Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-12 / 189. szám
Cukrászda a műút mellett Ismét gazdagodik Monori-erdő. Cukrászda ép 31 a műút mellett. Felvételünk az épület külső vakolását, a szocialista kőművesbrigád tagjait örökítette meg. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat új cukrászdáját Mátyás Imre kőművesbrigádja építi Szabó János felv. A KUTATÓ ASO NYOMÁBAN Kora bronzkori temető Kocsisék telken Tápiósápot hosszú időn keresztül régészeti szempontból fehér foltként tartottuk nyilván mindaddig, míg Kocsis Jánosék telkén szebbnél-szebb leletek nem kerültek felszínre. Rengeteg cserépedény tőre-J dékkel együtt két ép fazekat is találtak, amelyeket a Nemzeti Múzeumnak ajándékoztak. Az egyik, érdekes formája miatt, megérdemli, hogy külön megemlítsük, ugyanis az edény hasán két nyak ül. Az ilyen két vagy több nyakú edényeket a korai bronzkor nagyiévi - kultúrájának népe készítette előszeretettel, s így ez a típus, ha nem is sűrűn, de főleg ebből a korból ismert. A híres .Tószeg melletti ősi telepen is találtak a nagyrévi kúltúrré- tegben két nyakú edényt, karcolt díszekkel. Sajnos a sápi darab felülete síma, csupán az oldalán van egy kis fül, valószínűleg erre akasztották fel, mert ez az edényfajta ■nem a túlvilágra költöző halott számára készült síredény, hanem házi használatú váza, amelyet valószínűleg kegyeletből helyeztek a hamvasztott halott mellé. Valószínű, hogy Kocsisék telke alatt a járás első kora, bronzkori temetője rejlilt. Ilyen' jellegű leletanyagöVTTn- Nádavölgyben tart nyilván a gyömrői múzeum, de itt a nagyrévi nép telepe helyezkedik el, és a temető Űri ban még nem került elő. Az Űri- ban talált cseréptöredék és az egy ép edény közeli rokona tipológiai szempontból a tápió- sápi anyagnak. Tápiósápon a napokban sikerült egy terepbejárás alkalmával felfedeznem a temetőhöz tartozó telepet is. A helyi lakosok felhívták a figyelmemet arra, hogy a Hosszúvölgy melletti dombon sok szép cserepet, csontot szánt ki évről-évre az eke. A helyszíni szemle bebizonyította, hogy a lelőhely a temetőtől körülbelül 600 méterre fekszik és kerámia anyaga alapján teljesen hasonlónak mondható, mint a temető, így szinte biztos, hogy telepet és a hozzátartozó temetőt találtuk meg. Egyedülálló eset a járásban, hogy egy Őstelep helyét és a temetőjét is ismerjük. A tervszerű kutatás októberben indul. Egyébként a telken a rézkor népének cserepeit és ugyanakkor középkori anyagot is találtam a helyszíni szemle során. Az értékes lelőhely bejelentéséért köszönetét mondunk a sülyieknek. Rolkó István Tanácsülés lesz ma kilenc órakor Üllőn, ahol meghallgatják az fmsz beszámolóját a közellátásról és a közeli tervekről. Tájékoztatják a résztvevőket a népi ülnökök tevékenységéről és az 1967 első félévi költség- vetési terv végrehajtásáról. Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Balogh Sándor, Monoron dr. Bató László, Pilisen dr. Pázmány Elemér, Ve- csésen dr. Szamosfalvi Imre tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. » M0H0B«VIDfn vR I A P K IJ I Ó N K: l A .D A 5 A IX. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Negyedszázad helyett a közeljövőbe nézitek Ésszerű változta fások Monor távlati fejlesztési tervében A község rendezési terve már korábban elkészült. Azóta viszont a gazdasági életünkben változások történtek. Jövőre életbe lép az új gazdaságirányítási rendszer. Ezért most az igényeket, az anyagi lehetőségeket figyelembe véve, módosították a tervet. Negyed évszázadra előre meghatározni, hogy hol épüljenek lakások, óvodák, hol legyen park, hová kellene ÁBC-áruház — lehetetlen. öt-tíz évre már reálisabb. így az évekig tartó építkezések sem akadályozzák a közeli programok megvalósítását a módosított tervben. Az eredeti távlati fejlesztési terv megkötötte a tanács kezét. Sok beépítetlen területre építési tilalmat rendeltek el, mert a terv szerint ezt valamilyen nagy, több éves beruházás helyéül jelölték ki. A módosított fejlesztési terv nem köt le évtizedekre beépítetlen területeket, s lia ki is jelölnek egy későbbi program megvalósítására egy-egy teiltet, úgy teszik ezt, hogy a jelenlegi, és a soron következő években tervezett építkezéseket ez ne akadályozza. Például az Árpád utca, Batthyány utca, József Attila és a Dobó István utca által határolt területet az építési tilalom alól feloldják, de a többi részen változatlanul érvényben lesz az építési tilalom. Az evangélikus templom mögötti — a Kossuth Lajos utca, Lehel utca, Bajza utca által határolt — terület is építési tilalom alá esik. A módosított távlati fejlesztési terv részletes ismertetésére még visszatérünk, elöljáróban csak annyit — reálisabb, ésszerűbb, mint az eredeti volt. <d) HÉT VÉGI SPORT JEGYZET Elég lesz-e a hat pont előny? Rendhagyó érettségi találkozó Találkoztak egy év múlva A József Attila gimnáziumban végző évfolyamok között ritka az az osztály, amely a szokásos öt évnél korábban rendezi meg osztálytalálkozóját. Az 1966-ban végzett IV/C osztály azonban kivétel. A napokban tartották egyéves érettségi találkozójukat. Mi történt az egy év alatt? — ez volt a beszélgetések témája. „Adminisztratív munkára gondolok“ Lomén Erzsi Bényéről járt a gimnáziumba. Álma az egyetem volt. Földrajzszakos tanár akart lenni... — Azóta sok minden történt — mondja. — Először Pesten dolgoztam egy raktárban, azutánabényei tanácshoz- kerültem. Most is ott vagyok. Szeretem a munkát, elégedett vagyok. Bartos Károly: — Divatos szakmát választottam, műszerész akartam lenni. Nem sikerült. Sokáig voltam beteg. Most a kefegyárban vagyok köszörűs. Azt ígérték, szakmunkásvizsgát tehetek. Szentesi Juli: — Nagy nap előtt állok. Nemsokára férj- hezmegyek. Sokáig nem tudtam elhelyezkedni az érettségi után. Nem találtam megfelelő munkát. Azután felvett az Állami Biztosító háromhónapos szerződéssel. Most járt le. Újra munka nélkül vagyok. Hol szeretnék elhelyezkedni? Hát valami adminisztratív munkát csinálnék legszívesebben. Nem akarok bejárni Pestre. Koós Márta Pilisen dolgozik, varrónő a Szabó Ktsz-ben. Munkahelye közel van Nyáregyházához — ahol lakik, és megszokta á két műszakot is. — Neked is más terveid voltak érettségi előtt? — Igen, de mit csináljak? Dolgozni kell, s inkább Pilisre utazom, mint Pestre. Akik mást csinálnak Es sorolhatnám tovább. TóíTi Zsuzsi, Burján Bandi, Jagyugya Zsuzsi, Raczki Jancsi, Izmán Erzsi, József Kati, Horányi Laci, Konc Juli is dolgozik, valamennyien leh£ tőleg a lakóhelyükhöz közel helyezkedtek el. Ketten csinálnak csak „mást”: Kerekes Éva és Kiss Zsuzsa az egyetemre jár. Az egyéves találkozó jól sikerült. „Emlékszel még, amikor. ..?” — mondtuk és számtalan diákcsíny elevenedett meg ism^t. Azután a tavalyi osztálytársak énekeltek, táncoltak reggelig. Ott volt közöttük Oláh Pista bácsi is — a hajdani irodalomtanár, az igazgató úr. A fesztelen társalgás egy régi jó barát közelségét jelezte, aki az élet értelmének keresését plántálta bele annak idején diákjaiba. Azt hiszem, nem hiába. (fellegi) Néhány hetes szünet után vasárnap újból bajnoki pontokért küzdenek megyei csapataink. A Vecsési VIZE? szamára sorsdöntőnek látszik az őszi idény, hiszen könnyen lehetséges, hogy az utolsó félévüket töltik a megyei bajnokságban. t A holtidény, illetve a felkészülés nem volt zavartalan a vecsési labdarúgók háza iáján. A pályagond, a sok sérülés és egy-két játékos magatartása nehezítette a felkészülést. Kárász edző okulva az őt ért bírálatokon, erősebb edzéseket tartott. Sokat segített néki Müller Béla, aki a közelmúltban szerezte meg az oktatói címet. Mindenesetre, az előkészületi mérkőzéseken mutatott játék biztató, s reméljük, hogy a nehézségek ellenére sikerült átmenteni az együttes formáját az őszi idényre. Elég lesz-e a hat pont előny? — minden szurkoló ezt számolgatja. Véleményem szerint, ha a nyolc hazai mérkőzést megnyerjük — akkor már 80 százalékos a bajnokság megnyerésének esélye. Ha ehhez a hazai 16 ponthoz még idegenből is tudna az együttes négy pontot szerezni (Bem SE, Biksza SE, Budaörs), akkor ezt a bajnokságot elveszíteni nem lehet. Elsősorban tehát a hazai mérkőzésekre kell koncentrálnunk — és éppen ezért érthetetlen az a huzavona, ami a pályaépítkezés körül folyik. A játékosállományban változás nem lesz — csupán annyi, hogy Varga is bekerült a keretbe. Az eddigi előkészületi mérkőzések után valószínűleg a következő együttes rajtol: Bogár, Molnár, Kalmár, Leimetter F., Varga (Leimetter J.), Sárost, Makovecz (Néma), Cserháti, Tóth, Krausz, Kalász. Nagyon örülnek a vecsési sportvezetők, hogy Kalmár sérülése nem túl súlyos és vasárnap ő is ott lehet a nyitányon. Nagy érdeklődés előzi meg Vecsésen a találkozót, több százan elkísérik kedvenc csapatukat Szigetszentmiklósra. De a szurkolók fél szemmel Nagykőrös és Üllő felé néznek, hiszen ott játszanak a vetélytársak. Sz. A. Társadalmi esküvő, névadó ünnepség. Ma délelőtt 11 órakor a Maglódi Községi Tanács nagyterme kedves ünnepség színhelye lesz. Halász Gusztáv és Gombkötő Mária fogad örök hűséget egymásnak. A maglódi gépgyárban ma 11 órakor szintén családi ünnepséget tartanak. Jámbor Csaba és felesége, Racsák Zsuzsánna, a gépgyár dolgozói tartják kisfiúk, Csaba névadó ünnepségét az üzem kultúrtermében. MAI MŰSOR Mozik Ecser: A Mona Lisa tolvaja. Gomba: Sellő a pecsétgyűrűn I— II szeles). Gyöiűirő: A hóhér. Maglód: a Mona Lisa tolvaja (széles). Mende: Hogy szaladnak a fák (széles). Monor: Limonádé Joe (széles). Nyáregyháza: A férfi egészen más. Péteri: Büdösvíz. Pilis: Eroica. Tápiósáp: Hölgyek és urak. Tápiósüly: A cár és a tábornok. Úri: Változó felhőzet. Üllő: Velejéig romlott (széles). Vasad: Hideg napok. Vecsés: Ezek a fiatalok (széles). Adalékok Gyömrő monográfiájához I. Lángoló lelkesedéssel Elhunyt Ormos István Augusztus 11-én, 65 éves korában, rövid betegség után, váratlanul elhunyt Ormos István, a munkás- mozgalom régi harcosa. Egyike volt azoknak, akik a felszabadulás előtti nehéz években jegyezték el magukat a munkásmozgalommal, akik vállalták az üldöztetést, a nehézségeket. Azok közé tartozott, akik a években sem el hinni, relegnehezebb felejtettek ménykedni. Súlyos veszteség érte a pártot, a szocialista társadalomért harcoló régi munkásmozgalmi harcosok családját. Ormos István elvtársat a párt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Ha valamikor Gyömrö történetét megírják, a kultúrhis- tóriai részben külön fejezetet érdemel a falumúzeum története. Jelene is bizonytalan, a múltját pedig egyrészről a nemes szándékok, önzetlen törekvések, s a majdnerp hiábavaló társadalmi munka, másrészről pedig a meg nem értés. a munkák el nem ismerése, a támogatás hiányának ellentmondásos láncolata jellemzi. Pedig ritkán találni ilyen lelkes és kitartó, hosszú éveken keresztül állhatatosan r bálkozó, anyagi áldozatoktól sem visszariadó kis kollektívát, mint a gyömrői falumúzeum baráti köre. A pedagógusokból, szellemi és fizikai munkásokból álló kiscsoport tudatában volt annak, hogy' a hazaszeretet egyik forrása a haza ismerete, ami elsősorban a közvetlen szülőföld, a lakhely ismeretében gyökerezik. Ezzel a tudattal fogtak Gyömrő és környéke történetének felkutatásához. Már 1953 leién szervezett formát öltött a falumúzeum gondolata is, amikor a helyi pártszervezet irodájában Benedek Ernő párttitkár elnökletével megalakult az előkészítő bizottság. Elkezdődött a muzeális értékek szervezett gyűjtése. Padlásokról értékes régiségek kerültek elő. Néhányon a Széchényi Könyvtárban és az Országos Levéltárban végeztek kutató munkát. Több száz éves oklevelek, jobbágyokra vonatkozó földesúri rendelkezések kerültek a kutatók birtokába. 1954 tavaszán a község belterületén, építkezés közben, régi sírokra bukkantak Avar kori temető volt. Gyömrő és Mén de között, az úgynevezett -Leányváron. tuskóásás közben akadtak régiségekre. A régészcsoport Gáti Géza vezetésével több vasárnapot áldozott a bronzkori földváritól előkerült tárgyi emlékek megmentésére. 1954 tavaszán rendezte a falumúzeum első emlékkiállílását a postáskörben (jelenlegi OTP). A gyömrői művészek (festők, rajzolók, szobrászok) alkotásait mutatta be a kiállítás, amelyre kétezer néző volt kiváncsi. A község történetében ez volt az első ilyen kísérlet. 1954 májusában a községi tanács és pártszervezet segítségével helyiséget kapott a falumúzeum. A volt Czeizek- nyomda épületét állították helyre, a sütőipari vállalat komoly anyagi támogatásával. így nyithatta meg kapuit 1954. augusztus 20-án a II. Rákóczi Ferenc Falumúzeum, Pest megyében az első falumúzeum. A kiállítás anyaga három szobát töltött meg. Az elsőben a község területéről az ásatások folytán előkerült tárgyi emlékek voltak láthatók, a másodikban a XVIII. és XIX. század Gyömrőre vonatkozó muzeális tárgyai sorakoztak. Itt volt elhelyezve II. Rákóczi i, Ferenc 1705. július 3-án, a gyömrői Mányaréten elmondott, s egyetlen írásban megmaradt beszédének eredeti kézirata is. A harmadik szoba gyógynövény-gyűjteményével, s madártani kiállításával tanította a látogatót. A látottakról mind a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetője, mind a Nemzeti Múzeum tudósai, mind pedig az emberek ezrei csak elismeréssál nyilatkoztak. Matyó József, a múzeum első titkára akkor így tájékoztatta a további tervek iránt érdeklődő újságírót: — Most egy munkásmozgalmi kiállításon dolgozunk, melyet április 4-én nyitunk meg. A nyáron pedig nagy, egész napos Rákóczi-ünnepségre készülünk. Szeretnénk ezt az évfordulót ünneppé szélesíteni. Hatalmas kuruc tábortüzet rendezünk, korhű jelmezekkel. Ott pedig, ahol Rákóczi elmondta híres beszédét, emlékművet állítunk.” A kezdeti sikerek valósággal szárnyakat adtak a lelkes gárdának. Palotai Sándor (Folytatjuk.)
