Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
1967. AUGUSZTUS 13.. VASÁRNAP mi «■er« ■^/Círltsp A manufaktúrák lélekharangja Magyar nyár 67 öndesen, s ha olykor szü- ahhoz különösebb érdeke ha az rossznak bizonvult. a ** » ~ ^ Csöndesen, s ha olykor szünetet tartva is, de szól a lélekharang. Valami elmúlik, valaminek vége lesz visszavonhatatlanul. A manufaktúráknak. Jó, hogy így történik. Ez a dolgok rendje. Manufaktúrák? Igen. Igaz, formailag nem ez a nevük. Helyiiparnak hívjuk. A forma, a név a lényegen, a tartalmon nem változtatott; manufaktúrák voltak ezek, kezdetleges eszközökkel, igen mostoha körülmények között dolgozó üzemek. A szép cégtáblák mögött rozoga gépek, hihetetlen munkás-szociális körülményeit, akadozó anyag- ellátás okozta zavarok rejlettek. És rejlenek még napjainkban is. Szerencsére, mind hangosabban szól már a lélekharang ... Lassan, de följebb Hosszú éveken át szinte semmi nem változott, nem jutott előbbre e vállalatoknál. Csak dolgozni kellett, csak többet termelni, erőlködni. Lényegében 1960-tól kezdődött meg egy igen Lassú. de fölfelé ívelő folyamat. A „kócerájok” egy- egy szerény lépés erejéig, mind közelebb jutottak ahhoz, hogy — üzemek legyenek ... A második ötéves tervben Pest megye helyiiparának fejlesztésére beruházásként 106 millió forintot fordítottak. Tekintélyes összeg ez, az igényekhez, szükségletekhez mérten azonban már korántsem bizonyull annak. , Sok olyasmi megvalósult, ami elősegítette az üzemszerű termelés feltételeinek fokozatos megteremtését. A Monori Kefegyárban fűrészcsarnokot építettek, a Ceglédi Cipőipari Vállalat teljes egészében új telephelyre költözött, a Maglóin Gépgyárban szerelőcsarnokot létesítettek, a Szentendrei Kéziszersáám- gyárban a laprugógyártáshoz emelték épületét1, s így tovább. Igen jelentős fejlődést ért el a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat szentendrei töltőtollüzeme, ahol kezdetben igen primitív feltételek mellett dolgoztak, napjainkban pedig már jórészt automatizált a gyártás. A beruházásra, felújításra, fejlesztésre fordított pénz tehát szükséges, fontos teendők elvégzését biztosította, még akkor is, ha eléggé elaprózva. *csepegtetve” kapták évről évre ezt a pénzt az üzemek. Érdekeltség helyben A második ötéves terv éveiben, de napjainkban is a megyei irányító szervek azt a helyes gyakorlatot követték, hogy elsősorban ott biztosítottak központi keretekből fejlesztésre, beruházásra pénzt, ahol a helyi igyekezetei is kézzelfoghatóan tapasztalhatták. Az ipar fejlesztése — ez ma már nem titok — eddig „nemzeti ajándék” formájában szolgálta egy-egy szőkébb terület fejlődését, s (íjp.anz rlavaa B,UJ> flPEST Ganz-MÁVAG felvesz ipari tanulókat: járműszerkezeti lakatos, vasszerkezeti lakatos, csőszerelő, esztergályos, marós, fényező, hegesztő, öntő szakmákra. Jelentkezés: MŰSZAKI OKTATÁSI OSZTÁLY Budapest VIII., Kőbányai út 37. ahhoz különösebb érdeke nem fűződött tanácsainknak. Ezért szokatlan volt, de végül is helyesnek bizonyult az az elv, amit a megyei tanács alkalmazni kezdett: adunk, de adjatok hozzá ti is. A kettős érdekeltség egyeztetése egyik jelentős oka volt annak, 'hogy a megye helyi- ipara az országos átiagot jóval meghaladó mértékben fejlődött, s hogy ma a főváros mögött az országos rangsorban az első helyen áll. Az évi növekedés 15,8 százalék volt, míg országosan ez a 11 százalékot érte csak el. Ma már Pest megye helyiipara az országos helyiipari termelés mintegy kilenc százalékát 0-dja, de több területen ennek többszörösét. (így például a helyiipari parketta- termelés több, mint kétharmadát, a bőrönd- és bőrdíszműáruk előállításának egy- harmadát, a szintetikus harisnyák ugyancsak egyhar- madát Pest megyei vállalatok biztosítják.) Egészséges vonása a fejlődésnek, hogy a termelés növekedésén belül az export mind fontosabb helyet foglalt el, s ma már az össztermelés mintegy húsz százaléka külföldi piacokra kerül. Alapvető változás A föntebb fölsorolt eredmények — joggal mondhatjuk így — annak ellenére jöttek létre, hogy évről évre legsúlyosabb gondjai a helyiipari vállalatoknak a legfontosabbal, az anyagellátással voltak, Több ízben is igen nehéz helyzetet teremtett a rossz anyagellátás a Nagykőrösi Faáru- és Dohányzócikkgyártó Vállalatnál. a Monori Kefegyárnál, a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál, s még sok helyen. Sűrűn ! megtörtént, hogy anyaghelyettesítésre, drágább anyagok fölhasználására kényszerültek, vagy ennek fordítottjára, a rossz minőségű anyagot, is kénytelenek voltak elfogadni, hogy fönntartnassák termelő- munkájuk folyamatosságát. A krónikus, s évről évre ismétlődő gond forrásait ma már fölösleges részletesen taglalni. A gazdaságirányítás új rendszere alapvető változást hoz az anyaggazdálkodásban, s így a helyi ipari vállalatok anyagfedezetének előteremtésében is. Szó sincs arról, hogy a jövő év januárjától minden a vállalatok ölébe hull, de arról igen. hogy lehetőségük lesz megszerezni azt, ami a termeléshez kell, nem állja útjukat ezerféle anyaggazdálkodási kötöttség. Hasonlóan javulnak eshetőségeik termelőberendezéseik cseréjére, korszerűsítésére, azaz lényegében arra, hogy önállóan, s természetesen saját felelősségükre gazdálkodjanak. Futni a munka után Eddig sem kevés fejtörést okozott a termékek elhelyezé-^ se: nem arról volt szó, hogy § fölösleges holmikat készítettek^ ezek az üzemek, de arról igen, ^ hogy sok esetben nem azt ké-^ szítették, ami éppen kellett. § A gyors termékváltás lehető-^ sége niányzott a helyiipari | vállalatok többségénél, mert i sem anyagkészletük, felszer- > számozásuk, sem műszaki ta-$ pasztalataik nem adtak módot $ erre. Futni kellett tehát a munka, a rendelés után, nagy baj lenne, ha úgy vél- ^ nék, ezután másként lesz. Még ^ inkább futni kell a munka § után, sőt, ahogy ezt már nap-^ jainkban is tapasztalhatjuk,^ ha másból nem, de a lapokban ^ mind sűrűbben megjelenő^ hirdetésekbőlr a munka elét* ha az rossznak bizonyult, a bánatpénzt a saját zsebükből fizethették. Ez utóbbi az új mechanizmusban még inkább így lesz, ám ennek fejében több joga, beleszólása kell, hogy legyen az üzemeknek, mit, mennyiért, mikorra termeljenek. önáltatás lenne azt mondani, hogy a megye helyiiparának személyi, anyagi feltételei mindenben megfelelnek az új gazdaságirányítás követelményeinek. Sok és szerteágazó feladat e feltételek megteremtése, s itt a sietség többet árthat, mint használ. Megalapozott tervezéssel A megye harmadik ötéves tervének helyi iparpolitikai irányelvei eddig helyesnek, jónak bizonyultak. Az általános irányelvek helyessége mellett azonban voltak olyan tapasztalatok is, hogy a vállaPipacsot éget a A lángoló kövér határra magyar nyár tűzvarázsa ,, . JUHASZ GYULA Mintha csak a pusztazámori-------------- határról irta v olna versének két sorát a költő. Árnyékban harminc fok, de hol van árnyék a végtelenbe tűnő paradicsomíöl- dön? Hetek óta kerülgeti az eső ezt az ősi, de ma is kicsiny falut. A paradicsom messzire piroslik a sárguló, földrebukó bokrok között. Fürge asszony- és lánykezek szedik kosárba, gyűjtik ládákba negyven hold termését, öreg, fiatal egyaránt segít, mert sürget az idő. A tartós forróság hamar-egyszer- re érést eredményezett. Heitler Mihályné gumikesztyűben szedi a beérett termést. Közben meg-megáll, egyenesítgeti sajgó derekát. Hetvennyolc évesen nem latok egy része túlbecsülte \ könnyű munka már a paradierejét, lehetőségeit, olyasmire vállalkozott, amit nem tudott maradéktalanul elvégezni. A „fejes a mély vízbe” jó úszó esetén nem jelent különlegeset. de aki éppen csak tanulgatja az úszást, drága árat fizethet érte. Alihoz tehát, hogy a helyiipari vállalatok ne kényszerüljenek ezt a drága árat megfizetni, az eddigieknél megalapozottabbá kell tenni a tervező munkát, a kapacitás fölmérését, s nem utolsó sorban a jövedelmezőség összetevőinek közgazdaságilag megalapozott elejnzését. A lélekharangok megkondu- lása jó jelzője annak, hogy a meglevő, s nem lebecsülhető nehézségek ellenére a helyiipari vállalatok nagy többsége túljutott a gyermekkoron, a manufakturális „termelgeté- sen”, s felnőtté, iparszerűen dolgozó vállalkozássá fejlődött. Ebben nagy segítséget adott, s nélkülözhetetlen volt az a sok-sok millió forint, amit az állam a közös kasszából, a költségvetésből biztosított, de mind erőteljesebbé vált a helyi kezdeményezés, az öntevékenység, a helyiipar jelentőségének fölismerése. Ez utóbbi alkotja azt a folyamatot, amit minden jó eszközzel erősíteni, támogatni kell, az irányító szerveknél éppúgy, mint helyben. Mészáros Ottó csomszedés. De pihenni sokat nem lehet: nyomában a három unoka. A tizenhárom esztendős Silvia a legfürgébb közülük: itt él a faluban, megszokta már a paraszti munkát. A tizennégy éves Károly és a tizenegy éves Zsuzsa azonban pesti gyerek. Ha fiatalok is, estére azért érzik a derekukat. A dűlőúton traktor pöfög.--------------- Pótkocsija púpozva paradicsommal rakott ládákkal. — Ma öt órakor kezdtünk — adogatja fel a ládákat Csóli Rudolf traktoros a két iskolásfiúnak. — Akad munka bőven, igaz, hozzá kereset is. Az elmúlt hónapban háromezer forintnál is többet kaptam. — A mi bérünk havi nyolcszáz forint — teszi hozzá Szabó Gyula. Tizennégy esztendős, júniusban fejezte be az általános iskolát. — A nyárra jól jön egy kis pénz. — Szeptembertől már a budafoki papírgyárban dolgozom, az induláshoz azonban nem lesz rossz egy új öltözet ruha. .. A munka? Kora reggeltől sötétedésig. Néha még tovább is. Paradicsomszezon. Ez mindent megmagyaráz. elején négy napégett arcú ember. Útépítők. Nem ide valók. Jászladá- nyiak. A faluba vezető utca Másfél millió forint értékű tárgyjutalom a legjobb kiállítóknak Közeleg a mezőgazdasági kiállítás megnyitásának a napja, s a rendező bizottság éjt nappallá téve dolgozik, hogy az idei vásár minden eddigit felülmúljon. A kiállítási bírálat és díjazás körét is lényegesen bővítik. Eszerint a bemutatásra kerülő növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési eredmények, valamint a mezőgazdaság bármely ágát érintő új módszerek, eljárások, gépek és eszközök közül a legkiválóbbat díjazzák. A mezőgazdasági kiállítások történetében első ízben igen sok helyezést elért üzem kap nagyértékű tárgy- jutalmat. A jutalmak összege eléri a másfél millió forintot — Itt dolgoztunk a Benta patak szabályozásán — mondja a vezetőjük, Tólvaj Antal. Megtetszett a falu. Meg munkát is kínált. Jó keresetet. Ezért vállaltuk fel, mi négyen a járdaépítést. Reggel hatkor kezdünk, este hatig dolgozunk. A tanács biztosított szállást éjszakára. Akkor főzünk meleget. Paprikáskrumplit, lecsót, konzervgulyást. Mikor mit. Főszakács voltam a katonaságnál. De tud főzni az öcsém is, Sándor, meg András bácsi és Kálmán is. Már négy éve, hogy együtt dolgozunk. A jövedelem? Havi 2500—2600 forint. Kvártélyra semmit, kosztra is csak keveset költünk. Három család, meg az asszony várja otthon a pénzt. Hetenként egyszer utazunk haza. Hogy nehéz élet a miénk? Negyvenháromévesen jó lenne már megmaradni otthon. Talán jövőre. Otthon is egyre nagyobb a kereseti lehetőség. Akkor pedig vége a vándoréletnek. A családdal is lenni kell valamikor ... Rendezett porta a íalu köze_----------------------- pen: a Tolb uchin Termelőszövetkezet irodája. Gondolná az ember, ilyenkor lelket nem találni itt. A főkönyvelőségen azonban teljes nagyüzem. — Nyolctól ötig szusszanni is alig érkezünk — mondja Horváth Károly főkönyvelő. — Elszámolás, számlázás, értékesítés, szállítójegyek. A negyven hold paradicsom nagy gond. Harminc vagonra szerződtünk a konzervgyárral. Tíz vagonra a MÉK-kel. Szeretnénk túlteljesíteni a szerződésben vállaltakat. — A szállítólevelet, Karcsi bácsi... — lép be az irodába egy hatalmas, egytömbből faragott ember, Simon Sándor gépkocsivezető, aztán hogy megkapja, köszön, siet. — Kilencvennégy kilométer az oda-visszá út a konzervgyárba. Most tizenegy óra van. És ezenkívül még két fuvar. Éjjel egy óra lesz, mire végez. Pótkocsis teherautóval nem könnyű dolog, ötven-hatvan mázsa paradicsom egy fuvar! A tanácsházán mindössze egy------------------- fő a tanács. S zalai Károly vb-elnök és egyben mindenes. Jelentést készít a megyének, azonnal- ra, a község belsőségi területéről. — Nem tudom, miért olyan sürgős... — tűnődik az akta fölött. — Kicsiny falu vagyunk, a határral együtt ezerhatszáz hold. Hatszázki- lencvenöt ember, mintegy kétszáz család százhatvanöt házban. Hogy mit mondhatnék még a faluról? A termelőszövetkezetünkben tiznenyolc- ezer forint volt az elmúlt évi átlagjövedelem. Gabonaterületét egyetlen kombájn takarította be. Pedig jó termés volt az idén. Búzából közel tizenkilenc mázsa, árpából annál is több. Hatvannyolc házban televíziót néznek esténként és tizenkét házra adtunk ki az idén építési engedélyt,.. Szemben a tanácsházzal fehér homokkő kockákból most épül egy új, három szoba, fürdőszobás ház. Schattmann Imre kőbányász lakja majd családjával. Beszélnék vele, de a mama csendre inti még a kutyát is: — Hajnali fél hatkor jött haza kerékpárral a sóskúti bányából. Most alszik. Csak ebédre ébred. Aztán dolgozik a házon. Este pedig újra műszakba indul kerékpárján. Vasárnap azonban együtt a család, akkor halad igazán a munka. A télre azonban így is tető alá kerül. Az iskola mé§ néptelen. A------------- tanítói lakást is c sak egy fekete kutya vigyázza. Meg vigyázná a tizennyolc esztendős nagylány, Csigi Mária, de ó éppen jóízűen szunyókál az árnyas fák hűvösében. — Pardon... egy kicsit korán keltem... — mentegetődzik és mondja, hogy szülei reggel utaztak e! Mohácsra, rokonokhoz, meg a másik négy gyerekhez, négy-öt napig most ő itt a gazda s a dolog meg annyi, hogy délre elnyomta az álom. Száznegyven csirke, negyven nyúl, három disznó várta már hajnali hatkor az eleséget. Fél órája sincs, hogy lepihent ide a fa alá, a nagy pokrócra, olvasni is akarta a mai újságot, de csak a feléig jutott el... Nem, még nem dolgozik. Egyetemre jelentkezett, jeles volt a bizonyítványa, de nem sikerült a felvételi. Nem baj, talál majd magának munkát, Pest elég nagy ... itthon, a faluban sajnos nincs alkalom. Szeptemberre talán, ha kilenc gyerek jelentkezett az első osztályba ... Miniatűr világ. Pedig a ma-------------------- gyár történelem során az elsők között hallatott magáról. 1044-ben kelt oklevél szerint itt vakították meg Pétert, az ország második királyát. Más nevezetessége csak a zámor- hegyi remeteség. A' páratlan értékű műemlék cellái közel másfél évtizede üresen állnak. Ma már legfeljebb a rekkenő meleg elől bújnak el az ósdi falak közé az elpilledt emberek. Vagy a hirtelen támadt zivatar elől. De az eső már hetek óta kerüii a festői szépségű falut. Pedig ember, állat vágyik már utána, de legfőképp a tik- kadt, repedező földek... P rukner Pál """""""/"""""'""""""'"""/"SSSSf'SfSfSSSSSSSSSSSSSSrSSSrSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSfffSSSffSSSSSSSffSrSfSS/SSS/SfSSSSSSffSSffSfS/S/. éléi hirdetésekből: kell futni. A Nagykőrösi Faáru- és Do- ^ hányzócikkgyártó Vállalatot^ például a pipatermelés oaov-i zen. s így került sor esernyő nyelek, s más, faesztergályos § munkák elvégzésére. A piaci ^ igények jobb ismerete szüksé-^ ges ehhez, s eddig bizonyt igencsak híján voltak az ilyen ^ ismereteknek a helyiipari üze- ^ mekben. Kénytelen-kelletlen § rá kellett hagyatkozniok kü- $ lömböző bel- és külkereskedel- ^ mi vállalatok prognózisára, s í> Gyüinölcsszüretelök Foto: Kotroczó
