Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
W67. AUGUSZTUS 39., VASÄRNAP JMItwti &CíHm> 3 Internacionalista egység és antiimperialista összefogás Irta: Darvas/ István AZ EMBERISÉG békéje az antiimperialista, háborúellenes front erejétől, nagyságától függ. Ez az erő pedig katonai, gazdasági és politikai összetevőkből áll. A katonai, a gazdasági és a politikai tényezők között számos összefüggés van, de ezek közül minden bizonynyal az a legfontosabb, hogy minél egységesebbek az anli- imperialista front politikai erői, annál nagyobb mértékben, hatékonyabban tudja hasznosítani gazdasági és katonai erőit az imperializmus elleni harcban. Az antiimperialista front erőit az az objektív igazság fűzi egybe, hogy mindnyájunknak érdeke és célja a világ békéje és a népek nemzeti függetlensége. Politikai felfogásukban, országaik társadalmi berendezésében számos eltérés van közöttük, nem azonosan képzelik el a fejlődés útjait sem, de ha megvan közöttük az egyetértés abban, hogy az emberiségnek békében, és minden népnek nemzeti függetlenségben kell élnie, eltekinthetnek attól, ami őket egyéb kérdésekben elválasztja. így lehetővé válik az antiimperialista cselekvési egység. Az antiimperialista front — ha nem is gondok és nehézségek nélkül — hosszú évek óta létezik és bonyolult viszonyok között eredményesen küzd a világbékéért. Bonyolult viszonyok között, mert úgy kell küzdeni a népek nemzeti függetlenségéért, az ön- rendelkezés, a be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség elvének oszthatatlan érvényesüléséért, úgy kell fegyveres segítséget is nyújtania az imperialista agresszió áldozatainak, hogy közben egy pillanatra se tűnjön szem elől a még nagyobb veszély, a termonukleáris világháború. Ügy kell vívni ezt, a harcot, hogy a világ ne boruljon lángba. AZ ANTIIMPERIALISTA szövetségi rendszer magja, legfőbb ereje o szocialista világ. Országait egyesíti a forradalmi világnézet, az azonos társadalmi rend, az érdekek ebből eredő közössége, a következetes antiimperializmus. A szocialista országok egysége, a világ kommunista- és munkásoártjainak egyetértése, valamennyi forradalmi erő akcióegysége döntő fontosságú az antiimperialista szövetségi rendszer szempontjából is. Minthogy azonban a szocialista országok közös érdekei, távolabbi céljai túlmutatnak az imperializmus elleni harcban fennálló érdekközösségen, együttműködésüknek szélesebbnek kell lennie, és valóban, sokrétűbb, gazdagabb is, mint az igen kiterjedt antiimperialista front országainak együttműködése. A szocialista országok egységét és együttműködését nemcsak az antiimperialista békeharc teszi szükségessé, hanem belső építőmunkájuk is. Igaz ez még akkor is, ha az egység kritériumairól vallott felfogásban az idők folyamán bizonyos változások történtek. Egykor szinte az egység elengedhetetlen feltétele volt például, hogy a szocializmus minden országába.» minden majdnem ugyanúgy történjen. Ez a felfogás azonban már a múlté. A szocialista építésben minden ország saját adottságaiból, hagyományaiból, feltételeiből inául ki. Az azonban ma sem tagadható, hogy a szocialista országok számára nagy előny a másik ország építőmunkájának tanulmányozása és hasznosítható tapasztalatainak esetleges átvétele. Ez azonban csak önkéntes lehet. Tagadhatatlan az is, hogy minden szocialista ország számára hasznos a másikkal, a többiekkel való gazdasági együttműködés, Inert erre mindnyájuknak szükségük van. Annak a szocialista országnak is, amelyiknek erőforrásai elvben lehetővé tennék a gazdasági tiutarchiát, és annak is, amelyik szűkebben mért természeti kincsei miatt nyilvánvalóbb módon szorul rá a gazdasági kooperációra. A nemzeti függetlenséget, a népgazdaság önálló fejlődését sem a bilaterális, sem a multilaterális együttműködés nem sérti, hanem elősegíti, hiszen a lényeg nem a két- vagy több oldalú együttműködés, hanem az azonos társadalmi rendszer. Ami pedig magát az együttműködést illeti, a tudomány, a technika, a nemzetközi munkamegosztás rohamos feilődése, a piacok nemzetközi j kiterjedése ma, lehetetlenné teszi az elzárkózást és elkerülhetetlenné az együttműködést. Az egymásközötti együttműködés egyébként nem zárja ki a kapitalista országokkal való gazdasági kapcsolatokat sem, ennek sem elvi, sem politikai akadálya nincs és szükségessége sem vitatható. Nem tagadható viszont az sem, hogy a tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatokat mindig befolyásolják a kapitalista piac törvényszerűségei, arról nem is szólva, hogy a tőkés országok gazdasági emberei számára nemcsak egyszerűen üzlet a szocialista országokkal való kapcsolat, hanem nagyon jól átgondolt és céltudatos po- itika is. A SZOCIALISTA országok egyenkénti és közös érdekei, az antiimperialista front érdekei egyaránt nyomatékosan megkövetelik a szocialista országok egységét az imperializmussal szemben. Mivel az imperializmus vezető országainak kormánykörei eléggé világosan látják az óriási kockázatot és mert kilátástalannak tartják, ma kevéssé látszik valószínűnek, hogy vállalkozni mernének a szocialista világrendszerrel való frontális összecsapásra, ök is tudják ugyanis, hogy ez termonukleáris világháború lenne. Az imperializmus azonban még ma sem tartja visszavon- hatatlannak a világban végbement történelmi változásokat; a szocialista világrendszer létrejöttét és a gyarmati rendszer széthullását. Erről tanúskodnak a helyi háborúk, a Vietnam elleni agresszió, az Izrael által elkövetett agresz- szió, a puccsok, és neokolonia- lizmus egyéb akciói, a különböző imperalista provokációk. A helyzet annyiban változott, hogy — felismerve a világháborúval járó kockázatot — az európai szocialista országokkal szemben e pillanatban nem a háborús fenyegetés módszerével operálnak. Ebből nem következik hogy a szocialista országok külpolitikai együttműködésének parancsoló szükségessége csökkent. Nem csökkentek az együttműködés lehetőségei sem. Megvan minden objektív politikai és gazdasági feltétele, megvan az érdekek objektív közössége, noha ez utóbbit szubjektív nézetek helyemként elhomályosítják, vagy tévesen értelmezik. A NEMZETKÖZI szolidaritás, az álláspont azonossága, a közös cselekvés nem csorbítja, hanem szolgálja és jól szolgálja a nemzeti érdeket. Nem fordulhat elő, hogy egy szocialista ország saját valódi — és nem vélt — nemzeti érdekeinek szolgálatával csorbítaná vagy károsítaná más szocialista ország nemzeti érdekeit Sőt, egy marxista—leninista alapon nyugvó, internacionalista külpolitikát folytató szocialista ország nemzeti külpolitikájának minden sikerét élvezi és élvezheti valamennyi szocialista ország. Másfelől minden szocialista ország nemzetközi súlyát tekintélyét növeli és nem csökkenti, ha szolidáris egységben van a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ha mint ilyennel tárgyalnak és egyeznek meg vele. Az egységben rejlő erő tekintélyt ad mindenkinek, aki részese az egység kikovácsolásának. Ezekből az elvi megfontolásokból az is következik, hogy hasmosak azok a tanácskozások, amelyeken két vagy több szocialista ország, két vagy több kommunista párt nemzetközi kérdésekben beható vita után állást foglal. A mai, a néhány év előttinél jóval bonyolultabb, több veszéllyel terhes nemzetközi helyzetben különös fontossága van annak, hogy a szocialista országok és a kommunista pártok tanácskozzanak, közös álláspontot alakítsanak ki és egységesen cselekedjenek az emberiséget érintő legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Ez kötelességük népeikkel, a szabadságukért harcoló, függetlenségüket védelmező népekkel, az egész emberiséggel szemben. Iskola a hegyek között Chevrolet a sárban — Költészet, elmélet: 50 ezer kötetben Az avatás óta eltelt másfél év alatt hatszázan tanultak a királyréti KISZ-iskola tanfolyamain, — Valamennyi volt hallgatónkkal kapcsolatot tartunk — mondja Gerőly Tibor, az iskola vezetője,-----számunkra i s tanulságos, mire viszik. Általában nagy ambícióval indulnak haza, s ezt a lendületet később sem veszítik el. Királyrét kellemes összképet hagy az emlékezetben. Az iskola kívül-belül sokat változott, s javarészt a hallgatók jóvoltából. Hidrogló- bus is áll már a1 fák között Saját sportpályájuk van, gondozott parkjuk, s ma már az utak is járhatók. A most érkezők mit sem tudnak arról, mi volt itt másfél évvel ezelőtt Örök sztori marad az eset amikor a Külügyminisztérium hatalmas Chevrolet kocsija elakadt a sűrű sárban. Nosza, megmarkolta 20 arrafelé ácsorgó fiú, markos falusi legények, s nagy diadallal a levegőbe emelték, megfordították. A vezető közben gázt adott, a kerekek felpörögtek, s amikor a kocsit újra letették, a „hálától” szempillantás alatt nyakig sáros lett a diadalittas társaság. .4 magyar traktor- és mezőgépipar a kiállításon A Vörös Csillag Traktorgyár, a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a Mezőgép- és Malomgépfejlesztő Intézet első ízben tart közös kiállítást a mezőgazdasági vásáron. A magyar traktor- és mezőgépipar jól bevált gyártmányai mellett bemutatja azokat az újdonságokat is, melyek még csak prototípus állapotban vannak, és a nullszéria gyártása az idén, vagy 1968. elején kezdődik. A Vörös tísillag Traktorgyár például kiállítja a BNV-n már díjazott 55 lóerős UE—50 jelű univerzális Diesel-traktorát, mely számos munkaeszközzel a legnehezebb terep- és talajviszonyok között is kiválóan üzemeltethető. Újdonság a D4K—B traktorra szerelve a VCS és a mosonmagyaróváriak által közösen kialakított tolólap. Ez az új munkaeszköz még tovább szélesíti e traktortípus alkalmazási területét A mezőgazdasági üzemek egyik legsúlyosabb problémáját oldja meg a talajstabilizációs géplánc, mely alkalmas a bekötő utak kis költséggel való felújítására. Az új berendezések sorában a különböző vállalatok által gyártott számos rakodást megkönnyítő dömpert, továbbá aggregátokat s egyéb mezőgazdasági munkagépeket is találunk. Bruckner József Az új tanévet űj tanárokkal kezdik. Tanévkezdés: szeptember 18-án. Kitűnő előadókat hív meg az iskola, s a hallgatók rendelkezésére áll az iskola gazdag könyvtára. Költészet, irodalom és marxista elmélet, mintegy 50 ezer kötetben. A tanévkezdésig a nyár sem múlik haszontalanul, egyhetes KISZ vezetőképző tanfolyamok váltják egymást Jelenleg Pest megyei fiatalok, középiskolások és szakmunkás tanulók lakják az iskola modem, szép szobáit- d j Tízéves a takarékszövetkezeti mozgalom A SZŐ VOSZ keretében működő takarékszövetkezeti mozgalom most tízesztendős. Jelenleg az ország 600 községében, vidéki városában működik takarékszövetkezet, tevékenységi körűk azonban kétezer községre, városra terjed kt A szövetkezetek taglétszáma idén meghaladta a félmilliót, a betétállomány 1967 augusztusára elérte az 1 milliárd 600 millió forintot Az utóbbi tíz év alatt kereken egymillió családnak nyújtottak kölcsönt A * MUZSIKÁTÓL MUZSIKÁIG Zömök, megfontolt beszédű fiatalember. Nem évei számának tekintetében — negyven esztendős — hanem tetteiben. Ami új, ami modem, az számára természetes, követendő. Ami hagyomány és ma is haladó tendenciájú, számára kötelesség, hogy ápolja, támogassa. Fiam, ha annyira akarod, nem bánom, muzsikálj, csak kitartásod legyen hozzá, különben mit sem ér. A zenét nem elég szeretni, tudni is kell, az pedig sok-sok ráfordított órát jelent... Valahogy így egyezett bele apám, hogy zenét tanulhassak már nyolcéves koromban. Egyetlen gyerek voltam, ezért engedhette meg. A muzsika számomra minden szórakozásnál többet ért. Ülni a zongora mellett és skálázni órákon át, míg csak az ujjak mindenben nem engedelmeskednek az akaratnak. A dallam — a muzsika lelke — csak azután következett, az átskálázott hetek-hónapok után. Hogy mi leszek, nem tudtam még, csak az akarat élt bennem: közel lenni a muzsika felemelő világához. Az álmok és a vágyak azonban néha akaratunkon kívül eltávolodnak tőlünk. Rajtunk kívül álló okokból. Ilyen ok volt az én életemben a háború. Nyolcadik gimnazista voltam, amikor negyvennégy októberében megszakadt az egyenes út. Bombázás, front — ezt kaptuk tanulás helyett. Kegyetlen életiskola volt. Elkeserítő. Nem is akartam tanulni tovább. Csak tenni, csinálni valamit, ami leköt, eltereli a figyelmemet. Negyvenöt januárjában tollhoz és számokhoz értő embert kerestek az elöljáróságra, Érettségim még nem volt. de akkor ki törődött azzal! Fő. hogy értsd a dolgodat, fiú, mondták és felfogadtak, így lett belőlem előljárósági hivatalnok, alig több, mint tizenhét évesen. Apám azonban nem hagyott nyugodni: ha tizenegy és fél évet tanultál, nem torpanhatsz meg a cél előtt. Az ő unszoló szavára tettem le az osztályvizsgát magánúton még azon a nyáron és szeptemberben, az egyik újpesti gimnáziumban, az érettségit is. Ha apám nem hajtott volna érte. én nem törtem volna magam. A munkám akkor kielégített. Csak a zenét nem tudtam elfelejteni. A zongora mellett eltöltött órákat. Hogy is mondta apdm? Csak kitartásod legyen hozzá, fiam ...És azon a télen meghalt az apám. Amit az emberre rábíznak, meg kell, hogy cselekedje. ha az bölcs dolog. Beiratkoztam a Zeneakadémiára, Hogy akitor mi hasznom volt belőle? Csak a muzsika szeretete. Es az nem kevés. Végeztem továbbra is a hivatali munkámat, egyre nagyobb feladatokkal bíztak meg, pihente- tőül pedig ott volt a zene. A falu kórusának már akkor három évtizedes múltja volt. Megválasztottak karvezetőnek és közben dolgoztam tovább, a gazdasági csoport vezetéséig vittem a tanácsi ranglétrán. Ez volt az első mun- Itahelyem, tizenhét esztendőn át. Akkor kínálkozott a nagy lehetőség: függetlenített vezetőt szeretnének a művelődési ház élére. Megpályáztam, rám bízták, maradtam továbbra is tanácsi alkalmazásban. Hatodik éve vezetem a művelődési házat. Ez már olyan feladat, amihez hasznát veszem a zenei diplomának Énekkarunk, zenekarunk van és persze soksok gondunk, Vecsés — peremközség. Tizennyolcezer ember, közülük nyolcezer a fővárosban keresi a kenyerét. Az aktivizálható emberek java. Akikről megyeszerte mondják: nem érnek rá a kul- turálódásra. így lenne valóban? A gyakorlat a legjobb tapasztalat. Menjünk a gyárba, ahol a mi embereink dolgoznak. Beszéljünk a szakszervezettel, a pártbizottsággal, az igazgatóval, ők mit mondanak. Hogy segíteni kellene a bejáróknak? Ha ennyien állítják, tenni kell valamit. Segítünk mi szívesen, de mit ad hozzá a gyár? Az ÉVIG, a Ganz-MAVAG nem zárkózik el Küldünk előadókat, fedezzük a műsoros estek költségeit, vándor- kiállításokat biztosítunk és persze hozzá sok propagandát, közölték a gyári vezetők. Ha nekik megéri, nekünk legalább annyira. De előbb fel kell mérni az igényeket. Mit akarnak, mit szeretnének a bejáró munkások. Mert csak úgy érdemes csinálni valamit, ha igénylik is. Jobban hasznosítani akarjuk a kertjeinket, mondták a munkások. Alakítottunk szakkört a szőlő- és gyümölcstermelőknek, a virág- és dísznövény kertészeknek, a kisállattenyésztőknek. A mindennapi életről szeretnénk előadásokat hallani, mondották mások. Így született az öt világrész életét ismertető, bemutató mttnkás- akadémiai előadássorozat. És rendeztünk számukra vidám vetélkedőket, táncos rendezvényeket, színházi előadásokat. A legújabb igény: több képzőművészeti kiállítást. Eddig kettőt rendeztünk: Goldmann György és Szabados Jenő tárlatát. Mindegyikre ezernél több vecsési volt kíváncsi. Azóta szakkört is szeretnének és a kiállítások rendszeresítését A falu vezetői pedig faitáro- zatot hoztak: esztendőről esztendőre Goldmann-pályázatot hirdetnek. Tízezer forint lenne a legjobb beküldött kép jutalma és egy Goldmann-plakett. Cserébe a kép a község tulajdonába menne át. Pénz lenne hozzá, de ilyen irányú felhasználásához felsőbb engedély kellene. Mondom, gondunk van elég. Pest közelsége, bejáró munkások, korszerűtlen és kicsi művelődési ház. így is huszonnyolcezren jöttek el hozzánk az idén fél esztendő alatt. És az énekkar és a zenekar mellett van már zeneiskolánk, sőt zenei előképzőnk is. Így ért el az én életem a muzsikától muzsikáig. Azt hiszem, elégedett vagyok. A vecsési művelődési otthon igazgatójának neve: Somogyi Lajos. Az alkotmány ünnepé alkalmából Szocialista kultú1 ráért emlékéremmel tüntettél Prukner PáJ
