan gyor­sak, mint a teherautók, ugyan­akkor veszélyesebbek, mert könnyebben buknak, borul­nak. — Ez a mostani haláleset, minden bizonnyal meggon­dolásra készteti a traktorve­zetőket!? — Néhányan valóban ki­jelentették, hogy soha nem isznak vezetés közben. Ilyen ígéretet tett például Demkó János és Szabó János, akik néha-néha a pohár fenekére néztek — mondja a gép­csoportvezető. A tsz elnöke azonban nem nagyon hisz ezekben a foga­dalmakban: — Sajnos, nem az első ha­lálos baleset a mostani, amit a szesz idézett elő községünk­ben. Elbeszéléséből kibontakozik egy három évvel ezelőtti ket­tős tragédia: — 1964 őszén még a gép­állomás traktorosai is dolgoz­tak nálunk. Bojtár János traktoros egyik este, ittasan, engedély nélküli fuvarra in­dult. Ahogy kiért a tanya- központból, árokba fordult, s a pocsolyában megfulladt. Mi ekkor kivittük a helyszínre a traktorosokat, hogy saját sze­mükkel győződjenek meg, mi­lyen veszély fenyegeti azokat, akik nem értenek a szép szóból. Az eset után egy hét­tel az a Farkas János lett ha­sonló baleset áldozata, aki traktorával lehúzta Bojtárról a ráborult gépet... A három évvel ezelőtti ket­tős halálos szerencsétlenség, tehát alapos indok arra, hogy a tsz elnöke ne nagyon higy- jen a mostani fogadalmaknak: — Nagyon-nagyon félünk, a közeli hetektől, amikor iga­zán nehéz munka vár a trak­torosokra. Rájuk vár a beta­karítás, a sizántás-vetés és ugyanakkor a háztáji termés behordása. Főleg, ez utóbbi miatt aggódunk, A tsz-elnök aggodalma tel­jesen megalapozott: 500 tag termését kell az esti órákban behordani a határból, ugyan­akkor minden háznál van új­bor, murci, pálinka. Senki sem akar adós maradni a traktoros szívességéért, s a kiegyenlítés módja egy-egy pohár bor, pá­linka, Forduljon egy délután, vagy este hármat-négyet egy- egy traktoros ugyanannyiszor két-három deci bor. Ez már untig elég, hogy elveszítsék uralmukat a gép felett. — A szíves kínálgatás mel­lett, még egy állandó veszély van — folytatja a tsz elnöke — a bögrecsárdák. Közvetle­nül a tanyaközpontunk mel­lett is „üzemel” egy ilyen zug-italmérés. Nem egyszer feljelentettük, megbüntették 2—300 forintra, de ez nem használ. Sem a községi, sem a járási szervek nem intézked­nek, vagy nem tudnak intéz­kedni, hogy egyszer és min­denkorra „bezárjon” ez a szá­munkra olyan veszélyes helyen levő házi italmérés. Nagy tehát a csábítás. Az első poharat követi a második, harmadik és nincs megállás. A falu közepén, a műút mel­lett van a kultúrház. Ütött-ko- pott, ferde táblája, fala nem valami megnyerő. A büfébe — vagy ahogyan itt mondják a csárdába — nagy vaskapun az udvar felől van a bejárat. Kicsi helyiség, alig öt-hat asz­tallal, pulttaL Vezetője, Lacz- kó József — csak névrokona a tsz szállítási felelősének — jól megtermett fiatalember, áld egyben, a földművesszö­vetkezet felvásárlója is. A bü­fé, általában délután öt óra­kor nyit, de akkor, „véletle­nül’’ délelőtt is nyitva volt. A büfé, egyébként tiszta, rende­zett, vezetője, most a déli órá­kat takarításra használja fel. — A halálos kimenetelű balesetről szeretnék beszél­getni magával. Szavaim, szemmel láthatóan meglepik, arcára van írva: miért éppen ővele? — Hány üveg sört ivott Koncz János? Arca szenvtelenné válik: — Nem tudom! — Olyan sokan voltak, hogy nem tudta megjegyezni? — Nem voltak sokan, de nem figyeltem. Ki-ki mentem, a feleségem is itt volt, az is kiszolgált, így nem tudom. — Mégis, egyet-kettőt? — Nem tudom! — Azt tudta-e, hogy Koncz szolgálatban van? — Láttam a vontatót, lej­jebb állt, a kanyarban, fent ült a két rakodó, várakoztak. — Miért szolgálta ki? — A törvény nem tiltja? — Kiket nem szabad kiszol­gálni? — A részegeket és a 18 éven aluliakat! — Koncz nem volt részeg? — Ö olyan ember, ha ittas, akkor sem látszik rajta, nem kiabál, nem rendetlenkedik. Rendes ember. — Répás József szerint, a csárdát elhagyva, kint a falun túl, már rá-ráhajolt a kor­mányra, szemmel láthatóan hányingere volt. Szerinte a Sörtől! — Nem tudom, nem láttam! A törvény nem tiltja, a gépkocsivezetők, traktorosok kiszolgálását, az pedig, hogy a kocsmáros emberségből megta­gadja, ellentétes — anyagi érdekével: így nagyobb a for­galom, nagyobb a jövedelem. Hogy ebben a csárdában ilyen tekintetben nincs baj, azt a földművesszövetkezet vezetői­nek elismerése is mutatja. Az italszekrény fölött a falon, pi­ros vándorzászló, rajta a fel­írás: a legjobb egységnek,.. Okultak-e az emberek az újabb, halálos balesetből? El lehetett volna-e kerülni? Az emberekkel való beszélgetés félreérthetetlen választ ad er­re. S ezek birtokában érthető a tsz elnökének félelme: jön a murciszezon! Jogos tehát a kérdés, amire a jövő ad fe­leletet: lesz-e következő, és ki lesz az...? És lesznek-e, akik minden erővel megakadályoz­zák a tragédiákat...? Mihók bándor /

Next

/
Oldalképek
Tartalom