Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
3 1967. OKTOBER 1- VASÁRNAP SZEPTEMBER VÉGÉN Foto; Srigetffi Hegyoldalból - valutapótló Dolomitfelbontó üzem kezdi j meg a termelést hétfőn Gyöm- sön. Magyarországon szánté I kimeríthetetlen ez a nyers- I Anyag, hisz kristályos és szilárd formában hegyeik közeiéit aikotják, ugyanakkor alkotóelemeit drága pénzért külföldről hozzuk. A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat új részlegében az égetett dolomitot magnézáumkar- t>onátra és kalciumkarbánatra bontják. A magnéziumkarbo- nát gyógyszeriparunk, alapanyaga s nélkülözhetetlen a tűzálló anyagok, például a samott előállításánál is. Évente 25—30 ezer tonna magnezitet importálunk, pedig a butái hegyek kőzete 44 százalékban tartalmazza. A kai dumkarbonátot a lakk- és festékipar igényű, a gumi- és műanyagiparban töltőanyagként használják; a mezőgazdaságban a gyomirtó vegyszerek hordozóanyaga, A gyomrot üzemrészt a vállalat saját erőből építette, jelenleg tizenöt ember dolgozik itt s még ebben az évben 200 tonna dolomitot bontanak fel. Az üzemet és az évi ezer, tonna kőzet feldolgozását nem tekintik véglegesnek, inkább csalt kísérletnek. Az a cél, hogy bebizonyosodjék: érdemes egy nagy üzemet létesíteni a dolomitfe'.bontásra ott, ahol a nyersanyag a helyszínen van. Apró Antal Ulánbátorba utazott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese Magyar- ország KGST-beli képviselője elutazott Ulánbátorba, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának most sorra kerülő 31. ülésén. A ferihegyi repülőtéren a kormány nevében dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter búcsúzott Apró Antaltól. „ÚJ’* antikvárium Negyvenezer kötet sorakozik a polcokon abban az antikváriumban, amelyet újjáalakítva, korszerűen átépítve szombaton nyitott meg a VI. kerületi Népköztársaság útja 32. szám alatt az Állami Könyvterjesztő Vállalat. A választék úgyszólván teljes szélességében felöleli az elmúlt évtizedek irodalmi termését, ugyanakkor bőségben kínálja az olyan könyvritkaságokat is, amelyek 100—200 évvel ezelőtt jelentek meg. A katalógust vidéki kulturális intézményeknek is megküldik, s a kért kiadványokat utánvéttel postázzák. Tízszínű neonreklám Oj színfolttal gazdagodik az éjszakai Budapest. Előreláthatólag október elejétől a Bajcsy-Zsilinszky út és a József Attila utca sarkán a nemrég még elhanyagolt tűzfalakon fényjátékok szórják tíz színben a fényt. 1447 négyzetméternyi falfelületen 12 cég reklámját szerelte fel a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat A kiránduló kedvence Harmadik éve működik Dömsödön a szövetkezeti tejbolt, s szinte megnyitása óta közkedvelt. Az automata berendezés révén a reggelizők és uzsonnázok önmagukat szolgálhatják ki. A kizárólag tej- és tejterméket, péksüteményt és kenyeret árusító bolt augusztusi bevétele 154 ezer, szeptember első felében 64 ezer forint volt. A havi átlagos forgalom 100 ezer forintot tesz ki. Ezek az adatok egyúttal a bolti dolgozók jó munkájáról is vallanak. Abonyi kisfiú Moszkvában Nagy boldogság &rt vasárnap délelőtt két abonyi kisfiút a „Ki tud többet a Szovjetunióról” című szellemi vetélkedőn. Az úttörő pajtások részére itt rendezték a járási versenyt, amelyen kiváló eredménye jutalmául Tánczos Tibi nyerte az első díjat. A Barátságvonat utasaként tíz napot tölt majd a Szovjetunióban s részt vesz a Vörös téren rendezett nagy ünnepségen. A második díj Győré Csabáé lett, a Szelei úti általános iskola tanulójáé. Kéthetes nyári táborozásra kapott beutalót a Balaton partjára. A vállalat „alkotmánya'' A KITELJESEDŐ VÁLLALATI ÖNÁLLÓSÁG, új szabadabb viszonyokat hoz létre a gyár vezetői és dolgozói között Nem tarthatók tovább azok a munka- és bérügyi intézkedések, melyek nem vették figyelembe a vállalatok sajátosságait és egyes kérdésekben országos érvényűén kötötték meg úgy a munka- vállaló, mint a munkaadó kezét Viszont szükség van arra, hogy a gazdaságvezetés és a dolgozók jogait és kötelességeit konkrét rendelkezések rögzítsék. Csak ez lehet a biztosítéka a munkavállalók jogai védelmének és egyben biztosítéka a termelés zavartalan menetének is. Ezért kötnek munkásaikkal új kollektív szerződéseket a/ gyárak. Az új munkatörvénykönyv csak az általános rendelkezéseket rögzíti és mindenütt tág lehetőségeket hagy, hogy a törvényt a. gyár jellegének megfelelően saját körülményeihez igazítsa. Néhány üzemben, így a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalatnál is, már hónapok óta folyik a munka, hogy elkészítsenek egy kollektív szerződéstervezetet. Ennek célja, hogy a tervezet — amennyiben sikeres lesz — példát adhasson a többi vállalatnak is, valamint, hogy még időben kibukjanak a nehézségek, javítanivalók és kiegészítésre szoruló szabályok. Először a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa készített el egy mintát. E tervezet csak az általánosságokkal foglalkozott, de már ez is jelezte, hogy ; az új kollektív szerződésekben i mennyi kérdésben kell válla- | latonként konkrét rendeletet | alkotni. I A PEST MEGYEI ÉS KÉZMŰIPARI VALLALATNAL még júliusban megalakult az a testület, mely a több üzemből álló vállalat jövendő „alkotmányát” elkészíteni hivatott volt. A bizottság a vállalat gazdasági, műszaki vezetőibői, valamint a szakszervezet képviselőiből állt. Az illetékes szervek abban is segítették a munkát, hogy rendelkezésükre bocsátották az új munkatőrvénykjjnyv tervezetét, a különböző rendelkezéseket és törvényjavaslatokat; a bizottság által elkészített kollektív szerződéstervezet tehát munkajogilag hibátlan lesz. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a szakszervezeti bizottság, valamint a dolgozók termelési tanácskozása változatlanul jóváhagyja. A tervezetet ugyanis az elkövetkezendő napokban az egyes gyáregységek dolgozói termelési tanácskozásokon vitatják meg, mielőtt a gyár vezetőivel közösen aláírnák és ezzel törvényerőre emelnék Túrái Jánossal, a szakszervezeti bizottság titkárával, Ambrus Imrével, a munkaügyi osztály vezetőjével és a tervezetet elkészítő bizottság néhány tagjával beszélgetünk. Kéthónapos körültekintő munka után született meg a százoldalas kollektív szerződés. A minden részletre kiterjedő „vállalati munkatörvénykönyv” teljes ismertetésére itt nincs mód. Túrái János és Ambrus Imre is főként azokat a pontokat említi, melyek eltérőek az eddigi gyakorlattól és amelyek alapvetően biztosítják a dolgozók védelmét, félreérthetetlenül meghatározzák jogaikat és kötelességeiket A kollektív szerződés védelmet nyújt minden esetleges önkényeskedéssel szemben. Messzemenően védi a törzsgárdatagok jogait, biztosítja a termelésben kiemelkedő szerepet játszó dolgozók bérezési és munkajogi előnyeit és felelősségét A KOLLEKTIV SZERZŐDÉSTERVEZET három kategóriát állapít meg. Az első kategóriában levők, a termelés irányítói, a nyereségből fizetésük nyolcvanszáza iékos arányában részesednek. A második kategóriába besorolt — úgynevezett középkáderek — részesedése ötvenszázalékos. A harmadik kategóriába a dolgozóik jelentős része a nyereségből fizetése 15 százalékában részesedik. Mondhatná bárki: ez így igazságtalan. De a rendelkezés másik oldala azt is kimondja, hogy ameny- nyiben a vállalat nem teljesíti a tervét, amennyiben veszteség mutaitJkQzik, az első kategóriába soroltak csalt az alapbérük hetvenöt százalékát, míg a második kategóriások csak a nyolcvanöt százalékát kapják meg. A harmadik kategóriába sorolt dolgozók alapbére veszteség esetén is százszázalékos. Azok tehát akik a nyereségből nagyobb arányban részesednek, kockázatot is vállalnak az üzem munkájának eredményességéért A kollektív szerződésben minden munkakör nehézségi fokát, valamint az igényelt szakképzettséget meghatározzák és megállapítják az e területre járó alapbért Ez gátat szab mindenféle szubjektivizmusnak és ugyanakkor a béreken emelni csak a termelés növelésével lehet Szabályozták a felmondások rendjét is. A dolgozót a lei-5 mondásban semmi nem kerti." A vállalat azonban csak meg-' határozott okkal és csak a' szakszervezet hozzá j árulása-1 val mondhat fel a dolgozónak.' Itt feltétlenül előnyös hely zetben lesznek azok, akik régebben dolgoznak a vállalatnál. Tízéves munkaviszony1 után a felmondás négy hét, 2O’ év után öt hét, 30 év után pe-1 dig hat hét Az első kategóriába sorolt dolgozóknál ezenkívül plusz négy, a második' kategóriásoknál plusz két hét jár. A kollektív szerződés kiköti, hogy a felmondási időből 15—30 napot átlagbérrel ki kell fizetni és a dolgozó munkájára nem szabad igényi, tartani, MEGHATÁROZZAK a kép^ zendő részesedési alap felosztási arányát E szerint 85 százalékot személyi juttatásokra! 15 százalékot pedig kulturális,’ sport- és üdültetési célokr^ fordítanak. Részletesen szabó-; lyozzák a munkaruháit, vé; dőételefc elosztásának rendjét a munkaversennyel, újítással! munkaügyi vitákkal kapcsolat tos kérdéseket Az ,yükotm&nytervezeV demokratizmusát biztosítja, hogy a közeljövőben a dolgo-’ zók „parlamentje” élé kerül és csak ennek jóváhagyása után „ratifikálja” az okmányt a szakszervezeti bizottság és a vállalatvezetés. Az elmondottak is bizonyítják, hogy a születendő válla-, lati kollektív szerződések csak úgy tölthetik be szerepüket ha — úgy mint a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalatnál — alapos munka és a dolgozók véleményének meghallgatása után emelkednek törvényerőre. Nagyon reálisnak látszik az a lehetőség, hogy a jövőben egy szakmunkás mielőtt a gyárban munkát vállal, elkérj az üzem kollektív szerződését, hogy meggyőződjem arról, va-: jón kedvező e számára a vál-» ialat „munkatörvénykönyve”? És az sem lehetetlen, hogy ki-» tűnő szakmunkások válnak meg egy üzemtől, mert másutt jobb körülményeket, biztosabb jogvédelmet ígér a kollektív szerződés. Ez ma még szokatlan. De többek között a dolgozóknak ezt a jogát is az új kollektív szerződések biztosítják.». Ősz Ferenc sónál többet senki ne igyon! — ??? A termelőszövetkezet irodájában Boros István, a gépcsoport vezetője jegyzőkönyveket mutat, a felvett tanúvallomásokról, a műszaki szemléről. Ezek is minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, ittasság következménye a halálos baleset. Most azonban arra szeretnék választ kapni, a tsz- vezetősége megakadályozhatta volna-e a balesetet, ha... — Amikor a telephelyet elhagyták, nem lehetett ittasság nyomait felfedezni — mondja Boros István, majd javasolja, hallgassuk meg Lacz- kó Józsefet, a szállítási felelőst, aki a szállításra kiadta az utasítást. Nyomban elő is keríti. — Ott volt a főagronómus is, amikor Maglódra küldtem ékeit — mondja a szállítási felelős — nem vettük észre, hogy ittak volna. Tehát akkor kezdődött a poharazás, amikor a falu közepére értek, a kultúrház elé. Vajon a gépcsoport vezetőjének felelőssége meddig terjed? Ha a traktorosok a falu közepén már „biztonságban” érzik magukat, akkor úgy tűnik, hogy szűk területre terjed ki az ellenőrzés. A gépcsoport vezetője ezt példával cáfolja: — A baleset napján, a cukrászda előtt értük szeszesital- fogyasztáson Szabó János ■raktorost. Feketét ivott, de „tupírozva”, fél decivel keverve. Nem állhatunk azonban minden traktoros mögött, 30 emberünk van! — Milyen az ellenőrzés módja? — Vagy én, vagy a szállítási felelős, mindig jelen van. a reggeli indulásnál. Ha valami rendellenességet észlelünk bármelyik traktorosnál, leszállítjuk a géprőL Ha meggyőződtünk, hogy bármilyen keveset is, de ivott, aznap nem ülhet gépre, megfizeti óránkénti 40 forinttal a gép állásidejét, írásbeli figyelmeztetést adunk. Második esetben elbocsátjuk a fegyelem ellen vétőket. Fegyelmiről készült jegyzőkönyvet mutat. Két traktoros és egy tehergépkocsi-vezető italozott: P. János, M. Rezső és P. József. A vezetőség úgy határozott, hogy leveszi őket a gépről, meg is tette. — Napközben kellene az ellenőrzést fokozni! 1 Műanyagba csomagolt üvegcsöveket vesz elő, belsőzsebéből: — Ezek a szondák mindig nálam vannak. Ez a két szélső, amelyiknek ilyen kékeszöldes a színe, azt mutatja, hogy a lehelési próba kimutatta az alkoholfogyasztást, így értük szeszfogyasztáson D. János és U. Pál traktorosokat. c Vaszil László, a termelő- szövetkezet elnöke is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Nem tudjuk meggyőzni az embereket, hogy a szeszfogyasztás csökkenti képességeiket vezetés közben. A traktort ártatlan eszköznek tartják, pedig hol vannak már a G—35-ösök! A mai traktorok csaknem olyan gyorsak, mint a teherautók, ugyanakkor veszélyesebbek, mert könnyebben buknak, borulnak. — Ez a mostani haláleset, minden bizonnyal meggondolásra készteti a traktorvezetőket!? — Néhányan valóban kijelentették, hogy soha nem isznak vezetés közben. Ilyen ígéretet tett például Demkó János és Szabó János, akik néha-néha a pohár fenekére néztek — mondja a gépcsoportvezető. A tsz elnöke azonban nem nagyon hisz ezekben a fogadalmakban: — Sajnos, nem az első halálos baleset a mostani, amit a szesz idézett elő községünkben. Elbeszéléséből kibontakozik egy három évvel ezelőtti kettős tragédia: — 1964 őszén még a gépállomás traktorosai is dolgoztak nálunk. Bojtár János traktoros egyik este, ittasan, engedély nélküli fuvarra indult. Ahogy kiért a tanya- központból, árokba fordult, s a pocsolyában megfulladt. Mi ekkor kivittük a helyszínre a traktorosokat, hogy saját szemükkel győződjenek meg, milyen veszély fenyegeti azokat, akik nem értenek a szép szóból. Az eset után egy héttel az a Farkas János lett hasonló baleset áldozata, aki traktorával lehúzta Bojtárról a ráborult gépet... A három évvel ezelőtti kettős halálos szerencsétlenség, tehát alapos indok arra, hogy a tsz elnöke ne nagyon higy- jen a mostani fogadalmaknak: — Nagyon-nagyon félünk, a közeli hetektől, amikor igazán nehéz munka vár a traktorosokra. Rájuk vár a betakarítás, a sizántás-vetés és ugyanakkor a háztáji termés behordása. Főleg, ez utóbbi miatt aggódunk, A tsz-elnök aggodalma teljesen megalapozott: 500 tag termését kell az esti órákban behordani a határból, ugyanakkor minden háznál van újbor, murci, pálinka. Senki sem akar adós maradni a traktoros szívességéért, s a kiegyenlítés módja egy-egy pohár bor, pálinka, Forduljon egy délután, vagy este hármat-négyet egy- egy traktoros ugyanannyiszor két-három deci bor. Ez már untig elég, hogy elveszítsék uralmukat a gép felett. — A szíves kínálgatás mellett, még egy állandó veszély van — folytatja a tsz elnöke — a bögrecsárdák. Közvetlenül a tanyaközpontunk mellett is „üzemel” egy ilyen zug-italmérés. Nem egyszer feljelentettük, megbüntették 2—300 forintra, de ez nem használ. Sem a községi, sem a járási szervek nem intézkednek, vagy nem tudnak intézkedni, hogy egyszer és mindenkorra „bezárjon” ez a számunkra olyan veszélyes helyen levő házi italmérés. Nagy tehát a csábítás. Az első poharat követi a második, harmadik és nincs megállás. A falu közepén, a műút mellett van a kultúrház. Ütött-ko- pott, ferde táblája, fala nem valami megnyerő. A büfébe — vagy ahogyan itt mondják a csárdába — nagy vaskapun az udvar felől van a bejárat. Kicsi helyiség, alig öt-hat asztallal, pulttaL Vezetője, Lacz- kó József — csak névrokona a tsz szállítási felelősének — jól megtermett fiatalember, áld egyben, a földművesszövetkezet felvásárlója is. A büfé, általában délután öt órakor nyit, de akkor, „véletlenül’’ délelőtt is nyitva volt. A büfé, egyébként tiszta, rendezett, vezetője, most a déli órákat takarításra használja fel. — A halálos kimenetelű balesetről szeretnék beszélgetni magával. Szavaim, szemmel láthatóan meglepik, arcára van írva: miért éppen ővele? — Hány üveg sört ivott Koncz János? Arca szenvtelenné válik: — Nem tudom! — Olyan sokan voltak, hogy nem tudta megjegyezni? — Nem voltak sokan, de nem figyeltem. Ki-ki mentem, a feleségem is itt volt, az is kiszolgált, így nem tudom. — Mégis, egyet-kettőt? — Nem tudom! — Azt tudta-e, hogy Koncz szolgálatban van? — Láttam a vontatót, lejjebb állt, a kanyarban, fent ült a két rakodó, várakoztak. — Miért szolgálta ki? — A törvény nem tiltja? — Kiket nem szabad kiszolgálni? — A részegeket és a 18 éven aluliakat! — Koncz nem volt részeg? — Ö olyan ember, ha ittas, akkor sem látszik rajta, nem kiabál, nem rendetlenkedik. Rendes ember. — Répás József szerint, a csárdát elhagyva, kint a falun túl, már rá-ráhajolt a kormányra, szemmel láthatóan hányingere volt. Szerinte a Sörtől! — Nem tudom, nem láttam! A törvény nem tiltja, a gépkocsivezetők, traktorosok kiszolgálását, az pedig, hogy a kocsmáros emberségből megtagadja, ellentétes — anyagi érdekével: így nagyobb a forgalom, nagyobb a jövedelem. Hogy ebben a csárdában ilyen tekintetben nincs baj, azt a földművesszövetkezet vezetőinek elismerése is mutatja. Az italszekrény fölött a falon, piros vándorzászló, rajta a felírás: a legjobb egységnek,.. Okultak-e az emberek az újabb, halálos balesetből? El lehetett volna-e kerülni? Az emberekkel való beszélgetés félreérthetetlen választ ad erre. S ezek birtokában érthető a tsz elnökének félelme: jön a murciszezon! Jogos tehát a kérdés, amire a jövő ad feleletet: lesz-e következő, és ki lesz az...? És lesznek-e, akik minden erővel megakadályozzák a tragédiákat...? Mihók bándor /
