Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
1967. SZEPTEMBER I., PÉNTEK '“'xKírUm FURCSA ÖREGEK | 1. Özvegy Szaláncziné | ceglédi házát kőkerítés takarja, s minden rés el van tömve gondosan, amelyen keresztül az udvarra lehetne látni. De a csengő nem működik. Sokáig kell kopogni, özvegy Szalán- czyné — bár ő kérte segítségemet levélben — bizalmatlanul méreget, és köszönés helyett azt mondja: — Szeretnék kérdezni valamit. — Tessék. — Remélem, maga nem zsidó véletlenül? Többször megrázom a fejem a meglepetéstől míg én is rátalálok a kérdésre: — Miért, maga antiszemita? — Nem szeretem a zsidókat. De kerüljön beljebb — mondja- „ . _ — Azt hiszem, egy fajgyűlölő házába nincs kedvem belépni — mondom. Erre szomorúan bólogatni kezd. — Látja, ez az én bajom, hogy mindig kimondom, amit gondolok, az igazságot. — Nem az a baj — mondom. — Hanem, az, hogy amit gondol, nem mindig igazság. Csodálkozva néz rám. — Igen? — Azt hiszem. Engedek a tessékelésnek, mert tulajdonképpen a felháborodás mellett örülök is annak, hogy szembe kerültem egy olyan antiszemitával, aki ezt nem is titkolja. Aki talán 71, zsídógyűlöletben eltelt év összes érveit hajlandó kifejteni nekem. Mert eddig a fajgyűlölet semmiféle formáját megértenem nem sikerült. Mindig légbölkapottnak tűntek az érvek. Leülünk özvegy Szalánczyné nagy házának egyik szobájában. Szűzmária néz le a falról. — Elmagyarázná nekem — mondom —, hogy miért gyűlöli a zsidókat? Mellén összeäzoritja a ruhát és gondolkodás nélkül válaszol. — Az egész gyerekkoromban ... Az egész falu... A szüleim is. Mindenki ezt mondta. Ügy féltünk a fűszerestől, hogy csak. Keresi az érveket, idegesen tapogatja a karját. — És mit csináljak? Én így nevelkedtem, így alkotott a természet, ilyennek. Másokat meg másmilyennek alkotott. De azért én nem haragszom. De azért azt ne higgye, hogy én rossz vagyok. Mert akkor is, amikor vitték a zsidókat, mi éppen Pozsonyban voltunk és láttam, ahogy hajtották be azokat a vagonokba. Ha akkor tudom, hogy hová viszik őket, akkor még biztosan meg is sajnáltam volna őket... — Sokra mentek volna a maga feltételezett sajnálatával. Elgondolkodik. És elmeséli, hogyan mentette meg a bombázások alatt az életét egy zsidó munkaszolgálatos. De közvetlenül e történet után lehalkítja a hangját és azt mondja: — Van itt a szomszédban egy zsidó. Azt mondta, hogy ő már un engem és elveteti a nyugdíjamat. Hát mind ilyenek ... Pedig én csak az igazságot mondom. Most már látom, hiába várok racionális érveket, az antiszemitizmus, mint minden fajgyűlölet, az emberi korlátoltság puha ingoványára épít. Megbeszéljük az ügyet amiért megkért, hogy menjek el hozzá. Nem tudja, hogy eltartási szerződést kössön-e vagy sem. Fél. Mert őt mindenki becsapja. Irt levelet Déry Tibornak is, de az is „becsapta”, mert úgy tett, mintha nem is lenne itt Magyar- országon és úgy tett, mintha Dubrovnikből adta volna fel a levelet. Mert Déry is zsidó — mint azt később megtudta. „És a zsidók mindenkit lenéznek.” Később kiderül, Szalánczy néni két hónapot ült már rágalmazás miatt. Amikor kikísér, az udvart körülzáró magas kerítésre mutat. — Állandóan leselkednek — mondja. — Na és? — Abból az ablakból lesnek ki mindent. — Mit láthatnak? Közelhajol hozzám és suttog: — Pedig nem is szabadna ott ablaknak lenni! Most már látom, hogy itt más baj is van ... | 2. Pintér Miklós | géplakatost a műhelyben találom. Egy motort szerel éppen. — Ne haragudj mar, hogy tegezlek, de hogy hívnak? Megmondom. — Na jól van. Én letegezhetlek, mert 73 éves vagyok, de huligánnak még azért be- iilenék, ha pízem volna. Hát mit akarsz látni? Sorra mutogatja a dülede- ző műhelyt, a régi gépeket. — Mióta van meg ez a műhely? — Idén volt negyven éve, hogy megcsináltam. Ha nem tudok már dolgozni, akkor eladom, mert nyugdíj ugye nincsen. — Miért nincs? Nem fizet a kisiparosok nyugdíjalapjára? — Nem hát. Mert annak nincs semmi értelme. Érted? Visszakapni amit adtam? Én abból élek majd, amit dolgoztam. Mert vagyont azt nem akartam gyűjteni soha. És nem akarok én az állam nyakán se’ lenni majd öregnek. Vagy ha nem lesz már penzem, akkor elmegyek /éktől ni — Ez mit jelent? Jóízűen nevet. — Koldulni. Bevezet a lakásba A falakról különböző gépek fényképei néznek le megfakultam Sorra mutogatja és büszkén mesél. Esőztetőberende- zés, valami különleges szecskavágó, furcsán átalakított autó. — Ezt még akkor csináltam, amikor nem lehetett benzint kapni. Átalakítottam faszéntüzelésre. — Az autót? — Többet is. És elmagyarázza a faszén- tüzelésű autók műszaki előnyeit Tájékozott ember, a faszéntüzelésű autóról áttér a gazdasági és politikai életre és büszkén mondja, hogy ő előfizetője a Műszaki Élet című lapnak is. Mert haladni kell a fejlődéssel. — Azt beszélik, hogy Pintér bácsi mindig bemegy a tanácshoz, ha nem tetszik valami a városban. — Hát ha bemék, akkor én bizony kigúnyolom őket, mert engem kiküldihetnek — ismét nevet — visszamegyek újra. — Milyen ügyben járt legutoljára a tanácsnál? — Legutoljára a műszaki klub miatt. Hogy csináljunk Ceglédnek is műszaki klubot. Azt nem úgy képzelem, hogy A magyar mezőgazdaság történetében előstzör ezen a nyáron takarították be az aratók a leggazdagabb gabonatermést. A terményforgalmi vállalatok — a legutóbbi jelentések szerint — eddig 1 764 500 tonna kenyérgabonát, továbbá 5? 310 tonna takarmánygabonát vásároltak fék Az évi előirányzatukat máris 109 százalékra teljesítették. Az országos átlagnál is kedvezőbben alakult Pest megyé- ; ben a gabonafelvásárlás. Ere- I a műszaki klub beleszólna a tanács dolgába, de ha van valamilyen terv, akkor tudnánk segíteni a város munkáját. Mert itt van ugye, a Fővárosi Gázművek főmérnöke is ceglédi gyerek, meg a Tiszai Vegyikomibinát mérnöke is ceglédi gyerek, biztosan eljönnének szívesen a klubba, ha a szülőváros hívná őket. — Meg azt is hallottam — mondom —, hogy Pintér bácsi régi szocialista. — Az vagyok. Tizenkilencben még Kun Bélával is beszéltem. Amikor megtudta, hogy én repülő voltam, akkor engem bízott meg, hogy csináljak Abonyban repülőteret. Fel is mentem vele Pestre, de mire visszajöttem, már itt voltak a románok meg a nyilasok. így mondja: nyilasok. A fehér-fasiszta terrorcsapatokat is ezzel a szóval jelöli Úgy látszik, fejében ez gyűjtőfogalom a fasizmusra. — És utána mi történt? — Elfogtak minket és vallattak. Tudja, hogyan vallattak? — Nem. . — Hát ilyen építkezési pallókat raktak keresztbe a mellünkön és arra meg a téglát. Addig rakták míg nem vallott, vagy el nem ájult az ember. De én már előbb is szocialista voltam. Ismerem a Kéthlyt is meg a Peyert is — Tehát szociáldemokrata volt. — Az. De amikor felszabadult a város, én voltam az első a tanácsnál, aki dolgozni jelentkezett Rögtön beválasztottak az ideiglenes nemzetgyűlésbe is. Megcsináltuk a villanytelepet Akar képet látni? A képen Pintér bácsi égj mikrofon előtt áll és beszél Háttérben a szociáidemokrata párt választási transzparense. - — És tudja, azért is jó lenne ez a műszaki klub, mert az a baj a ceglédiekkel, hogy nem ismerik a város feljavulását. Meg kéne ismertetni velük. Meg az új mechanizmust is. -. Elgondolkodik. — Én nem tudok máshogy élni már, csak ha kigondolok valamit. Most is, hogy egy öreg pincér, aki barátom, panaszkodott, megszerkesztettem a forgatható asztalt. Ne kelljen a rossz lábaival körüljárnia. Pintér bácsi a „szakma kiváló mestere”. Rendszeresen látogatja a Technika Háza előadásait. Tavaly Lipcsében járt a vásáron, mert érdekelték az új gépek. Idén Jugoszláviába, Szerbiába akar utazni, ahol az első világháborúban már járt Amikor elbúcsúzunk, fiatalosan kikísér. Nádas Péter detileg 6800 vagon kenyérgabona értékesítésére kötöttek szerződést a közös gazdaságok a gabona-felvásárló vállalattal. Ezzel szemben már 9190 vagon kenyérgabonát vásároltak fel. Ez a mennyiség 135 százaléknak felel meg. Meg is teltek a raktárak, sőt a gabona egy részét a szabad ég alatt tárolják. Természetesen gondot fordítanak rá, hogy a fedél nélkül maradt termést ne érhesse károsodás. Szénhidrogén o Tisza alatt A szakemberek számításai szerint Szeged környékén — az algyői mezőben — a Tisza medre alatt is számottevő szénhidrogén vagyon rejtőzik. Feltárása, mivel közvetlenül a parton, a rossz terepviszonyok miatt, a fúrótornyokat nem állíthatják fel, speciális megoldást követelt. A fúrótornyokat a gátakon kívül helyezik el és speciális műszerek „kalauzolásával” úgynevezett irányított ferde fúrásokkal „csapolják" meg a Tisza medre alatt levő energiaforrást. Az első berendezéseket már fél is állították. A napokban megkezdődik a különleges műszaki és technikai felkészültséget igénylő munka. Megtelték az ország magtárai 9/90 VAGON KENYÉRGABONA MEGYÉNK KÖZÖS GAZDASÁGAIBÓL Felettünk csak az égbolt... (Folytatás az 1. oldalról) kai vezetékeket, amelyek képesek egyidejűleg 25 000 telefonbeszélgetést, vagy párhuzamosan 20 tv-müsor adást bonyolítani. A hozzáértő szakemberek nemcsak megcsodálják, de bizonyára alkalmazás közben is szívesen látják a mesterségesen előállított gyémántokat, kristályokat, a kőolajvegyészet legújabb mű- anyagtermékeit. I Az elektronika világába tartozik, de nagyon is közérdekű, ha úgy tetszik, minden látogatót közvetlenül érintő kiállítási tárgy az „Ekzamenator”. Aki akarja, olyan elektronikus gép elé léphet, amely a vállalkozó szellemű embert levizsgáztatja, ellenőrizve, menynyire tájékozott. Talán a laikusnak is eleget mond, az iparhoz értőknek mindenképpen sokat, hogy megismerkedhetnek a folyamatos acélöntő berendezéssel, amely évente 330 000 tonna anyagot készít és csapol — szünet nélkül. De váltsunk át — nagyot ugorva az erőmű- monstrumok és termonukleáris reaktorok fölött. A sokatmondó, részletes magyarázatot adó modellek sokak számára már-már misztikus távolságúnak tűnnek. Annál „megfoghatóbb” az a különleges eljárás, amely egyaránt alkalmas a fémmegmunkáláskor keletkező nyílások behegesztésére, a szem sérült recehártyájának helyreállítására, s üzenetek küldésére a szupertávolságú híradástechnikában. Szaknyelven ezek a gáz- és félvezetős optikai kvantumgenerá töröli. A tágas pavilonok egyikében sok ágú szárnyas, fémpálcikás műholdak. Itt álla holdszonda, itt mutatkozik be fenséges mozdulatlansággal, de odafönn az űrben nagy szolgálatot teljesítve a Molnyija, a hírközlési mű- bolygó. A látogató eljuthat az űr hidegébe és sötétségébe is. Mozivásznon, televíziós képernyőn pergetik nap mint nap a tudományos kis- fiimeket a közelebbi és távolabbi űrkiruccanásokról, a titokzatos égitestekről. De akit megborzongat az élettelen űr, azt elgyönyörködte- tik az Orosz tájak, a Nádrengeteg, a Szibériai tél, s egy sor csodaszépen sikerült művészi produkció. Mindez mint említettük — séta közben volt látható, s hallható is azoktól, akik tegnap délután megtartották a kiállítás sajtótájékoztatóját. Kiss Árpád, az Országos Műszála Fejlesztési Bizottság elnöke, Konsz- tantyin Csemyajev, a szovjet minisztertanács tudományos és műszaki bizottsá- ; gának elnökhelyettese és Szer- gej Ivanovics Kozlov, a kiállítás főigazgatója köszöntötte a hazai és külföldi kol- A kiállítás legnagyobb szenzációja: a Vosztok 1. űrhajó és légákat. — t. gy. — rakéta kilövőállványán várja a látogatókat. A szovjet űrtechnika nagyszerű eredményeit impozáns pavilonban mutatják be. Előtérben a proton űrlaboratórium. ( (Foto: MTI) A jubileumi kiállítás megnyitójára a szovjet kormányküldöttség tagjaként érkezett hazánkba Borisz Jegorov űrhajós orvos, a Szovjetunió Hőse. Rusznyák István akadémikus üdvözli a világhírű vendéget.
