Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
2 1967. SZEPTEMBER 30.. SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, és Veres Jó* zsef munkaügyi miniszter (Folytatás az 1. oldalról) az, hogy nem az állam garantálja a tsz-tagságnak a munkadijak évközi rendszeres kifizetését, hanem maga a termelőszövetkezet. Másodszor: maga a termelőszövetkezet sem garantálja tagjainak a várható teljes évi jövedelmet, csupán a betervezett részesedésnek legfeljebb 80 százalékát Űj elvként került be a törvénytervezetbe az a meghatározás, amely szakit a tsz-jöve- delemelosztás eddig érvényben levő úgynevezett „maradék” elvének gyakorlatával és kimondja, hogy a munkadíjat a jövőben termelési költségként kell elszámolni. Ha abból indulunk ki, hogy á földből új értéket előállító legfőbb termelőerő az élő munkaerő, akkor közgazdasági lényegét tekintve nem is lehet más következtetésre jutni. A megélhetés biztonsága, a munkaerő falun maradása pedig azt követeli meg, hogy a termelési költségként elszámolt pénzbeli munkadíjat rendszeresen, lehetőleg havonta garantáltan fizessék ki a szövetkezet tagjainak. A tsz-ek társadalmi szervezetei A IX. pártkongresszus állásfoglalása alapján a termelő- szövetkezetek országos kongresszusa ez év tavaszán elindította a termelőszövetkezetek demokratikusan kialakított társadalmi szervezeteinek létrehozását. A kongresszus megválasztotta a termelőszövetkezetek országos tanácsát, nyár utóján pedig elkezdődött a területi szövetségek gazdasági körzetenként történő megalakítása. Ezek lényegében önkormányzati testületek, csakúgy, mint az őket létrehozó termelőszövetkezetek. Létrehozásuk és működésük a szövetkezeti demokrácia újszerű továbbfejlesztését jelenti. . Eddig 33 gazdasági körzetben alakult már meg a termelőszövetkezetek területi szövetsége. Az ősz folyamán a többiben is megalakulnak az országban, tehát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat, hogy erről a helyről tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem a termelőszövetkezetek már megalakult demokratikus képviseleti szervezeteit, mint szocializmust építő társadalmunk újszülötteit! Földtulajdon és földhasználat A termelőszövetkezeti törvény mellett egy másik tervezet is fekszik önök előtt, amely perspektivikusan is rendezni kívánja a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően hazánkban a termelőszövetkezetek gyakorlatában a földtulajdon és a földhasználat nem esik egybe: a termelőszövetkezetbe behozott földeknek csak a használata közös, tulajdonjogilag azonban a tagok magántulajdonában maradtak. Ebből a kettőségből eredt és ma is érvényes az a jogszabályban előírt gyakorlat, hogy a behozott paraszti földek használatáért a termelőszövetkezet intézményesen meghatározott összegű föLd- járadékot fizet tagjainak. A földtulajdon és földihasználat kettősségében kétségtelenül meglevő ellentmondás mindazonáltal nemigen zavarta a termelőszövetkezeteket abban, hogy vezetői és tagjai minden figyelmüket a közös gazdaság kiépítésére, megerősítésére fordítsák. S a mozgalom egésze történelmileg és a népgazdaság fejlődése szempontjából is nagy eredményeket ért eL A problémák és zavarok akkor kezditek jelentkezni, amikor a nagyszámú idős parasztember kiöregedése és elhalálozása nyomán az örökösök jelentkeztek, s tulajdonosi címen különböző igényekkel álltak elő. Hasonló igényekkel léptek fel a gyors ütemű iparosodás vonzó hatására a városba költözött volt termelőszövetkezeti tagok tíz- és tízezrei. A tulajdonjog kifelé áramlása a jelenlegi jogszabályozás mellett feltartóztathatatlan. Jelenleg már a termelőszövetkezetek használatában levő földeknek mintegy egyötöde van kívülálló személyek tulajdonában. Ez anyagilag is egyre nagyobb terheket ró a termelőszövetkezetekre. Az öröklés és elvándorlás folytán egyre szaporodó jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat s általában a szövetkezeti gazdálkodás biztonságát. Ezért kellett és kell napirendre tűzni a kérdés perspektivikus rendezését. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a célja és feladata, hogy — elfogadása esetén — a rendezéshez megadja az elvi és törvényes jogi keretet A földtulajdon és használat egységének ily módon való rendszerezését lehetővé teszi szövetkezeteink nagy többségének megszilárdulása. A szövetkezeti földtulajdon fokozatos bevezetése és majdan általánossá tétele megfelel a népi demokratikus úton haladó szocialista forradalom továbbvitelének is: a szocializmus teljes felépítésének i végső soron elengedhetetlen ' feltétele. Kérem pártunk Központi Bizottsága és a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről benyújtott törvénytervezeteket fogadja eL intézkedés is, amely módot ad a nagyüzemi művelésre kevéssé alkalmas területek parcellánként történő eladására. Pest megyében különösen nagy ennek a jelentősége, mert sokan szeretnének telket vásárolni. A megyének körülbelül 24 000 hold olyan területe van, amit így értékesíteni lehet. A megyei párt- és tanácsi szervek kezdeményezésére az elmúlt években felparcellázott kopárosokon ma már virágzó gyümölcs- és kertkultúra van kialakulóban. A képviselő felhívta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter figyelmét, hogy ezeknek a területeknek a hasznosításában elsősorban a helyi tanácsokat kell érdekeltté tenni. Javasolta, hogy a parcellák eladásából befolyó hegeket, a helyi tanácsok fejlesztési alapjuk növelésére fordíthassák —, ez annál is inkább indokolt — mondotta, mert a parcellázás kommunális kiadásokkal is jár, ami a tanácsokat terheli. Dr. Dimény Imre válaszai és határozathozatalok Ebédszünet előtt az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós, a termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitáját bezárta. Ebédszünet után Kállai Gyula elnök nyitotta meg az ülést, s megadta a szót dr. Dinié ny Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A miniszter megállapította, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásában 32 hozzászólás hangzott el, s az igen széles körű és alapos vitában mező- gazdaságunk, főleg pedig a termelőszövetkezetek számos Időszerű kérdése került szóba. A miniszter ezután részletesen válaszolt a törvényjavaslatokkal kapcsolatban elhangzott indítványokra. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetékről előterjesztett törvényt. Dr. Dimény Imre ezután a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban felvetődött észrevételekre, indítványokra válaszolt. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. Kállai Gyula elnök köszönetét mondott a képviselőknek a törvényjavaslat megalkotásához nyújtott segítségért, majd szünetet rendelt eL A magyar—NDK szerződés törvényjavaslata Pest megyei képviselők felszólalása Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után a vitában felszólalt még két Pest megyei képviselő: dr. Baskay Tóth Bertalan és S. Hegedűs László. Dr. Baskay Tóth Bertalan Felszólalása első részében dr. Baskay Tóth Bertalan arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaságban a szocialista gazdálkodási mód térhódításával együtt megváltozott a parasztság helyzete, társadalmi rangja, megbecsülése, nem utolsósorban gondolkodásmódja is. Kialakultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek — a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok — megizmosodtak a termelés szocialista típusú munkaiszervezeti formái. A következőkben elemezte azokat az — egykor elérhetetlennek vélt — eredményeket, amelyek az elmúlt időszakban születtek a mezőgazdaságban, elsősorban a termésátlagok tekintetében. A képviselő felszólalása második felében több indítványt tett: — A szocialista nagyüzemi legelőgazdálkodás eddig kialakított technológiáját tovább kell fejleszteni — kezdte taglalni a javaslatokat dr. Baskay Tóth Bertalan. — A legelő állat minél tökéletesebb ellátására egyre több figyelmet kell fordítani: az állatok elhelyezésére szolgáló istálló- és karámrendszer, meg a felhajtó útrendszerek kiépítésével. Az állattenyésztés területi elhelyezését, az e célra szolgáló épületek beruházásainak időzitését úgy kell megejteni, hogy a megjavított gyepes legelők fűtermését maximálisan hasznosítani lehessen az állatok takarmányozásával. — Gondoskodni kell továbbá arróL hogy a javított legelőkön termett és az állatokkal idejekorán le nem legeltethető zöld füvet, a lehető legkevesebb veszteséggeL silózással tartósítsák. Külföldön már ismerik a módját — a Nobel-dí- jas Virtanen professzor módszerére gondolok —, miképpen lehet a legelősyepet télire is tartósítani, csaknem frissen Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. A diplomáciai páholyban ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete ísl Az országgyűlés a napirend szerint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg. Az országgyűlés külügyi bizottságának nevében Barcs Sándor budapesti képviselő, a külügyi bizottság tagja terjesztette elő a törvényjavaslatot. Ezután Szirmai István emelkedett szólásra. Szirmai István megőrizni. A fűsilózásnak a nálunk legcélravezetőbb módszerét mielőbb — kísérletileg — munkálják ki, s azt széles körben alkalmazzák. — Tudott dolog, hogy rét- gazdálkodásunkban egyelőre problémát jelent, ha késve kaszálják le a füvet. Mindenképpen indokolt tehát, hogy mielőbb megoldják a réti szénakészítés komplex gépesítését. A gyepgazdálkodás tervezett nagyarányú fejlesztéséhez — a növekvő anyagi-műszaki ellátottsággal párhuzamosan — szükséges a megfelelő szervezettség is. Javaslom ezért, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedjék e tekintetben, gondoskodjék elegendő munkaerőről. 5. Hegedűs László S. Hegedűs László nagykőrösi képviselő elmondotta, hogy a földtulajdon és a föld- használat rendezését rendkívül időszerűnek tartja, mert abban az ország lakosságának számottevő része közvetlenül érdekelt. Az ország területéből körülbelül 1,3 millió hold van jelenleg személyi használatban. Az egymillióholdnyi szőlő, gyümölcs és kertészeti területekből pedig csaknem 450 000 hóid tartozik a személyi kategóriába. Ezek az intenzív mezőgazdasági területek holdanként 15—20 ezer forint értékű termést adnak. A képviselő igen fontosnak tartja, hogy az úgynevezett zárt kertek rendezése kapcsán nagyüzemi művelésbe lehet majd vonni az arra alkalmas területeket. Ugyanakkor lehetőséget ad a törvény arra is, hogy személyi használatú új zárt kerteket hozzanak létre azokból a területekből, amelyek eddig a nagyüzemek tulajdonában voltak, de nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. Ezek az intézkedések nemcsak a föld használói számára előnyösek, hanem felesleges gondtól, s nemegyszer jelentős kiadásoktól szabadítják meg azokat a tsz-eket, amelyek eddig kénytelenek voltak e gazdaságosan nem művelhető területek kezelését vállalni. Igen fontos az a tervezett Több mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a H. világháború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek biztonságban, nem valósult meg a félelein nélküli élet. A háborút kővetően az amerikai ós európai reakció a NATO-ba tömörülve új liábo- rút, úgynevezett hidegháborút indított; fenyegetésekkeL atomzsaroiással, erőszakos válságok kirobbantásával, a feszültség fokozásával, diszkriminációkkal fagypontra hű- tötte Európa légkörét. A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következetes é6 meg nem szűnő harcot vállaltak a hidegháború felszámolásáért Az európai biztonság megteremtéséért átfogó offenzívat indítottak. Élükön a világ békéjének legszilárdabb támaszával, a SzovjetunióvaL a szocialista országok és az európai kommunista- és munkáspártok. Legutóbb 1966 júliusában foglalkozott Bukarestben a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé a nemzetközi feszültség enyhítésének feladataival, és az ismert nyilatkozatban a nemzetközi közvélemény elé tárta az európai biztonság megteremtésének és a béke védelmének gyakorlati programját. Ez év áprilisában az európai kommunista és munkáspártok Karlovi-Varyban megtartott értekezlete újabb felhívással fordult Európa népeihez, harcba hívta a társadalmi haladás és a béke minden hívét az európai biztonság megteremtéséért Ma már tapasztalatok bizonyítják, hogy a hidegháborús eszközök nem alkalmasak sem az imperializmus válságának leküzdésére, sem a tókés hatalmak belső problémáinak megoldására, még- kevésbé a szocialista világ fejlődéséinek meggátlására. Egyre szélesebb körű Európában az a felismerés, hogy a hidegháborút a békés egymás mellett élésnek, Európa két része egymáshoz közeledésének kell felváltania. A szocializmus és béke erőinek kitartó offenzivája, a hidegháború csődje, a fokozatosan kialakuló, bővülő gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatok a szocialista és kapitalista országok között, a nagyméretű turizmus, egymás jobb megismerése megérlelte a feltételeit annak, hogy Európa népei és kormányai együtt keressék a biztonságot, a béke, a félelem nélküli élet megteremtésének legjobb módjait. Ezt a szemléletet tükrözi, ért a célt is szolgálja, ez irányban tett fontos lépést jelent a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya elszakadva az európai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli képviseleti jogát, érvényben levőnek tartja a müncheni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revízióját követeli, lehetőséget ad új fasiszta szervezetek működésére. Ilyen viszonyok között jött létre a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. A szerződésben a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel és céljaival, a varsói szerződés politikai tanácskozó testületé 1966-os bukaresti nyilatkozatával, a kommunista és munkáspártok 1967-es Kar- lovy-Vary-i felhívásával összhangban kötelezettséget vállaltak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot veszélyeztető nyugatnémet mi- litarizmus és revansizmus erői ellen, hatékonyan biztosítják a második világháború után megvont határok védelmét, a Német Demokratikus Köztársaság határainak sérthetetlenségét. A Német Szövetségi Köztársaság még ma sem hajlandó számolni azzal, hogy a náci hadsereget megverték, a német tőkésosztály elvesztette a második világháborút, és ennek eredményeként új és igazságos határokat vontak meg Európában, Lengyelország % I visszakapta történelmi jussát, : A jelenlegi határok el nem | ismerése háborús politika. Olyan politika, amely egészében ellentétes Európa népeinek érdekéveL azokkal a törekvésekkel, erőfeszítésekkel, amelyek célja ma az európai kollektív biztonság, a félelem nélküli élet megteremtése. A Német Demokratikus Köztársaság népe nehéz harcot vív. A front legelső vonalában küzd a reakció nagy erődnek állandó eszmei nyomása ellen, és védi a szocializmus, a béke, az egyetemes emberi haladás állásait. Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal is kötött, kifejezik a szocialista országok messzemenő bizalmát, szolidaritását az NDK és a népe iránt. Kifejezik az elhatározottságot is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népének harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést a munkás nemzetköziség szellemében a legnemesebb emberi célok valóra váltásáért, a szocializmusért, a békéért kötöttük. Kérem a szerződés törvénybe iktatását. Szavazás és interpellációk Szirmai István beszédét a képviselők nagy tapssal fogadták. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett szólásra, a vitát bezárta. Ezután határozathozatal következett. Kállai Gyula szavazásra tette fel a törvényjavaslatot Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslatot egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint az országgyűlés ezután rátért az interpellációkra. Dr. Török Lajos Zala megyei képviselő interpellációjára dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Varga Gáborné Borsod megyei képviselő interpellációjára Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Szerecz László Somogy megyei képviselő interpellációjára, dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. Ezzel az ülésszak — Kállai Gyula elnöki zárszavával — befejezte munkáját.