Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-13 / 242. szám

2 rí. 3 * HFtYlI '■^/líriap 1961. OKTOBER 13.. PÉNTEK BELGRAD INDIRA GANDHI m UTAZIK TOVÁBB SZÓFIÁBA Belgrádban csütörtökön — Indira Gandhi jugoszláviai lá­togatásának második napján — folytatódtak Tito jugoszláv államfő és az Indiai minisz­terelnök-asszony hivatalos tár­gyalásai. A jugoszláv—indiai megbeszélések előterében vál­tozatlanul a Közel-Kelet prob­lémái szerepelnek. Indira Gandhi ma utazik tovább Belgrádból Szófiába, majd Ro­mániába és az Egyesült Arab Köztársaságba. Barátsági nagygyűlés Prágában (Az Aurorától a csillagokig Csapatösszevonások a Szuezi-csatorna térségében Nyugati hírügynökségek iz­raeli forrásokra hivatkozva azt jelentik, hogy egyiptomi erők a Szuezi-csatorna nyugati ol­dalán csapatösszevonásokat hajtottak végre és megkezdő­dött néhány Szuez-menti egyiptomi város polgári lakos­ságának kiürítése. Az utóbbi napokban egyéb­ként olyan hírek is elterjed­tek, hogy Izrael minden eddi­ginél nagyobb méretű táma­dásra készül a Szuezi-csatorna nyugati oldalán létesített egyiptomi állások ellen. (Folytatás az 1. oldalról) pette Antonin Novotny lé­pett a mikrofonhoz. Nagy örömmel üdvözlöm önöket az egyik legöregebb prágai üzem dolgozóinak köré­ben, amelynek a forradalmi munkásosztály kialakulásában jelentős hagyományai vannak. Különösen azért hangsúlyozom ezt ezen a helyen, mert a mun­kásosztály volt az, amely for­radalmi erővé válásban kezde­tétől fogva haladó nézeteket vitt az akkori társadalomba. A munkásosztály a proletár internacionalizmus hordozója volt a múltban és a jelenben is az marad. A proletár inter­nacionalizmus volt az az alap, amelyből a szocialista orszá­gok a politikai hatalom meg­szerzése után, a szocialista tár­sadalom építése folyamán, va­lamint barátságuk, együttmű­ködésük és szövetségük meg­szilárdításában kiindultak. Továbbra is érvényes az, hogy a proletár internaciona­lizmus alapelveiért harcolni kell, mert a nemzetközi pro­letárszolidaritás az egész szo­cialista közösség hatalmát, minden egyes szocialista or­szág hatalmát erősíti, a szo­cializmusért folytatott harc­hoz közös feltételeket teremt A mi munkásosztályunk fej­lődéséhez hasonló utat tett meg a magyar munkásosztály is. Ma a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista ország. Ezért logikus, hogy jó szomszéd­ként együtt élnek, együtt­működnek és közösen lép­• • Ütést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) hiányokat kifogásoljanak és Sürgessék azok pótlását Szót kért az ülésen megje­lent Borsos László belke­reskedelmi miniszterhelyettes is. Felszólalásában reálisnak ítélte a 131 milliós fejlesz­tési tervet. Szembeállította a néhány évvel ezelőtti prog­ramokkal, amelyeknek keve­sebb volt a realitása. Segít­séget ígért a jövőre nézve Is, mindenekelőtt az idegen- forgalmi területek hálózatá­nak fejlesztéséhez. Megálla­pította, hogy a Dunaka nyár-létesítmé­nyek a lakosság anyagi és vásárlási helyzetét is javítják és az itteni beruházások gyü­mölcsét a megyei jövedelem növekedésével valamennyien érezhetik majd. Szükséges­nek tartotta, hogy az üzlete­ket a vásárlók érdekeinek megfelelően tartsák nyitva, ha szükséges, altár megosz­tott idejű árusítással. A megyei tanácsülés elé terjesztették ezután a X. ke­rületi Pártbizottság első tit­kárává kinevezett Szakali József lemondását tanácstagi és végrehajtó bizottsági tiszt­ségéről. Korábbi tevékenysé­géért köszönetét mondtak s a bejelentést tudomásul vet­ték. Cservenka Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára, ezután szót kért s a megyei pártbizottság javas­lattevő jogával élve, aján­lotta, hogy a tanács végrehajtó bi­zottságában megürült két posztot Jámbor Miklós­sal, a megyei pártbizott­ság titkárával és dr. Mondok Pállal, a Rácke­vei Járási Pártbizottság első titkárával töltsék be. Ä tanácstagok a javaslatot el­fogadták, egyhangúlag meg­szavazták, majd a szünetben a végrehajtó bizottság rend­kívüli ülésre vonult vissza. Ezen dr. Mondok Pált a Pest megyei Tanács vb- clnökévé választották. Cservenka Ferencné a beje­lentést követően meleg sza­vakkal tolmácsolta a megye­bizottság és a saját jókívánsá­gait. Felhívta az újonnan vá­lasztott elnök figyelmét arra, hogy Pest megye néha túl hangsúlyosnak látszó sajátos­ságát ne téves«?» *•——> <-,är’ A megye ellátottságát elemez­ve arra a megállapításra ju­tott, hogy az jónak mondható, ha a régi állapotokhoz viszo­nyítjuk, de természetesen nem elegendőnek, ha a fokozódó igényekhez mérjük. Az iparo­sodás nagy tempójában nem­egyszer szem elől tévesztették, hogy annak embert, közösséget szolgáló járulékai is nélkü­lözhetetlenek. Mindezzel együtt van minek örülni: egy időben két modem kórház épül Pest megyében, tempó­san növekszik a körzeti orvosi hálózat, s egy sor új iskolával dicsekedhetünk. A rendelke­zésre álló anyagi eszközök sze­rények, de nem szabad figyel­men kívül hagyni a megyében rejlő sok kihasználatlan lehe­tőséget, rejtett tartalékot. Be­szédét azzal zárta, hogy az új mechanizmus leg­főbb emberi célja: kaput nyitni minden állampol­gár előtt, hogy minden értékét, teljes képességét és erejét a köz javára szabadon kifejthesse. Dr. Mondok Pál, Pest me­gye tanácselnöke röviden kö­szönetét mondott s program­beszéd helyett néhány szub­jektív gondolattal helyettesí­tette székfoglalóját. Ä téma adott, más részről idő kell hozzá, hogy a megye gond­jaival is közvetlenül megis­merkedjék. Azzal tisztában van, hogy sem a megye, sem a tanács elnöke nincs könnyű helyzetben. A résztvevők se­gítségét kérte tanácselnöki munkájához. A megyei tanács­ülés ezután helyt adott az in- terpellációs kérdéseknek és válaszoknak. Az újonnan megválasztott elnökről röviden ennyit: A föld fia, szegény család gyermeke. A 30-as években tanult iparos mesterséget: géplakatos lett. Katonaévei után, 1945-ben belépett a párttagok sorába. Azóta több poszton állt, részben a Földművelésügyi Miniszté­riumban, részint Pest me­gyében. Agrármérnöki dip­lomát és doktorátust szer­zett, s két esztendeje a Rác­kevei Járási Pártbizottság első titkára lett. Ezek után esett rá a választás és teg­naptól a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. —l. er- — nek fel nemzetközi poli­tikai kérdésekben is. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság között eredményesen fejlődik a poli­tikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együtt­működés, szélesedik a turiz­mus, amely jelentősen hozzá­járul a kölcsönös megismerés­hez és további közeledésünk­höz. Az elmúlt napokban kül­döttségeink között folytatott megbeszélések megmutatták: közös érdekünk az, hogy együttműködésünk minden te­rületén fejlődjék és elmélyül­jön. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság a kölcsönös együtt­működés fejlesztése mellett a KGST keretében történő nem­zetközi szocialista munkameg­osztás fejlesztését is az egész szocialista közösség fejlődése alapvető feltételének tekinti. Az utóbbi idők számos eseménye azt bizonyítja, hogy a nemzetközi burzso­ázia mind politikai, mind ideológiai, mind katonai eszközökkel széles körű támadást folytat a szocia­lizmus és a haladás ellen. Országaink teljes mértékben támogatják a vietnami nép hő­si harcát az amerikai agresz- szió ellen; hasonlóan támogat­ják minden nemzet független­ségi harcát, amelyet jogainak kivívásáért folytat. Az európai béke megőrzése szempontjából létfontosságú­nak tartjuk annak megakadá­lyozását, hogy az NSZK re- vansista és militarista erői új­ra létrehozzanak egy olyan katonai erőt, amelynek segít­ségével megvalósítanák új, de régi keletű politikai terveiket. A jelenlegi nemzetközi hely­zet bonyolultsága és a nemzet­közi kommunista mozgalom problémái megkövetelik azt, hogy az összes fontos nemzet­közi probléma megoldása te­rén egységes fejlődésre töre­kedjünk a nemzetközi kom­munista mozgalom, korunk alapvető kérdéseinek tisztázá­sában ; arra törekedjünk, hogy e célból összeüljön a kommu­nista és munkáspártok világ­értekezlete. Ezek és a további más kér­dések voltak a magyar párt­ós kormányküldöttséggel foly­tatott tárgyalásaink témái, örömmel állapítom meg, hogy tárgyalásaink ismét igazolták a pártjaink közötti teljes né­zetazonosságot. Hosszan zúgott a taps, amikor Kádár János kö­vetkezett szólásra. Mindenekelőtt megköszö­nöm a szívélyes fogadtatást, amelyben bennünket részesí­tettek. Köszönöm Novotny elvtárs népünkről, népeink barátságáról, kapcsolataink jelenéről és jövőjéről mondott elvtársi, testvéri szavait. Kül­döttségünk nevében szívből köszöntöm a nagygyűlés min­den részvevőjét; átadom önök­nek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kommunistáinak, egész dolgozó népének a ma­gyar kommunisták, a magyar dolgozó nép forró üdvözletét és testvéri jókívánságait. Továbbiakban beszélt Kádár elvtárs a két nép sorsközös­ségéről, s hangsúlyozta: mi magyarok, örömmel látjuk a szocialista Csehszlovákiában az alkotó munka hatalmas len­dületét, a szorgalmas csehszlo­vák nép egyre nagyobb sike­reit. Magyarországon nagy érdek­lődést kelt a csehszlovák gaz- gasági irányítás új rendszere, amelyet a gazdasági építő­munka két évtizedes tapaszta­latait, az eredményeket és a követelményeket messzemenő­en figyelembe -véve, alakítot­tak ki. Tudunk az eredmé­nyekről és a kedvező tapasz­talatokról, amelyeket az új gazdaságirányítási rendszer önöknél már eddig hozott. Mi is hasonló reform be­vezetése előtt állunk. A csehszlovák elvtársak el­képzeléseit. tapasztalatait tanulmányozzuk, s igyek­szünk hasznosítani saját munkánkban. Mint látható: ez újabb te­rülete az országainkon be­lüli szocialista tapasztalat­cserének, egymás elvtársi tá' [riogatásának. § Ezután Kádár János hangsú- ^ lyozta, hogy országaink és né-1 peink barátsága, együttmű-1 ködése ma már az élet szín- ^ te valamennyi területén ked- ^ vezően érezteti hatását. ■ — Jelenlegi megbeszélé- ^ seinken örömmel állapíthat- ^ tűk meg ismét, hogy párt- ^ jaink és kormányaink a kül- ? politika és a nemzetközi § munikásmozgalöm minden lé- ^ nyeges kérdésében teljesen ^ azonos nézeteket vallanak. § Különösen jelentősek or- ^ szagaink gazdasági kapcso- ^ latai. Ezen a területen már ^ nem egyszerűen a kereske- ^ delmi forgalom, az árucse- ^ re fejlesztéséről van szó, ^ hanem a kooperáció, a sza- ^ kosítás és az ipari együttmű- | ködés magasabb formáiról. § A magyar—csehszlovák kul- ^ turális kapcsolatok is fej- ^ lödnek, bár érzéseink sze- § rint e téren még mindig szá- § mos lehetőség van kihaszná- ^ latlanul. > Országaink jó viszonya nem- ^ csak a vezetők, a pártok és ^ a kormányok kapcsolataiban ^ nyilvánul meg, hanem ma S már — a többi között a ^ nagyarányú utasforgalomnak, $ a turizmusnak köszönhetően § — milliók közvetlen kap- ^ csolatában és személyes él- ^ menyeiben is. Annak, hogy ^ évről évre százezrek utaznak ^ a csehszlovák—magyar utas- ^ forgalom keretében egymás ^ országaiba, jelentős szerepe j: van abban, hogy az uralkodó osztályok ál- | tál a múltban a népeink § között emelt válaszfalak ^ leomlottak és a régi elő- ^ ítéletek szinte nyomta- % lanul elenyésznek. Végezetül, de nem utolsó- ^ sorban barátságunk és egysé- günk megnyilvánul abban is, § hogy a Magyar Népköztársa- ^ ság és a Csehszlovák Szocia- ^ lista Köztársaság képviselői *: egy frontban, azonos célokért § tudnak fellépni a külpolitika % síkján az Egyesült Nemzetek ^ Szervezetében és mindenütt, ^ ahol harc folyik a haladásért, $! a népek barátságáért, a bé-§ kéért. ^ Pártjaink azonos módon vé-í lekednek és egyező nézeteket í vallanak a nemzetközi mun- ^ kásmozgalom kérdéseiben. A nemzetközi kommunista '? mozgalom érdekeiből kiindul- § va határozottan elítéljük a $ Kínai Kommunista Párt jelen- $ légi vezetőinek a marxizmus— j! leninizmustól teljesen Idegen, $ nagyhatalmi soviniszta néze- 5 teit és kalandor politikáját. Ez? a politika veszélyezteti a szó- $ cialista vívmányokat Kínában, \ nagy károkat okoz a nemzet- $ közi munkásmozgalomnak és $ az imperialisták kezére ját- 5 szik. Közeleg a Nagy Októberig Szocialista Forradalom 50. év- ? fordulója. Sok minden váltó-! zott a világon, de az nem vál- $ tozott és a szocializmus világ- 5 méretű győzelméig nem is vál- $ tozhatik meg, hogy békénk, | biztonságunk, munkánk nyu- j galma egységet, internaciona-! lista összefogást követel; in-J ternacionalizmus pedig nincs S a Szovjetunió, a Nagy Októbe-! ri Szocialista Forradalom or-! szága iránti őszinte testvéri: barátság nélkül. A magyar delegáció veze- ! tőjének szavai után a gyű- > lés részvevői melegen ün- ! nepelték a csehszlovák és j magyar nép barátságát. : A forró hangulatú barátsági ! nagygyűlés az Internaciandlé \ hangjaival ért véget. Csütörtökön délután a prá- i gai vár új galériájában ünne- ! pi külsőségek között ma- i gyár—csehszlovák közös nyi- | latkozatot írtak alá. A közös nyilatkozatot ma- < gyár részről Kádár János és; Fock Jenő, csehszlovák rész- < ről Antonin Novotny és Jozef \ Lénárt írta alá. Az aláírás ! után a két küldöttség vezetője ! és tagjai szívélyesen üdvözöl-! ték egymást. ' A közös közlemény szőve- 5 gét vasárnap hozzák nyíl- ! vánosságra. Ezután a magyar küldöttség : búcsút vett Prágától és Kassá- \ ra utazott, ahol Szlovákia po- | litikai, társadalmi vezetőivel 5 és Kassa város népével talál- S kozik. j A TÖRTÉNELMI NAP Az Aurora cirkáló. Az egykori cári flotta jelentéktelen tiajója ötven esztendeje az emberiség jobb jövőjének jelképe. Azon a történelmi őszön, 1917 novemberében az Aurora ott állomásozott Pétervárott, a Néván. Fedélzetén dördült el az as ígyúlövés, amely megadta a jelt a fegyveres felkelésre, a Téli Palota elleni támadásra. Felfegyverzett munkások és bolsevik katonák indultak rohamra a Téli Palota ellen. Lenin, a forradalom lánglelkű vezére jól értékelte a hcly- setet, amikor a fegyveres felkelés mellett tört lándzsát. As :lső világháború három esztendeje; a cári Oroszország évszá- íados népelnyomása, a februári forradalom után a hatalmat bitorló burzsoá Kerenszkij-kormány népellenes taktikázása megérlelte a szocialista forradalom feltételeit. A Téli Palota ssaknem veszteségek nélkül került a forradalmárok kezére. Hegjelent az „Oroszország polgáraihoz!” címzett kiáltvány, unelyet Lenin fogalmazott meg: „Az Ideiglenes Kormány meg ran döntve. Az államhatalom a petrográdi proletariátus és helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bizottság kezébe ment át, amely a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjet­jének szerve. Az ügy, amelyért a nép harcolt: a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri földtulajdon meg- izüntetése, a termelés munkásellenőrzése, szovjetkormány alakítása — biztosítva van. Éljen a munkások, katonák és pa­rasztok forradalma!” Pétervár utcáin — ma Lcnlngrád — felfegyverzett forra­dalmárok cirkáltak. A forradalmat, a néphatalmat éltették. Közben pedig ülésezett a II. szovjet kongresszus. Lenin szemé­lyesen nem volt jelen a kongresszus első napján, az egész időt a Forradalmi Katonai Bizottságban töltötte. Csak amikor a fegyveres felkelés győzelmét biztosítottnak látta, távozott, s még az éjszaka megírta a főidről szóló dekrétumot. De már a kongresszus első napján közfelkiáltással fogadták el a „Mun­kások, katonák és parasztok!” kezdetű kiáltványt, melyet Le­nin fogalmazott, s amely kihirdette, hogy minden hatalom mindenütt a szovjetek kezébe megy át. A kongresszus máso­dik napján, Lenin előadói beszéde után elfogadták a békéről és a földről szóló dekrétumokat. Ezt a jelenetet örökítette meg V. Szeröv festményén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom