Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-04 / 182. szám

1967. AUGUSZTUS 4.. PÉNTEK rVliHqp • • Önállóság a vevőért partnerét, mert itt — az álla-^ mi ipartól eltérően —, már ^ évek óta nem írja elő kötele- ^ ző mutató, hogy a terméket k- - ' C Egyetemet építenek az egyetemisták ÖNKÉNTES IFJÚSÁGI TÁ­----- - , , , , .> BORT SZERVEZETT SAJÁT ^ Í^MEK ÉPÍTÉSÉRE csak akkor veszik meg tőlük $ 73 ELSŐÉVES AGRÁREG\E- az árut, ha az jó és értékesít-i TEMI HALLGATÓ GÖDÖL- hető. Mindehhez kapcsolódik^ LÖN. MUNKÁJUKAT NÉ- az anyagi érdekeltség sajátos S HÁNY HÉTIG KÜLFÖLDI rendszere. Az értékesítési si-S EGYETEMISTÁK IS SEG1- ker vagy kudarc közvetlenül s TIK LETTORSZÁGBÓL, A érezteti hatását a szövetkezeti ^ KÉSŐBBIEKBEN CSEHSZLO- XaS°J^, ievedel"let>en; nincs gaVÁRTÁRÓL ERKF.ZNF.K A rantalt kereset, ez a termetes-§ tői és az értékesítéstől függ. ^ Beruházás sem érkezik „in- ^ gyen”, csak a tiszta jövede- ^ lemből vagy hitelekből fedez-^ hető, s a veszteség kockázata^ is jelentős; ilyenkor a ktsz > nem kap költségvetési támo- % gatást, hanem csakis hitellel emelkedhet ki a termelési § hullámvölgyből. Ilyen, a piachoz szinte kizá-^ rólag üzleti — és nem rnuta- ^ tórendszerrel — kötődő gaz- ^ dálkodá'si mozgástérben értek ^ el jelentős eredményeket a VÁKIÁBÓL ÉRKEZNEK A TÁBORBA FIATALOK, SE­GÍTSÉGÜKET A TÁBOR TA­VALYI LEGJOBB BRIGÁD­JAI VISZONOZZÁK MAJD. CSERÉBE ÖK IS ÉPÍTKEZÉ­SEKNÉL DOLGOZNAK ÉS ÁLLAMI GAZDASÁGOK MUNKÁJÁBAN VESZNEK RÉSZT LETTORSZÁGBAN ÉS CSEHSZLOVÁKIÁBAN. (MTI Foto — Maár Marianne) felvétele) rsjrsssssssrsssssssssj rsssssssrssrssrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssps* Üzlet - szivességből Táskák, tollak a PVKV kollekciójában Különösen széles köröket foglalkoztat az a gondolatsor, amely egyetlen kérdésbe tömö­rítve így hangzik: hogyan vál­toztatja a reform a fogyasztó helyzetét? Valljuk meg, nem kevés aggodalmas feltételezés is kapcsolódik ehhez a kér­déshez. Sokan tartanak például attól, hogy a megnövekvő vál­lalati önállóság miatt a vevő v-lta'cépp az eddiginél is ki­szolgáltatottabb helyzetbe ke­rül a termelővel szemben. Az érvek, amelyek ehhez az aggo­dalomhoz kötődnek, első hal­lásra kétségkívül elgondolkoz­tatóak. Feltehető, hogy a vál­lalat önálló gazdálkodása — így szól az egyik érv —, amely immár nem a kötelező terv­utasításokon, hanem saját dön­téseken alapul, végül is a fo­gyasztó számára lesz hátrá­nyos, hiszen ha a vállalat leg­fontosabb célja a nyereség nö­velése, akkor kisebb gondja is nagyobb lesz annál, mint hogy a vevők igényednek kielégítésé­re törekedjék. A vállalati nye­reséget — folytatódik a gondo­latsor —, más eszközökkel is növelhetik majd, például: bi­zonyos cikkek árának emelésé­vel, netán burkolt árdrágítás­sal, esetleg oly módon, hogy csak a számukra előnyös cik­keket termelik, elhagyva a ke­vésbé nyereséges áruk előállí­tását, következésképp még több lesz a hiánycikk. A jövendőmondás természe­tesen nem tartozik a gazdaság- tudomány eszköztárába, az iménti érveket sem lehet a jós­lás kategorikus állításaival megcáfolni, ám a jelen néhány ténye és a tudományos prog­nózis mégis meggyőző feleletet adhat az aggodalmakra. Talán nem árt, mindenekelőtt arra utalni, hogy az említett nega­tívumokat — a burkolt árdrá­gítástól a hiánycikkekig —, a jelenleg érvényes gazdaságirá­nyítási rendszer, a kötelező tervutasítások, a korlátozott vállalati önállóság gazdálkodá­si rendje sem hárította el, sőt! Az a feltételezés tehát nem all ja meg a helyét, hogy a ve­vők igényéinek kielégítése szükségképp romlik, ha nem írják elő kötelező utasítások: mit és mennyit termeljen a vállalat. Figyelembe kell venni to­vábbá, hogy hosszú távon végeredményben éppen az önállóság alapjain nyugvó vállalati érdek tereli majd a termelést a szükségletek ki­elégítése, a piaci igények mérlegelés irányába. A vál­lalat elemi érdekévé válik, hogy kapacitását ésszerűen kihasználva termeljen, kö­vetkezésképp: hogy eladjon (hiszen a jövőben, enyhén- szóiva, költséges luxus lesz, ha a kapacitást részben el­adhatatlan termékek eiöállí- i A SZOBA-KONYHÁS lakás eredetileg nyári konyhának épült Bérlője, a fiatal há­zaspár 500 forintot fizet ér­te havonta a tulajdonosnak. A 24 éves családfő a kisba­bát ringatja az udvaron gye­rekkocsiban. — Nem szabad ringatni: el­kábul — mondom. —■ Kell, mert különben órá­kig bömböl. És hát szomszédok is vannak a világon ... — Hát aztán; nem rádió egy gyerek, hogy el lehessen tárni. A fiatalasszony, F. István­ná mint fonónő, 1300 forin­tot keresett a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyáregységében. Fér­je villanyszerelőként ugyan­ott I700-at, s ehhez még hoz­zájön némi maszek munka bé­re; e nem túl nagy jövedelem, és a magas lakbér ellenére úgy döntöttek, hogy a kisma­ma egyelőre él a gyerekgon­dozási segély lehetőségével, és otthon marad. Erre az időre lemondanak a moziról, egyéb szórakozásról, s mint mond­ják, megelégszenek a rádióval. — Miért választották ezt a megoldást, hiszen elhelyezhet­ték volna bölcsődében is a kis­babát? — Csak a gyerek miatt, mi­vel ez a háztartás aztán igazán nem kíván sok munkát — néz szét a csöp kis konyhában F.- né. AZ ÁPOLT BABA most új kocsijában bóbiskol egy fa alatt. Minden reggel és este tásával kötik le. További lényeges tényező: a közpon­ti irányító, tervező, pénzügyi szerveknek a mainál sokkal hatékonyabb módjuk lesz a beavatkozásra, olyan befo­lyásoló eszközök alkalmazá­sára, amelyek valójában szi­gorúbbak a kötelező terv­utasításoknál. A tervvel le­hetett „alkudozni”, ismeretes, hogy a tervet jócskán lehe­tett módosítani is, ám a gaz­dálkodás pénzügyi „játéksza­bályai” a személyes érdek hatékony szeizmográfjával figyelmeztethetik a vállalati vezetőket a társadalmi érde­kelt érvényesítésére. Nem jelentéktelen befo­lyásoló tényező lesz továb­bá az is, hogy éppen a fo­gyasztási ciltlcek piacán szé­les körű verseny bontakoz­hat ki majd, — verseny a ve­vőért, az értékesítésért. Egy­részt sorompóba állnak ezen a versenypályán a különböző állami vállalatok, amelyek azonos vagy egymással he­lyettesíthető fogyasztási cik­keidet gyártanak, továbbá ott lesz a pályán sok kisipari szövetkezet, tanácsi vállalat és nemkevésbé: az import. Az utóbbival kapcsolatban elég csupán arra utalni, hogy a belkereskedelemnek lehe­tősége nyílik majd, hogy a gyenge minőségű, korszerűt­len vagy éppen hiányzó ha­zad cikkek helyébe külföldi eredetű árukat helyezzen el a piacon, ez pedig az illeté­kes vállalat számára valójá­ban azt jelenti, hogy a világ­piaccal kell versengenie — a hazai boltokban is! Mindaz, amit eddig elmond­tunk, bár a gazdasági prognó­zis törvényszerű folyamatait összegezi, mégis: nyelvtani jövő időben beszél, tehát felte­vésnek tűnhet. Nem árt ezért jelen idejű tényekre is utal­nunk. Kérdés azonban: van-e a mai gazdálkodási gépezet­nek olyan részegysége, amely I a gyakorlati próba meggyőző tényeivel beszélhet a holnap­ról, a jövőbeni gazdálkodás folyamatairól? Nos, gazdasági életünk egy kevéssé ismert, bár nem jelentéktelen szekto­ra adhat ilyen — bizonyos mérlegeléssel hasznosítható — tapasztalatokat. A kisipari szö­vetkezeti mozgalom ez, amely jelenleg 220 ezer dolgozót fog­lalkoztat és termelése tavaly már elérte a 17 milliárd forint értéket. A terv itt már régen csak úgynevezett értékmutatókkal i dolgozik, a részleteket tehát nem határozzák meg, hanem csak az értékben kifejezett termelési volument, s ezen be­lül a szövetkezet kötelessége — bár lehetősége is — a piaci kapcsolatok alapján felderíte­ni, kidolgozni, mit termeljen, önállóan keresi meg üzleti egy órát napoztatják. A szobá­ba csak akkor viszik, ha esik az eső. — Hathónapos korára 7 ki­ló — büszkélkedik az édes­anyja. — További terveik? A fiatalasszony a baba egy­éves koráig akar csak otthon maradni, amíg el nem vá­lasztja. De lehet, hogy nem megy vissza a gyárba, mivel talán Kecskemétre költöznek, az asszonyka ugyanis odava­lósi. Mint mondják, a fővá­rosközei csak a drágább életet jelentette nekik. S Kecs­keméten már 10—20 ezer fo­rintért kertes házat vehet. A zöldséget termő kert, a disznót nevelő udvar pedig, — töke. Második gyerekre nem gon­dolnak. G. JANOSNÉT is a nyári konyhában találom, ök csak főznek itt, lakni az apjáéknál laknak, heten egy szoba kony­hában. — El kéne már innen men­ni — néz szét a paraszti vise­letét hordó asszony. Tenyeré­ben áll, és a vendégre kukucs­kál a héthónapos baba, fülbe­való jelzi, hogy kislány. — Sa­ját házat szeretnénk. — Miért maradt ki a fono­dából? — Tetszik tudni, két gyerek­kel már nem érzi meg any­szövetkezetek. A masodin öt­éves terv időszakában export­juk 339 százalékkal emelke­dett. Termékeik minősége is jobb az állami vállalatokénál (a cipőipar minőségi vissza­utasításainak aránya például az állami vállalatoknál 20, náluk 2 százalék) miközben műszaki színvonaluk rendkí­vül kedvezőtlen: az állami ipar egy dolgozójára átlag 9,4-szer több állóeszköz jut, mint a szövetkezeti iparban, s a száz dolgozóra jutó mű­szakiak aránya az állami ipar­ban 12, náluk 4. Ha a párhuzam, ismételjük, csak korlátozottan érvényes is,, a tények azért megbízhatóan jelzik milyen eredményekhez vezethet a piac közvetlen — s az anyagi érdekeltség emelő­jével együttesen érvényesülő — hatása! Pest megye még ebben az évben új helytörténeti mú­zeummal gazdagodik. Isasze- gen, a vasutas otthon termei­ben válik valóra Szatmári Zoltán nyugdíjas hentes- mester régi vágya: méltó he­lyet kap gyűjteménye, Szatmári Zoltán több száz darabból álló gyűjtemé­nyének legértékesebb da­rabjai, a keltakori agyag étel­tartó, egy 4500 éves váza, kuruc fegyverek, II. Rákó­czi Ferenc egyik levele, az istiszegi csatában először ki­próbált osztrák „csodafegy­ver”, a röppentyű, valamint honvéd őseink puskái, kard­nyira az ember anyagilag. Az első után még nem kaptam családi pótlékot, most 300 a családi pótlék, 600 a gyerek­gondozási segély. A férjem se­gédmunkás, 1700 forintot ke­res. A fonodában 1300 volt a fizetésem. A 400 forint kü­lönbséget megtakarítom azzal, hogy magam főzök, akár két­szer is egy nap, így nem eszünk hideget, és kevésbé fogy a kosztpénz. Ezért aztán én itt­hon maradok, ameddig csak [ehet. A HAZAI FÉSCSFONÓ kistarcsai gyáregységében ed­dig az összes január óta szülő fiatalasszony, akinek már letelt a szülési szabad­sága, élt az otthonmaradás, a gyermekgondozási segély igénybevételének lehetőségé­vel! F. Istvánné és G. Já- nosné az ő szempontjaikat mondták el. Mosit nézzük a dolgot a gyár, a termelés ol­daláról : Mint tudjuk, az egész tex­tilipar általános munkaerő- hiánnyal küzd. Nem változ­tatott ezen az sem, hogy nemrég bérrendezést hajtot­tak végre az iparágban. Nem változtatott, mert a viszony­lag rossz munkakörülmények, a három műszak, a nehéz munka miatt a textilipar ke­véssé vonzza az eihelyez­TÁPIÓSZENTMÁRTON: Új konyha és artézi kút a mezőgazdasági szakiskolában Még ebben a hónapban be­fejezik a községben működő mezőgazdasági szakiskola fél­millió forintos kötséggel ké­szülő új üzemi konyhájának és ebédlőtermének építkezé­seit. A szakiskola területén ugyancsak egy új ártézi ku­tat fúrnak, mely — a tanév megnyitása után — a már korábban megépült iskolai fürdőt és zuhanyozót látja el vízzel. jai és Damjanich oldalán harcoló Rózsa Sándor Icari- kás ostora — mind láthatók lesznek a múzeumban. Meg­találhatjuk a Pesti Hírlap 1849. április 24-i számát, amelynek hivatalos rovatá­ban Kossuth Lajos adja tud­tál az isaszegi győzelmet. A múzeum értékes darab­ja lesz az isaszegi plébánián őrzött, 1703-tól vezetett, Iva­rom könyvből álló, kézzel írott História Domus is, amelyben a XV. században épült templom és a község életének fontosabb esemé­nyeit örökítették meg. kedni kívánó lányokat, asz- szonyokat. A kistarcsai fono­dában sokkal jobb a hely­zet az általánosnál.. A pár évvel ezelőtti rekonstrukció­nak köszönhetően, a mun­kások a legnagyobb tiszta­ságban, barátságos műhe­lyekben dolgoznak. Előny az is, hogy nem kell sokat utazni a munkahelyig. Maga a gyár számos egyéb előny­ben részesíti dolgozóit. Száz gyermeket befogadó bölcső­déjébe és óvodájába köny- nyen bejutnak a munkás- nők gyerekei: még fölös hely is marad néha a köz­ségbeliek számára. Üzemi ét­kezdéjében a dolgozók csa­ládtagjai is kaphatnak ebé­det, s mindenki vihet haza vacsorát önköltségi áron. Az asszonyok a műszakok idejé­re jégszekrénybe tehetik a vásárolt élelmiszert, s köl­csönözhetnek a gyárból por­szívót, mosógépet, padlóke- félőt. Sorolhatnánk még a kisebb-nagyobb példákat, amelyek mind azt bizonyít­ják, hogy ez az 500 nőt fog­lalkoztató üzem magáévá tette a speciálisan asszony! gondokat. S mindennek köze van ahhoz a tényhez, hogy a gyár, eltérően az iparágtól, mindig rendelkezik bizonyos munkaerő-tartalékkaL Tíznapos üzleti útról nem­rég érkezett haza Moszkvá­ból Cseh Mihály, a Pest me­gyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat megbízott igazgató­ja. — A magyar díszműipar 1968-as modelljeiből rende­zett termékbemutatóra ér­keztem a szovjet fővárosba, azzal a megbízatással, hogy tárgyalásokat folytassak szovjet kereskedelmi partne­reinkkel a jövő évi meg­rendelésekről. — A PVKV mit vitt a vá­sárra? — Női retikülöket, bevá­sárló-, strand- és aktatáská­kat, Mégpedig gazdag vá­lasztékban! Az előző évek­kel szemben — amikor 40— 50 modellt vittünk ki — most 115 között válogathattak a Raznoexport és a Centroszo- juz szakemberei. — Az eredmény? — Elégedettek vagyunk, bár jobb is lehetett volna. — Min múlott? — A devizán. Nekem ugyanis 10 napra szólt a ki­küldetésem. Ez idő alatt pe­dig csupán az árajánlat meg­tételéig jutottunk üzletfele­inkkel. Mire a szerződésre ke­rült volna a sor, én már itt­hon voltam. — És ki képviselte a válla­latot? — Egy másik cég főmér­nöke, szívességből... S mégis, eddig valamennyi asszony az otthonmaradást választatta az idén, miután letelt a szülési szabadsága. A 600 forintos gyermekgon­dozási segély igénybevétele mellett döntött az 1300 vagy 1500 forint keresetű fonónő épp úgy, mint az 1750 forin­tos jövedelmű óvónő: eddig összesen hat asszony. A GYÁR VEZETŐI még­sem látják veszélyeztetve a termelést, annak ellenére sem, hogy egy-két év múl­va esetleg ötven asszony ott­honmaradásával is számol­niuk kell egyszerre, hiszen az itt dolgozó nőknek mint­egy 70 százaléka 35 éven aluli. Sót, bizonyos fokig örülnek annak, hogy ezen­túl pontosan tudják majd, kire számíthatnak, kire nem. A kismamák nagy része ugyanis addig hol betegál­lományban, hol fizetés nél­küli szabadságon volt, állan­dóan váratlan probléma elé állítva a brigádokat. . Más kérdés, hogy a gyár, ha tartani akarja a munka­erőt, a jövőben sem csök­kentheti szociális juttatá­sait. Erre igaz, nem is gon­dolnak. Most, hogy majd ke­vesebb lesz a bölcsődei igény, arányosan emelik az óvodai férőhelyek számát... így, lé­pésről lépésre jutnak tehát előre; az emberek s a gyár hasznát egyarsmt szolgálva. Padányi Anna — Meddig kellett volna még maradnia? — További tíz napig. Kér­tem is a hosszabbítást — nem engedélyezték. Nincs rá devi­za. Különös. Milliós üzletről van szó — és arra nincs de­viza, hogy az eladó maga tárgyalhasson a vevővel?! — Végül is, mi történt? — Harmincnyolc és fél mil­lió forint értékű megrende­lést kaptunk, retikülre, be­vásárló-, strand- és aktatás­kára. A Ráz no exporttal meg­állapodtam, ■ hogy októberben tartandó kiegészítő tárgyalá­sunkon további 10—15 millió forintos kötést csinálunk. Ugyancsak később kerül sor a szerződéskötésre a Centroszo- juzzal, amelynek szakemberei 27 modellt választottak ki. Mi­vel vállalatunk írószert is ex* portál a Szovjetunióba, „mel­lékesen” vittem magammal abból is egy mintakollekciót. Sikere volt: szovjet üzlet­feleink 50 millió forint értékű árúra jelentették be igényü­ket. A szerződést erről is ké­sőbb kötjük meg. 1 Később bizony! Mert erre sem jutott már idő... ny. é. ISKOLÁRÓL-VAKÁCIÓBAN Ki gondol ilyenkor az is­kolára? „Almomban se jöjjön elő” — mondja a vakációzó di­ák. Könnyen teszi, mert nem az ő gondja, hogyan nyitják az új iskolaévet. Am közben: befejezéshez közeledik például a buda­örsi II. sz. általános iskola felújítása. Az iskolagond­nok mondja: — Már csak a padlózat betonozása és PVC-leme- zekkel burkolása van hátra. A tervezésnél előfordult kisebb hibákat korrigálják. Elfelejtettek iskola-csengőt tervezni. Reméljük szep­temberben azért már be­csöngethetünk. — Mivel bővült az is­kola? — Tornatermi öltözővel, szertárral, napközi terem­mel. Emellett két zsibongó­val és kiszélesített folyosó­val. Nyolcszázezer forintot ál­doztak a nagykőrösi iskolák felújításaira, félmilliót a karbantartásra. — Arra számítunk, hogy augusztus 20-án már tisz­tán, rendbehozva fogadhat­ja az iskola a tantestületet — mondja Kiss Lajos mű­velődési osztályvezető. — A munka általában vontatot­tan halad — s ez nem örömhír, de még így is gyorsabb, mint tavaly. A városgazdálkodási vállalat és a helyi építőipari ktsz ígéri a gyors befejezést. — D — Kistarcsai kismamák Tábori András Helytörténeti múzeum nyílik hitszegen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom