Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

Gombai gondok Tsz-tagságunk ezekben a napokban nehéz feladatok előtt áll. Eljött az aratás ide­je, s jóllehet tsz-einkben igye­keznek a gépeket jól kihasz­nálni, a dombos területek, a megdőlt részek a kézi kaszá­sokra maradnak. A gombai Űj Élet Tsz-ben 1200 hold kenyér- és takar­mánygabonát kell learassanak. Ezzel a nagy munkával egy időben kell megkapálniok 600 hold közös és 240 hold háztá­ji kukoricát. Ezekben a napokban végzik a rét első, a lucerna második kaszálását, A termelőszövetkezet tagsá­ga nem is tétlenkedik. A párt- szervezet, s a vezetőség kéré­sére szorgalmasan, fokozott odaadással végzik munkájukat a traktorosok, a szállítómun­kások, a kombájnvezetők. A tsz-tagság elöregedése azonban Gombán is fenyeget. A tsz ve­zetősége ezért a községben la­kó, de különféle üzemekben dolgozó fiatalokból egy 20—25 fős brigádot kíván szerződtet­ni állandó munkára. Azok a fiatalok, akik hazamennek a gombai tsz-be dolgozni, olyan biztosított bért kapnának ha­vonta, amely eléri — sőt a nagy munkák idején túl is ha­ladja — az üzemi keresetet. MONOR'VIDfö A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM 1967. JÜLIUS 2., VASÁRNAP Az elektronikus gép nem felejt... Albérletben, de nyolcvan óra helyett két és fél óra alatt >*- r LYUKKARTYAS SZÁMLÁZÁS A FŰSZERT MONORI FIÓKJÁNÁL Ügyeletes orvo9 Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr Simon Sándor tart ügye­letet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a fő­téri, Vecsésen a Halmi te­lepi. A FŰSZERT monori nagy- fiókjának évi forgalma 400 11111110 forint. A rendelések évről évre nőnek, s bővül az áruválaszték is. Az igények­nek megfelelően az ipar új árucikkeket hoz forgalomba, vagy többféle minőségben gyártja a régieket. Míg évek­kel ezelőtt a monori fiók na­ponta háromezer tételt szám­lázott, most hat-hétezerről kell számlát kiállítaniuk. A megfeszített figyelmet igénylő munkát már nem lehetett em­beri erő ved győzni. Április 1-én vezették be a gépi lyukkártyás szám­lázást. Azóta azt a munkát, amit az­előtt tíz ember nyolc óra alatt végzett el, a gép, illetve a KGM Gépi Adatfeldolgozó Vál­lalatának elektromos tabellá- zó és rendszerező gépe két és fél óra alatt „megeszi”. Amíg a Belkereskedelmi ‘Miniszté­rium gépterme — melyet a ter­vek szerint elektronikus gé­pekkel szeretnének berendez­ni — elkészül, a FŰSZERT adatait a KGM felügyelete alá tartozó gépteremben dolgoz­zák fel. A monori fiókban a rendelt áru neve és mennyisége sze­rint lyukasztott kártyákat a rekeszekből összeválogatják, s amikor a bolt másnapi ren­delését összegyűjtötték, hoz­záteszik a kartonokhoz a meg­rendelő bolt kartonját. A kártyákat — melyek a napi rendelést tartalmaz­zák — naponta futár vi­szi Pestre, ahol — az említett gépterem­ben betáplálják a tabellázó gépbe. Az óránként 1200 sort ír le — s rövid idő alatt el­készíti a számlát. Innen a ren­dező gépre kerülnek a karto­nok, mely azonos minőségű és mennyiségű áruként csoporto­sítja, majd a tabellázógép az azonos árukat összesíti. Két és fél óra alatt a két ,KUBÁBÓL JELENTKEZEM’ CAMAGÜEY TA- MOSSON VÁ H avanna után véglegesen Közép-Kubába — Ca- magüey-tartomány Morón ne­vű vámsába kerültem. Camagüey az ország közép­ső részén van. E tartományról nemcsak azért írok kicsit rész­letesebben, mert itt dolgozom és a vidéket jobban megismer­tem, hanem mert Kuba leg­változatosabb, alföldi jellegű, s mezőgazdaságilag legfejlet­tebb vidéke. „ 1492-ben Kolumbusz nap lójába az alábbiakat jegyezte be e vidékről: „...Sosem lát­tam ilyen gyönyörű tájat. A folyót gyönyörű zöldellő fák szegélyezik, mindegyiknek más-más a virága, gyümöl­cse ... Rengeteg a pálma. He­gyei magasak és szépek, az egyik hegy tetején másik dombocska emelkedik, akár­csak egy gyönyörű mecset...” Az ország e középső vidéke valóban ilyen szép, még ma is, noha a síkvidéket borító sűrű erdőt lassan kiirtották, s e helyükre cukornádat, naran­csot, banánültetvényeket tele­pítettek. Itt vannak a legfej­lettebb ültetvényes gazdasá­gok, a világ legnagyobb cu­korgyárai. Hatalmas területe­ket foglalnak el a száraz, la­katlan szavannák, melyeken felkiáltójelként díszlenek a ha­talmas pálmák. C amagüey északi partjai mentén a korallképződ- mények sávja, a parttal szem­ben a tengerből alig kiemel­kedő több száz apró szige­tecske csodálatos szép, festői látványt nyújt. Az északi parton érdekes földrajzi je­lenségek is találhatók, mint például a „Tej laguna”, mely a tengerhez kapcsolódik. Nyílegyenes csatorna köti ösz- sze Morón várossal. A laguna elnevezése onnan származik, hogy a fenekét mészkőré­szecskék borítják, melyet a tengeri hullámok hordtak ide, s ennek következtében a laguna vizének színe a tejre emlékeztet. Végül a keleti körzet: Ori­ente hegyvidéke, ahol a leg­magasabb hegyek, s a legbő- vizűbb folyók találhatók. Ori­ente déli partjai mentén húzó­dik a Sierra Maestra, Kuba legjelentősebb hegyvidéke. A hegyek csúcsát itt majdnem mindig felhők takarják. A Sierra Maestra volt a kubai V. nép szabadságharcának cent­ruma és bölcsője. Délebbi ré­szén helyezkedik el Santiago de Cuba — nagyforgalmú ki­kötőjével, kereskedelmével és iparával, az ország második fővárosa. M orón városában, ahol dol­gozom, van egy nagy gaz­dasági központ. Hazai isme­reteink alapján az Állami Gazdaságok Igazgatóságának nevezhetném. Tizennyolc ál­lami gazdaság tartozik hozzá, összesen körülbelül 450 ezer holddal. A hatalmas terület­ből a kertészet szinte jelen­téktelennek tűnik a maga ezer holdjával, mégis nagy je­lentőséget tulajdonítanak ne­ki. A fő zöldségfélék, melyet most kezdenek meghonosíta­ni: a paradicsom, a paprika, az uborka, a dinnye, a hagyma ŐS a káposzta. A legnagyobb te­rület a paradicsomé, mintegy 850 holdat'tesz ki. Az én feladatom? A köz­ponti főkertésszel járom a területet. Egyelőre mint szemlélő ismerkedem a prob­lémákkal. Majd később, né­hány hónap múlva, amikor a spanyol nyelv kezdeti ne­hézségein túl leszek, mint szaktanácsadó segítek a ker­tészet szervezésében, gyakor­lati irányításában. Klein István Következik: Hagyományok, szokások. gép elkészíti a számlá­kat, és összeszámolja a napi rendelést. Hogy mennyi idegőrlő admi­nisztrációtól szabadítja meg a könyvelőket, azt felesleges bi­zonygatni. A kartonokat dél­előtt válogatják az adminiszt­rátorok, délután újra az író­asztalhoz ülnek, s végzik az írásbeli munkát. Fél napig áll­va, fél napig ülve dolgoznak. Kevésbé fáradságos így a na­pi nyolc óra, mint» az íróasz­tal mellett ülni egész nap. El­sőként a nagykereskedelmi vállalatok tértek át a lyuk­kártyás számlázásra. A bérbe adott amerikai gépek bevál­tották a reményt. A jelenleg dolgozó amerikai elektromos számítógépek he­lyett — a Belkereskedelmi Minisz­térium elektronikus gépe­ket szeretne alkalmazni géptermében. Ezek a gépek az említett mun­kát tizenöt perc alatt végez­nék el, s nemcsak megbízha­tóak, pontosak, de remek me­móriájuk is van. Bármilyen előzőleg beléjük táplált adat­ra „emlékeznek”. Ha az ember helyett a fá­rasztó papírmunkát elvégzi a gép, kevesebb lesz a felesle­ges íróasztal és több a produk­tív, hasznos munkát végző ember. (d) HINTA-PALINTA... Színhely: a monori MÁV állomás előtti park „gyermek- játszótere”. Időpont: bármelyik nap, bármely időszaka. Sze­replők: gyerekek, fiatalok és még sokan mások. Előzmények Valamikor ... egyszer régen, valahol, valaki gondolt egy merészet és nagyot: építsünk gyermekjátszóteret Mono­ron ... Valamikor ... egyszer réfjen, valahol, valakik beleegyezően bólogattak: és megépült a ját­szótér. Mégpedig olyan, ami­lyent az előregyártott tervek előírnak. Szép liget, árnyas fák, alat­tuk gyep. Ide kerültek a füg­gő és billenőhinták, homoko­zók, pancsoló medencék — minden úgy, hogy gyerekek részére kellemes szórakozást időtöltést biztosítson. Mindez olyan régen volt, hogy nem is emlékeznek rá már Monoron, felavatták-e vagy sem. Az avatásról — ha volt — bizonyára nem hiá­nyoztak a legilletékesebbek sem: a gyermekek ... Akkor bizonyára ,.. De most? Hintaoszlopok — hinta nél­kül, árván fityegő madzagok­kal, homokozó — homok nél­kül, medence — víz nélkül... megtépázott játszótér — gyer­mekek nélkül. Történhet itt valami? Min­denesetre az, amit várnánk: gyermekkacajtól hangos, ide- oda tipegő kicsik, homokvárat és süteményeket formázó apró kezecskék játékos mozgása... játék... játék ... az nem. És mégis. A medence beton oldalán, mint dróton a fecs­kék, 8—15 év körüli gyerek­had. Ülnek, felugrálnak, leír­hatatlan felkiáltások mellett: snúroznak. Néhány felnőtt is akad. Nem a gyermekekre felügyelnek, nem is törődnek velük... Egyikőjük az egész nap ma­gába szívott töméntelen sörtől egy fának támaszkodva öklen- dezik, miközben érthetetlen szavakat motyog, a többi szesztestvér kórosban ordít valamit, ami szerintük szív­facsaró lehet... Hát elég szívfacsaró... a látvány a történet... És nincs senki, aki megírná a happy end-et? B. M. AZ ELSŐ LÉPÉS MOZIMŰSOR . EcscrJ A cár és a tábornok. Göméá; .SzegényLegényck (ez#ie§). Gyömrő; -:Öt ^jómadár. ELSŐ előadá­son Egy pikoló világos. Matiné. Altoria foglyai. H: A boldog halál angyala. Maglód: Sellő a pecsét­gyűrűn I—II (széles). Matiné: Férj­hez menni tilos. H: Házasság olasz módra (széles). Mende: Házasság olasz modora. H: Sellő a pecsét­gyűrűn I—II. Monor: Velejéig rom­lott (széles). Matiné: Hogy ál­lunk, fiatalember. H: Hogy sza­ladnak a fák (széles). Nyáregy­háza: A titok. Péteri: A tökéle- letes bűntény. Első előadáson: Kék rapszódia. Pilis: A titok. H. Siká­tor. Tápiósáp: Láthatatlanok. Tá- piásüly: Szevasz, Vera. Úri: Egy név rejtélye. Üllő Vérrel megpe­csételve (széles). Matiné: Másfél millió. H: A hóhér (széles). Vasad: Szárnyas Fifi. Vecsés: Pipák (szé­les). ELső előadáson: Halál a cu­korszigeten (széles). Matiné: - Bol dogság madara. H: Főnök inkogni­tóban (széles). A kukorica többé nem ázik A Monorról Péteribe vezető makadámút mellett építette a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat a képen látható vasvázas, dróthálós termény­raktárt. Területe: 1200 négyzetméter, befogadóképessége 120 vagon zsákolt áru. Két év alatt ez a harmadik tárolóhely, amelyet a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat épített. Bent, a központban, a malom belterü­letén, két 30—30, kint a Péte­ri út mellett pedig ez a 120 vagon befogadóképességű rak­tár ... Sokan emlékeznek még arra, amikor a Páskom zöld gye­pén, a szabadban hevert a sok kukorica — fedett raktár hí­ján. Nos, ezzel most végre megszüntették a szabad táro­lást. Naponta hat-hét vagon kukoricát is meg tudnak szá­rítani! Ez azonos a naponta ■cszállításra kerülő mennyi­séggel. Az állattenyésztéshez, járá­sunkban is, nagyon jól bevált a takarmánytáp. Tudnánk olyan termelőszövetkezetet említeni, amely a gazdasági évet azért zárta nyereséggel, mert az állattenyésztés — az állatok takarmánytáppal való etetése — lendített nagyot az összhozamon. A Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat körzeti üzeme évente 1200 vagon terményt vásárol fel a monori járásból, s ezenkívül 700 vagon búzát más járásból. Elképzelhető, hogy a termé­nyek feldolgozása mekkora munkát igényel. Az elmúlt év­ben 1300 vagon takarmánytá- pot adtak a mezőgazdaságnak, az idén 100 vagonnal többet! Raktáraikban 30 féle — hal­liszt, húsliszt, földidió, dara stb. — alapanyagot tárolnak. Ezeket speciális keveréssel vegyítik takarmánylisztté. A jövő azonban a granulált, da­rabos takarmány tápé. Ezt az állatok jobban szeretik, gyor­sabban gyarapodnak tőle. Eh­hez azonban különleges gé­pek szükségesek. Budapesten már az új technológiai mód­szerekkel dolgoznak. Jövőre tervbevették, hogy tovább növelik a fedett rak­tárterületet. A Péteri út mel­lett még két 120—120 vagon befogadóképességű, az eddigi­hez hasonló típusú vasvázas, tárolásra alkalmas — raktárt építenek. Ilörömpő Jenő A monori takarmánykeverő üzem Kiss Attila felvétele A hét játékosa: Kalmár Győző „Fantasztikus, amit ez a középhátvéd csinál” — mon­dogatták a törökbálinti szur­kolók a vasárnapi rangadón. Valóban, Kalmár rendkívül jól játszott. Voltak percek, amikor állandóan a vecsési kapu előtt pattogott a labda, de a védelem, Kalmárral az élén, a legkritikusabb pillana­tokban is helyén volt. Kalmár ma a vecsési szurkolók egyik kedvence. Nincs olyan mér­kőzés, hogy utána a szurko­lók ne gratulálnának kitűnő játékáért. Ilyenkor szabadko­zik: — Nem az én érdemem, a fiúké. Sárosi, Molnár, Leimet- ter F. ugyanúgy megérdemlik a dicséretet... A vecsési együttes 14 mér­kőzés alatt két gólt kapott. Az idegenben játszott nyolc mér­kőzésen egyet sem. Ez min­dennél többet mond. A törökbálinti mérkőzés után az egyik semleges buda­pesti szurkoló a következőket mondta: — Bár ma nem játszott úgy a vecsési együttes, ahogy vár­tam, de az a csapat, amelyik ilyen kitűnő játékosokkal ren­delkezik, mint Sárosi meg Kalmár, az megérdemli a baj­nokságot! (szatti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom