Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-02 / 180. szám
1961. AUGUSZTUS 2., SZERDA A törvények műhelyében Készül a termelőszövetkezeti kódex Az országgyűlés és az egész Találmányi hivatal Találmányi hivatalt nyitottam, ahová bármikor beadhatom a találmányaimat. Ugyanis az ember számtalanszor tudna jobbat, mint ami van, de nincs az ötleteinek fóruma. A nagy találmányokat mindig a szükség sugallja. Sörautomata. Ha dög meleg van, biztos, hogy minden italbolt zsúfolásig van emberekkel, s mindenki éppen sört akar inni. Így aztán nem ihatunk, csak kellemetlenkedünk és szenvedünk. A sör- automata jelentősen leegyszerűsítené a problémát. Gondolom, ezt a megoldást azért kellett mindeddig száműzni, mert az automaták nem tesznek különbséget kiskorúak és nagykorúak, józanok és már ittasok között. Íme az elgondolásom: az automata pénzbedobásra és zenére működik. Reggel hatkor nyit, és este tíz után nem működik. Amikor a két forintot bedobtuk, kiugrik az automata oldalából egy szájharmonika fúvórésze. Ezen le kell játszani egy skálát. Csalás nincs, ezt csak szájjal lehet, mivel a szájharmonikában az egymást követő sípok hol fújásra, hol szívásra szólalnak meg. A hangszerben beépített alkoholszonda található, amely letiltja az automatát, ha a vevő már ivott. Ilyenkor a gép visszaadja a két forintot. Hogry a gyermekek ne használhassák az automatát, a szájharmonilsi kellő magasságban van elhelyezve, amit csak a felnőttek érnek el. De mi lesz akkor a kis termetű felnőttekkel? — kérdezhetik. Erre is kész a válaszom. Alaposan átgondoltam a dolgot: a kisméretűek nem isznak. Nekik nem Ls annyira fontos, mert ők messzebb vannak a naptól, tehát nem lehet annyira melegük. De mi van akkor, kérdezhetik tovább, ha valamelyik részeg ember megkér egy józant. Hogy szerezzen neki egy pohár sört? Erre azt kell mondanom, hogy ki az a bolond, aki abban a dögmelegben másnak szerzi meg azt az egy pohár sört? Mert el is felejtettem mondani, hogy az automata csak 40 celsius fok felett működik. — Dozvald — társadalom szamara eseményt jelent egy-egy új törvény megalkotása. Rövidesen ismét jelentős. új törvénytervezet kerül a képviselőik elé: az új termelőszövetkezeti kódex és földjogi törvény. A törvény előkészületeiről az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán tájékoztattak bennünket. A tervezet A szocialista mezőgazdaság fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás és a termelőszövetkezeti i emokrácia követelményei több vonatkozásban is túlhaladták a szövetkezeti gazdálkodás, a földtulajdon-yiszo- nyok meglévő jogi szabályozását. Ezt elsősorban a szövetkezeti gazdák érzik, és a különböző állami és tanácsi szervek vezetői. Ezért 1966 tavaszán a Földművelésügyi Minisztérium irányításával közigazgatási és agrár szakemberekből, valamint jogászokból álló bizottságot hoztak létre a megváltozott viszonyoknak megfelelő új termelőszövetkezeti kódex és földjogi törvénytervezet előkészítésére. Ez a munkabizottság rögtön az indulásnál elkészítette a kódex felépítésének tervét, majd felosztotta a munkát az egyes szervek között. így például a Földművelésügyi Minisztérium lett a gazdája a tsz-tagok jogai és kötelességei új meghatározásának; az Igazságügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség pedig a termelőszövetkezeti vitás ügyek eldöntésének szabályozásához nyújt segítséget. A kodifikációs munka során nemcsak a saját, hazai tapasztalataikat használták fel, hanem a külföldieket — a szocialista országok termelőszövetkezeti mozgalmai fejlődésének tanulságait — is. A törvényelőkészítő munka hagyományos méreteinek megfelelően az első tervezetben a problémákat, a másodikban a vitás kérdéseket, a harmadikban a javasolt szöveget vetették papírra. A fő kérdések közül a legjelentősebbeket az MSZMP IX. kongresszusa is jelezte. Ezek fontosságára való tekintettel a törvénytervezetek gazdája — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — a tervezetek elkészítéséhez a legjobb elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a mezőgazdasági kérdéseket jól ismerő jogászok segítségét vette igénybe. A parlament előtt Mint ismeretes, a nemrégiben lezajlott termelőszövetkezeti kongresszus plénuma is megvitatta a törvénytervezeteket, kiegészítéseket és módosításokat javasolt azokhoz. A Termelőszövetkezeti Tanács nemrég tartott ülésén is foglalkozták a törvénytervezettel. Az új országgyűlés frissen választott mezőgazdasági állandó bizottsága ugyancsak első feladatai között tárgyalja a termelőszövetkezeti kódex-, illetve a földjogi törvény javaslat- tervezetet. Mindezeket figyelembe véve dolgozták át a törvénytervezetet. Miután előzőleg már valamennyi érdekelt minisztérium és országos főhatóság vezetője látta, s megtette hozzá észrevételeit, a törvénytervezet a Minisztertanács elé kerül. A Minisztertanács ülésének vitájában a tervezet gyakran módosul; ez érthető, hiszen itt történik az előkészítő munka összegezése. Ha a kormány elfogadja a tervezetet, határoz arról, hogy azt további eljárás végett az Elnöki Tanács, illetve az országgyűlés elé terjeszti. A tsz-kódex és a föld jogi törvény tervezetei ebben a fáAugusztusban sem pihen a vegyésztársadalom, számos nagy jelentőségű tudományos tanácskozásra kerül sor. 9—12 között Szombathelyen tartják a harmadik dunántúli analitikus konferenciát. A biokémikusok nyolcadik vándorgyűlését augusztus 17—19-ig Szegeszer az országgyűlés mezőgazdasági és jogi bizottsága elé kerülnek; ezek újból megvitatja': a tervezeteket és kijelölik a törvényjavaslatok országgyűlési előadóit. A végrehajtási rendeletek A jogi előkészítő munka sokrétűségét jellemzi, hogy mindezzel párhuzamosan készülnek a végrehajtási rendeletek, illetve ezek tervezetei is. így amikor a törvényt megalkotják, akkor annak megfelelő szakaszai után ott sorakoznak már a végrehajtási rendelkezések, instrukciók is. Itt az az elv, hogy a szabályzandó kérdéscsoport legfontosabb, alapvető elvei kerüljenek be a törvény szövegébe, példánk esetében — egyebek között — a tsz-tagok jogai, kötelességei. A gyakorlati jellegű, kisebb jelentőségű kérdések, illetve azok, amelyeknél inkább lehet számítani változásra, alacsonyabb szintű jogi szabályozásra — a végrehajtási utasításba — kerülnének. Ez alkalommal a törvények előkészítésének csak a mechanizmusát kívántuk felvázolni. Azt próbáltuk szemléltetni, hogy a fontos kérdések legmagasabb szintű jogi szabályozását, a törvényhozást sok száz kiváló elméleti és gyakorlati szakember, jogász, állami és tanácsi funkcionárius hozzáértése, a dolgozók állami és társadalmi síkon összegyűjtött sűrített élettapasztalata segíti tető alá hozni. Ezért válik egy-egy törvény az élet különböző területeinek hosszú távra szóló szabályozójává. Újlaki László den rendezik meg. Augusztus 24—26 között Pécsett a kémia és a kémiai technológia tárgyköréből lesz háromnapos kongresszus, az augusztus 31-től szeptember 2-ig tartandó negyedik kolorisztikai szimpóziumra pedig Budapesten kerül sor. zxsban valószínűleg még egyKémikus tanácskozások Minket védenek a közegészségügyi rendszabályok Higiénikus orvosok — Nyári „szezonbetegségek" — Vegyszerártalmak Interjú dr. Tóth Béla miniszterhelyettessel A sajtó a közelmúltban hírt adott arról, hogy a kórházakban higiénikus orvosokat állítanak be, akiknek elsődleges feladata lesz őrködni a kórházak és más egészségügyi intézmények tisztaságán, ezekben a különböző közegészség- ügyi követelmények betartásán. A higiénikusok munkájáról és a főleg nyáron jelentkező egészségügyi problémákról tájékoztatott bennünket dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes. — Az új egészségügyi intézmények létesítésével az egészségügyi hálózat erőteljes fejlesztése — mondotta a miniszterhelyettes — tulajdonképpen csak a második ötéves terv időszakában kezdődött meg. Ezekben az években — a szövetkezeti mozgalom térhódítása következtében — rendkívüli mértékben megnőtt a társadalombiztosításba bevontak száma, ami zsúfoltságot okozott a régi, elavult kórházépületekben, ahol gyakran korszerűtlen, rossz, vagy legalábbis gyenge berendezéssel, felszereléssel is folyik a gyógyító munka. — Nagyjából ezek azok az előzménvek, amelvek szükségessé tették, hogy központi feladatként foglalkozzunk az egészségügyi intézmények higiéniai követelményeinek biztosításával. Elsősorban a csecsemő- és a gyermekosztályokon volt indokolt a higiénikusok alkalmazása, valamint a szülészeti, a nőgyógyászati osztályokon és a sebészeteken. — Az említett intézkedés célja, hogy az intézeteken belül is legyen orvosfelelőse a közegészségügynek és a járványügynek. Ennek az a körülmény ad különös jelentőséget. hogy a gyógyítással és gyógyszerekkel kapcsolatos úgynevezett iatrogenfertőzé- sek világszerte elsősorban a kórházakban és a rendelőintézetekben jelentkeznek, főleg az újszülött- és csecsemőosztályokon. — A kórházak higiénás helyzetének megjavítása céljából fontos feladat a takarítás és a fertőtlenítés rendjének gyökeres megjavítása: korszerű sterilizálók létesítése: a nagy, sokágyas kórtermek fokozatos átalakítása kisebbekre: a csecsemőosztályokon a „poxosítás”; a kórházi szennyeskezelés rendjének alapvető megváltoztatása; a kórházi fehérnemű fertőtlenítő mosásának kötelező bevezetése. Mindehhez tartozik még az ápolónői létszám emelése. — A sajtóban és a rádióban visszatérő — és különösen a nyári időszakokban rendszeresen felbukkanó — téma: az ételmérgezés. Hogyan lehetne „ritkítani” e kellemetlen és oly gyakori bajt? — A tömeges nyári megbetegedések — ételmérgezések — oka elsősorban az, hogy az' ipari- és kereskedelmi szervek olykor nem veszik figyelembe; nagy melegben egyes élelmiszerkészítmények gyorsan romlanak. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a melegre érzékeny élelrr.iszerek szállítása többnyire hűtés nélkül történik. Sok üzletnek ma sincs megfelelő hűtőkapacitása; ennek ellenére a megengedettnél tovább tárolja, árusítja a kényes élelmiszert. Az ételek előállításának, tárolásának, szállításának és felszolgálásának megvannak a szabályai. Mégis, gyakran az üzleti érdekek előterébe helyezése miatt, a fogyasztók kárára megsértik az elemi közegészségügyi-higiéniai rendelkezéseket. — Mik okozzák leggyakrabban a nyári ételmérgezéseket, megbetegedéseket? — A fagylalt, a krémes és a disznósajt A nagy meleggel és a zsúfolt közlekedéssel, a fürdőzéssel, a osónakázással, a mértéktelen napozással, a mo- satlan gyümölcs fogyasztásából eredő bélfertőzésekkel nem akarok részletesebben foglalkozni. Felsorolásukkal is csupán mintegy jelezni szeretném ; van jó néhány, „idényjellegű” veszély is, amellyel számolni kell. — Szeretnék utalni arra is, hogy az utóbbi években — sajnos — elég sűrűn okoz mér- gezéses megbetegedéseket o növényvédöszerek szakszerűtlen használata. A termelőszövetkezetekben gyakran nem tartják be a tárolás, a felhasználás előírásait. De az is megesik, hogy a mérgező növényvédőszerekkel foglalkozó dolgozókat nem képezik ki megfelelően a védőszerekkel való munkára, a szükséges óvórendszabályokra. S ha például a permetezett gyümölcsöknél nem tartják be a legszigorúbban a kezelési előírásokat, azok könnyen okozhatnak tömeges megbetegedéseket — Ügyelnünk kell az egészségügyi, higiéniai rendszabályokra ... Akik ezeket megszegik, azok a társadalom érdekeit sértik. Hiszen például a ' tömeges ételmérgezések nemcsak egyénileg kellemetlenek, hanem — éppen tömegességüknél és gyakori előfordulásuknál fogva — társadalmi szinten is munka- és teljesít- ménykiesést, súlyos problémát jelentenek. Ezért is helyeseljük azokat a javaslatokat, amelyek a közegészségügyi rendszabályok különböző rendű és rangú megszegőivel szemben, a korábbinál nagyobb szigort követelnek. U. L. A munkaruha: ffirdőnadrág. Már annak is örülnék, ha most váratlanul fejjel lefelé meglátnám őket a forró levegőrétegen túl, de hiába is erőltetem a szememet, a betonmonstrumok ott vannak, a talpukon állnak, azonban a közelükben egy lelket sem látok Na, mondom magamban, hát persze, hogy egy lélek sincs. Ki az, aki ilyen hőségben vasárnap, egész nap lapátol? Aztán, amikor odaérek, kiderül, hogy legalább nyolcvanon forgolódnak a telepen. Ott áll lapátolok között a megyei KISZ-bizottság fekete Volgája, s hallom, hogy besegít friss tánczenével. Sőt, már azt is látom, hogy a megyei elvtársak a lapátot sem röstellik megragadni, s maguk is felöltötték az egységes munkaruhát: a fürdőnadrágot. A felsőgödi magasfeszültségű állomás K ISZ-védnök.- séggel épül, 1968-ban adják át. Egész nyáron segítenek a munkában a fiatalok. A kéthetenként váltó építőtábor mellett vasárnaponként is, társadalmi munkában. Ez a hatodik ilyen vasárnap, most is lelkes kis sereget toboroztak Szentendréről, a monori járásból, Ceglédről, Albertirsáról. Nagykőrösről sok leány jött, konzervgyáriak, ládagyáriak. Reggel nyolc előtt már befutottak a teherautók. Azóta szorgalmasan forognak a földdel terhelt lapátok. Közben a ceglédiek és a nagykőrösiek a ritkán látott Dunáról álmodoznak. Itt van a közelben a strand. Egyelőre csak a vízhordó lányok kannáiból csorog a Duna-víz. Délben gyors statisztikát készítünk: a tenyereken látszik, hogy kemény munkához szoktak, mégis jócskán akad vizhólyag. A rekord hét hólyag két tenyéren. Hat óra a munkaidő, kettőig még bizonyára újak is nőnek. Kettőkor jön az ebéd. Mindenki a KISZ vendége, s az ebédet a felsőgödi Derű Étterem szakácsai főzik. D. J. Délben hét vizhólyag a rekord.
