Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
1967. AUGUSZTUS 6., VASÄENAP 1 "íV,<cJ&rlim TUDOMÁNY - TECHNIKA Újdonságok az irodahelyiségekben O A düsseldorfi iroda-szakkiállítás egyik legérdekesebb technikai újdonsága egy éles fogakkal kiképzett elektromos papírkosár volt. Minden papírtermék, legyen az személyes írás, bizalmas vagy elrontott levél, a „kosárba” dobva pillanatokon belül összemorzsolódik. © Ugyancsak élénk volt az érdeklődés a „Cifra 3” nevű 10 cm magas és 18 cm hosszú, modern irodaóra iránt is, amelyik egy szinkronmotor segítségével minden percet pontosan és még 10 méter távolságból is könnyen olvashatóan mutat. A közlekedéstervezők és útépítők általában tárgyilagos emberek hírében állnak. S mégis már számos olyan munka került ki a kezük al ól, amelyekről minden célszerűség ellenére sem lehet letagadni, hogy művészi jellegűek. Szép példa erre az az új, Németországban megvalósulásra váró Autobahn-kereszteződés, amelyik egyúttal egész Európában is egyedülálló. A modell vonalvezetése nagyon hasonlít a Máltai Lovagrend Keresztjéhez, ezért „Máltai Kereszteződésnek” nevezik. Az új Autobahn — a frankfurt—nürnbergi és heilbronn—fuldai útvonal csomópontjánál épül MIKOR HARAP A HAL? A horgászatban ravaszabbnál ravaszabb eszközöket készítünk, amelynek célja: sok esetben nemcsak a zsákmány mennyiségének a növelése, hanem magának a horgászatnak az érdekesebbé, izgalmasabbá tétele. A horgászás sikere viszont a kapástól is függ. Horgászberkekben közismert, hogy a ponty kora ősszel a legfalánkabb. Ilyenkor kap leggyakrabban; télen viszont félálomba dermedve várja a tavasz beköszöntését. De ismerünk olyan eseteket is, amikor januárban, jéghártyával borított vízben akadt gilisz- tás horogra. Leírtak eseteket, hogy december végén főtt kukoricás horogra kapott harcsa, pedig a'könyvek és a tapasztalat szerint a harcsának „aludni” illik ilyenkor. Minden kezdő horgász tudja azt is, hogy milyen érzékenyen reagálnak a halak az atmoszférikus változásokra: vannak olyan időszakok, amikor hiába fogjuk a botot a vízparton, és egyszerre, mintha láthatatlan jelre történne, megindulnak a kapások. Sokan kutatják, hogyan függ össze a légnyomás, a levegő- és vízhőmérséklet, a szél, a vizek oxigén- tartalma, planktontartalma a halak kapási kedvével. Újabban olyan elméletek terjedtek el, hogy a hal étvágyát a Hold állása erősen befolyásolja. Se szeri, se száma azoknak a naptáraknak, táblázatoknak, amelyek ennek alapján közlik a jó kapási időszak elejét és végét órára, percre kidolgozva. Svájcban olyan órákat gyártanak, amelyeken külön mutató jelzi a jó és gyenge kapási időszakot. Bizonyos törvény- szerűségek tehát megfigyelhetők a halak „étvágya” körül, de erről ma még nagyon keveset tudunk. Egyszer azonban majd elérkezünk oda, amikor a műszerek mutatói fogják eldönteni: készülődjünk-e a vízpartra, vagy húzzuk fejünkre a takarót. Műemlékvédelem Ipari vidékeken és nagyvárosokban az épületek és szobrok elsősorban a korom korróziós hatásától szenvednek. Nyugat-Európában a régi épületek és szobrok jelentős része mészkőből készült, s ezeknek azon az oldalán, ahol nem veri az eső, idővel gipszes réteg képződik, amely különösen hajlamos arra, hogy összegyűjtse a levegő szennyét. A gipsztartalmú oldat beszivárog a porózus kőrétegek alsóbb régióiba, de az oldat kristályosodott sói is kikezdik a követ: először repedések, majd leválások keletkeznek. Megfigyelték viszont, hogy az épület, vagy szobor esőnek kitett részein az előbb említett folyamat nem indul meg. Műemlékvédelmi szempontból is célszerűnek látszik az a megoldás, amelyet 1958 óta Párizs nagyobb házain végeznek: tusolják, illetve permetezik azokat, ily módon szabadítva meg a sok évtizedes koromrétegtöl. A szénfüst korróziós hatását a kőépületekre már évszázadok óta ismerik. Egy 1648-as londoni parlamenti petíció arról tanúskodik, hogy a városatyák a szén alkalmazásának tilalmát sürgetik, mert szerintük ennek füstje különösen káros hatású a műemlékekre. Napjainkban a szakkörök aggodalommal figyelik, hogy olyan történelmi jelentőségű épületek, amelyek évszázadokon keresztül dacoltak az időjárás viszontagságaival, az utóbbi évtizedben levegő szennyeződése következtében rohamos pusztulásnak indultak. Világszerte milliókat költenek egyébként a smog kiküszöbölésére és a levegő szeny- nyeződésének elkerülésére. Mindez az ember egészsége szempontjából is elsőrendű feladat. Amennyiben ezt sikerül megoldani, a nagy értékű műemlékek is megmenekülnek a szénfüst korróziós hatásától. Azauritidin-6 a kígyók ellen Az Azauritidin—6 nevű csehszlovák preparátumot, amelyet 1956/1957-es években fedeztek fel, s amelynek érzékszervi hatásai vannak, víruselleni hatásának megvizsgálása után felajánlották az Egészségügyi Világszervezetnek. Indiában sikerrel alkalmazzák a mérgeskígyók ellen folytatott harcban. Biztató eredményeket értek el vele. Valutaforrás A MÉM NYÚL A nyúl benépesíti mind az öt világrészt? Kiterjedt családjukból hazánkban a mezei és az üregi nyúl talált otthont, s köztudomásúan nálunk a legelterjedtebb vadfaj. A távoli Ausztráliába más földrészről telepítették be az üregi nyulat és ott olyan mértékben elszaporodott, hogy súlyos elemi csapássá vált. A mezei nyúl szaporodásáról a legutóbbi időkig aránylag kevés részletet ismert a tudomány, de még a gyakorlott vadász is. Ennek az az egyik magyarázata, hogy az anyanyúl rejtett módon neveli kicsinyeit, így a természetes környezetben nagyon nehéz „családi“ életének a tanulmányozása. A tájékozatlanság másik oka viszont az a tény, hogy ritkán sikerül a mezei nyulat fogságban szaporítani. A baseli állatkertben sikerült olyan körülményeket teremteni, hogy a mezei nyula- kat fogságban is megfigyelhették. Ekkor állapították meg minden kétséget kizáróan a vemhesség 42—43 napos időtartamát Ugyancsak ott tisztázódott egy érdekes szaporodási forma, a kettős terhesség is: a mezei nyúlnak egyszerre két különböző korú vemhe lehet a méhsza- rúban. Előfordulhat, hogy megellik, és ugyanakkor másik magzattal is vemhgs lehet, vagy ismét fogamzik, mialatt kicsinyeit szoptatja. így kb 10-nek vehető egy vadon élő nőstéhynyúl évi szaporulata, annak ellenére, hogy a párzás az őszi és téli hónapokban szünetel. A kisnyulak már világra- jöttükkor nagyon fejlettek, testük szőrrel borított, szemük nyitott, fogazatuk fejlett. Ez egyébként a rágcsálóknál szokatlanul hosszú vemhességl időből is következik. Az anyanyúl nem tartozik a hűséges kölyöknevelők közé. Közvetlenül szülés után megszoptatja a kisnyulakat, majd néhány napig feléjük sem néz. Sok fejtörést okozott a kutatóknak, hogy miként maradnak mégis életben. A német biológusok szerint az újszülötteket anyjuk olyan magas zsírtartalmú tejjel szoptatja, hogy az egyszeri táplálkozás az első néhány napra elegendő. Később azután visszatér az anya kicsinyeihez és napjában egyszer tejet ad nekik, mégpedig rendszerint éjjel. A kisnyulak legfeljebb két héten át tartanak igényt az anyatejre, már időközben is kezdenek zöldet fogyasztani. Az anyanyúl hűtlensége nem is olyan egyszerű kérdés. Valószínűleg azért tartja magát távol a „családi” va- coktól, nehogy elárulja a magatehetetlen kölykök rejtekhelyét. A néhány napos kisnyúlnak ugyanis alig van szaga, így még a jó orrú vizsla sem talál reá egyköny- nyen. Azért van szükség e különös „taktikára”, mert a nyúl nem tud szembeszállni ellenségeivel, nem képes megvédeni kicsinyeit, mivel nincsen védekező fegyvere. Érdekes az az — ugyancsak a fogságban való szaporításnál szerzett — megfigyelés, hogy az anyanyúl ülőhelyzetben szoptatja köly- keit, mégpedig úgy, hogy azok anyjukkal szemben ülve szopnak. A kisnyúl rendkívül gyorsan fejlődik. 120—130 grammos születési súlyát egy hét alatt megkétszerezi, egyhónapos korában pedig már megközelíti az 1 kilogrammot. Mindenekelőtt szembeötlő, hogy a fiatal nyúl jobban bevárja a vadászt, kiugratása után először megpróbál elbújni, de ha ez nem sikerül, nem szalad határozott irányban, hanem néha 2—3 cikcakkos cselugrást is csinál. A középkorú nyúl már óvatosabb, a szokatlan zajra felneszei, nem pedig lelapul. Az öreg nyúl maga a figyelem, óvatosság, este későn bújik elő rejteké- ből és hajnalban korán eltűnik. Ausztrália lakói kétségbeestek a nyulak mértéktelen szaporodása miatt. A ő viszonyaik között, az ellenőrizhetetlen, óriási földterületeken valóban beláthatatlan károkat okozhat a nyulak nagy szaporasága. De tervszerű és ésszerű vadgazdálkodás mellett jelentős kül- és belföldi jövedelmet „hozhatnak” a nyulak. Renovált arcok - plasztikai műtétek — A párizsi kongresszuson — mondotta dr. Réthi profesz- szor — az arc olyan plasztikai beavatkozásairól tartottam előadást, amelyeket műtéti munkásságom során alakítottam ki, s amelyekkel a kívánt cél mindig elérhető volt. Például súlyos nyúl-ajk műtété után megtörténik, hogy torz profil alakul ki, nagy, hajlott, görbe orral, csökevényes felső ajakkal, míg az alsó ajak nagymértékben előreugrik. Ennek javítására a torz orr megfelelő formálása után a felső ajkat — ha nagyon vékony — felhajtva megduplázhatjuk, vagy ha kell, ■ bőrlebennyel kiegészíthetjük. — Ha az egész orr hiányzik, a homlok bőrén kialakítjuk az egész orr-alakot, s azt egy bőrszár segélyével lefordítva a hiányzó orr helyére varrjuk. Gyakran kell az arcon, homlokon nagy borhiányt alapjával összefüggésben maradó bőrlebennyel pótolni. A homlokon levő nagy borhiányt a hajas fejbőrből vett lebenynyel pótolhatjuk. Mikor a leÚtkereszteződés - művészi alkotás beny már odanőtt, akkor sebészi szőreltávolítást kell végeznünk. Ilyenkor a bőr felső rétegét lefejtjük, amikor is a szörtüszők a zsírrétegből elö- reállnak. Ezeket a szőrtüszőket eltávolítjuk, hogy úgy mondjam belülről leborotváljuk, s a bőrt helyére visszatesszük. Gyógyulás után a szőrszálak kihullanak, s többé nem nőhetnek vissza. A súlyos heges gégeszűkületeket azelőtt néha évtizedekig hiába tágították. Eljárásom segítségével 6 hét alatt gyógyulnak az ilyen betegek. A gégeidegek sérülése folytán bekövetkező szűkületet egy más eljárás szerint 3 hét alatt gyógyítom meg, de a franciák a heges gégeszűkületnél alkalmazott eljárásomat használják ennél a megbetegedésnél is. Különösen fontos szerepet játszik az, hogy a gégeműtéteknél a gége falát ne szőrös bőrrel pótoljuk. Ha pedig más bőr nem áll rendelkezésünkre, úgy a már említett sebészi szörtelenítö eljárásommal előzőleg a bőrlebenyt szörtelenit- jük. Elmondottam egy esetet Lipcsében. Egy 9 éves gyermeknél diftéria után a gége ürege teljesen megszűnt. Azt újból felépítettem, gyermeki bőrlebenyek segítségével. A gégével a beteg jól légzett és jól beszélt. Tíz évvel később jelentkezett újból, amikor is kiderült, hogy a most már férfias betegnél a gégében dús szőrzet nőtt. A fiatalembernek éppen ezért osztályunkon időnként jelentkeznie kell, hogy a hosszúra nőtt szőröket eltávolítsuk — fejezte be nyilatkozatát dr. Réthi Aurél professzor. H. D.
