Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
1967. AUGUSZTUS L, KEDD "‘"<írMMap A vevőnél nincs nagyobb úr ® Profiknak, amatőröknek • Számolni tanulnak ® ^ /705ÍÓ5 levelet hozott ® Sietnek, de nem kapkodnak Levelet hozott a postás. Ez a .dolga. Mégis, ezt a levelet az átlagosnál nagyobb érdeklődéssel várták, s bontották is sebtiben, amikor a napi postában meglátták. A sűrűn teleírt papírlapon néhány, piros ceruzával aláhúzott sor: „A rendkívül szép tónus, részletgazdagság, finom szemcsézet, s a kjzvetlen retusálhatóság egyaránt örömet jelent a portré- fényképész számárai" A levél föladója a Foto Fényszöv, címzettje a váci Forte volt © Új termék. Értelme, célja az ipari termelésnek. A vevő mindig újat keres, jobbat a tegnapinál, olyasmit, ami szebb, hasznosabb, „többet tud”. — A vevőnél nincs nagyobb úr. Belőle élünk, tehát igénye termelési, fejlesztési program — mondja Lenyó László, a Forte igazgatója —, s ezt, ha nem is egyik napról a másikra, de már alapvető szemléletté tettük a gyárban, s elsősorban a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében. A Foto Fényszöv föntebb pmlített levele is új termék „bizonyítványa” volt: a Portré- pan nevet viselő roll-film elsősorban a profik, a hivatásos fényképészek dolgát kívánja megkönnyíteni. Eddig a portréfényképezés eléggé körülményes volt. Laponkénti kazettacserét igényelt, műtermi körülményeket stb. A retusálható roll-film mindezt fölöslegessé teszi, szabadban éppúgy használható, mint műteremben, s a nagy fotovállalatok, ahová ttz új termék — mintegy ötvenezer tekercs! — próbaszériája került, kivétel nélkül elismerően nyilatkoztak fotográfiai tulajdonságairól. 1965 végén, 1966 elején jelentősen megnőtt a gyár termelése: 20—25 százalékkal emelkedett a mennyiség, de — s ez köztudott — még napjainkban sem elégíthetők ki maradéktalanul bizonyos fotócikkekből az igények. A termelés meny- nyiségi növekedését nyomon követte a termékcsaládok bővítése, illetve teljesen új gyártmányok piacra kerülésének biztosítása. Mert a Portfé-pan csak egyike a gyár újdonságainak. korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb, s most, a második félévben már nagyobb mennyiséget készítünk belőle. A színes papír mellett ugyancsak a fényképezés amatőr hódolóit szolgálja a Variofort. A fotósok többsége mindinkább a nagy laboratóriumokra bízza fölvételei előhívását és másolását; éppen ezért ezek alig győzik a munkát. Az amatőrfeivételek minősége ugyanakkor rendkívül ingadozó, másolásuk tehát körülményes, mert szinte kockánként! változtatást igényel. A Variofort ezt a gondot oldja meg. A tekercspapír a lágytól a legkeményebbig biztosítja a kontrasztváltoztatást, s ugyanaltkor a gépi másolást. A rendkívül szigorú mechanikai és fotográfiai követelmények nem könnyű akadályokat jelentettek a gyár számára, ám — sikerrel vették azokat. — A Variofort — mondja Gurszki János, a gyár egyik műszaki dolgozója — is egyike azoknak a termékeknek, amelyek kimondottan a vevői igény szülöttei. Hazánkban eddig nem alkalmaztak tömegesen gépi hívást, másolást, a néhány helyen levő ilyen gép import tekercspapírral dolgozott. Jól mutatja, hogy menynyire igénylik ezt a papírt a következő: napjainkban fejeződött be a próbák időszaka, de máris ötezer négyzetméterre van rendelésünk. Sőt, a jelek szerint exporttermékeink közé is bekerülhet. • © A fejlesztő, termékválasztékot bővítő munka átfogja a gyár árutermelésének egészét. Az említett újdonságokon kívül például új tagokkal — így a duplexszel — bővítették a Copyfort termékcsaládot, filmben és transzparenspapírban egyaránt jobbat adva. A Rotaprint sokszorosításhoz segítséget nyújtó új termékük, a Bromofort, s a többi ún. közönséges nagyító papíroknál elért fejlesztési eredményeik kevésbé látványosak ugyan, de nélkülözhetetlen részei a holnapba vezető folyamatnak. — Fejlesztő munkánk pozitív vonása — mondja Lenyó László —, hogy kitétel nélkül minden új termék előzetes gazdaságossági számítások alapján harcolhatja csak ki létjogosultságát. Tanulunk, kicsit már meg is tanultunk, számolni! Hazai és külföldi értékesítési lehetőségeink anyagi oldalának ilyen értelmű vizsgálata sok hasznos tanulsággal járt, s többek között ennek is betudható, hogy a gyár számára már eddig is mérhető anyagi előnyöket hozott a gyártmányfejlesztő munka. Való igaz: sietnek a Fortegyáriak — a Variofort is például a gyorsan realizálódó ötletek egyike — de nem kapkodnak el semmit. Igen helyesen nem úgy élelmezik a napjainkban mind sűrűbben hallható termelési kockázatot, hogy nem kellően kipróbált, nem biztos minőségű termékkel is piacra léphetnek. így kockáztatni felelőtlenség lenne. Abban kockáztatnak, hogy olyan termékkel is piacra lépnek — mint pL az un. meleg- tónusú papír — ami megelőzi a fogyasztói igényeket, amivel elébe mennek a vevőnek:. — Igen sokat jelentett, hogy ez évi műszáki intézkedési tervünkben sikerült összhangot teremteni az egyéni felelősség és az anyagi ösztönzés között — mondja Radó Aurél. — A gyár a tavalyinál nagyobb ösz- szeget fordíthat premizálásra, s az eddigi eredmények igazolják, hogy megérdemelten kerül ki-ki zsebébe a pénz, attól függően, mi a része az előre lépésben. Az új emulziós épület maga sbaszökő, tetszetős vonalaival egyike a nagyarányú gyári rekonstrukció mutatós eredményeinek. Mégis, nem lebecsülve ennek fontosságát, a másik „rekonstrukció”, termékeik tökéletesítése, új gyártmányok piacra bocsátása, az újat akarás mindenben és mindenütt jelenlévő volta még fontosabb. Mert a vevőt egyetlen dolog érdekli. Mit kínálnak megvételre. Az elmúlt hónapok eredményei azt igazolják, hogy a Forte-gyáriaknak lesz mit kínálniuk a vevők százezreinek idehaza és külföldön egyaránt. Mészáros Ottó Az aranyhomok Profikról szóltam föntebb. Az amatőrök sem felejtődtek ki a gyár fejlesztési programjából, hiszen — nemcsak idehaza, hanem világméretekben —- az amatőr fotózás tömegeket kerített hatalmába. Őket szolgálja a Forte új, hivatalosan „színszűrő nélküli, háromrétegű színes fotópapír"nak nevezett gyártmánya. — Korábban is gyártottunk színes papírt, de sokféle, s zömében jogos minőségi kifogás merült fel ellene — mondja Radó Aurél, a papírtechnológiai osztály vezetője. — Az új színes papír azonos reprodukálhatósági körülményeket biztosít, gyártásbiztonsága — tehát a minőség — a Az Egyesült Izzó Gépgyára FELVÉTELRE KERES ESZTERGÁLYOS, MARÓS szakmunkásokat, BETANULT ESZTERGÁLYOS és MARÓS munkásokat. Jelentkezés: 8—14 óráig a munkásfelvéteii irodán. Cím: Budapest IV, Szilágyi u. 26. Rákospalota-űjpest vasútállomástól 3 perc. Megközelíthető 12-es villamossal, 43-as, 47-es, 84-es, 96-os autóbusszal. A KOCSÉRI EMBER „szent növényé" a — paradicsom. A dédelgetett kedvenc. Ha előfordul, hpgy egy-egy tő elkerül belőle a paprika közé — ma már ezt is nagyobb területeken termelik —„nincs az a pénz, hogy kihúzzák gyomlá- láskor, pedig ott, a paprikatáblában ugyancsak gyomnak számít. — Jó lesz ez — mondják —, ha majd szedjük a paprikát, s elbabusgatják. Nincs jobb termőföld A kocséri határ hasonló szerkezetű, mint a kecskeméti, sőt ugyanolyan, hiszen innen indul délnek az aranyhomok sávja. A homokot rendszerint sivár, kietlen talajnak emlegetjük, a kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet fiatal főkertésze azonban olyan kinyilatkoztatástól sem riad vissza, hogy paradicsomnak, paprikának sehol az országban nincs jobb termőföldje ennél. Érvei: csak öntözni kell, s elképzelhető, hogy ezen ’ a száraz, rendkívül sok napfényt emésztő homokban, milyen lesz a páraképződés! Víz pedig van az alsóbb rétegekben, csak fel kell hozni. A paradicsomnak már eddig is kedvelt hazája volt Kecskemét környéke. Azt, hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban: a legjobb fajták a „hírős városból” származnak, ottani nemesítésűek. Kocséron az 1930-as évek óta termelik nagyobb területeken a paradicsomot, s azóta volt olyan esztendő is, hogy 900 holdat ültettek be vele a község határában. Ma megközelítőleg sem kap ennyit. A 6000 holdas Űj Élet Tsz is mindössze 250 holdat használ kertészetnek, ekkora helyen termel paradicsomot, paprikát, dinnyét. A község két szövetkezetének összesen sínes több. csak 220 hold paradi- csomja. Ez a szemükfónye A KERTÉSZET ugyanis nagyon munkaigényes; az volt, s az ma is. Tudjuk jól, hogy milyen mozgással járt a szövetkezetek szervezése 1959—60 táján, s Kocsér sem volt kivétel; ebből a faluból ezer ember vándorolt el. Gyárakba, ipari munkára mentek a kocséri paradicsomosok: köztük sok fiatal. A körülményekhez kellett: s kell még ma is alkalmazkodni; a helyzet lassan rendeződik, s amit ma már le lehet bátor szívvel írni — látszik a kiút. Jelenleg, mint szó volt róla, nincsenek nagy paradicsoméi paprikatermő földek, mégis ezek a mostani kertészetek is nagy becsben állnak, mind a két kocséri szövetkezetnek ez a — szemefénye. Érthetően. Az Üj Élet Tsz-ben — ahogy Barhács János, a szövetkezet elnöke elmondta — a 250 holdas kertészet évi bevételi terve öt és fél millió forint; a tsz évi bevételének 38 százaléka ! — Májusban már piacon voltunk a paprikával — mondta a főkertész —, áprilisban ültettünk és már májusban szállítottunk. Még három forintjával ment a paprika darabja. Húsz éve indult az első hároméves terv Oszd llom,etriás szimpozion A Magyar Kémikusok Egyesülete augusztus 3—5. között Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen rendezi meg a második oszcillometriás szimpo- ziomt. A háromnapos tanácskozáson magyar, kelet- és nyugatnémet, szovjet, olasz, angol, csehszlovák és japán szakemberek tartanak előadásokat a számos szakterületen alkalmazott korszerű analizáló-mé- rési módszerekről. BUDAVOX kiállítás Len’ngrádban önálló kiállítást rendez augusztus 26-tól szeptember 5- ig Leningrádban a BUDAVOX Külkereskedelmi Vállalat. Újdonság lesz, hogy a vezetékes és a vezeték nélküli berendezéseket együtt, működés közben mutatják be. A kiállításon a Beloiannisz, az Orion, a Telefongyár, a Budapesti Rádió- technikai Gyár, a Finommechanikai Müvek és az Elektronika Ktsz termékeit mutatják be. A szocializmust építő ország históriájában jelentős dátum a felszabadulást követő második esztendő, 1947, mert húsz évvel ezelőtt ekkor indult a hároméves népgazdasági terv; az országépítő munka első, a lehetőségekre és szükségletekre alapozott, tudományosan kidolgozott programja. Mit adott Magyarországnak, minden magyar állampolgárnak a hároméves terv? A gyáripar termelése 1949-ben már 53,4 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. A gépgyártás pedig kétszer annyi teherautót, háromszor annyi kerékpárt, vagont, hajót, ötször annyi traktort, hétszer annyi motorkerékpárt, nyolcszor annyi mozdonyt és több mint harmincszor annyi szerszámgépet állított elő, mint „békeévben”. Az eredetileg három évre előiiúnyzott beruházási tervet két év és öt hónap alatt nemcsak megvalósították, hanem 25,3 százalékkal túl is teljesítették. Közben a falvakban Is 120 ezernél több új lakóház épült, 16 új növcnynemeseítS telep létesült, és 26 ezer holdon kezdték el az öntözéses gazdálkodást. Az utolsó terv- esztendőben az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben a szocialista szektor részesedése elérte a 66 százalékot. A kommunisták által kezdeményezett terv tehát előkészítette az ország szocialista átalakulását. így a Magyarország történelmében először megvalósított tervszerű gazdálkodás a leghaladóbb társadalmi, gazdasági és politikai célkitűzések irányába lendítette a fejlődést. A hároméves terv izzó történelmi levegőjében nemcsak az ország épült újjá, megtörtént eg" másik újjáépítés is: a háborúban tönkrement, népességében megritkult ország visz- sza nyerte hitét, önbizalmát, lendületét. A kommunisták vezetésével magabiztosan lépett a további fejlődés útjára: szóval, tettel, munkával a szocializmus teljes felépítése mellett döntött. L. M. A szántódi révnél átadták a MAHART új szolgálati épületét, amelyben irodák, jegypénztárak kaptak helyet, s egyben várócsarnok is. Örülünk a modern vonalú, szép épületnek, az új színfoltnak a Balaton partján (Szigetfű telv.) kincse — Ez mekkora időnyerés az elmúlt évekhez képest? — Egy hónap — mondta, s mindjárt hozzátette —, de a paradicsom még szebben sikerült. Pontosan emlékszem, június 6-án indult az első szállítmány. Ilyen még nem volt Itt vagyunk júliusban és már javában tart a főszezon. Naponta elmegy 240 mázsa paradicsom, 70 mázsa paprika. — Mit jelent a szövetkezet számára ez a koraiság? Ügy értem: anyagilag mit jelent? — Sokat — mondta Barabás Ferenc főkertész —, úgyhogy ezt ne is írjuk meg. Érdemes számolni KIDERÜLT AZTÄN a kővetkező: paradicsomból 220 vagonra kötöttek szerződést, ebből húsz vagon export. Paprikából százhúsz vagonra szól a szerződésük, amelyből ugyancsak húsz vagonnal megy exportra. Tehát ez összesen 340 vagon áru. Ehhez jön még, ami terven felül terem. Az igazi, valódi primőr csak 40 vagon termés. Elenyésző mennyiség: jószerint a tizede az egész kertészet termésének. Mégis — s erre kell odafigyelni! — a paprikából, paradicsomból származó bevételük 40 százalékát ez adja. Érdemes tovább számolni. Szó volt róla. hogy a 6000 holdas szövetkezetnek a 250 holdas kertészet biztosítja bevétele 38 százalékát, azaz öt és fél milliót. Ennek az összegnek is j .egyven százalékát a 40 vagon primőr adja; következésképpen az egész 6000 hold bevételének mintegy 15 százaléka — meglehetősen durván számítva — jószerint egy talpalatnyi földről kerül ki. Arról a taplalatnyi földről, ahol már — modemül, korszerűen gazdálkodnak... Miért alacsony a jövedelem? TALÁN SIKERÜLT ezzel a kis számolgatással bebizonyítani, hogy miért olyan dédelgetett kedvenc itt Kocséron a paradicsom, s hogy miért számíthat ilyen különös kegyekre újabban a paprika is. Csakhogy a gond ott jelentkezik: több kellene ezekből a kocséri termékekből. Igazi nagy tételek. Annyit ugyanis már elértek, hogy az 1960-ban és azelőtt beállt termésátlagokat azóta megkétszerezték, vagyis; ma a két szövetkezet 220 hold- nyi paradicsomia körülbelül annyi termést ad, mint korábban 400 hold adott. Ez is kevés azonban, ha azt is számításba vesszük, hogy 900 hold volt a termőterület korábban. A fennmaradó 500 hold termése hiányzik, sőt még több is —, ha a konzervgyárak jelenét, s különösképp, ha jövőjét vizsgáljuk. Tudják ezt persze a szövetkezetiek, annál is inkább, mert őket az is szorítja, hogy viszonylag alacsony a tagság jövedelme. Itt, ahol 250 hold megad öt és fél millió forintot, tavaly is csak 11 ezer forint volt a tagság évi átlagos keresete. Igen, mert 3000 hold szántó nem fizet, csak noldan- ként 3000 forint körül, ráadásul ezt is úgy, ha annak az állatállománynak a hasznát is hozzáadjuk, amelyet ez a 3000 hold tart el! A jövő útja tehát csakis a kertészkedés nagyobb fejlesztése lehet.... Hogyan ? MARAD AZONBAN a kérdés: hogyan? Annyi ember többé soha sem termel paradicsomot Kocséron, mint valaha. Ezzel számolni kell. Az Üj Élet Tsz ma is mintegy 200 embert foglalkoztat kertészetében, s több nemigen jut ide a jövőben sem. Ugyanitt azonban jogos az a kérdés is,'hogy jó volna-e a későbbi jövőt illetően, ha most újra ezrek vágnának neki a kertészkedésnek? Hány esztendeig kifizető még ez a gyalogmunka? Itt a modem technika: a tudomány és a gépesítés segíthet. Néhány éves találmány a fóliatakaró, amelyet nem túlzás talán azzal kitüntetni, hogy forradalmasította a kertészkedést. Meleget biztosít a korán kiültetett palántáknak, később pedig véd a májusi fagyok ellen. Egyrészt tehát biztosítja a korai kezdést, másrészt megadja a biztonságot, azaz csökkenti a kockázatot. Jelenleg négy holdon alkalmazták a fóliát a kocséri Üj Életben. A második fontos feltétel az öntözés. A szövetkezetnek 120 holdra van meg a berendezése; a hálózat fejlesztéséhez holdanként 13—15 ezer forint szükséges. Beszélnek új gépekről is, hogy már bemutattak néhány okos kísérleti példányt — többek között paradicsomszedő gépet is ... Idő és pénz kérdése, hogy mikor jut illő rangjára — miután mennyiségileg is nagy tételnek számít majd — a kocséri paradicsom és paprika. Szóval türelem kell hozzá, amíg igazi márka lesz az aranyho- r-.o’-c kincse, amíg teljesen feltárják ... A biztatás jelenleg — a lehetőség ... Dékíss János