Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

Eletért, egészségért Az önkéntes véradók ismét jeleskedtek Már elég hosszú idő eltelt azóta, mióta a ceglédi önkén­tes, térítésmentes véradókról írtunk. Pedig nem vonultak nyugalomba sem a véradóállo­más, sem pedig az önkéntes véradók. A nyári szabadságok csúcsidőszaka végén már két ceglédi üzembe szálltak ki, és volt is eredményük a véradó- napoknak. Július végén a Húsipari Vállalat dolgozói közül csak­nem hetvenen jelentkeztek, s adtak vért. Augusztus végén a Május 1 Ruhagyárba látoga­tott el egy napra a vérvevő csoport. A ruhagyári asszo­nyok és férfiak 220 decilitert adtak a nap befejeztéig, hogy embertársaik életének menté­sében ők is segíthessenek, örvendetes, hogy a mostani véradók közt már sok ismerős arcot láthattak az egészség- ügyi dolgozók. A jelentkezők fele már többszörös véradó, és az újak közül is sokan mond­ták: csak szóljanak nekik, ha szükség van a segítségükre! önzetlenül adják, hogy mások is gyógyuljanak, hogy mások is éljenek. KÜIÖNKIADÁS A XI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Több tej, több tojás Háromszáz férőhelyes tehenészeti telepek Tojóhibridek régi épületekben Az utóbbi években egyre kevesebb a panasz a tej és a tojás fogyasztói körében. Tej és tejtermék mindig van a boltokban, és a tojás — bár magas ára makacskodik — mindig frissen kapható. A városi tanács mezőgazdasá­gi és élelmezési osztálya nem­rég felmérte az állattenyész­tés jelenlegi helyzetét, a ceg­A tanulóknak már nem a lábszíj a tanára Mester és tanítványa: Konyicsák József és Cseh Misi. Irta és fényképezte: Jakab Zoltán Albertirsán, a Köztársaság úti, egykori hentesbolt helyén működik most a Lábbelikészí- tö és Javító Ktsz helyi részle­ge. Tizennégyen dolgoznak itt. Mátékovács Sándor részleg- vezető elmondotta, hogy elé­gedettek a forgalommal: na­ponta hetven-nyolcvan pár lábbelivel fordulnak meg ná­luk. Legtöbbször javításokat vállalnak: tál palást, fejelést, stoppolást, elvétve foltozást is. .Ez utóbbi már nem „divatos” a közönség körében. A javítás­ra beadott lábbelik általában négy-öt nap alatt készülnek el, de ha kisebb a hiba, akár meg is várhatják a cipőket tulaj­donosaik. A méretes lábbeli ■elkészítése már hosszú időt igényel. Ezeknél ugyanis csak -méretet és a minta megválasz­tását veszik itt fel, a többi a ceglédi központra tartozik. Vannak kivételes lábbelik azért — az ortopéd forrnájúak. Itt bizony látni, tapintani kell a bütykös, lúdtalpas lábakat, kaptafát alakítani hozzájuk, s csak úgy kerülhet sor a min­den tekintetben kényelmes cipő elkészítésére. Az idősebb mesterek mellett a jövő szakmunkásai is megta­lálhatók a panglik, szegletes múnkaasztalkák körül. Kis Pa­li az idén már harmadéves ta­nuló lesz. őszre Ceglédre ke­rül a központi üzembe, hogy szakmunkásvizsgájáig az új lábbelik készítését is megfe­lelően elsajátíthassa. Cseh Misi, a másik „remény­ség” éppen az arany lábú irsat futballcsapat elnyűtt cipőit javítgatta mostanában. Apró­lékos gondossággal egyenget­te a félretaposott stopükat, öl- tögette a szakadásokat. Az ipari tanulók oktatója, Konyicsák József, nagy türe­lemmel és szeretettel foglal­kozik fiaival. Néha mesélget a „régi szép időkről”, amikor a susztertanulók oktatásában a lábszij fontos szerepet töltött be... Rég volt. Bánásmódjával sike­rült elérni, hogy eddigi tanu­lói mind megállják helyüket az életben. Duhaj György pél­dául, aki most tölti katonai szolgálatát, a honvédségnél őr­vezetői rangot és műhelypa­rancsnoki beosztást ért el. Sza­badság idején másik katona­társával együtt mindig felke­resi irsai munkahelyét. Az őszi-téli idényben meg­szaporodik a cipészek munká­ja. Néha nem is győzik erővel, ilyenkor a körösi és a ceglédi részleg segítségét kell igénybe venni. Persze, vannak élőre- látóak, akik már most elhoz­zák javításra szoruló téli láb­belijeiket. A javítóipar is lé­pést tart a változásokkal: kez­detben sok bajuk volt a diva­tos női tűsarkák javításával. A problémát speciális fúrógép beszerzésével oldották meg. Ugyancsak könnyíti a munkát a nemrég kapott ágóprés is. lédi termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok állatál­lományának alakulását. A szarvasmarha-állomány a tsz-ekben és a háztáji gazdaságokban is gyara­podott az utóbbi évek során. Az ál­lomány számszerű növekedé­sét segítette többek között az, hogy háromszáz férőhe­lyes tehenészeti telepeket alakítottak ki. Az itt tartott állatok gondozása, élelmezé­se egyszerűbb, mint a kis helyeken levő, szórt állo­mányé. Az útviszonyok, a szállítási lehetőségek és a tö­megtakarmányok mind az ilyen fajta állattartás szá­mára kedvezőek. A szarvasmarha-állomány növekedése természetesen maga után vonta a tejtermelés emel­kedését. 1962-ben 12 955 hektoliter te­jet értékesítettek a terme­lők, 1966-ban már 23 248 hektoliterre emelkedett ez a mennyiség. Ebben az idő­ben kezdték bevezetni ter­melőszövetkezeteinkben a mes­terséges borjúnevelést. Ez tette lehetővé, hogy a tej nagyobb mennyiségét értéke­síthessék. Az értékesítésre szánt to­jások hirtelen szaporodását az okozta, hogy több gazdaság törzsállo­mányt nevelt a vágóba­romfik helyett. A jövő évben a háztáji gaz­daságokban is foglalkoznak már a G—33-as tojóhibridek nevelésével. Ez jelentős lé­pés lesz, a gazdák és a felvá­sárlók, majd a vásárló közön­ség is észreveszi. A hibrid­telepek kialakításához a leg­több helyen régi épületeket, raktárakat, ólakat is fel tud­nak használni. Hostansaúlás cf/y tüavsvihcsí Levél és igazság Kis bográcsok, spirituszlánggal Francia vendégek ülnek az étterem fehéren megterített asztala mellett. Várják az ebédet. Természetesen jó magyaros eledelt, azt, amely­ről már olyan sokat hallot­tak: bográcsgulyást. Ezt ren­deltek mind a négyen. — Jó erős legyen, csípős paprikás — ez volt a kéré­sük, és szinte vigyázzba me­revedtek, amikor látták, hogy az ebéd közeledik asztaluk fe­lé. Nem jénai tálakban, nem leveses tálban hozták, ha­nem fénylő kis bográcsokban. A bográcsok tartóra akasztva függeszkedtek az alattuk ser- cegő kékes spirituszlángok fölött. — Ollálá! Ez igen! — csat­tant tapsra a tenyerük, s hő­siesen nyelték a számukra külön, jól megcseresznyepap- rikázott eledelt. Bizony, csep­pet sem hasonlított a fran­cia konyha remekeire ez a hazai specialitás. A vendé­gek igen elégedetten sziszeg­tek. Ez pedig legalább any- nyit jelent, mint a dicséret Hogy hol történt ez? A ceg­lédi Kossuth Étteremben. Néhány napja, hogy besze­rezték a kis bográcsokat, ami­ket eredetileg halászlének szánt a tervező, de itt bog­rácsgulyás kerül benne az asztalokra. Azt hiszem, mi­vel a látványtól úgyis meg­sokszorozódik a gulyásevők tábora, nem kell külön di­csérni ezt az ötletes tálalási módot. Elég, ha az ember jo étvággyal fogyasztja a kis bográcsok tartalmát és köz­ben illedelmesen sziszeg ... <e—) A napokban levél érkezett D. I.-né jászkarajenői kedves olvasónktól. Soraiban nemtet­szését fejezte ki egyik, — au­gusztus 16-án megjelent, tűz­esetről szóló híradásunkról. Kicsit csípős hangon kifogásol­ta a községi önkéntes tűzoltók munkáját, s megjegyezte: „a legutóbbi versenyen első hely­re jutott jászkarajenői csapat nem értett a gépjárműfecs­kendő kezeléséhez!” Levelét eljuttattuk a hozzá­értő illetékeseknek, hogy mint szakértők, és egyben az emlí­tett tűzeset megfékezői, adja­nak választ olvasónk kérdé­seire. A tűzrendészeti hatóság vizsgálatot tartott a helyszí­nen, és jelentéséből a követ­kezőket tudtuk meg. — A toronyban elhelyezett toronyőrség lassan a múlté lesz, országosan felszámolják. Helyette o tűzjelzés tökélete­sebb módjait kell alkalmazni, hogy az önkéntes és az állami tűzoltók riasztása a lehető leg­gyorsabban megtörténhessék. Természetesen abban, hogy ez minél előbb megvalósulhas­son, a községi tanácsok segít­ségének is nagy szerepe van. — Az igaz, hogy a tűzeset előtt napokkal lezajlott verse­nyen kiválóan szerepeltek Jászkarajenő önkéntes tűzol­tói. S hogy mégsem értettek a gépjárműfecskendő kezelésé­hez? A magyarázat egyszerű: egy héttel a tűz előtt kapták cserébe a régiért ezt az új be­rendezést, és kezelésében kellő jártasságra még nem tettek szert. A gép hivatalos for- galombaállítása sem történt meg még eddig. Az önkénte­sek a próbákon, versenyeken bármilyen eredményesen sze­retjeinek, azért a való esemé­nyek sokszor nehéz próbák elé állítják őket. A jászkarajenői- ek csapata szinte egy ember­ként sietett a mentésre, s minden tőle telhetőt megtett. Ennek köszönhető, hogy még komolyabb kár nem keletke­zett. Végezetül még csak annyit: a tűzrendészeti parancsnokság részletesen elemzi a tűzesetek valamennyi körülményét. A tanulságokat mindig felhasz­nálják és igyekeznek javítani saját munkájukon. Természe­tesen a lelkes önkéntesekén is. Ez ebben az esetben sem ma­rad el. MIT - KITŐL? Pest felé, a né­gyes számú főút­vonal mentén öles hirdetőtábla von­ja magára a fi­gyelmet. Szövegét hamarosan inár csak az archeoló­gusok tudják ki­betűzni, nem pe­dig a sima beto­non suhanó gép­kocsik utasai. A reá pingált ábra azonban némi támpontot nyújt. Kertes családi ház rajza vehető ki itt-ott, kellő asz- szociációs kész­séggel, ami segít kicsit a megfejtés­ben. — Építsen csa­ládi házat. Építő­anyagot a TÜ- ZÉP-től szerezzen be — ezt mondja a reklám. A hasz­nos tanács bizo­nyára már kel­lően bevésődött az emberek tuda­tába. Építenek családi házat, és az építőanyagot — hol is másutt! — a TÜZÉP-től vásárolják. Mert hogy másutt nem adnak. A külföldi lehetőségekről saj­nos, nincs értesü­lésem, bár azt hi­szem, ők is épít­keznek — ha ugyan el nem autózzák a ráva- lót... Anyagot hozzá, merem ál­lítani (és a turis­ták is erre esküsz­nek), nem a sztriptíz bárban, hanem az építő­anyag kereskedő­nél vásárolnak. Ezek után tehát úgy hiszem, a Pesti úti táblára nincs valami nagy szükség. De ez vi- láglik ki ütött-ko- pott állapotából is. Fel- és kitalálói, esetleges tulajdo­nosai sem adná­nak érte — egy lyukas panelt sem. Nekem azonban sokat érne, mert a TÜZÉP telepén alig lehet anyag­hoz jutni. Fel­használnám, mondjuk, családi házam építéséhez. Olyan vaskaput csavarintanék be­lőle, de olyat, hogy csodájára járnának! Még a szöveget is hajlan­dó lennék felújí­tani rajta hogy azt mondja: anya­gát a TÜZÉP-től szereztem be... <j. z.) Megérte a fáradságot Huszonnégy kilós mammut sárgarépák HÉT VÉGI MŰSOR A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este nyolc órai kez­dettel táncest lesz. Vasárnap este fél nyolc órai kezdettel a színházteremben vendégszere­pei a szegedi Nemzeti Szín­ház művészegyüttese Huszka Jenő: A mosoly országa című nagyoperettjét adják elő. A KGV Dózsa Művelődési Házban szombaton este tánc­estet tartanak a Club gitár­együttes felléptével. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Csendőrök New Yorkban (szélesvásznú, francia, korha­tár nélkül). Vasárnapi matiné: Nápoly négy napja (olasz,, elő­adás kezdete de. 10 órakor). Kossuth: vasárnapi műsora: Berlinben (NDK, korhatár nél­kül). Dózsa: vasárnapi műso­ra: Két emelet boldogság (magyar, korhatár nélkül). Abony: szombaton és vasár­nap: Tízezer nap (magyar, korhatár nélkül. Albertirsa: ma és holnap: Hogy szaladnak a fák (magyar, korhatár nél­kül). Ceglédbercel: ma és hol­nap: Türelemjáték (magyarul beszélő angol film, korhatár nélkül). Jászkarajenö: ma és holnap: Elet a kastélyban (francia vígjáték). Tápiószele: szombat-vasárnap: Ezek a fia­talok (zenés magyar film, kor­határ nélkül). Törtei: ma és holnap: Alibi a vízen (magya­rul beszélő csehszlovák bűn­ügyi film). Az abonyi termelőszövetke­zetek mezőgazdasági kiállí­táson mutatták be fejlődésük legszebb eredményeit. Fény­képekkel szemléltették a gépe­sítés fejlődését. Nagy jelentő­ségű ezen a területen a szer- vestrágyaszóró gép és a szalma­bálázó gép alkalmazása, amely nemcsak munkaerőt szabadít fel, hanem olcsóbbá, korsze­rűbbé is teszi a termelést. A József Attila Termelőszö­vetkezet kiállított tárgyai kö­zött központi helyet foglal el a tsz öntözéses kertészeti telepéről készített makett — Toperczer Jenő fiatal üzem­gazdász ügyes és leleményes munkája s Csuti Gyula ötletes tablói a termelési grafikonok mellett a tsz életével is meg­ismertették a látogatókat. Ki­magasló eredményeket értek el a gabonatermelésben. Aránylag rossz minőségű föld­jük ellenére búzából 14,9 má­zsás átlagterméssel büszkél­kedhetnek, amellyel a máso­dik helyezést érték el az évek óta jó eredményt elérő és az idén 15,5 mázsás átlagtermést felmutató Kossuth Termelő- szövetkezet után. Az országos szint felett van a tsz juhászatának tejter­melési eredménye. Anyaju­honként a 30 literes átlag he­lyett 50 liter az eredmény. A Kossuth Termelőszövet­kezet rendkívül ízléses tablói felölelték a tsz egész gazdál­kodását Ez a pontos és jól áttekinthető munka Várady Béla és Nagy Imre érdeme. A Kossuth Tsz jelenleg or­szágos kísérlet színhelye. A tablók egyike pontos képét adta az eddigi eredményeik­nek: a Brand-Purina táppal etetett sertések átlagos súlya 75 napos korban 25,85 kilo­gramm, míg a magyar táppal etetett sertéseké 20,72 kiló. A Lenin Termelőszövetkezet kimagasló eredményt az állat- tenyésztésen belül a baromfi­tartásban, kacsanevelésben ért el. Nagyszerűen kihasználják az ehhez szükséges adottságot, a központi major területén le­vő, állandóan friss vízzel táp­lált tavat. A községben ez a tsz ter­meszti a legnagyobb terüle­ten a dohányt. Ezzel a tagok részére egyben téli munkát is ad. A legkisebb abonyi tsz az Uj Világ. A vezetőség és a ta­gok bebizonyították, hogy kedvezőtlenebb adottságok mellett is fejleszthető a nagy­üzemi gazdálkodás, és tudják növelni a tagok jövedelmét. Az elmúlt évek során komoly si­kereket értek el az árubarom­fi- és hízómarha-termelés te­rületén. A legeltetési bizottság kiál­lításán a rét- és legelőgazdál­kodás fejlesztésével ismerked­hettek a látogatók. Jelentős eredmény a zabból elért 15,10 mázsás átlagtermés. Nem hiá­nyoztak a kiállításról a legújabb szakkönyvek sem. A könyvtár dolgozói ar­ra törekedtek, hogy tetszetős bemutatóval hívják fel a láto­gatók figyelmét a szakképzés fontosságára. A termelőszövetkezetek be­mutatták rekordterményeiket is. Az Uj Világ Termelőszö­vetkezet dinnyéi között 24 ki­lós is volt, a József Attila Ter­melőszövetkezet óriási sárgarépákat hozott, a Kossuth Tsz hatal­mas őszibarackokat, és a Le­nin Tsz nagyon szép kukori­cát A kiállítást ugyan nem hi­vatásos rendezők, nem deko­ratőrök készítették, de az ötlet és a lelkesedés nyomában mégis szép eredmények szü­lettek. Kétnapos nyitvatartása alatt igen sokan gyönyörköd­tek bennük. Dr. Skultéti János ULEST TARTOTT A VÁROSI TANÁCS VB Pénteken délelőtt kilenc órakor kezdődött el a városi tanács kis tanácstermében a városi vb ülése. Ez alkalom­mal három, igen figyelemre­méltó kérdéssel foglalkozott az ülés. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok állatállományának fejlesztéséről a mezőgazdasági osztály vezetője tartott elő­adást. Az egészségügyi osztály vezetője tájékoztató jelenfés- ben számolt be a körzeti be­tegellátásról, valamint a ren­delőintézeti szakrendelések helyzetéről. A harmadik napi­rendi pontként a pénzügyi osztály vezetője ismertette a távlati felújítási terveket, éí szólott azok jóváhagyásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom