Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

4

*1967. AUGUSZTUS 1., KEDD

Syende és Szundi a Balatonon

A MAHART ssiófoki hajóműhelyében a nyári szezonban dunai kishajókat is javítanak. A dunai járművek a Sió csatornán érkeztek a Balatonra. Jelenleg a két budapesti átkelőmotorost, a Szendét és a Szundit javítják.

A piac igényli - soron kívül gyártják

Új hazai traktoralkatrész az őszi szántásokhoz

’f//yssssssssfssssssssss/s/ss/ss/fssssssfrssfsrfs//sf/ssssss/fss/sssssss*fssss/s//ssss*/<

Már megszoktuk, hogy Pest megyei Gépjavító Vállalat mindig szolgál valami újdonsággal, amikor felkeressük. Több ezernyi mezőgazdasági

Ezek a fiatalok

I gépalkatrészt gyártanak, de alig múlik el negyedév, hogy egy-egy — eddig rendszerint külföldről behozott — gópal- ‘ katrész gyártásába ne kezde- ne a vállalat

^^"^'^''''S^sssssssyfsjjvrsssssssss&ss/Ysjwsrssrsssssssssssj’ssss/Vsrssssssssssss'i j\fi a legújabb gyártmá^ nyuk?

^ — Éppen a mai napon igáit zoltam vissza a MEGÉV egy § megrendelését — mondja ^ Pesti László igazgató. — Jú- . , . , ...... § lius 18-án azzal a kéréssel

Ezek a kepék nem a közelmúltban bemutatott zenés ma- S kerestek fel bennünket, hogy gyár film kockái. A fotoriporter három pillanatképet készített i vállaljuk el az RS—09-es trak- mai fiatalokról. f torokhoz szükséges üreges

$ ten gelyfogaskerekek gyártá^ sát. Kényes alkatrésze ez az | eszközhordozó traktorok mo- ^ torjainak. Eddig az NDK-ból ^importáltuk, de ez a lehető- ^ ség megszűnt, s most itthon | kell gyártani.

| — Nem zavarja az új gyárt^ mány „belépése” az idei gyár- ^ tási programjukat?

^ — Vállalatunk profilja a

^ mezőgazdasági gépalkatrészek & gyártása. Ettől sem a felügye- ^ letí. tárca, sem mi nem aka- ^ runk eltérni, abba azonban, hogy mit és mennyit gyártásunk az egyes alkatrészekből l — nem szól bele senki. Tény, ^ hogy a MEGÉV által évközid ----------------b

en megrendelt üreges tengely fogaskerék gyártására nem voltunk felkészülve. Különleges kovácsoló szerszám kell az ilyenfajta fogaskerék sorozatgyártásához, aminek elkészítése hosszabb időt vesz igénybe. Addig is azonban — átmenetileg — kidolgoztunk egy olyan eljárást, mely ugyan anyagigényesebb, de mire megkezdődnek az őszi szántások, legyárthatunk belőlük háromszáz darabot, hogy az RS—09-esek ne essenek ki e fontos őszi munkából.

— Mégis, mi késztette önöket, hogy ezt a kevésbé gazdaságos alkatrész gyártását most vállalják?

— Egyszerű a magyarázata. Először is, csak átmenetileg költségesebb, mert mire a háromszáz darabolt legyártjuk, elkészítjük a kovácsoló szerszámot, s azzal már több ezret fogunk gyártani. S ami a legfontosabb: erre az alkatrészre halaszthatatlanul nagy szüksége van a mi piacunknak — a mezőgazdaságnak, mi pedig már a piacra termelünk, s a piaci igények kielégítése soha sem gazdaságtalan.

(ferencz)

ÖRÖKSÉG

sek összessége nem ad pontos ! választ. Annyit azonban ki- i elemezhetünk, hogy Rónai né- : maságát aránylag kevésbé jj kényszerítették ki a külső körülmények, sokkal inkább a belső elhatározás hozta ezt. Most már kár volna eltöprengeni azon, hogy mire volt jó ez a némaság, íő, hogy az érték megmaradt: o költő sokat és igen jól dolgozott csöndje éveiben is.

Rónai — nemzedékére jellemzően —, a fonnák virtuóza, de nemcsak formaművész. Szépen kikerekített, higgadt költeményeiben egy élesen gondolkodó fő, egy nemesen érzelmes lélek nyilatkozik meg. Rónait e négy sora jellemzi a legjobban: „lsaszeg, Szolnok, Piski, Budavára nevelt ifjúvá hajdan engemet. Terűéi, Madrid és Guadalajara érlelt felnőtté engem, gyermeket.” (217 1.). Rónai legdöntőbb életélményei: magyarsága, a latin kultúra, a humanista haladás. Remélni merjük, hogy Rónai, ez a nagy kultúrájú, tehetséges költő a | hallgatást a jövőben már a1 gyakori jelentkezéssel cseréli j fel.

Darázs Endre 1 j

A Nők Könyvespolca-moz- galom három évvel ezelőtt indult. A rövid idő ellenére is szép eredményeket értek el és ma már országosan 23 ezer megrendelőt tartanak nyilván. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, amely a mozgalmat elindította, tavaly találkozóra hívta állandó olvasóit. A találkozó sikerén felbuzdulva, idén augusztus 6—7-én ismét meghívták olvasóikat Szegedre. Itt Pest megyét több mint ötvenen fogják képviselni.

A mozgalomnak az a célja, hogy a dolgozó asszonyaikkal, lányokkal, megismertesse az írásos kultúra értékeit, az önművelésnek ezt a leghatásosabb eszközét. A tagság 90 százaléka vidéki, Pest megyéből 2200 nő az olvasójuk.

Az asszonyok sok-sok kedvezménnyel kapják meg az érdeklődési körüknek leginkább megfelelő könyveket. Előnye még, hogy 400 forint erejéig

folyószámlát nyithatnak és évente kétszer 50 százalékos árengedménnyel jutnak hozzá egy sereg kiadványhoz. Ezenkívül állandó tájékoztatást kapnak a frissiben megjelent, illetve várható könyvújdonsá- goferóL

Tanulás — iskola nélkül

A XXX. században már nem lesznek iskolák — jelentette ki dr. John Goodlad, a californiai egyetem dékánja. — A televíziózás és a technika fejlődése szükségtelenné teszi a hagyományos iskolarendszert — folytatta. A gyerekek már kétéves korukban elkezdenek tanulni és tanulni fognak életük végéig. Természetesen otthon, s anélkül, hogy lépést kellene tartaniuk „osztálytársaikkal”.

Hőse - a mai nemzedék

Beszélgetés Grozdana Olujic jugoszláv írónővel

^ Több, mint egy hétig ven- ^dégeskedett hazánkban Groz- ^ dana Olujic, a tehetséges, fia- ^ tál jugoszláv írónő, akinek ^ Szerelemre szavazok című re- | génye két esztendeje több, S mint ötvenezer példányban je- ^ lent meg magyar nyelven és ^ szinte hetek alatt elfogyott. ^ Láthattuk azóta a regényből § készült filmet és rövidesen § harmadszor is műsorra tűzi a ^ rádió a regény hangjátékvál- k tozatát.

$ — A tavasszal Indiában jár^ tam, most egy hetet töltöttem ^ Veszprémben, egy nemzetközi ^ szeminárium hallgatójaként, ^ augusztusban p>edig a Szovjet- 8 unióba utazom ... — meséli | gazdag útiprogramját buda- S pesti sétája közben a harminc^ két esztendős

írónő, aztán,

^ már a szigeti fák hűsében, az ^ életéről beszél. — Gyermek- § koromban évekig feküdtem | betegen, egyetlen szobába zár- ^va. Pedig én is olyan életet § szerettem volna élni, mint a Es így — a pesti Duna-parton talán hűvösebb? — Min- ^ hozzám hasonló korú fiatalok. 'lenesetre: nagyon kellemes. ^ Nem tehettem. Elkezdtem hát

MTI Foto i! kigondolni, hogyan is élhetnek

ők. így született meg első novellám ...

Beküldte a Borba pályázatára és első díjat nyert vele kétezerötszáz mű közül. A pályázat zsűrijének elnöke az azóta Nobel-díjjal kitüntetett Ivó Andric volt

— Akkor még nem gondoltam komolyan az írásra. Inkább csak a gondolataimat vetettem papírra. Az elveszített évek álmait. Valahogy így született meg első regényem, a Kirándulás a mennyországba ...

Alikor huszonhárom esztendős volt Pontosan annyi idős, mint regényének hősnője, Mina, akinek gyermekéveit elrabolta a háború. Anyját megölték, apja a szeme láttára akasztotta fel magát, mert azt hitte, hogy érte jönnek a házába behatoló németek.

— A regény címe tulajdonképpen Mina életének szimbóluma ... — mondja eltűnődve az írónő. — Ügy érezte, céltalanná vált az élete. Egy-egy ölelés már kirándulás volt számára a mennyországba. De

csak kirándulás, sohasem több annál. A házasságát sem tartotta többnek. Csak akkor döbben rá az élet értelmére, amikor férje autóbaleset áldozata lesz és ő magára marad, szíve alatt új életet hordva.

Első regénye tizenhárom nyelven jelent meg eddig. Filmet is készítettek belőle hazájában, Különös lány címmel Ezután következett a hazánkban is nagy sikert aratott műve, a Szerelemre szavazok, amellyel megnyerte a zágrábi Telegram című irodalmi és művészeti hetilap pályázatát Majd a Ne ébreszd fel az alvó kutyát című regénye aratott sikert, amelyben szintén a mai ifjúság problémáira kereste a választ.

— Negyedik regényem az ősszel jelenik meg — beszél legújabb munkájáról. — A címe: Vadhajtás. Hőse olyan fiatal lány, aki nem tudja magáról, hogy kicsoda. Sem a nevét, sem a pontos életkorát nem ismeri és azt sem tudja, hogy kik voltak a szülei, hol laktak, milyen nemzetiségűek.

Az önmegismerés problémáját dolgoztam fel hősnőm életében. A ma emberének egyik általános problémája ez: az élet egyre gyorsuló tempxjja következtében egyre kevesebbet tud foglalkozni önmagával. Pedig önmagunk megismerése nemcsak jó lecke, de egyúttal válasz is a sokakat izgató hogyan éljünk kérdésre.

A fiatal írónőt nyugati kritikusai a jugoszláv Sapan-ként emlegetik. Bizonyos hasonlóság feltétlenül fellelhető a két írónő között. Ez azonban inkább csak formai hasonlóság. A mondanivalót tekintve már két külön világ. Míg Sagan regényeinek ifjú szereplői semmiféle kiutat sem látnak megrekedt életükből, addig Olujic hősei életrevaló, egészséges fiatalok, akik megtalálják, mert meg akarják találni helyüket az életben.

Magyarországi látogatásáról csak ennyit mond búcsúzóul:

— Nagyon kellemesen éreztem magam. Nemcsak a Balaton csodálatos és szép fővárosuk, Budapest, nekem többet jelentett minden természeti szépségnél az emberek kedvessége, barátságos fogadtatása. Az ősszel feltétlenül visszajövök újra, hogy bensőségesebb barátságot köthessek a magyar emberekkel, olvasóimmal.

Prukner Pál

Ez az ismertető arra szeret- I né felhívni a versbarátok és: bírálók figyelmét, hogy iro-1 dalműnk váratlanul olyan költővel gazdagodott, aki 54! évesen is sokkal zengőbb han- t gú, ifjabb énekű, mint nem' egy 13—25 esztendős lírikusunk.

Rónai Mihály Andrást mint hitelesen pontos, az árnyalatokat is tökéllyel tolmácsoló műfordítót — Dante, Heine tolmácsolója — tartották számon évtizedeken át. Két ifjúkori verseskönyve (1931, 1937) csak j a harmincas években szerepelt irodalmi köztudatunkban, de onnét — és ez érthető — lassan kikerült, mert hiányzott a folytatás. A nemzedék, amellyel indult Rónai, igen erőteljes, szorgalmas, tehetségekben gazdag nemzedék volt, és ha most utólag — Rónai három hallgatag évtizede alatt született költeményei alapján, valamint ifjúkori kötetei alapján — igyekszünk rekonstruálni azt a helyet, ahol állhatott volna már kezdettől, akkor Rónai Mihály András nemzedékének rangsorában igen kedvező helyre kerül.

A nagyon hosszú hallgatás- , ra sem az előszó, sem a ver- |

§ KO> Y VLSrULL :

Rónai Mihály András:

| HIRTELEN ÉBREDÉS

S: (Szépirodalmi Kiadó)---------------------------- $

Gk — akik nyári kirándulásra indultak, és a vonatcsatla- § kozáis előtt letáboroztak a házfalnyi piakát előtt — talán még S nem is tartoznak azok közé, akiket így emlegetnek: Ezek a § fiatalok... J

s

Ezek a gimnazista lányok így „üdülnek” a harmincöt fokos hőségben: állami gazdasági levendulatáblán gyűjtik a termést.

jutott a fülébe, hogy a közeljövőben nagyobb, fontosabb beosztásba helyezik. Csuromi örült is, meg nem is. Eddigi beosztásával, fizetésével, a főnökeitől élvezett megbecsüléssel elégedett volt, mindezt nagyon sajnálta itthagyni. Ugyanakkor a magasabb rang, a titkárnő, a reprezentációk és a személyi használatra álló víkendháznak, motorcsónaknak is megvolt a maga nagy varázsa. Végül mégiscsak győzött az új lehetőség.

Csuromi elkezdett végrendelkezni.

Habos sör mellett közölte egyik beosztottjával: Régen alcartam már mondani, az elmúlt évek során rájöttem arra, hogy felnőttél a feladatokhoz. Nyugodt a szívem, örül a lelkem, mert történjen velem bármi, megvan az utódom, jó kezekben lesz a részleg. Csak bátran nekivágni, csak semmi kishitűség. . .”

A másikhoz emígyen szólt: „Mondd, miért mellőznek itt téged? Jó kartárs vagy, gyorsabban és szellemesebben iktatsz, mint bárki más. Régi javaslatom, de majd most keresztülverekszem — úgy érzem, jó formában vagyok —, hogy létrehozzanak egy új részleget és természetesen te leszel a részlegvezető, mert hogy erre egyedül te vagy a legalkalmasabb, a legjobb, te erre születtél. Majd én elintézem az öregnél .. :•

ry- ------’

é

n túlságosan elfoglalt vagyok, és ahogy a perspektívámat látom magam előtt, ez a jövőben sem csökken. Sőt! Éppen ezért, ha nem veszed rossz néven, lemondok javadra egyik másodállásomról. Havi ötszáz és hidd el, nem sokat kell érte csinálnod...

Ugyan-ugyan, csak semmi hálálkodás, az csak természetes, hogy segít azon az ember, akit tisztel, akit becsül...”

A negyedikhez súgva: „Rád testálom az íróasztalom. Hogy-hogy miért? Nem fontos! Jó lesz nekem a tiéd, ha kopottabb is ...”

Az ötödikhez: „Mit szólnál egy külföldi jutalom- üdüléshez? Miért nem én? No ne viccelj! Nekem a nyárra egészen más a programom."

A hatodiknak külföldi pennáját, a hetediknek uszodabérletét, a nyolcadiknak barátnőjét, a kilencediknek jó humorát, kedélyét ajánlotta, kínálta fel.

De milyen kegyetlen, könyörtelen is tud lenni ez a betyár élet! Csuromi információja tévesnek bizonyult. Csuromi maradt. Csuromit nem hívták sehová — ott maradt ígéreteivel, vágyaival és csodálatosan önzetlen jó szívével.

Es ott maradtak a többiek is, kisemmisve az örökségből, kielégítetlen, felfokozott igényeikkel.

Papp János

Ötven asszony indul Szegedre