Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-06 / 157. szám

1967. JŰLIUS 6„ CSÜTÖRTÖK fIST «um 3 Páter icwos fogadta az új osztrák nagykövetet Péter János külügyminisz­ter szerdán bemutatkozó lá­togatáson fogadta dr. Kurt Enderlt, az Osztrák Köztár­saság új magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljö­vőben adja át megbízóle­velét Kulturális idegenforgalom INTERJÚ BOGNÁR JÓZSEFFEL, A KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETÉNEK ELNÖKÉVEL h Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének XXVII. kongresszusa Szerdán kezdte meg mun­káját a Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszerve­retének XXVII. kongresszu­sa. A központi vezetőség be­számolóját Földvári Aladár főtitkár terjesztette elő. A beszámoló után megkezdődött a vita. Szinte naponta hallunk, olvasunk hazánkba látogató kül­földi tudósokról és művészekről, de határon túli vendégsze­replésre induló magyar együttesekről, művészekről, külföldi előadókörúton részt vevő magyar szakemberekről, tudósokról is. A nagy „kulturális idegenforgalom” fő szervezője és köz­pontja a Kulturális Kapcsolatok Intézete. Munkatársunkat Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke tájékoztatta az intézet munkájáról, ter­veiről. Műszaki túlsúly — Több mint ötven ország­gal tartunk rendszeres kap­csolatokat. Olyan műszaki és tudományos eredmények iránt érdeklődünk, amelyeket mi — főleg gazdasági lehetősé­geink korlátái miatt — ne­hezebben tudunk megközelí­teni. Mint érdekes, jellemző tendenciát említhetem, hogy munkánkban a műszaki-tudo­mányos kapcsolatok mindin­kább túlsúlyba kerülnek. Ót évvel ezelőtt például a kul­turális kapcsolatoknak csu­pán öt-hat százalékát jelen­Tájékoztató a termelői árreformról A gazdaságirányítás reform­jának bevezetésével 1963. ja­nuár 1-től az új termelői árak is életbe lépnek. Ezek az ed­digieknél reálisabban fejezik majd ki a termékek és a szol­gáltatások értékét, s egyben olyan nyersanyagok és alkat­részek felhasználására ösztön­zik a vállalatokat, amelyek a népgazdaság számára á leg­hasznosabbak. Mint az Országos Anyag- és Arhivatalban az MTI munka­társának elmondották, az uj termelői árak kidolgozása be­fejezéséhez közeledik. A nagyszabású munka körülbelül két évvel ez­előtt kezdődött, s azóta körülbelül tízezer szak­ember vett részt az új ter­melői árak kidolgozásá­ban. Mivel az új árak elsősorban a itáliaiatokat érintik, ezúttal nemcsak a népgazdaság 'veze­tő szerveit, hanem a vállala­tok szakembereit is bevonták az áralakítás munkájába. Az új termelői árakat az feszes termékekre, szolgálta­tásokra kidolgozzák, függetle­nül attól, hogy azok hatósági­lag megállapított árként lép­nek-e életbe január 1-én, vagy hogy a vállalatok megegyezé­se szerint alakulhatnak. Az új ármechanizmusban ugyan­is az áraltnak csak egy részért rögzítik hatóságilag, azon­ban a többi termék új árának központi kiszámítására is szükség van. Egyrészt azért, hogy azokkal különféle átfo­gó népgazdasági számításo­dat végezzenek, másrészt pe­dig azért, hogy a vállalatokat Ily módon tájékoztassák a ha­tóságilag nem rögzített új árak nagyságrendi változásai­ról. Az új árak gyors és egy­ben körültekintő kidolgo­zása rendkívül fontos, mert a vállalatok csak az Ipari tanuló kivétel: kőműves, ács, burkoló és bádogos szakmában. Jelentkezés iskolai jelent­kezési lappal személyesen vagy postán. Budapesti la­kás vagy napi bejárás szükséges. Foglalkoztatás tancsoportokban. Munka­ruhát, étkezést, szabad szombatot biztosítunk. JELENTKEZÉS .ÁPRILIS 4” KTSZ Bp. Vili., Auróra u. 23, új árak ismeretében kezd­hetnek hozzá jövő évi terveik kialakításához, szerződéseik előkészíté­séhez. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal legfrissebb összesítése szerint a gépipari, az építő­ipari, az építőanyagipari és a gyógyszeripari késztermékek, továbbá az élelmiszeripari cikkek kivételével, már vala­mennyi termék új termelői árát kidolgozták, és azokat megismerték a vállalatok. Ez­zel az új áraknak több mint a fele, vagyis majdnem száz nagy termékcsoport ára isme­retes. Az Anyag- és Árhiva­tal töl kapott tájékoztatás sze­rint legkésőbb szeptember 1-re a gépipari és az építőipa­ri termékek új termelői árai is készen lesznek. 1968. január 1-től egyéb­ként valamennyi termelői ár megváltozik. Például az eszközlekötésd já­ruléknak az árakba építése ott is szükségessé teszi a válto­zást, ahol azt esetleg egyéb ok nem indokolná. Egyes cikkcsoportok terme­lői árai magasabbak, másoké alacsonyabbak lesznek, mint eddig, azonban mindenütt a termelői és fogyasztói árak- változásáról van szó. A vállalatok január 1-től olcsóbban kapják például az energiahordozókat, ala­csonyabb lesz a kohászati termékek árszínvonala, csökkennek az áruszállí­tás költségei. Viszont drágábban kapják majd egymástól a vállalatok az importigényes termékeket, ösztönözve arra, hogy gazda­ságosabb, hazai anyaggal he­lyettesítsék a külföldit. Bár valamennyi termelői árszín­vonal megközelítőleg azonos lesz a jelenlegivel, ettől leg­feljebb 2—3 százalékkal tér majd el. A kötelező új árakról ható­sági árjegyzékeket adnak majd ki. tették a műszaki-tudományos kapcsolatok: ma már ezek aránya megközelíti a hatvan százalékot. — Nagy lehetőségeink van­nak különösen a szocialista országokkal, de esetenként egyik-másik kapitalista or­szággal is a tudományos együttműködés megvalósítá­sára. A jövőben bátrabban szeretnénk ilyenelvet kezde­ményezni — és résat venni azokban. Szellemi impex — Hogyan alakult az év el­ső felében szellemi exportunk, illetve importunk? — Ha röviden akarnék vá­laszolni, azt mondhatnám: kedvezően. Utalhatok a brüsz- szeli magyar hét sikerére, az alföldi magyar képzőművé­szeti kiállítás moszkvai s az örmény Szárján kiállítás bu­dapesti megrendezésére, a Szépművészeti Múzeum bé­csi tárlatára, az ugyancsak Ausztriában megrendezett Der kovits-kiállításra, Az em­ber tragédiájának feltűnést keltett bécsi bemutatójára, a nálunk megrendezett fran­cia—magyar műszaki hétre, a Budapesten oly sok érdek­lődőt vonzó Picasso-, illetve Moore-kiállitásra, a moszkvai Művész Színház magyaror­szági vendégszereplésére, a Nemzeti Színház együttesének lengyelországi és csehszlová­kiai sikerére, a londoni ma­gyar... . képzőművészeti kiállí­tás megrendezésére, Tízezer nap cannes-i sikerére. E nem teljes, csupán vázlatos felso­rolás ez esetben — úgy ér­zem — minden különösebb elemzés nélkül is jól bizo­nyítja: az idén jelentősen to­vább szélesednek kapcsola­taink a külföldiekkel. — Itt említeném meg azt is, hogy a múlt évben mintegy 50 országban csaknem két­száz kiállítást, bemutatót rendeztünk, s hazánkban is gyakran üdvözölhettünk neves külföldi művészeket, kulturá­lis intézmények tárlatait. Az egyetemi diákcserék tekinte­tében is nagyot léptünk elő­re. Nyári egyetemek — őszi tervek — Figyelemre méltó érdek­lődés mutatkozik külföldön a magyarországi nyári egyete­mek iránt. Ezeken a gazdag programú, s a hasznos isme­retek mellett kulturált pi­henést is nyújtó nyári egye­temeken az idén már tizen­nyolc országból több mint kétezren vesznek részt. — Végül, ami a kulturális kapcsolatok távlatait illeti: ezek tervszerűen fejlődnek. A gazdag idei eseménynap­tárnak csak néhány prog­ramját említem. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom történetét és a Szovjet­unió fejlődését dokumentáló reprodukciós tárlat nyílik novemberben a budapesti Műcsarnokban, a Szovjetunió­ban pedig — a moszkvai, il­letve grúziai magyar hetek keretében — magyar képző- művészeti kiállításra kerül sor. Londonban októberben a középkori magyar művésze­tet a honfoglalástól a XVII. századig reprezentáló kiállí­tást mutatnak be; az NSZK- ban magyar hét keretében kerül sor kiállítások, film- bemutatók, előadások rende­zésére. Lengyelországban szeptemberben, Romániában októberben mutatkoznak be a mai magyar képzőművé­szet reprezentánsai. Szeptem­berben részt veszünk a Sao Paulo-i képzőművészeti bien­nalen, s az őszi hónapokban több más nemzetközi képző- művészeti kiállításon. — Magyarországra is több gyűjteményes tárlat anyagát várjuk. A többi között meg­rendezzük a japán Masuo Ikeda, a Velencei Biennálé díjnyertese kiállítását. Ju­goszláv, belga, francia, svéd, norvég gyűjteményes kiállítá­sok mellett valóságos kultu­rális csemege lesz a párizsi Musée l’Art Modemé világ­hírű gyűjteményéből készült összeállítás magyarországi vendégszereplése. A Szép- művészeti Múzeumban mu­tatják be a német Barlach szobrászati kiállítását A nagysikerű Picasso- és Henry Morre-bemutató után ugyan­csak nagy érdeklődésre tart­hat számot két világhírű szobrászművész, az olasz Manzu és a jugoszláv Mest- rovic tervezett budapesti gyűjteményes kiállítása. U. L. Nincs ok titkolózásra A tsz-lagoké a döntő szó IDESTOVA KÉT ESZTEN­DEJE, hogy az egyik kiváló termelőszövetkezetből, több tag aláírásával, levél érkezett az egyik országos hatáskörű irányítószerv vezetőjéhez. A levél hangsúlyozta, hogy a szóbanforgó termelőszövetke­zet elnöke, főagronómusa, fő­könyvelője, s többi szakembe­re is rátermett vezető és jól dolgozik. Nincs panasz a szor­galmas tagok megélhetésére sem. A tagságot azonban fog­lalkoztatja és bántja, hogy a vezető beosztású emberek eltit­kolják, mennyi a szövetkezet­ből származó jövedelmük. Amikor ezt szóvá tették az el- nöknek. ő azt válaszolta, hogy a vezetők fizetésének megálla­pítása nem tartozik a tagságra, a tagoknak ebbe nincs bele­szólásuk. így igaz-e, kérdezték a levélírók, kénytelenek-e be­lenyugodni a vezetők idézett válaszába. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán szin­tén szóba, került ez a problé­ma, ha nem is úgy, ahogyan az előbb említett levél fesze­gette. Általános érvényűnek szánt javaslatként hangzott el, hogy az illetékes főhatóságok tisztázzák egyértelműen, írják elő félreérthetetlenül, mennyi legyen a termelőszövetkezetek úgynevezett függetlenített ve­zetőinek az illetménye, mert — úgymond — kínos dolog az, ha az elnöknek, a föagronó- musnak, főkönyvelőnek és a többieknek kémiök kell a megfelelő bér megállapítását a tagoktól, a termelőszövetke­zeti közgyűléstől. Elmondták a kongresszuson azt is, hogy né­mely helyen túlságosan nagy a termelőszövetkezeti vezetők jövedelme a tagokéhoz képest, más szövetkezetekben viszont indokolatlanul alacsony. Leg­jobb lenne hát, — ez volt az indítvány, — ha a tsz terüle­tének, éves termelési értéké­nek, állatállományának, smég néhány fontos tényezőnek a figyelembevételével, közpon­tilag határoznák meg ezeknek az illetményeknek, fizetések­nek a nagyságát. JÓL ISMERT ES GYAK­RAN HANGSÚLYOZOTT ELV, hogy a termelőszövetke­zetben maguk a tagok vitat­ják meg, döntik el a nagyüze­mi társas gazdálkodás minden lényeges kérdését Eddig is benne volt ez különféle jog­szabályokban, az alapszabály­ban is, s persze nem hiányzik majd a most készülő termelő­szövetkezeti törvényből sem. Nem szorul bizonyításra, hogy a munka díjazása, a jövede­lem elosztása is a legfonto­sabb kérdések közé tartozik. Természetes tehát, hogy ebben is a termelőszövetkezeté, a tagságé a. döntő szó. Furcsa lenne, ha bárki úgy foghatná fel a dolgot, hogy nem átve­zető beosztású emberek része­sedésének mértékét, javadal­mazásának módját a közgyű­lés határozná meg, az irányító beosztásban levőkét ellenben ők, saját maguk, vagy esetleg valamiféle hivatal. Mostanában maguk a ter­melőszövetkezeti vezetők is gyakran beszélnek arról, hogy mennyivel sikeresebben lehet gazdálkodni, ha önállóbb a tsz. Az önállóság fokozása i JJót tett az eső a cukorrépának, de a meleg a gyomoknak is kedvez. Irtják is a gazt szapo­rán a péteri Rákóczi Termelőszövetkezet asz- ^szonyai, hogy bőségesebb termést adjon majd 3 a tábla azonban nem korlátozódhat a, vezetők önállóságának nőve- lésére. Ez alkalommal sem art hangsúlyozni, hogy a tsz-veze- tők és szakemberek továbbra is, sőt sokkal inkább, mint ed- dig, a termelőszövetkezeti tag­ságnak tartoznak felelősséggel minden intézkedésükért, tét- tűkért Azoknak, akiknek a megbízásából vezető szerephez jutottak. TÖBB TERMELÖSZÖVETi KEZETBEN régi szokás, hogy falitáblára kiírják, melyik tagnak, hány munkaegysége, illetve forintja gyűlt össze ha- vonta. Mi akadálya lehetne annak, hogy kifüggesszék a vezető beosztású emberek ke­resetéről készített kimutatást is? Hogy az elnök, vagy a fő- agronómus többet keres, mint az átlagos jövedelmű, vagy akár egy-egy kiválóan dolgozó tag? Természetes dolog ez, hi­szen sokkal több a közösségért viselt gondja, felelőssége, sok­szor rendkívül terhes a nagy képzettséget kívánó munkája, fáradságos tisztsége. Előfordul persze az is, hogy a tagság nem méltányolja elég­gé a termelőszövetkezeti ve­zetők erőfeszítéseit, munkájá­nak nehézségeit Előbb-utóbb rájönnek azonban az ilyen helytelen felfogású termelő­szövetkezeti tagok is, hogy a hozzáértő, jó vezetőt — éppen a saját érdekükben — tisztes­ségesen meg kell fizetni. Nincs tehát semmiféle elfogadható ok arra, hogy rendeletben, utasításban írják elő, mennyi fizetést köteles adni valakinek a termelőszövetkezet. Ha vala­melyik járási, megyei vagy or­szágos hatáskörű hivatal, in­tézmény ezt tenné, akkor utat nyitna olyan intézkedések előtt, amelyek újra megsérte­nék a termelőszövetkezetek helyesen értelmezett és ma már szigorúan vett önállósá­gának elvét. Gulyás Pál Répakapálók Ne felületi kezeléssel... A gondok, bajok enyhítése csakis akkor lehet sikeres, ha az alkalmazott módsze­rek, eszközök magukban hordják a végleges megoldás ígéretét. Máskülönben ideig- óráig hathatnak ugyan, de végül is minden marad a régiben. A Csepel Autógyár Motorgyára III-as pártalap- szervezetének vezetősége az elmúlt hónapokban több eset­ben is foglalkozott ilyen értelemben a — munkaerő­vándorlással. A szerelősza­lag mellett dolgozó betaní­tott munkások egy jelentős része félévenként kicserélő­dik. Az újak betanítása nem­csak jelentős többletfáradt­ság, hanem többletköltség is. A gyár egésze számára éven­te több milliós tehertétel a munkaerő-vándorlás. A ma­guk obulusaival a motor­gyáriak is hozzájárulnak eh­hez ... Az érkezők-távozók indíté­kainak alapos megismerése, az okok felkutatása — ez az, amire a pártalapszervezet ve­zetősége utalt, arra, hogy az évek óta változatlan hely­zet megérett a nem felületi, hanem végleges eredménnyel járó kezelésre. A szerelő- munka a rendkívül kényes termelési tevékenységek közé tartozik: itt a selcjt nem azonnal szembetűnő, a mun­ka minősége nem helyben, hanem leginkább már csak a próbapadon mérhető stb, Olyanokra kell tehát bízni ezt a munkát, akik minden­kor teljes figyelemmel és becsülettel dolgoznak, attól függetlenül, hogy ott áll-e az ellenőr a hátuk mögött vagy sem. Ehhez azonban — nem kizárólagosan ugyan, de főként — megfelelő bé­rezésre lenne szükség, a munka kényességének pénz­beli elismerésére. Sajnos, ez a nagyon fontos feltétel hiányzik: a szerelőszalag mel­lett dolgozók nagy többsége éppen azért megy el, mert másutt — még gyáron belül is — többet kaphat, s nem, is ritkán, kevesebb munká­ért. Hiányoznak más feltété-, lek is: a kisgepesítés mér-, teke igen szerény stb. A kommunisták kezdemé­nyezése <a helyzet teljességé­nek megállapítására, s ezzel az orvosságok megkeresésé­nek lehetőségére, jől igazol­ja azt, a napjainkban sokat vitatott kérdést, hol kell pártszervezeteinknek megta­lálniuk a maguk sajátos fel-, adatait a gazdasági mecha­nizmus reformja nyomán erőteljesen megváltozó hely­zetben. A létszámváltozás, a cserélődés, s ezek sokrétű ter­melési következményei olyan átfogó, s rendkívül fontos kérdéscsoportot jelentenek, amivel lehet és kell is a kommunistáknak foglalkoz- niok, annak veszélye nél-. kül, hogy mindez „operatív beavatkozásnak” tűnnék. A, megoldás biztosítása, az in­tézkedések megtétele más nem a kommunisták felada­ta, hanem a gazdasági vei zetőké, közöttük természe­tesen azoké is, akikre párti tagként kötelező érvényű az elvtársaikkal közösen hozott határozat. A pártmunka tartalmi cli mélyülésének, a módszercki ben az elemzés előtérbe kei rülésének apró, de jó péli dája az, amit a motorgyári III-as alapszervezet vezető­sége, s kommunistái végezi tek, illetve végeznek nap­jainkban is a sokat emle­getett s majd’ mindenütt régi gondot jelentő fluktuáció kér­désében. Az események re­gisztrálása, a sopánkodás, a „valamit tenni kellene” em­legetése szerencsére mind ritkább manapság pártszer­vezeteinkben, de még az sem általánosan jellemző, hogy valóban a csomópontokat ke­ressék meg. Ezért fontos é$ megjegyzésre érdemes a mo­torgyári kommunisták elve; ne felületi kezeléssel... M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom