Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

«ftfcYci fÁ/rfnp 1967. OKTÓBER 15., VASÄRNAP Épül: szereléssel - Forrasztják az elemeket - Öt hónap alatt Várják az OTP segítségét TUDÓSÍTÁS A NEGYEDIK EMELETRŐL A képen látható új lakóház legfelső emeletén, az egyik két és fél szobás lakásban már kissé hűvös az idő. A vako­latlan falak között, az üvege­zetten ajtókon, ablakokon át- száguld a csípős őszi szél. Mégis jó érzés innen föntről kitekinteni. Nemcsak azért, mert a hegyekkel övezett kör­nyék szép, s látni lehet a hosszan elnyúló település, Bu­daörs házsorait. Ha arra gon­dol az ember, hogy itt, alig három hónappal ezelőtt né­hány baromfiólat nem számol­va, még semmi sem volt, ak­kor bizony hitetlenkedve cso­dálkozik: hát ilyen is van? Közben a hatalmas torony- daru a másik épület harmadik emeletére teljesen kész fürdő­szobát emel. A helyére illesz­tik, azután a kohóhabsalakból, cementből és betonacélból elő­regyártott épületelemet for­rasztással rögzítik az alatta le­vőhöz. Két ház, hetvenkét lakás épül Budaör­sön, ezzel a modern techno­lógiával. Az alapozás, a pince betonozása után, nem telt el egy hónap — már az első ház tető alá került, a második ösz- szeszerelésével is elkészülnek néhány nap múlva. Azután következnek a sok, aprólékos munkát igénylő, hosszabb ideig tartó belső szerelési munkálatok. S ha minden jól megy, még mielőtt kitavaszo­dik, beköltözhetnek a lakók, illetve a tulajdonosok az egy, másfél, kettő vagy két és fél szobás, összkomfortos, közpon­ti fűtéses lakásokba. Az első „kapavágás”-tói szá­mítva, alig több mint öt hó­napra! A hetvenkét lakás története röviden a következő: Idén májusban Sátor János, a Mechanikai Művek igazga­tója, a megyei pártbizottság első titkára közvetlen támoga­tásával és segítségével kezdte el szervezni a lakások építését. (Két évtized alatt a gyár négy dolgozója számára utaltak ki állami lakást.) összeírták az üzemben a jelentkezőket, akiknek személyenként 15 ezer forint előleget kellett az indu­láshoz befizetniük. Az építke­zés bonyolítására, irányítására Kedden adják át rendeltetésének Pomáz új lé­tesítményét, a presszóval és büfével összekapcsolt élel­miszerüzletet. Az üzletház a Dobogókőre vezető műút mel­lett, a Kiskovácsi-pusztán szolgálja ezentúl a környék lakosságát, valamint a kirán­dulókat és turistákat. Sántha Gyula igazgatási és személyzeti főosztályvezető vállalkozott. A terület kijelölése után az volt a pél: a lakások minél gyorsabban elkészüljenek. Ezért választották a dunaúj­városi épületelemgyár két típuslakóházát. A kohóhabsa- lak falak hang- és hőszigetelő képessége jobb a hagyományos téglánál, összeszerelésük pedig gyorsan megy. Igenám, de a típustervet adaptálni s módosítani kellett: a távfűtés helyett itt a pin­cékbe szerelt központi fűtésű kazánokra volt szükség. Mi­után a Pest megyei Tanács tervezővállalatának másfél hó­napig nem volt ideje erre, már nem várhattak tovább... Du­naújvárosban a módosítások­kal egy hét alatt elkészültek. Ekkor már folyt a földmunka, megkezdhették a vasbeton­alapok és pincék zsaluzását. Erre a munkára ácsokat fo­gadtak, de más mindent; a be­tonkeverést és hordást, a csö- möszölést, a vasszerelést, a leendő lakók végezték napi munkájuk után vagy szabadságuk alatt. Csak egy szakember irányította őket: Hasszán Márton nyugdí­jas művezető, Dunaújváros egykori kitüntetett építője. A két lakóház összeszerelé­se már hozzáértő, gyakorlott embereket igényelt: ezt a 26- os Építőipari Vállalat vállalta és egyik kiváló brigádját küldte ide. De az elemeket is föl kellett szállítani. Dunaúj­város messze van, a speciális 14 tonna teherbírású vontatós teherkocsikkal 18 ezer forint egy-egy lakás szállítási költ­sége. Nagy összeg, hogyan le­hetne csökkenteni? A Mecha­nikai Művek építést irányító brigádja szocialista szerző­dést kötött az ÉM Építőipari Szállító Vállalat 1. számú üzemegységével, illetve annak Zalka Máté komplex szocia­lista brigádjával, amely vál­lalta, hogy az elemek szállítá­sát tizenhat nap alatt befeje­zi. Átlag kilenc vontatós ko­csi éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is, úton volt, szinte percnyi pontossággal közle­kedett Dunaújváros és Buda­örs között. A kocsik terhelé­sének és üzemidejének teljes kihasználásával, a bérelt da­ru szünet nélküli működteté­sével így lehetett elérni, hogy lakásonként 3 ezer forinttal kevesebb lett a szállítási költ­ség. Ugyanakkor gyors ütem­ben emelkedhettek az épüle­tek falai. Ez a tudósítás nem térhet ki a rengeteg kis részletre, de aki házat épített vagy lakásra várt, az tudja, mennyi időt, hány helyre szaladgálást je­Emeletes présház Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a Hegymagasi Ter­melőszövetkezet összefogott, hogy megmentsék Szentgyörgy-hegy egyik legszebb műemléképületét, a Lengyel—Tará- nyi féle emeletes présházat. A késő­barokk stílusú présház — ame­lyet a lengyeltóti Lengyel család építtetett — az utóbbi években pusztulásnak in­dult. Szobrokkal díszített oromza­ta omlani kezdett, tetőszerkezete megrongálódott, mennyezete be­ázott. Az épületet a Hegymagasi Ter­melőszövetkezet megvásárolta és az idegenforgalom szolgálatába állít­ja: borozónak és turistaszállónak rendezd be. Az épület oszlopokkal alátámasztott, dí­szes kőráccsal el­látott erkélyéről páratlan panorá­ma nyílik a Bala­tonra. lent, míg minden szükséges anyag a helyszínre kerül. Itt sem volt másképpen: a Me­chanikai Művek saját teher­autói is szállítottak állandó­an, külön regény, hogyan sze­rezték be a betonacélt, a tető- szigeteléshez a 260 köbméter perlitet, a darut a gépkölcsön­zőtől. Lehetetlennek látszó dol­gok ... s napok alatt itt volt minden. Az építkezés nehezén már túljutottak, a házak tető alatt vannak. A villany- és gázve­zetékek szerelését, s a többi szakipari munka túlnyomó többségét a Mechanikai Mű­vek negyvenhét és a PRÉKO huszonöt dolgozója, a leendő tulajdonosok végzik, s így je­lentősen csökkentik a lakások költségét. De most egy másféle gond vár megoldásra: a munka továbbviteléhez pénzre van szükség. A két üzemből je­lentkezett dolgozók forintjai bizony már elfogytak, a Me­chanikai Művek ezért az Or­szágos Takarékpénztárhoz fordult és a lakók képviseleté­ben építési kölcsönt kért. Ezt a takarék megyei igazgatósága folyósítaná is, ám ilyenkor év vége felé már kimerül, elfogy az e célra felhasználható hi­telkeret. A budaörsi két új társas lakóház építési kölcsö­nét emiatt tehát csak az ille­tékes országos szerv: az OTP- központ biztosíthatja. A szocialista összefogás, az emberi együttérzés szép pél­dáját tanúsító valamennyi ér­dekelt, a 72 lakásra váró csa­láddal együtt, bízik abban, hogy ez a segítség sem késle­kedik. Hetesi Ferenc-Pál Téli újdonság: Harisnyacsizma A martfűi Tisza Cipőgyár kétnapos börzéjén bemuta­tott cikkek között különö­sen nagy sikert aratott a harisnyacsizma. A térdig, vagy térden felül érő, láb­hoz simuló csizma nemcsak kényelmes, hanem télen na­gyon praktikus is. A keres­kedelem képviselői kérték, hogy már az idei téli szezon­ra gyártsák a harisnyacsiz­mát, amelyet eredetileg csak a jövő évre terveztek. A gyár a mokasszin-cipő választékát úgy bővítette, hogy egy-egy pár cipőhöz három színben készít felsőrészt és viselője tetszés szerint saját kezűleg cserélheti. Földben az őszi árpa Gyorsult a búza vetése MA IS DOLGOZNAK A HATÁRBAN Jövő évi kenyerünk sorsa ezektől a hetektől is függ. Ahol a mag jól előkészített ta­lajba, optimális időben kerül a földbe — ott elmondhatják, eleget tettek a jó termés leg­első feltételének. Vértesi Ist­ván megyei mezőgazdász sze­rint az elmúlt héten általá­ban gyorsabb tempóban ha­ladt a szántás-vetés. Földbe került az őszi ár­pa, lemaradás mutatkozik viszont a rozsnál, DOBBAN A FOLD... Október a plakátmúvészethen Dobban a föld, tajtékzó pa­ripák vágtatnak előre. Dobban a föld, elszánt, fegyvert raga­dó emberek menetelnek. Dob­ban a föld, s zászlót bont, lo­bogtat millió meg millió em­ber: civil, katona, a szolga­ságból megváltást akaró név­telen sereg. Erőre kapó öre­gek, lobbanó fiatalok. S bár közben szüntelenül arat a ha­lál, dörögnek a fegyverek, a folyam feltartóztathatatlanul hömpölyög előre. Ilyen impressziói lehetnek a belépőnek, aki tegnaptól megtekintheti az Október a plakátművészetben című kiál­lítást. Színhelye Budapesten, a Néphadsereg Klubjának nyári helyisége, a Zichy Géza utcá­ban. Rendezője a bolgár, csehszlovák, lengyel kultúra és az NDK Kulturális és Tájé­koztató Irodája együtt a par­tizánszövetséggel és a Nép­hadsereg Klubjával. Vágó Er­nő ezredes, a partizánszövet­ség titkára így nyilatkozik az eseményről: — Sok beszéd helyett szól­jon a kiállítás önmagáért... öt ország alkotóinak munkás­ságából, fél század plakátmű­vészetét felölelve, hatvan- egynéhány alkotást látha­tunk ezen a kamara­kiállításon. Köztük olyan mu­zeális értékeket, amelyek­ből mindössze egy-egy pél­dány maradt meg. Átütő ere­jükről, sokszor megdöbben­tően modem fogalmazásukról csak a legnagyobb elismerés­sel emlékezhetünk ma is. A későbbi, s mostanában készült alkotásokkal együtt jól érzé­kelteti azt a hatást, amelyet a fél évszázaddal ezelőtti forra­dalom gyakorolt az emberiség­re. Az egyébként nagyközönség előtt zárt nyári klubhelyiség megnyitotta kapuit, s szívesen látnak minden érdeklődőt. A terv szerint vidéki városokba is elviszik az anyag jelentős részét. Jó lenne nagyobb tele­püléseinken, Vácott, Cegléden, s másutt is találkozni vele. — t gy. — s gyorsabb tempóban folyik a búza vetése. Az idő most már, október közepén, egyre in­kább sürget, számítani lehet az eső beköszöntésére is. Bár jó néhány gazdaságban befe­jezés előtt tartanak az ősz leg­fontosabb munkájával, még sok helyütt kisebb-nagyobb lemaradás is tapasztalható. A kedvezőbb terméskilátások ér­dekében október végéig kel­lene földbe kerülnie a kenyér- gabona magjának. Várhatóan egy-két termelőszövetke­zetben csak november el­ső napjaiban tudják befe­jezni a vetést. ■ Az utóbbi napokban tovább gyorsult a betakarítás. Befe­jezték a kukorica silózását, s hozzáláttak a kukoricaszár be­takarításához. Végefelé tart a burgonyaszedés, zökkenőm (In­tésén halad a cukorrépa Fel­szedése és elszállítása a gyá­rakba. A mezőgazdasági üze­mek munkásai ma is dolgoz­nak. ★ Lapzártakor kaptuk a hírt a toki Egyetértés Termelőszö­vetkezetből: befejezték az őszi vetést. A közös gazdaság dol­gozói szombat estig 990 holdon tették földbe a kenyér- és a takarmánygabona magját Mint jelentették, november 7- re az őszi mélyszántással is végeznek. A reform küszöbén Megfizethetetlen lelkiismeretesség Az egyik vállalja, a másik nem A motorüzem bejáratánál, már éppen távozóban, szí­nes táblán akadt meg a sze­mem. Virágcsokrot ábrázolt, s csak közelebb lépve fe­deztem fel, hogy a virágok — csinosabbnál csinosabb női fejek, szirmokkal körülölelt fotográfiák. A tekercselősza­lag Braun Éva és Vadvirág szocialista brigádja tündérke- dik ily módon a gyanútlan járókelőkkel. — Az üzem első női bri­gádjai. Zavartan rezzentem össze, mint akit rajtakaptak vala­min. Két köpenyes asszony állt mögöttem. Talán kíván­csiságból, talán illendőség­ből jöttek oda, észrevéve, hogy jegyezgetek. Mácsai im- réné. a tekercsberakó-szalag csoportvezetője volt az egyik, Tóhelyi Ferencné főművezető a másik. Kapóra jöttek: nyomban nekik szegeztem kérdésemet. — Úgy is ki lehet adni a Öntudat helyett - forint? BIZONYSÁGKERESÉS IKLADON gépeken módosítást tesz szük­ségessé, arra törekszünk, mi­nél gyorsabban végezzünk, hogy ne nyúljon túl hosz- szúra a szalagon dolgozók állásideje. A lakatosnak sem előnye, sem hátránya nem származik az egészből. Fize­tése független attól, hogy a szalag teljesíti-e a tervét vagy elmarad. Ha mégis iparkodik, önzetlenségből te­szi. Akár így is mondható: közösségi érdekből. Kényel­mes munkatempója esetleg végig le tudja lassítani a teljes munkafolyamatot. A mi jó összetételű lakatos- gárdánk ezt megérti, és maga­tartásán valószínűleg ezután sem fog változtatni. — Véleménye szerint te­hát bizonyos esetekben az anyagi érdekeltség korában is szükség lesz öntudatra? — Méghozzá serkentő ha­— Érdekes kérdés, annyi szent. S embere válogatja, ki, hogyan érti, ki, hogyan válaszolja meg? Felvillant a szeme. Egyre jobban belemelegedett: — A kártyáimon meg tu­dom mutatni, mennyit dol­goztam pénzért, mennyit in­gyen. De nekem az az in­gyen sosem okozott szívfáj­dalmat. Áldozatkész mun­kára a jövőben is szükség lesz, és az egyik melós vál­lalja, a másik nem. Amikor például egy-egy új művelet­lUMotw ciiui iiugjau sMuauuiuim meg a túlzott centralizmus béklyóitól, hogyan erősítjük meg hazánk­ban a szocialista rend demokratizmusát, magyarán szólva: hogyan hozzuk lendületbe az új gazdasági mechanizmust. Tudjuk, a sikeres végrehajtáshoz a rendcletek nem ele­gendők: azokhoz kitartó, gondolkodó, küzdeni kész emberek is kellenek. Olyanok, akik az esetleges kezdeti zökkenőktől nem vesztik el a kedvüket és a fejüket. Akik szcmbeszállnak a kevesebb felelősséget kívánó életvitel híveivel, és megnye­rik fejlődésünk jelentős vívmányának a bátortalanokat. Aki­ket nem szédít majd meg a korlátlanabb anyagi lehetőségek csá­bítása. Akik úgy érzik, hogy a forinttal meg nem fizethető öntudatra, erkölcsi tisztaságra, lelkességre ezután is szükség lesz, és az elkövetkezendő idők terveibe belekalkulálják az önzetlenséget is. mberek megvannak. Ha va aki arról győzne meg ben ünket, hogy illúzióink ha lisak, neki sem vághat ánk az előttünk álló rend ívüli vállalkozásnak. De re nc-aij vv UVÍU v«0uua . . . nert az ikladi Ipari Mű­szer gyár ban is például kik­kel, milyen véleményekkel ;alálkozhat a bizonyságokat cereső „hitetlen Tamás”! azosasos netKoznap von.. Mező Imre nevét viselő notorüzem egyik fele, csupa lő, tekercselt, a másik fele, isupa férfi, a villanymotor orgórészét, az úgynevezett IZ-pajzsot alakítgatta. , Egy, az átlagosnál maga- abb fiatal férfi tűnt fel a szalagon kozoiii séma ioia jén. Útját szegtem. Üvegfa lak közé húzódtunk, beszél gettünk. — öntudat helyett forint — ízlelgette a mondatot. Be állító lakatos. Barát Ernőnél hívják. Mosolyogva vakar gáttá az állát. eltűnődött

Next

/
Oldalképek
Tartalom