Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

1967. SZEPTEMBER 17., VASÄRNAP MSI mer gi jttűgjap 3 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott, s már eddig is jelentős eredményekkel járt jubileumi munkaverseny mellett ünnepi események egész sorozatával kívánják még szebbé, még em­lékezetesebbé tenni a félév­százados történelmi eseményt a Ganz Műszer Művek gödöl­lői Árammérőgyára dolgozói. Hkindcnki többet A jubileumi versenyben a gyár dolgozóinak 72 százaléka vesz részt, 33 brigád küzd a szocialista cim megtartásáért, illetve elnyeréséért, vállalása­ik teljesítésével. Az év első fele nem könnyű feladatokat állított a gyár elé: teljes ter­melésük a múlt év hasonló időszakához mérten 16 száza­lékkal, exportszállításuk hat százalékkal növekedett. — Gyárunkon belül a jubi­leumi verseny jelentőségét úgy foglalhatnám össze a leg­rövidebben — mondja Berceli Béla igazgató —, hogy min­denkit többre ösztönzött, s mindenki többet is adott. Fontos erőforrás volt, s az ma is megnövekedett termelési feladataink teljesítéséhez. Az Árammérőgyár 105,4 százalékra teljesítette teljes termelési tervét, a termelé­kenység 7,4 százalékkal emel­kedett, s ugyanakkor — éppen a verseny segítségével — több nehéz területen is sikerült előbbre jutni. Az állásidő pél­dául 52 százalékkal, a túlóra- lelhasználás pedig 37 száza­lékkal csökkent. Kiemelkedő: a bakelitmiiliely Az eddig eltelt hónapokban a gyár minden részlege, mű­helye teljesítette arányosan vállalt feladatait, mégis, a legkiemelkedőbb munkát — ahogy azt a gyár vezetői mondják — a bakelitműhely végezte. A Major Jenő és Zászlósi Béla vezette közösség zökkenőmentesen megoldotta az új üzemépületbe költözést úgy, hogy' közben folyamatos és fennakadásmentes volt a munka, sőt, ebben az időszak­ban a Ganz Műszer Művek más gyáregységeitől is átvet­ték több termék gyártását. A bakelitműhelybeliek érdemeit tovább öregbíti, hogy ők lát­ják el az egész nagyvállala- latot bakelitalkatrészekkel, s a verseny eddigi eredményei­ről az mondja a legtöbbet, hogy eddig sehol nem okozott kényszerű tétlenséget az al­katrészhiány. A brigádok versenyében a tavalyi, kongresszusi verseny győztesei járnak most is az élen. Az egyedi műszerészmű­hely Kandó Kálmán, Déri Miksa és Jedlik Ányos bri­gádja, a kísérleti műszerész­műhely Kandó Kálmán bri­gádja a jubileumi verseny ed­di® eltelt hónapjai alatt nem csupán vállalásait teljesítette, hanem több, terven és válla­láson felüli munkát is elvé­geztek. Dolgozik az emlékbizottság Az Árammérőgyár párt­végrehajtóbizottsága az 50. évforduló méltó megünneplé­sére, annak előkészítésére em­lékbizottságot alakított, mely­nek tagjai között a gazdasági és társadalmi szervezetek ve­zetőin kívül ott vannak a műhelyek dolgozóinak képvi­selői is. Az emlékbizottság ve­zetője, Kürti István, a párt­végrehajtóbizottság tagja, alapszervezeti titkár mondja: — Az emberi társadalmak történetének legnagyobb hord­erejű eseménye a szocialista forradalom volt, hiszen ez adott új, az addigitól alapve­tően eltérő irányt a társada­lom fejlődésének. Célkitűzé­sünk az volt, hogy a magunk a mélyebb tartalom érdeké­ben igyekszik formailag is változatos programot összeál­lítani az ünnep előtti hetekre. A már megkezdett szervező- munka így valóban minden területre kiterjed. Sor kerül például a szovjet irodalom kimagasló alkotásaiból rende­zendő könyvkiállításra — és helyes, hogy a kiállítást áru­sítással is egybekötik —, de fontos helyet kapnak a múlt­ról és jelenről beszámoló fényképkiállítások is. Több képkiállítást rendeznek a szovjet emberek hétköznap­jaiból, a szovjet technika nagyszerű eredményeiből vá­logatva a képek témáját. A gyár fotoszakköre pályá­zatot hirdetett, melyen a ma­gyar nép megváltozott életét tükröző témájú képekkel le­het részt venni. A pályázatra beérkezett képeket kiállítják, s ugyancsak kiállítást rendez­nek a gyár fejlődéséről, a gyártás és a termékek töké- letesitéséről, a munkásszociá­lis intézkedésekről. Az ünnepi programban kel­lő helyet kapott a sport is: a fegyveres testületek bevo­násával rendezett lóverseny mellett kiemelkedő esemény lesz a Ganz Vasas Sportnap, melynek keretein belül vala­mennyi jelentős sportág kép­viselői szóhoz jutnak, s ott lesznek a szovjet, valamint a magyar hadsereg sportolói is. A sportkör természetjáró szakosztálya két i}agyszafciij?ű emíéktúrát rendez, az egyiket a plüsnyeregi Komszomol- emlékműhöz, a másikat a Ma­gyar Tanácsköztársaság dicső harcaira emlékeztető salgó­tarjáni emlékműhöz. Az Árammérőgyár az év eddig eltelt nyolc hónapjában is sokat tett azért,» hogy mél­tóan köszöntse, emlékezetessé tegye november 7-ét A gyár pártbizottsága irányításával kidolgozott ünnepi program pedig valóban ünnepivé avat­ja a félévszázados jubileumot megelőző heteket. I A valóság talaján A HÉT ELEJÉN alakult meg a megyébe^ az első ter- meiő&zövetkezeü területi szö­vetség Cegléden. Csaknem 35 ezer szövetkezeti gazda képvi­seletében, 71 küldött tanács­kozott, hogy megalakítsa és útjára indítsa ezt az új típusú szövetkezeti társadalmi szer­vezetet. Az alakuló küldött­gyűlésen képviseltette ma­gát a legmagasabb szintű párt- és államvezetés is, mint­egy hangsúlyozva ezzel a szö­vetség létrehozásának nagy jelentőségét. Érdekes és tanulságos jelen lenni egy ilyen nagy hordere­jű eseményen. Hónapok óta tartottak az előkészületek, be­szélgetések és gyűlések szá­zai előzték meg, az érdekel­tek ezrei fejezték ki véle­ményüket Ezek közös vo­nása: várjuk ..., bizalommal tekintünk működése elé... A felszólaló küldöttek is ez­zel kezdték felszólalásaikat, s bár sokszor elhangzott, még­sem hatott frázisként MIÉRT E NAGY várako­zás, az előlegezett bizalom? A párt IX. kongresszusa vet­te programjába a termelőszö­vetkezeti területi szövetségek megalakítását majd ezt kö­vetően az I. országos ter­melőszövetkezeti kongresszus is hangsúlyozta létrehozásá­nak fontosságát A várakozás és az előlegezett bizalom on­nét fakad, hogy az érdekeitek nem egyszerűen egy új szer­vezet megalakítását látják benne, hanem a párt agrárpo­litikájának érvényesülését. Azt a politikát, amely célul tűzte ki, hogy a falusi la­kosság életszínvonala mind jobban közelítsen az ipari munkásságéhoz, s ennek meg­valósítása érdekében az el­múlt időszakban sok-sok ha­tározat, intézkedés történt A KÜLDÖTTGYŰLÉSEN nemegyszer elhangzott ez a megállapítás: „A területi szö­vetség megalakítása nem' céT, hanem eszköz". Eszköz arra, hogy az utóbbi években nagy fejlődést elért szövetkezeti gazdaságok tovább erősödje­nek, növeljék az áruterme­lést, s ezzel hajtsanak hasz­not az egész népgazdaságnak. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődése új szakaszába lépett, amikor az utasítások, a rendelkezések helyébe, az önállóság, a helyi kezdemé­nyezés kerüL Az alap a ter­melőszövetkezeti tagok szor­galma, a vezetők és szakem­berek hozzáértése. Ezt a szor­galmat és kezdeményező­készséget segíti kibontakoz­tatni, a helyes törekvéseket egyesíti, a területi szövetség. Önkéntelen a kérdés: va­jon alkalmasak lesznek-e er­re? A kérdés, az aggódás, ki­csit a közelmúlt tapasztala­taiból adódik és táplálkozik. Abból, hogy mind ez ideig, többé-kevésbé jól szervezett mezőgazdasági osztályok irá­nyították a mezőgazdaságót, a termelőszövetkezeteket, ame­lyek mögött ott állt az ál­lam erkölcsi erejével és ha­talmi súlyával. Ha a területi szövetségeket a mezőgazda- sági osztályokhoz hasonló szervezetnek képzeljük el, a mezőgazdasági osztályok ed­digi tevékenységével akar­nék felruházni, akkor indo­kolt lenne a kérdés és az ag­godalom. A felszólalók több­sége kifejezte a küldöttérte­kezleten, hogy sokat vár a területi szövetségtől, de nem nyújtott be kívánságlistát, hogy ezt, vagy azt oldja meg — minél előbb. Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is nyomatékosan hang­súlyozta: nem szabad, hogy bürokratikus ügyintéző szer­vek legyenek, vagy olyan te­vékenységet igyekezzenek ki­sajátítani, amely állami fel­adat, amelynek elvégzése meghaladja a területi szö­vetségek erejét Bár a szö­vetkezetek érdekvédelmi szer­ve a szövetség, de ugyanakkor nem lehet jogügyi központ. A területi szövetségek sajá­tos módon oldják meg fel­adatukat, a maguk elé tűzött célokat. A küldöttgyűlésein mind az előkészítő bizottság beszámoló­ja, mind pedig a felszólalók, a lényeget hangsúlyozták. Azt, hogy a területi szövetség a benne tömörült tagszövetkeze­tek demokratikusan kialakított képviseleti... szerva. Alapvető célja és feladata, hogy a nép­gazdaság érdekeivel összhang­ban elősegítse a termelőszövet­kezetek jobb együttműködését, a közös gazdaságok eredmé­nyes, önálló vállalati gazdál­kodását, az érdekvédelem ha­tékonyságát. AZ ELVEK tisztázottak, jól körülhatárolják a szövetség tennivalóit. Nem ilyen egyér­telmű azonban a gyakorlat. Bár a felszólalók többsége a valóság talaján állott, a ho­gyan kérdésében mégis meg­oszlottak a vélemények. Az előkészítő bizottság az alapsza­bálymintában javaslatot tett a bizottságok, a munkacsoportok számára, feladatára, de el­hangzottak olyan javaslatok, iogy ezek számát növelni kel­lene. Ugyanígy a hozzászólá­sokban itt-ott ki csendült, hogy sermelőszövetkezeti vezetőit, a ermeléssel járó ügyes-bajos iolgaikat szívesen átruháznák i szövetségre. A hibákkal izemben soha nem lehetünk déggé türelmetlenek, de egy jjonnan alakult szervtől dőre­ség lenne azt várni, hogy igyik napról a másikra meg­oldjon olyan feladatokat, ame- yék évek óta teherként nehe- sednek a mezőgazdaságra, a ;ermelőszövetkezetekre. A HOGYAN kérdésében ala- 3 os tájékoztatót adott, mind a negválasztott tisztségviselők- lek, mind pedig a küldöttek- lek Fehér Lajos elvtárs. Sgj’etértéssel találkozott az a negállapítása, hogy a területi követségnek, a termelés fej- esztéséhez kell nagy segítsé- ;et nyújtani. Ebben a tekintet­ben pedig többet tehetnek, nint a néha bürokratikus nódszerekkel dolgozó tanácsi nezógazdasági osztályok. Töb­bet, mégpedig azért, mert ru­galmasabban kapcsolódhatnak i mindennapi élet követelmé- íyeihez, többet azért, mert oind az intéző bizottság tagjai, nind pedig a küldöttek ma­iit is reszt vesznek a terme- ésben, és nagyon is jól ismé­ik a szövetkezeti gazdaságok lehézségeit, lehetőségeit Kez- eményezzen a területi szövet­ég, terjessze el a jó vetési, érezési, gépesítési tapasztala­ikat. szervezze a tsz-ek anya- i, gazdasági összefogását. A KÜLDÖTTGYŰLÉSEN ürgetően hangzott el az áru- rtékesítés gondjainak mielőb­bi megoldása. Mit tehet e te­kintetben a szövetség? A leg­nagyobb igény a szövetséggel szemben, hogy szolgáltasson információt, mind a hazai, mind pedig a külföldi értéke­sítési lehetőséget illetően. De mód van arra is, hogy érté­kesítési irodát hozzon létre. Segíthet az árukapcsolatok létesítésében, az áru átadásá­ban is segítségére lehet a ter­melőszövetkezeteknek. Mint érdekvédelmi szerv­nek. elő kell segítenie a szö­vetségnek, hogy o teljes egyenrangúság alapján tár­gyaljanak a tagszövetkezetek a különböző vállalatokkal. Már a szerződések megköté­sénél is működjön közre, ez­zel mintegy megelőzve a jog­vitás ügyeket. A területi szö­vetség alkalmazásában dol­gozó jogász nem „elintézi” a tsz-ek jogvitás ügyeit, hanem a termelőszövetkezetekben dolgozó jogászok munkáját szervezi, segíti. Egy-egy szö­vetkezet jogi munkája ezen­túl is a tsz-jogászok feladata marad. A termelőszövetkezeti terü­leti szövetségek, a párt agrár- politikájának „termékei”, s ez egyszersmind biztosíték arra, hogy rövid idő alatt megtalál­ják helyüket a köz- és gazda-, sági életben. Messzemenő ön-l állósággal rendelkeznek. A termelőszövetkezetek érdekeit, érintő ügyekben a területi tanácsoknak ki kell a területi szövetség véleményét kérni. Példa a területi szövetségek előtt már van: a minisztériu­mok és az Országos Termelő-! szövetkezeti Tanács gyümöl­csöző kapcsolata. Ezt az utaf kell járni a területi szövetsé­geknek és az államhatalom területi szerveinek is. Segítsé­get nyújtani és segítséget kér­ni. A termelőszövetkezetek tag­sága az egész megyében igent mondott a területi szövetsé­gek megalakítására. A Dél- Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége már megalakult, hamarosan sor kerül a Bu- dapest-Kömyéki Területi Szö­vetség megalakítására is, majd a jövő hónap elején a harmadik is megalakul. A szövetkezeti gazdák előlegez­ték a bizalmat, az anyagiakat a létrehozásra, a fenntartás­ra. Ez a bizalom, mint aho­gyan ez Cegléden, az alakuló küldöttgyűlésen nemegyszer elhangzott, kötelez. Kötelezi a tisztségviselőket, a szövet­kezeti érdekek messzemenő képviseletére. Mihók Sándor Gyorsszervíz - konzervügyelet Robognak a kocsik, hozzák a paradicsom és más zöldfélét, gyümölcsöt. Tonnaszám ömlik az ősz sok beérett, ízes termése a konzervgyá rak feneketlen gyomrába. Nagykőrösön is tárt kapuk várják az autókonvojt. Hogy szünet nélkül érkezzenek, s ki ne fogyjon a gyáróriás az eltennivalókból, az 1-es AKÖV ceglédi műhelye rendkívüli szolgálattal, gyorsszervízzel áll a gyárnak dolgozó gépkocsiosztag rendelkezésére. Jubileumi versenyvállalásuk lénye­ge, ha valami baj adódik, minél előbb tovább fusson a „konzervautó” BUDAPESTI HELY* ÉRDEKŰ VASÚT felvesz kalauz, vonat- fékezö és kocsi­csatoló tanulókat, felsővezetékes segédmunkásokat, Panther darus gépkocsihoz kötözd segédmunkást, valamint pálya­munkásokat, lakatos szakmunkást, magasnyomású kazánhoz fűtőt A vállalat dolgozóinak munkaruhát, o dolgozó és családtagjai részére MÁV, BHÉV, FW. FAO utazási igazolványt biztosít. Felvétel 18 éves kortól. Pályamunkásoknak munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET o BH6V munkaügyi osztályán. Budapest V!l„ Kertész utca 1^—14» II. emelet 264. I a szerény, gyári keretei között •- ezt a legnagyobb történelmi >- eseményt méltóan köszöntsük, is ne csak munkasikerekkel, a ú munkaverseny eredményeivel, >i hanem minden más területen d is. AZ emlékbizottság már ed- '- dig is igen alapos, elismerés- ’t re méltó munkát végzett. Tag­- jainak sikerült minden terü- i. létén felkelteniük az érdeklő­dést az ötvenéves szovjetha­talom eredményeinek, fejlő­désének alaposabb megisme­0 rése iránt, s a műhelyekben, 0 üzemrészekben tapasztalható “ öntevékenységet a jubileumi versenyen túl is kiterjeszteni. Baráti találkozók- Az évfordulót köszöntő, ar- ó ra emlékeztető események so­- rából kiemelkedik a gyár t kommunistáinak ünnepi tag­gyűlése, melyen ott lesznek a ,- meghívott pártonkívüliek is. f A taggyűlésen elhangzó mél­- tatást a forradalmi munkás- :i mozgalom irodalmi-zenei em- ,- lékeiből összeállított műsor s egészíti ki. Több baráti, elv- t. társi találkozóra is sor kerül, a így többek között megrende­li zik a nyugdíjasok találkozó­ját, a tartalékos tisztek össze­4 jövetelét, ahol elsősorban a <5 forradalom katonapolitikai . eseményeit elevenítik fel, több . filmvetítést tartanak, nem n csak a felnőttek, hanem a b gyár dolgozóinak gyermekei t részére is. Az ünnep méltó köszönté- . séből kiveszik részüket a tö- . megszervezetek is. A szak­szervezet ünnepi taggyűlésen ! emlékezik, meg. az első. prole- tárforradalornróL a KISZ- szervezet Bdráth Endre írót hívta meg, aki többhetes utat tett a Szovjetunióban, s friss élményeiből ad majd ízelítőt u az áramméfőgyári fiatalok- a nak. Érdeklődésre tarthat számot a munkásakadémia ke­1 rétén belül sorra kerülő elő- (. adás is a szovjethatalom öt- s ven esztendejérőL ’ Könyvkiállífás. t folokróníka s 2 Az emlékbizottság — ahogy .- azt Kürti István elmondta — Ax 50. évforduló tiszteletére A legnagyabbat méltóan hässäntee Jó eredmények a jubileumi versenyben - Gazdag program szeptembertől novemberig Ünnepi taggyűlés, kiállítások az Árammérőgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom