Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

1967. AUGUSZTUS L, KEDD "‘"<írMMap A vevőnél nincs nagyobb úr ® Profiknak, amatőröknek • Számolni tanulnak ® ^ /705ÍÓ5 levelet hozott ® Sietnek, de nem kapkodnak Levelet hozott a postás. Ez a .dolga. Mégis, ezt a levelet az átlagosnál nagyobb érdek­lődéssel várták, s bontották is sebtiben, amikor a napi postá­ban meglátták. A sűrűn teleírt papírlapon néhány, piros ce­ruzával aláhúzott sor: „A rend­kívül szép tónus, részletgaz­dagság, finom szemcsézet, s a kjzvetlen retusálhatóság egy­aránt örömet jelent a portré- fényképész számárai" A levél föladója a Foto Fényszöv, cím­zettje a váci Forte volt © Új termék. Értelme, célja az ipari termelésnek. A vevő min­dig újat keres, jobbat a teg­napinál, olyasmit, ami szebb, hasznosabb, „többet tud”. — A vevőnél nincs nagyobb úr. Belőle élünk, tehát igénye termelési, fejlesztési program — mondja Lenyó László, a Forte igazgatója —, s ezt, ha nem is egyik napról a másik­ra, de már alapvető szemlélet­té tettük a gyárban, s elsősor­ban a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében. A Foto Fényszöv föntebb pmlített levele is új termék „bizonyítványa” volt: a Portré- pan nevet viselő roll-film el­sősorban a profik, a hivatásos fényképészek dolgát kívánja megkönnyíteni. Eddig a portré­fényképezés eléggé körülmé­nyes volt. Laponkénti kazetta­cserét igényelt, műtermi körül­ményeket stb. A retusálható roll-film mindezt fölöslegessé teszi, szabadban éppúgy hasz­nálható, mint műteremben, s a nagy fotovállalatok, ahová ttz új termék — mintegy öt­venezer tekercs! — próbaszé­riája került, kivétel nélkül el­ismerően nyilatkoztak fotográ­fiai tulajdonságairól. 1965 végén, 1966 elején jelen­tősen megnőtt a gyár termelé­se: 20—25 százalékkal emel­kedett a mennyiség, de — s ez köztudott — még napjainkban sem elégíthetők ki maradékta­lanul bizonyos fotócikkekből az igények. A termelés meny- nyiségi növekedését nyomon követte a termékcsaládok bő­vítése, illetve teljesen új gyárt­mányok piacra kerülésének biztosítása. Mert a Portfé-pan csak egyike a gyár újdonságai­nak. korábbinál összehasonlítha­tatlanul nagyobb, s most, a második félévben már na­gyobb mennyiséget készítünk belőle. A színes papír mellett ugyancsak a fényképezés amatőr hódolóit szolgálja a Variofort. A fotósok többsége mindinkább a nagy laborató­riumokra bízza fölvételei elő­hívását és másolását; éppen ezért ezek alig győzik a mun­kát. Az amatőrfeivételek mi­nősége ugyanakkor rendkívül ingadozó, másolásuk tehát kö­rülményes, mert szinte koc­kánként! változtatást igényel. A Variofort ezt a gondot old­ja meg. A tekercspapír a lágytól a legkeményebbig biz­tosítja a kontrasztváltoztatást, s ugyanaltkor a gépi másolást. A rendkívül szigorú mechani­kai és fotográfiai követelmé­nyek nem könnyű akadályokat jelentettek a gyár számára, ám — sikerrel vették azokat. — A Variofort — mondja Gurszki János, a gyár egyik műszaki dolgozója — is egyi­ke azoknak a termékeknek, amelyek kimondottan a vevői igény szülöttei. Hazánkban ed­dig nem alkalmaztak tömege­sen gépi hívást, másolást, a néhány helyen levő ilyen gép import tekercspapírral dolgo­zott. Jól mutatja, hogy meny­nyire igénylik ezt a papírt a következő: napjainkban feje­ződött be a próbák időszaka, de máris ötezer négyzetméter­re van rendelésünk. Sőt, a je­lek szerint exporttermékeink közé is bekerülhet. • © A fejlesztő, termékválaszté­kot bővítő munka átfogja a gyár árutermelésének egészét. Az említett újdonságokon kí­vül például új tagokkal — így a duplexszel — bővítették a Copyfort termékcsaládot, filmben és transzparenspapír­ban egyaránt jobbat adva. A Rotaprint sokszorosításhoz segítséget nyújtó új termékük, a Bromofort, s a többi ún. közönséges nagyító papíroknál elért fejlesztési eredményeik kevésbé látványosak ugyan, de nélkülözhetetlen részei a holnapba vezető folyamatnak. — Fejlesztő munkánk pozi­tív vonása — mondja Lenyó László —, hogy kitétel nélkül minden új termék előzetes gazdaságossági számítások alapján harcolhatja csak ki létjogosultságát. Tanulunk, kicsit már meg is tanultunk, számolni! Hazai és külföldi ér­tékesítési lehetőségeink anyagi oldalának ilyen értelmű vizs­gálata sok hasznos tanulsággal járt, s többek között ennek is betudható, hogy a gyár számá­ra már eddig is mérhető anya­gi előnyöket hozott a gyárt­mányfejlesztő munka. Való igaz: sietnek a Forte­gyáriak — a Variofort is pél­dául a gyorsan realizálódó öt­letek egyike — de nem kap­kodnak el semmit. Igen helye­sen nem úgy élelmezik a nap­jainkban mind sűrűbben hall­ható termelési kockázatot, hogy nem kellően kipróbált, nem biztos minőségű termék­kel is piacra léphetnek. így kockáztatni felelőtlenség len­ne. Abban kockáztatnak, hogy olyan termékkel is piacra lép­nek — mint pL az un. meleg- tónusú papír — ami meg­előzi a fogyasztói igényeket, amivel elébe mennek a vevő­nek:. — Igen sokat jelentett, hogy ez évi műszáki intézkedési tervünkben sikerült összhangot teremteni az egyéni felelősség és az anyagi ösztönzés között — mondja Radó Aurél. — A gyár a tavalyinál nagyobb ösz- szeget fordíthat premizálásra, s az eddigi eredmények igazol­ják, hogy megérdemelten ke­rül ki-ki zsebébe a pénz, attól függően, mi a része az előre lépésben. Az új emulziós épület ma­ga sbaszökő, tetszetős vonalai­val egyike a nagyarányú gyá­ri rekonstrukció mutatós ered­ményeinek. Mégis, nem lebe­csülve ennek fontosságát, a másik „rekonstrukció”, termé­keik tökéletesítése, új gyárt­mányok piacra bocsátása, az újat akarás mindenben és min­denütt jelenlévő volta még fontosabb. Mert a vevőt egyet­len dolog érdekli. Mit kínál­nak megvételre. Az elmúlt hónapok eredményei azt iga­zolják, hogy a Forte-gyáriak­nak lesz mit kínálniuk a ve­vők százezreinek idehaza és külföldön egyaránt. Mészáros Ottó Az aranyhomok Profikról szóltam föntebb. Az amatőrök sem felejtődtek ki a gyár fejlesztési program­jából, hiszen — nemcsak ide­haza, hanem világméretekben —- az amatőr fotózás tömege­ket kerített hatalmába. Őket szolgálja a Forte új, hivatalo­san „színszűrő nélküli, három­rétegű színes fotópapír"nak ne­vezett gyártmánya. — Korábban is gyártottunk színes papírt, de sokféle, s zömében jogos minőségi kifo­gás merült fel ellene — mondja Radó Aurél, a papír­technológiai osztály vezetője. — Az új színes papír azonos reprodukálhatósági körülmé­nyeket biztosít, gyártásbizton­sága — tehát a minőség — a Az Egyesült Izzó Gépgyára FELVÉTELRE KERES ESZTERGÁLYOS, MARÓS szakmunkásokat, BETANULT ESZTERGÁLYOS és MARÓS munkásokat. Jelentkezés: 8—14 óráig a munkásfelvéteii irodán. Cím: Budapest IV, Szilágyi u. 26. Rákospalota-űjpest vasútállomástól 3 perc. Megközelíthető 12-es villamossal, 43-as, 47-es, 84-es, 96-os autóbusszal. A KOCSÉRI EMBER „szent növényé" a — paradicsom. A dédelgetett kedvenc. Ha elő­fordul, hpgy egy-egy tő elke­rül belőle a paprika közé — ma már ezt is nagyobb terü­leteken termelik —„nincs az a pénz, hogy kihúzzák gyomlá- láskor, pedig ott, a paprika­táblában ugyancsak gyomnak számít. — Jó lesz ez — mond­ják —, ha majd szedjük a paprikát, s elbabusgatják. Nincs jobb termőföld A kocséri határ hasonló szerkezetű, mint a kecskeméti, sőt ugyanolyan, hiszen innen indul délnek az aranyhomok sávja. A homokot rendszerint sivár, kietlen talajnak emle­getjük, a kocséri Üj Élet Ter­melőszövetkezet fiatal főker­tésze azonban olyan kinyilat­koztatástól sem riad vissza, hogy paradicsomnak, papriká­nak sehol az országban nincs jobb termőföldje ennél. Érvei: csak öntözni kell, s elképzel­hető, hogy ezen ’ a száraz, rendkívül sok napfényt emésztő homokban, milyen lesz a páraképződés! Víz pe­dig van az alsóbb rétegekben, csak fel kell hozni. A paradi­csomnak már eddig is kedvelt hazája volt Kecskemét kör­nyéke. Azt, hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban: a legjobb fajták a „hírős városból” származnak, ottani nemesítésűek. Kocséron az 1930-as évek óta termelik nagyobb terüle­teken a paradicsomot, s azóta volt olyan esztendő is, hogy 900 holdat ültettek be vele a község határában. Ma megkö­zelítőleg sem kap ennyit. A 6000 holdas Űj Élet Tsz is mindössze 250 holdat használ kertészetnek, ekkora helyen termel paradicsomot, papri­kát, dinnyét. A község két szövetkezetének összesen sínes több. csak 220 hold paradi- csomja. Ez a szemükfónye A KERTÉSZET ugyanis na­gyon munkaigényes; az volt, s az ma is. Tudjuk jól, hogy milyen mozgással járt a szö­vetkezetek szervezése 1959—60 táján, s Kocsér sem volt kivé­tel; ebből a faluból ezer em­ber vándorolt el. Gyárakba, ipari munkára mentek a ko­cséri paradicsomosok: köztük sok fiatal. A körülményekhez kellett: s kell még ma is alkal­mazkodni; a helyzet lassan rendeződik, s amit ma már le lehet bátor szívvel írni — lát­szik a kiút. Jelenleg, mint szó volt róla, nincsenek nagy paradicsom­éi paprikatermő földek, mégis ezek a mostani kertészetek is nagy becsben állnak, mind a két kocséri szövetkezetnek ez a — szemefénye. Érthetően. Az Üj Élet Tsz-ben — ahogy Barhács János, a szövetkezet elnöke elmondta — a 250 holdas kertészet évi bevételi terve öt és fél millió forint; a tsz évi bevételének 38 százalé­ka ! — Májusban már piacon voltunk a paprikával — mondta a főkertész —, ápri­lisban ültettünk és már má­jusban szállítottunk. Még há­rom forintjával ment a papri­ka darabja. Húsz éve indult az első hároméves terv Oszd llom,etriás szimpozion A Magyar Kémikusok Egye­sülete augusztus 3—5. között Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen rendezi meg a má­sodik oszcillometriás szimpo- ziomt. A háromnapos tanács­kozáson magyar, kelet- és nyu­gatnémet, szovjet, olasz, an­gol, csehszlovák és japán szak­emberek tartanak előadásokat a számos szakterületen alkal­mazott korszerű analizáló-mé- rési módszerekről. BUDAVOX kiállítás Len’ngrádban önálló kiállítást rendez augusztus 26-tól szeptember 5- ig Leningrádban a BUDAVOX Külkereskedelmi Vállalat. Új­donság lesz, hogy a vezetékes és a vezeték nélküli berende­zéseket együtt, működés közben mutatják be. A kiállításon a Beloiannisz, az Orion, a Tele­fongyár, a Budapesti Rádió- technikai Gyár, a Finomme­chanikai Müvek és az Elektro­nika Ktsz termékeit mutat­ják be. A szocializmust építő ország históriájában jelentős dátum a felszabadulást követő máso­dik esztendő, 1947, mert húsz évvel ezelőtt ekkor indult a hároméves népgazdasági terv; az országépítő munka első, a lehetőségekre és szükségletek­re alapozott, tudományosan kidolgozott programja. Mit adott Magyarországnak, minden magyar állampolgár­nak a hároméves terv? A gyár­ipar termelése 1949-ben már 53,4 százalékkal volt maga­sabb, mint 1938-ban. A gép­gyártás pedig kétszer annyi teherautót, háromszor annyi kerékpárt, vagont, hajót, öt­ször annyi traktort, hétszer annyi motorkerékpárt, nyolc­szor annyi mozdonyt és több mint harmincszor annyi szer­számgépet állított elő, mint „békeévben”. Az eredetileg három évre előiiúnyzott beruházási tervet két év és öt hónap alatt nem­csak megvalósították, hanem 25,3 százalékkal túl is teljesí­tették. Közben a falvakban Is 120 ezernél több új lakóház épült, 16 új növcnynemeseítS telep létesült, és 26 ezer hol­don kezdték el az öntözéses gazdálkodást. Az utolsó terv- esztendőben az iparban, a me­zőgazdaságban, a közlekedés­ben és a kereskedelemben a szocialista szektor részesedése elérte a 66 százalékot. A kommunisták által kezde­ményezett terv tehát előkészí­tette az ország szocialista át­alakulását. így a Magyarország történelmében először megva­lósított tervszerű gazdálkodás a leghaladóbb társadalmi, gaz­dasági és politikai célkitűzések irányába lendítette a fejlődést. A hároméves terv izzó törté­nelmi levegőjében nemcsak az ország épült újjá, megtörtént eg" másik újjáépítés is: a há­borúban tönkrement, népessé­gében megritkult ország visz- sza nyerte hitét, önbizalmát, lendületét. A kommunisták vezetésével magabiztosan lé­pett a további fejlődés útjá­ra: szóval, tettel, munkával a szocializmus teljes felépítése mellett döntött. L. M. A szántódi révnél átadták a MAHART új szolgálati épületét, amelyben irodák, jegypénztá­rak kaptak helyet, s egyben várócsarnok is. Örülünk a modern vonalú, szép épületnek, az új színfoltnak a Balaton partján (Szigetfű telv.) kincse — Ez mekkora időnyerés az elmúlt évekhez képest? — Egy hónap — mondta, s mindjárt hozzátette —, de a paradicsom még szebben sike­rült. Pontosan emlékszem, jú­nius 6-án indult az első szál­lítmány. Ilyen még nem volt Itt vagyunk júliusban és már javában tart a főszezon. Na­ponta elmegy 240 mázsa para­dicsom, 70 mázsa paprika. — Mit jelent a szövetkezet számára ez a koraiság? Ügy értem: anyagilag mit jelent? — Sokat — mondta Barabás Ferenc főkertész —, úgyhogy ezt ne is írjuk meg. Érdemes számolni KIDERÜLT AZTÄN a kő­vetkező: paradicsomból 220 vagonra kötöttek szerződést, ebből húsz vagon export. Paprikából százhúsz vagonra szól a szerződésük, amely­ből ugyancsak húsz vagon­nal megy exportra. Tehát ez összesen 340 vagon áru. Ehhez jön még, ami terven felül te­rem. Az igazi, valódi primőr csak 40 vagon termés. Elenyé­sző mennyiség: jószerint a ti­zede az egész kertészet termé­sének. Mégis — s erre kell odafigyelni! — a paprikából, paradicsomból származó bevé­telük 40 százalékát ez adja. Érdemes tovább számolni. Szó volt róla. hogy a 6000 hol­das szövetkezetnek a 250 hol­das kertészet biztosítja bevé­tele 38 százalékát, azaz öt és fél milliót. Ennek az összeg­nek is j .egyven száza­lékát a 40 vagon primőr adja; következésképpen az egész 6000 hold bevételének mintegy 15 százaléka — meglehetősen durván számítva — jószerint egy talpalatnyi földről kerül ki. Arról a taplalatnyi földről, ahol már — modemül, korsze­rűen gazdálkodnak... Miért alacsony a jövedelem? TALÁN SIKERÜLT ezzel a kis számolgatással bebizonyí­tani, hogy miért olyan dédel­getett kedvenc itt Kocséron a paradicsom, s hogy miért szá­míthat ilyen különös kegyek­re újabban a paprika is. Csak­hogy a gond ott jelentkezik: több kellene ezekből a kocséri termékekből. Igazi nagy téte­lek. Annyit ugyanis már elér­tek, hogy az 1960-ban és az­előtt beállt termésátlagokat azóta megkétszerezték, vagyis; ma a két szövetkezet 220 hold- nyi paradicsomia körülbelül annyi termést ad, mint koráb­ban 400 hold adott. Ez is kevés azonban, ha azt is számításba vesszük, hogy 900 hold volt a termőterület korábban. A fennmaradó 500 hold termése hiányzik, sőt még több is —, ha a konzervgyárak jelenét, s különösképp, ha jövőjét vizs­gáljuk. Tudják ezt persze a szövet­kezetiek, annál is inkább, mert őket az is szorítja, hogy vi­szonylag alacsony a tagság jö­vedelme. Itt, ahol 250 hold megad öt és fél millió forintot, tavaly is csak 11 ezer forint volt a tagság évi átlagos kere­sete. Igen, mert 3000 hold szántó nem fizet, csak noldan- ként 3000 forint körül, ráadá­sul ezt is úgy, ha annak az ál­latállománynak a hasznát is hozzáadjuk, amelyet ez a 3000 hold tart el! A jövő útja tehát csakis a kertészkedés nagyobb fejlesztése lehet.... Hogyan ? MARAD AZONBAN a kér­dés: hogyan? Annyi ember többé soha sem termel paradi­csomot Kocséron, mint valaha. Ezzel számolni kell. Az Üj Élet Tsz ma is mintegy 200 embert foglalkoztat kertészeté­ben, s több nemigen jut ide a jövőben sem. Ugyanitt azonban jogos az a kérdés is,'hogy jó volna-e a későbbi jövőt illető­en, ha most újra ezrek vágná­nak neki a kertészkedésnek? Hány esztendeig kifizető még ez a gyalogmunka? Itt a modem technika: a tu­domány és a gépesítés segít­het. Néhány éves találmány a fóliatakaró, amelyet nem túl­zás talán azzal kitüntetni, hogy forradalmasította a kertészke­dést. Meleget biztosít a korán kiültetett palántáknak, később pedig véd a májusi fagyok el­len. Egyrészt tehát biztosítja a korai kezdést, másrészt meg­adja a biztonságot, azaz csök­kenti a kockázatot. Jelenleg négy holdon alkal­mazták a fóliát a kocséri Üj Életben. A második fontos fel­tétel az öntözés. A szövetkezet­nek 120 holdra van meg a be­rendezése; a hálózat fejleszté­séhez holdanként 13—15 ezer forint szükséges. Beszélnek új gépekről is, hogy már bemu­tattak néhány okos kísérleti példányt — többek között pa­radicsomszedő gépet is ... Idő és pénz kérdése, hogy mikor jut illő rangjára — mi­után mennyiségileg is nagy té­telnek számít majd — a kocsé­ri paradicsom és paprika. Szó­val türelem kell hozzá, amíg igazi márka lesz az aranyho- r-.o’-c kincse, amíg teljesen fel­tárják ... A biztatás jelenleg — a le­hetőség ... Dékíss János

Next

/
Oldalképek
Tartalom