Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

Pénzt kerestek a nyáron A járási úttörőelnökség a tanév kezdete után összesí­tette azokat a jelentéseket, amelyek a járás községeiből érkeztek és az úttörők nyáron végzett munkájáról adtak tá­jékoztatást. Nemcsak az úttörőtáborok­ban játszó, nemcsak a stran­dokon vagy az édes semmitte­vésben lubickoló gyerekek di­csekedhetnek nyári élménye­ikkel. A ceglédi járásból 860 pajtás a nyári munkától bar- núlt, izmosodott. Termelőszö­vetkezetekben, állami gazda­ságokban 829 gyereket foglal­koztattak, az erdészetnél, a MÁV-nál pedig 31 gyerek szorgoskodott- Az úttö­rök legtöbbje a paprika- és a paradicsomszedésben, szőlő- horolásban, -kötözésben jeles­kedett. Sokan voltak vízhor­dók, lóvezetők és burgonya­szedők is. Keresetük óránként 3 és 6 forint között mozgott. Egyik mikebudai pajtás 1600 forintot keresett a nyáron. A köröstetétleni gyerekek 8—10 órás munkaidőt kértek, s ad­dig ügyeskedtek, míg meg nem kapták. Lelki ismerettel és lelkesen dolgoztak. A járási összesítésből meg­állapítható, hogy a szünidőben fz úttörők 154 ezer munka­órát dolgoztak. Összesített ke­resetük pedig meghaladja a 7 74 ezer forintot. PEST MEGYEI hIdLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Szeptember végén már Szilvesztert írnak Útra készen a lánykaruhák és a perzsák Pótrendelés — Nem várt forintok Néhány nap múlva egy hó­napja, hogy a Ceglédi Háziipa­ri Szövetkezet fennállásának 15. évfordulóját ünnepelték a jubileumi közgyűlésen. Dicsek­vés nélkül elmondhatták ak­kor, hogy a szövetkezet már nemcsak a „kamaszruháját” nőtte ki, hanem a helyét is — méghozzá többszörösen. A vá­rosban részlegekre osztva, a járás községeibe Csak a jó bőrt szeretik Mire jó a birkabél ? Közeledik a szüret ideje, s ezzel együtt megkezdődik a MÉH-telepen a birkabőr és juhbél értékesítése. S hogy mennyire hagyomány szüret­kor a birkapörkölt, arról ta­núskodik az, hogy egy-egy sze­zonban több száz birkabőrt vesznek át és sok-sok méter juhbelet adnak át a szőlősgaz­dák. Az átadás, illetve értékesítés faltétele nem változott: hiba­mentes, tehát sértetlenül nyú­zott bőrt, valamint szépen „szedett” juhbélt vesznek át. — Különösen a bélnél va­gyunk igényesek — mondotta a MÉH telepvezetője — ennek nagy részét ugyanis exportál­jak. A belet a telepen dolgoz­zuk fel, mert csak tisztítás és osztályozás után szállíthatjuk. — Milyen célra? — Vágott húsok „befogadá- cára”, különösen a virsli elő­állításához nélkülözhetetlen. Természetesen belföldi ellátás­ra is dolgozunk, többféle mi­nőség kerül a budapesti hús- feldolgozó vállalatokhoz is. — Mikor lehet értékesíteni? — Mindennap reggel 8-tól délután fél négyig egyfolytá­ban, szombaton délelőtt 11-ig állunk az eladók rendelkezé­sére. (cs—i) helyezett munkahelyei­ken szebbnél szebb árufé­lét készítenek az asszo­nyok. Ceglédbercelen, Abonyban perzsaszőnyeget szőnek, főleg exportra. Kézi csomózásai, két­szer háromméteres nagyságú perzsákból még ebben az év­ben 80 négyzetméternyit szállítaniuk. A norvég kesztyűkből 10 ezer párat rendeltek. El.is készül időre valamennyi. Szintén exportrendelésre ké­szítik a szövetkezetben a hím­zett, szép kidolgozású ruhákat is. Bakfisruhából 20 ezerre kaptak megrendelést, ez volt az éves terv. De szeptember végére teljesítik az éves ex­porttervet ebből az áruféléből. Már folyik a tárgyalás: újabb rendelést kapnak hamarosan, s ez már olyan terven felüli szállítmány lesz a szövetkezet­ben, amely kedvező hatással lesz a nyereségrészesedésre. kell Legutóbbi nyereségük is szé­pen alakult: az előző évekhez képest 8,1 százalékos ered­ményt értek el. Az idei első félév tervét szintén szépen teljesítette a szövetkezet. (— es) TESTVERLAPUNKBAN OLVASTUK: Megnyílt a megye első tanyai kollégiuma A Nagykőrösi Híradó jelen­ti: A vakáció utolsó napján még javában dolgoztak a mes­terek az épületen. Két nevelő, Nagy János és Iván Istvánná az ágyakat rendezgette. A va­donatúj paplanokra hófehér­tükrös paplanhuzat kerül, rá­juk színes ágytakaró. Nagy ház a Nagykőrös, Ceglédi út 2. szám alatti tanyai kollégium épülete. Sok munka volt még benne az utolsó napon is. Ép- pénhogy csak készen lettek a kőművesek, de a korlátok fes­tésére s a faragott fatető rend-' behozatalára a nyitásig nem maradt idő. Ezért aztán érthető a kollé­gium igazgatójának, Kiss La­josnak és Pál Gyulának, a mű­velődési osztály gazdasági elő­adójának aggódása. Pedig ag­godalomra semmi ok sem volt. A szülők kíséretében meg­érkeztek a gyerekek és meg­kezdték a honfoglalást. Igaz, némi félszegséggel. Hi­szen nemcsak az új környeze­tet kell nekik megszokni, a családi védettség után a vi­szonylagos önállóságot és a mindenben összetartás közös­ségi érzését, hanem a tanya után a város mozgalmasságát is, az osztatlan iskola után a szakrendű oktatást. Az udvaron beszélgetek az igazgatóval, amikor a gyere­kek párosával megjönnek az első „koleszos” ebédről. A lá­nyok — a maguk szobájában — szekrényüket rendezgetik ezután, a fiúk — másik részen — az első eligazítást hallgat­ják. Délben szülői értekezletet tartottak. Megbeszélték a házi­rendet, az étkezések idejét. A szülők megnézték a kollégiu­mot és elégedettek voltak. Mindössze olyan módosítást javasoltak, hogy a gyerekek ne uzsonnát, hanem tízórait kap­janak. A kíváncsiság elhozta a szü­lői értekezletre azt az asz- szonyt is, aki néhány héttel ezelőtt hangulatot keltett a kollégium terve ellen, s aki le­velet íratott a Művelődésügyi Minisztériumnak — mondván, hogy sokba kerül, sőt szemé­lyesen is felment tiltakozni el­lene. Most eljött, végigjárta a szobákat, megemelgette a le­pedőket, paplanokat és közöl­te: ilyen helyre nem adja a fiát. Úgy látszik, otthon fehé­rebb ágyneműt tud nyújtani a fehérnél... Hát ilyen is van. Igaz, csak egy. Viszont sok az olyan szülő, aki miután látta, hogy a gyerekek mit kapnak itt, arra kérte a kollégium igazgatóságát, ha üresen ma­rad egy ágy, az ő fiát is ve­gyék fel. Egészen biztos, hogy lesznek majd nehézségek és lesznek hibák is, mint mindenütt, ahol az első napok, hetek a tapasz­talatszerzés idejét jelentik Annyi azonban bizonyos — ez már most látszik —■, hogy a tanyai kollégium megnyerte a csatát. ELADÓ A BAROKK SAROK Szívesen vették a Csillagot Nagy érdeklődés kísérte a bútorbolt kiállítását. A majd­nem két hétig tartó bemu­tató igen sok érdeklődőt von­zott, és szép számmal akad­tak Vásárlók is. A kiállítás rendezőjének ízlését dicséri, hogy a kiállított szobaberen­dezések színben és elrende­zésben még a legigényesebb nézelődő szépérzékét is ki­elégítették. — Legtöbb szemlélője a ba­rokk stílusú garnitúrának volt — mondotta Palásti Lajos, a bolt vezetője. — Per­sze, az igen munkaigényes szobabútornak „méltó” az ára is; boltunk egyik legdrágább darabjai ezek, közel 35 ezer forint az áruk. A népszerű „Csillag szobá”-nak azonban annál nagyobb volt a kelet­je, és még többet eladtunk vol­Sámlit vágott lakójához A KÖTÖZKÖDŐ TULAJ na, ha elegendő mennyiséget kapunk belőle. Hogy a drá­gább bútorok mellett szó essen az olcsóbbakról is, meg­említeném az ugyancsak ked­velt lengyel hálószobabútort, amely vonzóerejét olcsóságá­nak köszönheti. — Üzletünk újdonságai a ki­állításra érkező térelválasztó falak, amelyek most már több színben kaphatók. Előnsdik: szélesebbek, magasabbak a hagyományosnál, színösszeál­lításuk — ízlés szerint — va­riálható. — Minden vevő igényét szeretnénk kielégíteni, azon­ban — különösen a kom­binálható lakószobabútorok­nál — még zökkenők van­nak. Az igénylést időben és a vásárlók kedvére továbbít­juk a nagykereskedelemnek, de úgy látszik, az ipar még nem tud lépést tartani a fej­lődő igénnyel, s ezzel együtt a vidékiek, tanyaiak ízlésé­vel, követelményével: olcsó, de divatos, ízléses bútort kí­vánnak. Petrezselymet árulnak — és nem is akárhogyan! Tisztítva, szárítva, csomagolva kerül a petrezselyem, vagy a zel­ler zöldje a holland, a német vagy a kanadai háziasszony kosarába. Ez a művelet, amelyet az asszonyok a Szeszipari Vállalat ceglédi te­lepének az udvarán végeznek, c2 első lépés az árusításhoz. Mert rajtuk is múlik, hogy a külkereskedelmi cég átveszi, vagy visszauta­sítja a szállítmányt. Sok kézen át jut a szárí­tóig, majd a csomagolóig ez a zöldségféle. Vá- logatják, többször mossák, tisztítják, csak úgy kerülhet a szárító lemezekre. Persze, azért munka közben a terefere sem szünetel. Az asszonyok éppen úgy elbeszélgetnek, mint va­lamikor azok, akik a báltermet körül ülve „petrezselymet árultak” — és trécseltek Foto: Gábor Szabó Ferenc 47 éves ceg­lédi lakos és felesége vett egy családi házat — bérlővel. A tulajdonosok és a bérlő egy- ideig jó viszonyban voltak, de a kapcsolat megromlott, ami­kor Szabó Ferencné leszedette a bérlő feleségével a padlás­ra felhordott ruhákat, hogy saját ruháit teregesse fel he­lyükbe. Egy áprilisi napon a bérlő­nek tüzelőt hoztak. Kinyitotta a kaput, hogy a kocsit been­gedje. Szabóék kislánya rá­szólt: Csukja be a kaput, mert kimennek a galambok! Csak annyit válaszolt: Már te is pa­rancsolsz? Amikor hazajöttek a szülőik, lányuk elpanaszolta, hogy a bérlő rászólt Erre Szabó Fe­rencné szidni kezdte a lakót, majd a közben hazatérő férje is „bekapcsolódott” a felese­lésbe. De ennyivel nem elé­gedett meg: felkapott egy sám­lit és a bérlőhöz vágta. Ettől nyolc napon belül gyógyuló sebet ejtve vele a könyökói. A bíróság Szabó Ferencet a könnyű testi sértésért 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte 10 százalékos bércsökkentés- sel — feleségét pedig becsü­letsértésért 300 forint pénz- büntetésre. — Kötelesek a bűnügyi költséget is megfizet­ni. Az ítélet jogerős. (sz. m.) Egyre „fűszeresebb" a világ A világ fűszerfogyasztása állandóan növekszik. Az Egye­sült Államokban 1966-ban elérte az egymilliárd frank érteket, holott forgalma 1957-ben „mindössze” 725 millió franknak fe­lelt meg. A lélekszám növekedésén kívül az emelkedés egyik oka az, hogy egyre jobb minőségben és fényűzőbb csomagolás­ban árusítják a fűszereket. Kaliforniában külön „fűszerültet­vényt” tartanak fenn a dél-franciaországi Provence-ból oda­telepített növényekből, s a Sipce Islands Company-nak 65 hektárnyi ültetvénye van. Franciaországban a fúszerfogyasztás 1966-ban 50 millió frank értékű volt. A „vegyes” fűszereké az elmúlt 15 év alatt személyenként és évenként 4-ről 18 grammra emelkedett, a paprikáé 30-ról 60 grammra nőtt. Az Aussage fűszerkereske- üelmi csoport a francia piac 65 százalékát látja el és 114 fű­szerféleséget hoz forgalomba. (A háború előtt csak ötféle fű­szert árusított.) A csoport maga nem termel, de több felvásár­ló állomása van külföldön. Ilyen meg nem volt! * Uj sportág a tollaslabda Az első verseny: holnap A fiatalság körében nagy az érdeklődés egy nálunk még alig ismert sportág iránt. A tollaslabdáról, erről az érdekes játékról, Gáli La­jos, az MTS ceglédi elnöke adott tájékoztatást. — A Tenisz Szakszövetség mellett alakult meg a tollas­labda szakbizottság. Az új sportág gyorsan népszerű lett és Cegléden is sokakat vonz. — A Ceglédi Vasutas SE elnöksége megalakította az egyesületen belül a tollaslab­da szakosztályt és a Vasutas Sportcsarnokban edzési lehe­tőséget biztosított ■ számukra. Tavasz óta minden csütörtö­kön este hat órától, szomba­ton fél négytől és vasárnap délelőtt van szakszerű foglal­kozásuk. Az érdeklődők itt jelentkezhetnek, de tájékozód­hatnak nálunk is, Rákóczi út 14. szám alatt. — Az örvendetes fejlődést látva a JTS vasárnap 9 óra­kor rendezi meg az első tol­laslabda bajnoki fordulót fér­fi és női egyéni, valamint ve­gyes páros számokban. Pest megyében mi vagyunk az el­sők ezzel a versennyel. Az el­ső helyezettek a közeli orszá­gos bajnokságon már indul­nak Budapesten. Meg vagyok győződve, hogy a siker nem marad el. Az új sportág a kü­lönlegességet kedvelő sport­barátokat biztosan vonzani fogja. (sz) VÁLYOG nagyobb tételben is eladó 450 Ft/1000 db árban BEFIZETHETŐ a Dózsa Népe Termelőszövetkezet Cegléd, Reggel utca 2—4. szám alatti pénztárában. Házhoz szállítást vállaljuk HÉT VÉGI MŰSORKALAUZ A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este fél 8 órai kezdet­tel a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház bemutatja: Sze­retni tudni kell című háromré­szes zenés vígjátékát. Nyolc órától 1 óráig zenés táncest lesz az emeleti táncteremben. Játszik a Lawers gitáregyüt­tes. Vasárnap este 5 • órától 9 óráig tánczenei koktél. A KGV Dózsa Művelődési Házában ma este 8 órától 2 óráig táncest lesz a művelődési ház összes helyiségében. Ját­szik a Klub-együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Kalózkapitány (francia—olasz —spanyol). Kossuth: vasárnap: A pártfogolt (jugoszláv). Dó­zsa: ma és holnap: Intim meg­világításban (csehszlovák). Jászkarajenő: ma: Állami áruház (magyar), holnap: A Tenkes kapitánya I—II. (ma­gyar). Albertirsa: ma és hol­nap: Orvosság a szerelemre (lengyel). Törtei: ma és hol­nap: Pipák (csehszlovák— osztrák). Abony: ma és hol­nap: Akit üldöznek a. nők (csehszlovák). SPORTMŰSOR Szombaton: Az Építők 4-es tekepályáján délután fél négy órakor az NB tartalék teke­bajnokságra kerül sor az Épí­tők „B”—Budapest Kőbányai Sörgyár csapatai között. Az Építők gerjei pályáján délután 2 órai kezdettel a Ceglédi Épí­tők II—Ceglédi Építők ifi ját­szik barátságos mérkőzést. Vasárnap: Délelőtt 9 órakor a Ceglédi Vasutas Sportcsar­nokban tollaslabda férfi páros, női páros és vegyes páros, já­rási bajnokság. Az Épitők 4-es tekepályáján 9 órakor a Ceglédi Építők— Kecskeméti MÁV NB Il-es te­kebajnokságát láthatják az ér­deklődők. Délután négy órakor az ökölvívó területi bajnokság ta­lálkozóján a Ceglédi Vasutas SE—Kiskunhalas csapata méri össze tudását. A megszokott vasárnap dél­előtt helyett vasárnap délután négy órakor lesz az Építők ké­zilabdapályáján a Ceglédi Épí­tők SE—Makói Vasutas SE NB I-es kézilabdabajnoki forduló. Délután négy órakor: Ceglédi Építők—Táborfalva csapata területi labdarúgó-bajnoksága kerül bemutatásra az Épitők gerjei pályáján. ..... <»)

Next

/
Oldalképek
Tartalom