Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

Hatvanéves diáktalálkozó Vasárnap délután öreg diá­kok gyűlnek össze a nyársapá­ti nagyiskolában. Ünneplőbe öltözötten helyezkedtek el a padokban és próbálnak emlé­kezni a régmúlt eseményekre: az utolsó tanítási napra, a ked­ves, szigorú tanítóra. Az ün­neplők ősz hajú nagymamák, sok mindent megért nagyapák lesznek ezen a vasárnapon: az iskola hatvan évvel ezelőtti növendékei. Délután megemlékeznek a nagyiskoláról és a hetvenéves nyársapáti — Oppenheim-féle iskola fennállásáról. Ezután kirándulnak a közeli Soós-féle erdőbe, ahol vidám uzsonná- zás közben régi emlékek fel­idézésével szórakoznak az is­kola egykori tanulói. MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Asszonyok találkozója Törteién Vasárnap délután nőtalálko­zót tartanak Törteién a jász- karajenői, köröstetétleni és ceglédi asszonyok részvételé­vel. A találkozót, amelyet az 50. évforduló tiszteletére ren­deznek, a községi művelődési házban ünnepi üléssel nyit­ják meg. Erős Jánosné, a ceg­lédi városi Nőtanács elnöke tart előadást. A találkozó má­sodik részében a Ceglédi Fmsz népi zenekara vendégszerepei. A nőtalálkozón szovjet nőbi­zottsági asszonyok is részt vesznek. XI. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1967. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Talpalják a „csukákat Jó! dolgoznak a legifjabb cipészek t Decemberre útra kész a szállítmány Nemcsak az írószerből tok és az iskolai köpenyt árusító üzletek érzik meg a tanév kezdetét: a Lábbelilcészítő Ktsz valamennyi üzemében szaporábban kopognak a kis kalapácsok ilyenkor. A polcok megtelnek vásott talpú, szét­ütött orrú félcipőkkel, sza­kadt pántú szandálokkal. Egyik részük a nyár sebe­sültje, másik pedig az őszi, nyirkosabb, hidegebb idő vá­rományosa. De mielőtt gaz­dája a lábára húzhatná, meg kell javítani. Ezért dolgoznak ilyenkor a szokottnál sietősebben a cipészek: a javítások mellett még a MEDDIG MEHET A MUTATÓ? Fát fűrészelt a Fiat FIGYELMETLEN BICIKLISTA az összeütközést már nem tud­ta elkerülni. Mindketten megsérültek, a motorkerékpár alaposan ösz- szetört. Kovács Ferenc ellen az eljárást megindítottuk. — A nyár folyamán sok fi­gyelmeztetés hangzott el: a megnövekedett forgalomban óvatosan közlekedjünk. Most azonban mást is figyelembe kell venni: még fokozottabb óvatosságot kíván a ködös idő­járás, a csúszós út. (cs—i) rendelt lábbeliket is pontosan, időre el kell készíteniük, és eleget kell tenni a Nagykeres­kedelmi Vállalat megren­delésének. A kereskedelem 3 ezer pár férfi félcipőt rendelt a cégié- í di ktsz-től. Ezt legkésőbb de- * cember 10-ig szeretnék átad­ni. De ezen a vállalt mennyi­ségen felül ismét kaptak egy sürgős megrendelést még 600 pár­ra. Megígérték: ha lesz anyag, és nem sokasodik annyira a javí­tani való, hogy éjt nappallá téve kelljen azzal foglalkoz­niuk. akkor a pótszállítmány is időben a boltokba jut. Ezeknek a cipőknek az elké­szítésében már a harmadéves ipari tanulók is részt vesz­nek, természetesen mesterük felügyelete mellett. Eddig' nem volt panasz a munkájuk­ra. De azokéra sem, akik a nyáron vizsgáztak, és most a ktsz dolgozóiként készítik vagy javítják a cipőket. A központi üzemben és a községi részlegekben 18 ipari tanuló sajátítja el most a szakma csín ját-bin- ját. Az iskolások cipői mellett a felnőttek lábbelijei is sor­ra ide kerülnek. Üj talpat kap­nak a nyarat megszolgált, és jövőre még használható szan­dálok, nyári cipők. A minden évszakban hordható tíísarkú női körömcipők sarkainak cse­réjét is elvégzik itt: a tulaj­donos maga választhatja ki a megfelelőt, vagy a szakember maga keresi meg a cipőhöz il­lő pótsarkat azokból a kollek­ciókból, amelyeket a tűsar- kúakat gyártó gyárak jut­tatnak el hozzájuk. (—es) AI bérli rsa. Szabadság Tsz: A nőbizottság férfinapot rendez A pol'tika is érdekli az asszonyokat Még javában folyik az őszi betakarítás az albertirsai Sza­badság Tsz-ben, nőbizottságuk mégis kulturális témát tűzött vezetőségi ülésük napirendjé­re. Igaz, szó esett gazdasági munkákról is a munkacsapa­tokkal kapcsolatban. Három szocialista brigádjuk van, a negyedik most küzd a megtisztelő cím elnyeréséért. Asszonyaik mindenütt elisme­résre méltóan dolgoznak. Kos- tyalik Károlyné és Muzsik Gyuláné nevét említik azon­nal. A baromfikombináttól Gyurcsányi Józsefné riagysze- rű eredményekről ad hírt. Húszezer fehér húshibrid csir­ke nevelésével és leadásával jeleskedtek. 1,20 kilós átlagsúlyt értek el velük. Tóth Andrásnc, a tsz nőbi­zottságának titkára, a gyűlés végén elmondotta, hogy a gaz­dasági feladatok elvégzése mind ritkábban kíván mozgó­sítást. Termelőszövetkezetük ma már elég szép jövedelmet nyújt. A nőbizottság főleg szo­ciális és kulturális tevékenysé­get végez, ezt viszont egyre többet. Ott vannak a családi és tár­sadalmi ünnepségek szervezé­sénél. Gondoskodnak a bete­gekből és rászorulókról, min­den eszközzel igyekeznek javí­tani tagságuk szociális helyze­tét és munkakörülményeit. Emlékezetes, megható volt rendezésükben az idősek nap­ja. Az idén a nyugdíjba vonu­lóktól is ünnepélyesen búcsúz­Régi czgléd' esték Ismét felcsendülnek Dobos Erzsiké dalai nak el. A nőnapi megemléke- Kilenc hét alatt 'zést viszonzásaképpen férfina­pot tartanak. Elkezdték már a nők műve­lődési körének foglalkozásait. Nyolc előadást rendeznek kü­lönböző gazdasági és politikai kérdésekről. Nagy érdeklődés­sel várják párttitkáruk, Fodor János élménybeszámolóját szovjetunióbeli útjáról. Csütörtökön este népes ven­dégsereg részvételével zaj­lott le az alföldi gasztronómiai találkozó a Kossuth Étterem­ben. A szakácsók művészetét és a színvonalas műsort el­ismerően nyugtázták ß vendé­gek. Ma este ismét érdekes műsor színhelye lesz az étte­rem. Az őszi vendéglátó na­pok záróakkordjaként régi ceglédi estek hangulatát va­rázsolják vissza. Nemcsak az étrend igyekszik a régi va­csorákat felidézni, hanem az est folyamán elhangzó dalok is, amelyeknek szerzői Si- monffy Kálmán, a ceglédi paplány, Dobos Erzsiké, Frá­ter Lóránd és Dankó Pista voltak. Neves fővárosi mű­vészek szerepelnek a műso­ron, a muzsikát pedig Káté Pipi József és zenekara szol­gáltatja. Zrínyi-emlékbeszéd 1665-ből A Svájcban élő dr. Zsindely Endre, a zürichi egyetem ma­gyar származású történésze ar­ról értesítette a Hazafias Nép­front szigetvári baráti körét, hogy egy Augsburgban 1966- ban latin nyelven kiadott — hí­res emberek, köztük a költő Zrí­nyi Miklós életét ismertető és méltató — könyvet talált. A kötetben Zrínyiről közölt 35 oldalas emlékbeszédet a fran­cia király rendeletére írták és a párizsi tudományos akadé­mián olvasták fel először 1665- ben, egy évvel a Zrínyiász köl­tőjének és a török ellen vívott csaták hadvezérének halála után. Az emlékbeszédet a vár­baráti kör lefordítja és a Zri- nyi-relikvák között helyezi el. (jakab) Tánctanfolyam Az ősz beköszöntővel szinte valamennyi foglalkozás ismét megkezdődik a Kossuth Műve­lődési Házban. A többi közt megindul a társastánctanfo­lyam, amelyen a régi táncok mellett a divatos számokat is megtanulhatják a fiatalok. A tanfolyamra a jelentkezéseket október 5-ig fogadják el a mű­velődési ház irodájában. A hathetes oktatás tandíja 12C forint. három nővér Három venezuelai nővér rekordot jelentett be: közöl­ték, hogy hárman összesen 285 évet éltek meg. Adelfina, a legidősebb 107 éves, Adolf a, a középső 96, a legfiatalabb Jú­lia pedig a 82. életévét töltöt­te be. A Mészárosba járnak „Nem magyar az, cudar, aki hazáját nem védelmezi4* Kossuth abonyi toborzó útját ezentúl márványtábla hirdeti Ahol díszpolgár és családtag volt 1848. SZEPTEMBER 22-ÉN adta ki Kossuth Lajos e jelszót, és két nappal később elindult az Alföldre, hogy fegyverbe szólítsa a paraszt­ságot. „Hozzád jövék el, derék magyar nép, elárvult hazám reményoszlopa”. Cegléden hangzott el először Kossuth fel­hívása. S ettől a naptól útja valóságos diadal­menetté vált. Körös, majd Kecskemét után Abony lett a toborzó út legújabb állomása. Eg- ressy Gáborral és Jókai Mórral érkezett Abony- ba. A mostani Kossuth téren — a régjL város­háza épületében — köszöntötte Abony népét. Tiszteletére összesereglett a város lakossága. KOSSUTH a jobbágyfelszabadítás alapvető vívmányainak megvédelmezésére hívta fel kiáltványában a parasztságot, és feltehetően toborzóbeszédeiben is. „Ti robotoztatok, dézs- mát adtatok, úri székeknek voltatok alávetve, ki voltatok zárva a polgári szabadság minden malasztjaiból, a föld, melyet véres verejtékkel műveltetek, nem nektek jövedelmezett, szol­gák voltatok, mint szolga volt a föld, melyet míveltetek’’ —, mondta. Az abonyi toborzóbeszéd szövege, sajnos, ismeretlen, de egy tény: Kossuth zászlaja alá tömegestül tódultak. Október 7-én Kossuth a képviselőházban útja eredményét így összege­zi: „A nép halni készül inkább, mind annyian, sem, hogy ezen országot eltiporni engedné. Alig voltam 9 községben, s 50 ezer ember áll azokból készen...” Messze van még Komárom, amikor 1849. április 26-án Görgey 24 ezer embere mérkő­zik Schlick osztrák tábornok 30 ezer emberé­vel, július 2-án a második komáromi csata, amelyet Haynau vívott a magyarok ellen és a július 11-i harmadik csata Klapka vezetésével, s messze, amikor a komáromi vár hős védői­nek el kell hagyni a várat. Ezek között a hő­sök között is találunk abonyi honvédet. Ezek­re a katonákra, a toborzónapok diadalára is emlékezünk szeptember 26-án. ABONYBAN, a régi városházán szólítja! fegyverbe Abony népét Kossuth. Este Szolno- ! kon ír feleségének levelet és beszámol kecske- $ méti beszédének hatásáról, 11 ezer ember fel- 5 keléséről, majd Abonyról szól: „... Onnan \ (Kecskemétről) ma Abonyba mentem. Messze j föld. Es mondták, hogy ott hidegen fognak fo- 5 gadni. Dehogy fogadtak hidegen! A hidegnek \ mondott nép felgyűlt, mint a villám és meg- \ esküdött és felkel tömegestül. Estére idejöttem \- Szolnokra”. \ s Mi, abonyiak, szeretettel emlékezünk Kos- 5 suthra. Ápoljuk azt a kultuszt, amely szemé- 5 lye körül több, mint száz éve kialakult. Ápol- $ juk, hiszen Abonyhoz sok szál fűzte. Itt élt $ Lujza testvére, Ruttkayné, egy ideig édesany- $ ja is. Sokszor látták öreg abonyiak a mostani $ Kisfaludy útra befordulni, ahol testvére la- 5 kott. ! A SZERETET abban is megnyilvánul, hogy 5 Abony mezőváros képviselőtestülete díszpol- \ gárává választotta. Ezeket a kedves, az abo- \ nyi ember számára szép emlékeket idézzük $ 1967. szeptember 26-án, amikor az alföldi to- \ borzó út emlékére elhelyezzük az emlékezés $ koszorúit a zeneiskola falán leleplezésre ke- \ rülő márványtáblánál. Szép dolog lenne egy- ^ szer tőlünk, ha a református temetőben levő $ romos Ruttkay emléket is rendbehoznánk. \ Kossuth Lujzája csak egy volt ennek az or- $ szágnak, és sok község, város örömmel ápolná $ Kossuth testvérének monumentális emlékmű- $ vét tiszteletből is, szeretetből is. „NEM KÖLL FÉLTENI A IIAZÄT”. — Ez- ^ zel Búcsúzott Kossuth az abonyiaktól, -UM« | szeptember 26-án. A történelem csaknem száz ^ év után adott méltó választ Kossuth szavaira. § Nem rajta és nem a felkelt ezreken múlt a | haza sorsa. Győré Pál 4 A nyári gépjárműforgalom csökkent ugyan, de közútjain­kon, sajnos, még majdnem minden nap történik gondat­lanságból, figyelmetlenségből eredő közúti baleset. A járási-városi rendőrkapi­tányság közlekedésrendészeti osztálya vezetőjének asztaláról ugyan már sok nyári baleseti jegyzőkönyv került irattárba, de nap mint nap szomorú utánpóflásként újabb kivizsgálásra kerülő ira­tok beszélnek a felelőtlen, könnyelmű gépjárművezetők szabálytalanságairól. — A balesetek számát ezek ^ mellett még egy-egy jó már- $ kájú kocsi tulajdonosának $ bravúrja is emeli — mondotta $ a százados. — Sckan azt hi- $ szik, ha a kocsi kilométerórája $ a maximális 120-ig kúszhat, $ azt mindenképpen „ki is kell ^ hozni” a járműből, legyen az ^ a csemői vagy a sok kanyar- § ral megáldott albertirsai út. i — Ilyen esetnek lett ezúttal ^ „szerencsés” áldozata a napok- | loan városunkor keresztül $ Abonyba igyekvő dr. Haray $ Alfréd 43 éves miskolci lakos ^ is, aki irigyelt márkájú 1500-as ^ Fíat-jával a megengedettnél $ gyorsabban száguldott az § eléggé forgalmas Szolnoki § úton. Abony határában — a § nagy sebesség miatt elvesztet- $ te uralmát a kocsi fölött és § egy fának ütközött. Kisebb sé- ^ rüléseKet szenvedett, kocsijá- ^ ban körülbelül 5000 forintnyi & kár keletkezett. Rossz arra gon- ^ dőlni, mi lett volna, ha törté- ^ netesen őt előzte volna éppen ^ egy arra haladó másik gép jár- i mű. § $ Sok gondot okoznak § még a kivilágítatlan kerékpá- \ tok is — folytatja az e heti ^ „fekete krónikát” a közieke- § désrendészeti csoport vezető- ^ je. — A ki nem világított ke- ^ rékpárok legalább annyira ve- \ szélyesek a gépjárművezetők- ^ re, mint amennyire veszélyez- ^ tetik a kerékpárosok testi ép- § ségét. Éppen ilyen jegyző- $ könyv fekszik előttem. Kovács § Ferenc 53 éves ceglédi lakos § úgy kanyarodott ki kerékpár- § jával az Alszegi útra, hogy ^ előzőleg nem győződött meg: ^ akadálytalanul fordulhat-e ki ^ a nagy forgalmú útra. Ebben a ^ pillanatban haladt arra motor- kerékpárjával Mihalkó Ferenc ^ ugyancsak ceglédi lakos, aki S HÉT VÉGI MÚSORKALAUZ A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este 8 órától 1 óráig táncest lesz az emeleti tánc­teremben. Vasárnap 5 órától 10 óráig tánczenei koktél. Ját­szik a Lawers gitáregyüttes. A KGV Dózsa Művelődési Házában ma este 8 órától táncestély lesz. Játszik a Klub együttes. MOZIMŰSOR Kossuth: vasárnap: A rózsa­füzér (lengyel), Szabadság: ma és holnap: Egy szerelem há­rom éjszakája (magyar), Dó­zsa: ma és holnap: A domb (angol). Abony: ma és holnap: Komplexusok (olasz), Törtei ma és holnap: Erdekházassá (lengyel), Albertirsa: ma é holnap: Kallódó embere! (amerikai), Jászkarajenő: m; és holnap: Hajsza a gyémánto kért (francia). VASÁRNAPI SPORTMÜSOI A Vasutas-pályán délben 11 órakor a Ceglédi Vasutas Sl ifi—Vecsés ifi megyei labdarú gó-bajnokság. Délután fél két tőkor:, Bern SE—Vecsés labda­rúgó-mérkőzését láthatják í szurkolók. Fél négykor a Ceg‘ lédi Vasutas SE—Szegedi Vas* utas SE NB ll-es labdarúgói mérkőzésre kerül sor. Az állomás pe­ronján egy idős, ráncos arcú néni­ké toporgott ide­gesen. Kis bugyrát hol letette, hol a hóna alá csapta, aprókat lépegetve szólította meg a várakozókat: „Drága lelkem, Szolnokra men­nék, a lányomhoz, meg a kis uno­kámhoz ... de nem tudom, me­lyik az a vonat, amelyik arrafelé megy...” A néni­ké közlékenységét a siető utasok nem vették figye­lembe. Ilyenkor mindenki iparko­dik. Ki ér rá meg­hallgatni, hogy ez o fekete kendős, izgatott kis öreg­asszony hova megy, minek megy? Még a mondatának fejé­nél sem tartott, miser otthagyák A hangosbe­mondó a Kecske­mét felől érkező vonatot jelezte. Riadt pillantású szemét egy szik- rányi remény csil­logtatta: hátha ez a vonat lenne az! A síneken bukdá­csolva igyekezett a szerelvényhez és szinte segélytké- rően állította meg a leszállókat: „Aranyoskám, a lányomhoz men­nék Szolnokra.. „Akkor . nem jó helyen jár, öreg­anyám!” — adta meg a hiányos útbaigazítást egy siheder. De arra, hogy melyik len­ne a „jó hely”, arra már nem ka­pott választ a két­ségbeesett öreg­asszony. Visszatipegett hát ismét a pe­ronra. Hangosan morfondírozott magában: „Iste­nem, hát hogy ju­tok én el innen?” A mellette álló két fiúcska meg­hallotta. — Hova tetsze­ne menni, néni? — Jaj, drágasá­gaim, hát á lá­nyomhoz, Szol­nokra. — Tessék csak várni — mondotta a szőke üstökű, majd én megkér­dezem az irodán, — és ezzel elsza­ladt. Kiderült, hogy még jó fél órája van az indulásig. A két fiú a pád­hoz vezette, leül­tette. Most már hárman várták a szolnoki vonatot, mert, a két gáláns lovag nem moz­dult a néni mellől. Nevüket kérdez­te, ele csak így vá­laszoltak: — A Mészáros­ba járunk, elé­gedjen meg a né­ni ennyivel! (csat)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom