Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

1961. AUGUSZTUS 13.. VASARNAP ;T/fíHop King: a vietnami háború ai egész emberiséget fenyegeti Újabb légitáma Martin Luther King néger vezető pénteken nyilatkozott a faji zavargásokról és megbé­lyegezte az Egyesült Államok kormányának politikáját. Ki­jelentette: az Egyesült Álla­mokban négy oka van a faji zavargásoknak: 1. a gyáva fe­hér mérsékeltek jobban hisz­nek a rendben, mint az igaz­ságban; 2. a kormány fonto­sabbnak tartja, hogy győzzön Vietnamban, semmint, hogy felszámolja a szegénységet; 3. a kormány 500 000 dollárt költ egy ellenséges katona meggyilkolására, de évente csak 53 dollárt ad a szűkölkö- dőknek; 4. a kongresszus in­kább a patkányokkal törődik, mint a négerekkel. (Itt arra célzott, hogy a kongresszus­ban nemrégen a rágcsálók ki­pusztításáról szóló törvényről szavaztak.) A néger vezető élesen bí­rálta a kormány vietnami po­litikáját. Amerika fokozta a harmadik világháború kirob­banásának kockázatát, vietna­mi háborúja az egész emberi­séget fenyegeti pusztulással — mondotta. King hangoztatta: csodálat­tal emlékezik vissza a meg­gyilkolt Kennedy elnökre, aki hajlandó volt elismerni, hogy Kuba megtámadásakor hibá­zott. „Legfőbb ideje lenne, ha Johnson elnök kijelentené a világnak: hibáztunk Vietnam­ban” — mondotta. Ojukivu: Nigéria szüntesse be agresszióját! Ojukwu alezredes egy pén­teki rádióbeszédében kijelen­tette, Biafra támadásba len­dült és addig nem hagyja ab­ba erőfeszítéseit, amíg fel nem szabadította Nigéria töb­bi részét és harcképtelenné nem tette a területén lévő utolsó szövetségi katonát is. Biaíra úgy határozott, hogy felszabadítja a középnyugati tartomány lakosságát és meg­védi az északi csapatok ag­ressziója ellen. Kijelentette még, ha csak egyetlen ellensé­ges repülőgépet vesznek ész­re Biafra, vagy a középnyu- gati tartomány felett, akkor elrendeli Lagos nagyméretű bombázását. „A háborúnak akkor lesz vége, ha Nigéria beszünteti agresszióját fiatal köztársaságuk ellen és elisme­ri független létének jogát” — mondotta. A biafrai rádió egy pén­tek esti adásában közölte, hogy a biafrai csapatok ellen­őrzésük alá vették Nigéria energiaellátásának nagy ré­szét, miután elfoglalták Ug- helli középnyugati olajvárost. Gowon tábornok nigériai államfő pénteken bejelen­tette, hogy általános oífenzí- vát indít a biafrai lázadók ellen. Meg nem erősített ia- gosi hírek szerint pénteken a szövetségi légierő támadást intézett Enugu, Biafra főváro­sa ellen. Klaus kancellár nyilatkozata „Ausztria adott esetben nemzetközi fórumok elé ter­jeszti a dél-tiroli kérdést. Nem lehetetlen, hogy ősszel átala­kítják az osztrák kormányt” — ezeket jelentette ki Klaus osztrák kancellár péntek esti televíziós nyilatkozatában. — Ausztria türelemmel és derűlátással mindent megtesz majd, hogy a dél-tiroli oszt­rákok megkapják a nekik ki­járó szabadságot és önigazga­tást — jelentette ki a kancel­lár. — Mivel Olaszország tet­te az osztrák közöspiaci tár­| sulás megvétózásával nemzet­közivé a dél-tiroii ügyet, Ausztria adott esetben maga is nemzetközi fórumhoz, így például az Európa Tanácshoz fordul, hogy igazságot keres­sen. A kormányfő szombaton Becsből az Amur nevű szov­jet hajón dunai üdülőútra in­dult. Hajóútja során röviden időzik Budapesten, Belgrád- ban, Szófiában, majd két na­pig a Krímben és ugyanezen az útvonalon tér vissza Bécs- be. Veszélyben a Szvirszk hajé személyzete Hanoi ellen Sharp: „Érdekes célpontok“ - Heves harcok Dél-Vietnamban Az AFP washingtoni meg­figyelők véleményére hivat­kozva megállapítja, hogy a Doumer-híd ellen intézett pénteki légitámadás az eszka­láció újabb fokának első lé­pését jelentheti a VDK ellen folytatott amerikai légihábo­rúban. A Hanoi legfontosabb hídja elten intézett támadás — írja az AFP — azt jelent­heti, hogy a Fehér Ház ismét enge­dett azoknak, akik fokoz­ni akarják az Észak-Vlet- nam elleni légiháborút. Saigonban az amerikai légi­erő közzétette a légitámadás után készített fényképet: esze­rint a másfél kilométer hosszú híd egyik ívét lebombázták. Ezen a hídon át halad a Ha­noiból Haiphong, illetve Kína felé vezető vasúti és közúti forgalom. A támadásra akkor került sor, amikor az amerikai sze­nátus egyik albizottságában — zárt ajtók mögött — vizsgálat folyik az amerikai légiháború­ról. A bizottság előtt Sharp tengernagy, a csendes-óceáni amerikai erők parancsnoka ki­jelentette, hogy még számos „érdekes” célpont van Eszak- Vietnamban, amelyet nem bombáztak. A szenátorok egy része ugyancsak a bombázások fookzását sürgette. Sharp ké­sőbb cáfolni próbálta, hogy újabb eszkalációról van szó, de érve csak annyi volt, hogy az eszkaláció „csúnya szó". Egy nappal a Doumer-híd el­len intézett bombatámadás után. szombaton az amerikai gépek ismét több ízben is megjelentek a VDK fővárosa fölött. A gépek Hanoitól északra fekvő célpontokat bombáztak. Hanoi légvédelmi parancsnoksága bejelentette, hogy négy amerikai gépet lelőt­tek és többet megrongál­tak. A szemtanú Cabanes, az AFP tudósítója így írja le a légitámadást: „Az amerikai gépek szombat délután két íz­dik. A város fölött, mintegy ezer méterrel, egy gépet raké­tával lőttek le: a rakéta hatalmas narancs színű tűzgömbbel robbant a gép érintésekor. A repülőgép feketére festett orra súlyos kőként zuhant le, míg egy közelben tartózkodó másik repülőgép a légelhárítás erős tüzében menekült a lát­határ széle felé.” A Dél-Vietnamból érkezett jelentések szerint szombat reggel B—52-es nehézbombá­zók három támadást intéztek a partizánok által ellenőrzött területek ellen. Dúc Pho köze­lében a partizánok lelőttek egy amerikai felderítő heli­koptert A szabadságharcosok szombat hajnalban Quang Tri tartományban négy összehan­golt támadást indítottak a kormánycsapatok állásai ellen. Trieu Phang település száz fő­nyi őrsége súlyos vesztesége­ket szenvedett a partizántá­madás során. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság ellenszolgál­tatás nélküli gazdasági és ka­tonai segít séget nyújt a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságnak — a pénteken Phen- janban aláírt egyezmény alap­ján. Amerikai életbiztosítás caitU3-(' A kínai hatóságok tétlensé­ge mellett Dalnyij kikötőjében tovább tart a Szvirszk szovjet teherhajó provokatív blokád­ja. Szombat reggel „vörösgár­disták” hatoltak a hajó fedél­zetére és megrongálták a be­rendezéseket. A parton hatal­mas tömeg gyűlt össze. Viktor Korzsovot, a hajó 11-én letartóztatott kapitányát szombat délelőtt a kikötőbe hozták. A hajóskapitányon üt- legek nyomai láthatók. A hajó legénysége olyan helyzetben van, hogy nem tud segíteni Ostromállapot a mongol nagykövetség körül Pekingben szombaton már negyedik napja tartott az ost­romállapot a Mongol Népköz- társaság nagykövetsége körül. Katonai és rendőri alakulatok zárták körül az épületet, amely körül kora reggeltől késő éjszakáig tombolnak a „vörösgárdisták” és a „forra­dalmi lázadók”. Szombaton a város minden kerületéből gyalogosan, teherautókon és autóbuszon vonult a „vörös­gárdista utánpótlás” a nagy- követséghez. Mao minijén mennyiségben A kantoni rádió közölte, hogy a pekingi nyomdák és kiadóvállalatok 1966. júniusá­tól 1967. júniusáig 840 millió Mao Ce-tung fényképet nyom­tattak és adtak ki, ötször any- nyit, mint a „kulturális for­radalmat” megelőzően. 16 év alatti | kapitányán. A tömeg Szta- nyiszlav lvanov kormányos kiadását követeli. ben tértek vissza Hanoi fölé. Az égbolt felé több száz méte­res fekete íüstfelhő emelke­Egy hét a világpolitikában Vietnami gondok az amerikai leül- és belpolitikában — Előkészületek az arab csúcsra — Havannában véget ért a szolidaritási konferencia FÖLDÜNK politikai térké­pére tekintve szembetűnik, hogy az augusztusban szoká­sos „külpolitikai uborkasze­zon” az idén végképp elma­radt, hiszen az olyan nagy •kérdésekben, mint a vietna­mi agresszió, a közel-keleti helyzet változatlan aktivitás tapasztalható, s a héten még De Gaulle elnök is megsza­kította nj^ári szabadságát, hogy a televízióban kifejtse álláspontját a világ és a francia eseményeket illetően. AZ ELMÚLT NAPOK po­litikai és diplomáciai lépé­seinek főbb „csomópontjai” Washingtonban, Havannában és — Khartoumból „áthelyez­ve” — Kairóban alakultak ki. A közvélemény élénk fi­gyelemmel kíséri a Peking- ből érkező híreket is, ame­lyek azt tanúsítják, hogy a kínai hadsereg mindinkább belesodródik a belső harcba, s egyes városokban a küz­delem szinte polgárháborús jelleget ölt. Kongóban a zsol­dosokkal szövetkező szakadá- rok ellenkormányt alakítot­tak, s most Bukavuban ütöt­ték fel főhadiszállásukat, a többi között Csőmbe szabadon bocsátását követelve. Afrika másik nagy országában, Ni­gériában is fokozott a zűr­zavar, miután a különvált Biafra ellentámadásba ment át, egyetlen „repülőerődje” bombázta Lagost, s csapatai benyomultak Benin Citybe. Az afrikai kontinenstől ke­letre fekvő kis sziget, Mau­ritius lakói népszavazáson az angol uralom folytatása ellen — a függetlenség mel­lett döntöttek. A JOHNSON-KORMÄNY- ZAT feje felett magasra csap­tak az amerikai belpolitiká­ban és külpolitikában elszen­vedett kudarcok okozta hul­lámok. Johnsonnak közel négy esztendős elnökségének ideje alatt sohasem volt olyan nagy ellenzéke, mint éppen az idei „forró nyáron”, amikor a né­ger megmozdulások több vá­rosban fegyveres ellenállás­ba csaptak át. Vietnamban pedig szertefoszlottak az idei „rendezésbe” vetett ameri­kai remények. A Pentagon most még nagyobb követe­lésekkel lép fel. Az elnök azért küldte két különmegbi- zottját — Taylor tábornokot és Cliffordot — Dél-Vietnam- ban harcoló szövetségesek­hez, hogy tőlük is újabb csapatokat csikarjon ki. A különmegbízottak azonban csak a dél-koreai diktatúrától kaptak ígéretet, s még azt sem sikerült elérniök, hogy az USA hat „vietnami szö­vetségese” megegyezzen egy újabb csúcstalálkozóban. Pedig az elnökválasztások ideje egyre közeledik, John­sonnak valamit fel kell mu­tatnia a választók előtt — e eddig a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen három esztendővel kezdett ameri­kai légi háború sem hozott döntő változást. Ez a há­ború nemcsak a nemzetközi, de az amerikai közvélemény előtt is egyre népszerűtlenebb. Az idei néger megmozdulások is összefonódtak a vietnami agresszió elleni tiltakozással. Mig az USA lakosságának alig tíz százaléka néger, a Vi­etnamba küldött amerikai egységek katonáinak 25 szá­zaléka fekete bőrű. És a né­ger vezetők most azzal ér­velnék, hogy a néger kato­nák otthon is tudják forgat­ni a fegyvert, ha jogaikat más­ként nem ismerik el... A VIETNAMI HABORÜ táplálja a másikat, a faji ösz- szetűzéseket — mint ezt Ful- bright szenátor, az elnök poli­tikájának egyik leghevesebb ellenzője — mondotta minapi beszédében, amelyben rámu­tatott, hogy a washingtoni kormányzat egyelőre semmi­Kertésx László rajza. féle kivezető utat nem képes mutatni a belpolitikai és a vietnami kátyúból. Lehetsé­ges, hogy erre a saigoni bá­bokat kérik fel? Thieu dél­vietnami elnökjelölt ezzel kap­csolatban tett egy „fél” lé­pést, amikor kijelentette, hogy megválasztása esetén tárgyalási felhívást intéz Hanoihoz. A KHARTOUMI arab kül­ügyminiszteri találkozó után ismét Kairó a közel-keleti diplomáciai megbeszélések központja. Miután az arab külügyminiszterek elhatároz­ták, hogy a jövő héten Bag­dadban az arab olaj kérdés­ről a szakértők és olajipari miniszterek tartanak eszme­cserét, majd augusztus 26-án Khartoumban ismét a kül­ügyi vezetők tanácskoznak — Nasszer elnök Tito ju­goszláv államfővel vitatja meg „csúcs szinten” a közel- keleti kibontakozás lehetősé­geit. Kairói jelentések sze­rint Nasszer és Tito — akik tanácskozásaikról állandóan tájékoztatják India kormá­nyát — a harmadik világ or­szágainak a neokolonializmus elleni összefogásáról is kicse­rélik nézeteiket. A jugoszláv elnök Damaszkuszi és Bag- dadot is felkeresi, tehát bi­zonyos mértékig egyezteti a nézeteket az előkészítés előtt álló és szeptemberre várható arab csúcstalálkozóval kap­csolatban. UGYANAKKOR IZRAEL is új szövetségeseket keres: het­ven milliomost és bankárt hív­tak meg, az országnak nyúj­Hongkongi incidensek Folytatódnak az incidensek Hongkong brit koronagyar­mat és Kína határán. Szom­baton az angol hatóságok hangszórókon jelentették be, hogy tüzelni fognak bárkire, aki megpróbál kinai terület­ről átlépni a határvonalon. A figyelmeztetés ellenére több kínai létra segítségével be­mászott egy épületbe, amely brit oldalon éppen a határon áll. A katonák megkezdték a határmenti házak átkutatá­sát. Papadopulosz ciprusi látogatásáról Papadopulosz ezredes, a miniszterelnökségi ügyek mi­nisztere szombaton tért vissza a ciprusi Nicosiából, ahol ai athéni katonai klikk uralom­ra jutása óta első ízbon tár­gyalt Makariosz elnökkel. A görög junta „erős kezű” em­bere — mint ismeretes — tá­vollétében kormányrendelettel az eddiginél is nagyobb ha­táskört kapott, „A görög és a ciprusi kor­mány talál majd megoldást a sziget Görögországgal való egyesülése problémájának bé­kés megoldására” — jelentette ki Papadopulosz visszaérkezé­sekor. A miniszter kitért a vá­lasz elől, amikor megkérdez­ték az újságírók, lesznek-e görög—török tárgyalások a ciprusi kérdésről, s hogy mi­ről tárgyalt Grivasz tábornok­kal. „Potyázó“ vendég Egy saarbrückeni sztriptíz- bár egyik „művésznője” pert indított egy 39 éves vegyész­technikus ellen. A vád: o bár törzsvendégei közé számító vegyész „külön vrodukcióra” kérte fel a bárhölgyet, s ennek során a sztriptíztáncosnő nem a nagy nyilvánosság előtt, ha­nem a bár egyik üres helyisé­gében — kizárólag a techni­kus előtt — Eva-kosztümben jelent meg. A vendég az egyé­ni qztriptízmutatványt 159 márkás csekkel jutalmazta. Amikor azonban a táncosnő a csekket be akarta váltani, ki­derült, hogy az hamis. Erre beperelte a „potyázó” vendé­get. A bíróság ítéletében meg­állapította, hogy a bárhölgy és az élvhajhász vendég kö­zött kötött megállapodás „tisz­tességtelen ügylet” volt, amelynek bírói úton nem le­het érvényt szerezni, s ezért a keresetet elutasította. tandó nagyobb anyagi támo­gatást szorgalmazva. Nyugat- Németország pedig titkos fegyverszállításokat végez Iz­raelnek. PENTEKEN ért véget a kubai fővárosban a latin-ame­rikai szolidaritási konferen­cia, amelyen a földrész né­peinek az észak-amerikai im­perializmus elleni harcának kérdéseit, módozatait vitat­ták meg. A különböző néze­tek között hosszú vitákra ke­rült a sor. Figyelemre méltó, hogy a latin-amerikai nem­zeti felszabadító mozgalmak kapcsolatot keresnek az Egye­sült Államok négereinek küz­delmével is. Washington dü­hödt sajtóhadjárattal kísérte a tanácskozást, kihasználva az ultrabaloldaliak jelszavait is. A Kuba elleni propaganda­hadjárat további fokozódására lehet számítani a közeljövő­ben. amikor — szeptember 22-én — összeül az Amerikai Államok Szervezetének „bí­rósága”. Ezzel a színpadias rendezvénnyel akarják iga­zolni Kuba elleni akcióikat és létrehozni a Washington ál­tal szorgalmazott „latin-ame­rikai csendőrséget”, amellyel lecsaphatnának a forradalmi mozgalmakra. A haladó erők remélik, hogy a latin-amerikai szabad­ságküzdelem stratégiai vitái nem hátráltatják majd a kon­tinens népeinek imperialista- ellenes összefogását és min­den nép megtalálja a maga számára a küzdelem leghatá­sosabb formáit. • Sebes Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom