Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-30 / 204. szám

1967. AUGUSZTUS 30., SZERDA iíÍLCVKI KSCú'tap Könyvek és emberek Juhász Károlyné a ceglédi könyvesbolt vezető­je: — 1951 óta dolgozom itt, s azóta nagyon sok minden vál­tozott A forgalom megsokszo­rozódott. A tavalyi évben 1 millió 400 ezer forintért ad­tunk el könyvet Ebbe a szám­ba pedig még azt is bele kell kalkulálni, hogy milyen közel vagyunk a fővároshoz, és a könyvvásárlók nagy része a „megláttam és megszerettem” pszichológiájának alapján vá­sárol, tehát ha meglát egy könyvet Pesten, akkor nem irt veszi meg. Az állandó vásár­lók általában értelmiségiek, orvosok, tanárok, mérnökök. Van olyan vásárlónk, aki he­tenként kétszer is bejön meg­érdeklődni, milyen új könyvek érkeztek? Természetesen eze­ket a vásárlóinkat szeretjük a legjobban. Ismerjük már íz­lésüket, megkérdezzük egy-egy könyvről a véleményüket, s ezek a vélemények a mi mun­kánkat is segítik, mert nekünk sincs időnk minden könyvet elolvasni, viszont a munkánk megköveteli, hogy valamennyi könyvről tudjunk valamit. Mi­vel állandó vásárlóink ízlését ismerjük, a sokféle vélemény­ből és ízléskülönbségekből vé­gül egy majdnem objektív ké­pet lehet összeállítani egy-egy könyvről. — Mikor vásárolják a leg­több könyvet az emberek? — Talán ipari városokban egyenletesebb a forgalom. Ná­lunk szeptembertől áprilisig a legnagyobb. Ha beköszönt a tavasz, akkor csökken. Decem­berben például 200 ezer forin­tért adtunk el könyvet, most, júliusban pedig 65 ezer forint értékben. A nyári hónapokban persze ez sem rossz, mert em­lékszem, 1951-ben, meg még később is, nyáron egyáltalán nem vett könyvet senki. — Milyen könyveket vesz­nek legszívesebben a ceglé­diek? — Szépirodalmi műveket Es azt hiszem, abban meg­egyezünk az ország többi vá­rosával, hogy a listán Berkesi András és Szilvási Lajos regé­nyei vezetnek De nagyon ke­resettek Szabó Magda, Fehér Klára könyvei is, a verseskö­tetek közül pedig Baranyi Fe­rencé, Vád Mihályé, Simon Istváné. S mivel szőlő-gyü­mölcs termelő város vagyunk, a legnagyobb példányszámban az idevágó szakkönyvek fogy­nak Nagy keletjük van a kü­lönböző zenei életrajzregé­nyeknek és az útleírásoknak síből nekem ennyi elég is volt Nem tetszik Mások azt mondják, hogy izgalmas, en­gem untatott — Melyik a kedvenc köny­ve? — Hát nem nagyon tudok így választani. Az utóbbiak közül A hideg napok tetszett a legjobban és a Húsz óra. Mindkettőnél a filmet láttam előbb, aztán vettem meg a könyvet — Miért tetszett magának ez a két könyv? — A Húsz óra azért tet­szett, mert teljesen az életet fejezi ki. Akármelyik figurá­ját megtalálhatom itt nálunk is, de ahogy elolvastam, rá- jötem, hogy nem ismerem jód azokat az embereket, akik kö­zött élék A Hideg napok pe­dig azért tetszett, mert azt mondjuk, hogy így a magya­rok, meg úgy a magyarok, mennyivel különbek vagyunk más népeknél... Ez a könyv pedig olyasmiről ír, amit ma­gyarok csináltak Másokkal is elolvastattam, fel voltak há­borodva és nem akarták el­hinni, hogy magyarok ilyes­mit csináltak volna... A zsúfolt, üveges könyv­szekrény egy régi parasztbú- torokkal berendezett szobában áll. Lipták Ildikó jövőre érettségizik Most a kertben napozik, mert az osz­tálytársaival versenyt rendez­nek, ki tud barnábbra sülni. — Azt mondták, hogy sok könyvet veszek? Hát elég so­kat. A zsebpénzemet szoktam erre költeni. Elég szépen ka­pok az anyutól és aputól is. Szinte versenyeznek mert kü- lönváltan élnék és én év köz­ben a nagymamámnál vagyok — Milyen könyveket szeret? — Amelyik izgalmas és azt is, amiben sok szerelem van. Én például nem is tudom, hogy mit ettek annyira azon a Rozsdatemetőn, mert én csak azért olvastam el, mert annyi­ra divatos volt. Én szeretem a Rejtő könyveket is, mert az­zal szoktunk szórakozni, hogy egész részeket megtanulunk kívülről és tavaly is amikor kirándulni voltunk éjjel a há­lóteremben eljátszottak és majd megszakadtunk a neve­téstől. Csak azt nem értem, hogy miért nem adnak ki minden könyvet? Például az Erdős Renée könyveit A Mez­telen táncost kétszer is olvas­tam, de szeretném ha meg le­hetne kapni, mert elolvasnám harmadszor is. Ügy látszik Ildikóra nem nagy hatással volt az iroda­lomoktatás. Vagy nagyobb hatással volt rá az a cicapár- nás környezet, amiben felnőtt? Józsc Sándor kis irodában dolgozik másod- magával a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén. Ügyvitelveze­tő és a könyvesbolt bizomá­nyosa. — Eleinte nem jó szemmel nézték itt az üzemben, hogy könyvekkel foglalkozom, mert féltek, a munkám rovására megy. De ez szerintem felfog­ható kultúrmunkának is. És nagyon szeretem csinálni. — Mióta foglalkozik könyv­terjesztéssel? — Most már tíz éve. Ügy kezdődött, hogy havonta 50— 100 forintért vásároltam könyveket és megkértek a boltban, vállaljam el az üzemben a könyvterjesztést Az elődöm ugyanis nem tudott elérni havi 500—600 forintnál többet Az én első havi for­galmam már 2—3000 forint volt, ha jól emlékszem. És azóta is egyre növekszik. Ta­valy havonta tízezer forint ér­tékű könyvet adtam eL De idén azt hiszem még mindig növelem a mennyiséget, mert az első félévben már 80 ezer forint értékben adtam el. — Milyen könyvet vásárol­nak legszívesebben az embe­rek? — Főleg ifjúsági könyveket, de 114 előfizetőm van a Világ- könyvtárra is. Ez a sorozat már a tizenkettedik köteténél tart és még egyetlen előfize­tőm sem morzsolódott le. De nagy az érdeklődés a termé­szettudományos könyvek és a versek iránt is. — Maga milyen könyveket vásárol legszívesebben? — Nekem 2000 kötetes könyvtáram van. De többség­ben nem szépirodalmi művek, hanem szakkönyvek, lexiko­nok; és különösen szeretem a verseskőteteket. Nádas Péter Ház a főút mellett MÓRICZ ZSIGMOND OTTHONÁBAN Ma, augusztus harminca­dikára virradóra volt pon­tosan huszonöt esztendeje. A földre bukott, s többé már nem is tudott talpra állni. In­nét, a leányfalui házból vi­szik el a mentők; 1942. szev- tember 4-én, hajnali három órakor Móricz Zsigmond meg­halt. Kisebb megszakítások­kal több, mint harminc esz­tendeig élt Leányfalun. 1911- ben veszi meg"a telket. Ró­zsahegyi Kálmán, a nagy szí­nész hívta, csalta; nézzen körül Leányfalun. Egy ha­talmas, vastag törzsű, tere­bélyes lombozató diófa hó­dította meg, miatta válasz­totta a sok közül ezt a tel­ket. Volt még rajta vala­mennyi, de semmit nem érő szőlő is; . 7600 koronát fizet végül a tulajdonosnak, az Osztrák—Magyar x Bank igaz­gatójának. Az 1880-as évek elején ki­adott útikönyv nem többet, csak ennyit szentel Leány­falunak: „A hegyek aljában, csinos vidéken fekszik.” A csinos vidéket elsőnek G ja» Pál, a nagy tudású és rettegett kritikus fedezi feL A nyolcvanas'"ivek első fe­lében már felépítteti nya­ralóját, hogy aztán a Duna mellett közvetlenül, s fön­tebb, a hegyoldalon, gomba módra sokasodjanak a mu­tatós villák. Rózsahegyi már „tősgyökeres” leányfaluinak számít, amikor telekvásár­lásra1 ösztönzi Móriczot. Ö és a többiek, Helvey Laura, Somlay Artur, s mások, a Nemzeti, meg az Opera mű­vészei, valamennyien Langer bácsinál, az akkori falumin­denesnél kopogtatnak. Langer bácsi szobát szerez, telket közvetít, üszómesterkedik; a Móricz-családnak ő az első falubeli ismerőse. Az író és édesapja, kettes­ben ütnek össze egy fabódét; „kávéháznak” nevezi, így is emlegeti sokáig. Ez az első épület a telken. A falut kettéosztó főútiról, melyet róla neveztek el, az alacsony léckerítésen apró ka­pu nyílik, összehajtó fák kö­zött fut a házig az út A tornácon, ahonnét hajnalban oly sokszor gyönyörködött gyengéjében, a kertben, a déd­unokák játszanak. Nyaranta Móricz Virág, s a Móricz-csa- lád más tagjai lakják a há­zat. A házat; még 1911-ben építették első részét, mind­össze két hónap kellett fel­pén. A Tündérkert, A nagy fe­jedelem, A nap árnyéka, Ró­zsa Sándor, a drámák... Ott, az üveglap alatt a jegyzet, ce­ruzával rótt sorok: „ma a Par­húzásához. Később azután lamentben jártam”..., s a fel­újabb és újabb részeket tol­danak hozzá, elsősorban a család barátja, Fejérkuti Bá­lint tervei alapján. A kaputól vezető út tovább fut a tornác mellett, s rep- kénnyel körülölelt már­ványtábla mellett visz el. A táblán: E házban élt és dol­gozott 1911-től haláláig Mó­ricz Zsigmond ... Keskeny, magas ajtó nyílik a dolgozó- szobába. A család áldozatos munkája hozta létre, s tartja ma is fenn az itt berende­zett emlékszobát. öreg bútorok. Mennyezetig érő, a fal minden tenyérnyi helyét betöltő könyvszekré­nyek. S ott, a két ablak kö­zött az íróasztal. Rajta az első írógép, az üveglap alatt kézírásos jegyzetek, a Dózsa- dráma tervezetének egy ré­sze ... Halkan lép, megille- tődötten szemlélődik a láto- c;rm- gató. Minden, amit lát, nem iTi— több és nem kevesebb: egy darabka történelem. A leg­nagyobb magyar író életének, munkájának, s ezzel hazánk históriájának része, emléke; emlékeztetői A fiatalember termelőszövetkezeti tag és ar­ra kér, hogy semmiképpen ne írjam meg a nevét, mert így is elég baja van abból, hogy amint ismerősei mondják: „könyvmániás”. — Nekem tényleg mániám a könyv — mondja — Sok könyvet veszek. Elsősorban szakkönyveket Tulajdonkép­pen mezőgazdasági mérnök szerettem volna lenni, csak nem sikerült, mert a szüleim idős emberek és haza kellett jönnöm. Talán ezért vált má­niámmá a könyv. Nemcsak mezőgazdasági, hanem orvosi és műszaki szakkönyveket is vásárol. Szépirodalmi gyűjteménye mondhatnánk, arisztokratiku­san válogatott. Ezért feltűnő egyetlen Berkesi-regény a pol- pon. — Ezt csak azért vettem, mert mindenki olvassa és én még nem olvastam. De Berke­Mint az élet minden rez­dülése, mint minden ember, Leányfalu, s az itteni emberek is kimeríthetetlen témaforrást jelentettek az írónak. Min­dig és mindenkor megtalálta a lényeget, a jellemzőt, azt, amihez az ő csodálatos em­berismerete kellett. Nincs híján az öniróniának. Gyen­géje volt a kertészkedés. Üvegházat építtet, motort vá­sárol a locsoláshoz, új és új dolgokkal próbálkozik. Közben azonban őszinte fintorral le­írja: „Magyar szokás elra­gadtatva lenni mindentől, ami otthon termett. Még a gazt is szebbnek látja a magyar, ha az ő földjén van. Nagy Endre sokat csúfolt, hogy ha kijött hozzánk, valóságos ci- gánymiatyánk volt nálunk a kert dicsérete...” És az ön­irónia mellett az irónia: „Leányfalu Pócsmegyer lege­lője volt, miután a török időkben mint község meg­szűnt, s amikor az urak itt vagy kétszáz villát építettek, még mindig Pócsmegyer rab- . ságiban él Már közigazgatá- | silag”. Mindig nyitott szem- $ mel járt. Látja a kertjében § téhetetlenkedő munkásokat. § Veszekszik velük, majd, még | mindig mérgesen, a géphez | ül. Riportot ír. § A riport 1938. november 20- § án jelent meg a Pesti Napló- 5 ban. Sok kicsi sokra megy § címmel. Minden szava ma is ^ igaz, háborgó indulata az em- ^ béri tunyaság fölött, sajnos, 5 ma is indokolt. És mennyi minden más: az Örökség, a Pi- ^ ros már a szőlőlevél című no- ^ vellák, a Kapitalista a tanyán § megdöbbentő lélekrajza mind- § mind leányfalui ihletésű. Ez § utóbbi írás modellje, a csöndes ^ napszámosból pénzéhes meg- § szállottá lett ember néhány s esztendeje hunyt el, s ott fek- ^ szik a falu temetőjében... ^ Az emlékszobává lett dolgo- § zószoba könyvszekrényeiben § ott sorakozik mindaz, amit itt, ^ e falak között kopogott le gé- 1 toluló düh az újságolvasó, unatkozó néhány képviselő láttán. A keserű kifakadás; ez a ház nem képviseli a nemze­tet. Ady fényképe: a drága jó Móricznénak dedikálva. Fény­kép édesanyjáról. Kéziratok. És könyvek, könyvek. A Ma­gyar Nyelvőr. A Magyar Nyelv Szótára Magyarország hely­ségnévtára A Magyar Tájszó­tár. Zsúfolt könyvszekrény: az Erdély-trilógiához összegyűj­tött, elolvasott, kijegyzett munkák. Irt, már hajnalban ütötte a gép billentyűit, majd rohant a fővárosba: színházi emberek­kel vitatkozni, szerkeszteni a Nyugat-ot, harcolni a Kelet Nepe fönnmaradásáért. Járta az országot, járta a fa­lut is. Mindenkivel szóba- állt, mindenkire odafigyeli. Az öregek mind ritkulóbb cso­portja, akik ismerték itt a fa­luban, úgy emlegeti az „író úr”-at, mint aki „csak hallga­tott, hallgatott”..hagyta mesélni, beszélni, panaszKod- ni, örömtől lelkendezve ára­dozni a kovácsot, a kertészt, az asszonyt, akitől a tejet hordták, a kertszomszédot, s Görgey tábornok volt alkal­mazottját. Hallgatott, csak hallgatott; annál sebesebben futott a ceruza a papíron, „Mindent feljegyzek”, írja. És a néhány szavas, mondatos jegyzetekből bomlanak ki a döbbenetes erejű novellák, re­gények; a magyar valóság. Szombat-vasárnap hosszú sorban állnak türelmesen öre­gek, középkorúak és fiatalok, hogy bejussanak, s kör be te­kinthessenek az emlékszobá­ban. Hétköznap is mindig van­nak, s mindig ott a családból is valaki: okos szóval eligazí­tanak, felvilágosítást adónak, magyarázónak. Gondolta-e ő, akit annak idején, a Tanácsi köztársaság bukása után innét hurcolt el két csendőr, s zár­ta az egyik nagygazda csűrjé- be más, „veszélyes elemekkel” egyetemben, hogy valaha ol­vasói, tisztelői, s maga a rend­szer is egyazon véleményen lesz róla? Amit az akkori hi­vatalos Magyarország megta­gadott tőle, azt megadta a mostani: a legnagyobb magyar író művei eljutnak mindenki­hez, azokhoz is, akikről oly fájdalmas kétségbeeséssel írt, de akiknek nem könyvre, ke­nyérre is alig jutott. A magyar paraszthoz. , A Móricz Zsigmond útről nyíló apró utcákban ma is ko­pognak az írógépek: itt -ól... Szeberényi Lehel Fáhin.n Zni­itt tölti a nyarat mindig Mó- Virág, Karinthy Ferenc, s színeszek, szobrászok* festők, grafikusok, zeneművészek... A művésztársadalom, a maga módján azon munkálkodik, hogy amit a csöpp falu legna­gyobbja, Móricz Zsigmond na­gyon régen, a Tanácsköztársa­ság napjaiban leírt e falak főzött — „Magyarországon most kezdődik az igazi bol­dog és emberi élet” —, az úgy legyen. Mert a huszonöt esz­tendeje elhunyt írónak ők, s mi mindannyian, ezzel adhat­juk a legméltóbb, legszebb tiszteletet. Mészáros Ottó IDEJÉBEN SZEREZZE BE őszi takarmányvetőmag szükségletét Megrendelésére Jómlnöséqű szöszös és pannon BÜKKÖNY VETŐMAGOT szállít azonnal az ORSZÁGOS VETŐMAG- TERMELTETŐ ÉS ELLÁTÓ VALLALAT Pestvidéki Alközpontja Monor Konzervgyárban (Foto: Kotroczó) \ Mezőgazdasági Kiállításra utazók figyelmébe! k Ifjúsági és Diák Utazási Iroda A KIÁLLÍTÁS TERÜLETEN INFORMÁCIÓT TART! Az információs Iroda egyének és csoportok részére % éjszakai szállást biztosít a Budapesthez közelfekvő ve­rőcei nemzetközi üdülőtelepén diákoknak 10 Ft-os, fel­nőtteknek 15 Ft-os árban. 0 Segédkezik a városnézés megszervezésében. • Jegyeket árusít A szovjet tudomány és technika 50 éve című kiállításra» a szombat esti műsoros sétahajóra, és közreműködik a különböző színházjegyek beszerzésé­ben. • Kollektívák részére esti programot állít össze. Keresse fel az Express információt a vásár területén! szallas-klorendelest elfogadunk csoportok RESZERE: a KISZ megyei bizottságok mellett működő Express-kirendelt- ségeinken, valamint Budapest V., Szabadság tér 16. sz. alatt, az Express belföldi osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom