Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

EMBERI LÉGKÖRBEN XI. UVMII.VA«. l/>3 SZÁM 1!,67. JULIUS 2„ VASARNAP Az utas kényelméért Nagyon kényelmetlenül érezhette magát a MÁV kép­viselője, aki az állomásfőriök helyett vett részt a városi né­pi ellenőrzési bizottság leg­utóbbi értekezletén, amikor olyan ügyet kellett védelmez­nie, amelyet maga sem érthe­tett egészen, olyan intézkedé­seket, amelyekkel nem érthe­tett egyet, de hivatalos köte­lessége volt, hogy védelmükre keljen. Mit mond a MÁV? A reggeli gyorsról elmond­ta, hogy az intézkedés (amely szerint ez a vonat nem áll meg a városban) „azt célozza”, hogy még kényelmesebb le­gyen az utazóközönség útja (?!), hogy aki, mondjuk, Sze­gedre megy várost nézni, ne fárassza ki a „hosszú” utazás, Szegedre érkezve legyen ked­ve a sétára ... ő sem gondolhatta komo­lyan, hogy a háromperces kö­rösi tartózkodás fárasztja ki a kedves utast! Valamit azon­ban mondania kellett, és mert elfogadható indokot maga sem tudott, hát ezt mondta. De elmondta, hogy aki Pécs­re, netán Hódmezővásárhely­re akar utazni, az Kecskemé­ten vagy Kiskunfélegyházán átszáll a sebesre és így jut el Szolnokra, Szentesre, vagy akár Kiskunhalason keresztül Pécsre. Ha pedig valaki olyan makacs, hogy Szegedre gyors­sal akar utazni, az vessen ma­gára. (Ezt természetesen nem mondta, ezt a hallgatók gon­dolták.) A menetrend-szerkesztőség szerinte biztosan értesítette a tanácsot előzetesen a tervezett válozásokról, s hogy az nem tiltakozott, hát Kőrös számá­ra likvidálták a reggeli gyor­sot (Egyébként a KPM vas­úti főosztályának menetrend­szerkesztősége nem kért javas­latot Kőröstől.) Tervezők hibája Az utasperonról elmondta, hogy az így korszerű, így ké­MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Nocturne. Egy szerelem tör­ténete. Magyarul beszélő szov­jet film. Korhatár nélkül meg­tekinthető. Kísérőműsor: Marci Alasz­kában. Előadás kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. MATINÉ: Négy szerzetes. Előadás kezdete: délelőtt tíz órakor. HÉTFŐI MŰSOR: Orvosság a szerelemre. Té­ves kapcsolások Magyarul beszélő lengyel bűnügyi film­vígjáték. Korhatár nélkül Kísérőműsor: Világmagazin. Magyar híradó. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. A NAGYKŐRÖSI KONZERVGYÁR megkezdte a zöldbab és uborka FELVÁSÁRLÁSÁT Csokonai úti telepén nyelmes. Ebben igaza van. Ab­ban azonban már nincsen, hogy a vasútállomást nem Cegléd felé építették. így a pe­ront és az állomásépületet el­lenkező irányban tolták el ahelyett, hogy közelebb hoz­ták volna egymáshoz. Ez első­sorban nem a MÁV, hanem a tervezők hibája. (De a vasút jóváhagyta!) így, míg a világ világ, de legalább egy követ­kező rekonstrukcióig, gyalo­golhat a kedves utas esőben, hóban, csomagokkal, gyere­kekkel együtt a korszerű és kényelmes utasperonon. Az állomás-építkezés befe­jezéséről elmondta, hogy ed­dig azért ment lassan a munka, mert hónapokon keresztül (!) nem kaptak anyagot, azután a munkásokat vitték el. Most már a munkások is visszatér­tek, anyag is van, és felemelt létszámmal dolgoznak. Ha a sors is úgy akarja, december harmincegyedikén a közönség átveheti az állomásépületet, ha nem is olyan szépen és egé­szen készen, amint azt tervez­ték. Dehát ember tervez, bü­rokrácia végez. Hát a MÁVAUT? Halász Ernő forgalmista csak megerősítette a szomorú helyzetről tett megállapításo­kat, sőt azt is elmondotta, hogy milyen nehéz a déli utasfor­galomban indítani az autóbu­szokat, amikor valamennyi autóbusz egyszerre el sem in­dulhat, mert nincs hely. Üj ál­lomás építését kell tervbe venni. Legalkalmasabbnak erre a célra (a forgalom szem­pontjából) a Kálvin-teret tar­taná, de ott kicsi a hely. Meg­felelne a kis Hősök-tere is, a DÁV háta mögött, a jelenle­gi játszótér helyén. Meg kell fontolni. A vita során felvetődött ja­vaslatról, amely szerint az Abonyi út és a Ceglédi út törésében, a múzeum előtt kellene felépíteni az új ál­lomást, ezt mondta: — Ott nagy nyugalom lesz. Egy utassal sem fogok talál­kozni. Mert oda nem fog­nak kijönni! Ezért ajánlja inkább a má­sik két helyet és azért, mert a távlati tervek szerint a város Kecskemét felé terjed, Az éjszakai autóbuszjárat­ról elmondta, hogy az nem gazdaságos, kevés utast érint. Ha a NEB kérni fogja, ő nem lesz kerékkötője, de nem tartja valószínűnek új járat beállítását. ★ Beszámolóm elején azt ír­tam, hogy biztosan lesznek, akik örömmel olvassák ezt az írást. Most, hogy a végére ju­tottam, kezdek kételkedni ben­ne. A NEB az utazóközönség érdekeit védő javaslatokat felterjeszti. Az illetékesek aztán vagy elfogadják, vagy nem. Mi ebben az öröm? Legfeljebb az, hogy egyál­talán foglalkoznak vele! Bányász Hédi Jó eredmények születnek Ha friss a borsó — A nők nyugodtabbak Hatvanezer üveg naponta Léskó Lászlótól, a gyár pártbizottságának titkárától kérek tanácsot, merre menjek, hol találom a legérdekesebb munkát? — Az I-es és a VI-os üzemben biztosan. A konzerv I-ben smaragd­zöld borsó, és csillogó üve­gek fogadnak. Kattog a záró­gép, mint máskor, és cup- pan a víz is. Azt hittem, szezon végi a munka üteme. Tévedtem, itt még csúcs­kapacitással dolgoznak. A délutáni műszakban nyolc­van nő dolgozik. Állnak vagy ülnek a gépek mellett, és nézik, hogy zavar ne le­gyen. Magyar Ambrus műszak­vezető egy gépnek támasz­kodva szemléli a munkát. — Szép zöld a borsó. Jó is? — szólítom meg. — Jó. — Mondja már meg, itt mit neveznek jó borsó­nak? — Friss borsót. — Friss? Mennyi az az idő, amikor még friss­nek számít a borsó a le­szedés és kifejtés után? — A gyár a gyártáshoz szükséges alapanyagot vidé­ki és helyi termelőszövetke­zetektől kapja. Ott is csépe­lik ki a hüvelyből a sze­meket. Ide a kicsépelt borsó kerül. Mint az elmondottak­ból kihámozom — szerény konyhai tapasztalataim is ezt bizonyítják — a készítmény minőségét befolyásolja az az idő, ami a fejtéstől (nagy­üzemi fejtés) a gyártásig el­telik. — Nekünk akkor a legjobb, ha három-négy órával a cséplés után kerül ide az anyag. Még jobb, ha a csép­lés üteme harmóniában van, megközelítőleg azonos. így nem kell tárolni a szemes borsót. Nem lehet mindig ilyen optimális feltételeket terem­teni. A természet, a lán­goló nap nem sokat törő­dik a konzervgyár kívánsá­gával. De nagy eltérés a kettő között ebben a sze­zonban nem volt. Keveset kellett csak kiselejtezni. Magyar Ambrus fiatal em­ber. — Nem nehéz' nőkkel dol­gozni? — Jobb, mint férfiakkal. Nekem az a tapasztalatom, hogy a nők sokkal nyugod­tabbak. Kevesebb a munka­fegyelmi vétség, mint a fér­fiak között. Három műszakban ötven- hatvanezer üveg kerül ki a konzerv l-ből. Egészen biztos, hogy ebben nemcsak a borsó minőségének, hanem annak az emberi légkörnek is szerepe van, amit a kon­zerv I-ben tapasztal a lá­togató. (b. h.) Ők is fiatalok... JÓSKA Azt mondták róla a vele egykorúak: „menő fej”. Én még azzal egészíteném ki jellemzését, hogy nemcsak menő, hanem jó fej is. Mért volt jó fej Jóska? Nemcsak azért, mert jól ta­nult. A kettő, mármint a jó fejség és a jó tanulás nem függ össze. Attól, hogy va­laki . okos, nem lesz jó fej a tizenévesek között. Jóskát azért szerették, mert ő is sze­rette az ifjúsági mozgalmat, és mert ez nem nagyképű általánosságokban, hanem sok­sok munkában fejeződött ki. Az iskola KISZ-titkára volt hosszú ideig. Izgalmas vi­ták, jó kultúrműsorok, moz­galmas, eleven KISZ-élet bi­zonyította ezt. Természete­sen nem egyedül csinálta. Éppen ez volt benne a jó. Azt hiszem, nem kell bi­zonyítani, hogy nem min­denütt van ez így. Egyszer késő estébe nyúl­va beszélgettem vele a kol­légium nevelői szobájában. Akkor éppen akart csinálni. iskolai újságot Kitűnő elkép­zelésekkel voltak tele a KISZ- szervezet tagjai. Hogy nem sikerült, nem rajta, néni rajtuk múlott. Nehéz róla írni. Szeret­ték. Tanárai többet tudhat­nak róla, mint én. Azóta leérettségizett Szend- rei Jóska, talán már dol­gozik is a konzervgyárban. Nyernek vele. LITERJE OT FILLÉR Savóértékesítés az utcán Tíz hektós lajt a Kossuth utca 52-es számú ház előtt. Ha hirtelen megbokrosodna a termetes vasalkotmány, nem tudna elvágtatni, mert leg­alább százan fogják körül, asszonyok, férfiak vegyesen, Savót árulnak itt minden hét keddjén és csütörtökjén. A Tejüzem ide küld minden al­kalommal egy lajtravaló sa­vót, amelynek a háztáji ser­téstartók a vevői. — Akinek jut! — jegyzi meg kedvetlenül az egyik nagybajúszú várakozó. — Mert látja, már vannak, akik dél óta sort állnak. Ha HA MEGSZŰNIK az aramszolgaltatas Hol kell jelentkezni? A Dél-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat július el­sejétől két telefonszámon fo­gadja az áramszolgáltatási za­varokkal kapcsolatos bejelen­téseket. Munkanapokon reggel 6 órá­tól este 10 óráig a 164-es tele­fonon. Munkaszüneti napokon, va­lamint munkanapokon este tíz órától reggel hat óráig a 293-as telefonon. Munkaszüne­ti napokon egész nap a 293-on tart a DAV telefonügyeletet. mindenki csak egy kanná­val vinne, jó is lenne, de van itt huszonötliteres tejes­kanna, termetes mézesfazék, kancahordó. Aki pedig vi­zeskannával jött, az párjá­val, meg hármasával vinné: A zsibongás elcsendesedik. Kinyílik a ház kapuja és a Kosselák-család egyik tagja jön. Kezében a mértékegység, a tízliteres vödör. A sort pél­dás rendben tartják. Senki sem próbál a másik elé kerül­ni. — Legfeljebb nem jut! — mondja a türelmesen várako­zó néni. — Csütörtökön újra megpróbáljuk. Nincs malacom, mégis ér­dekel, mire és hogyan hasz­nálják fel a savót? — Derék anyadisznóm van! — világosít fel Pesti Albert. — Azt kecsegtetem a savó­val. Megissza úgy, ahogyan eléje öntöm, de még jobb sze­reti darával, korpával vagy heredarával. A jószágtartó ré­szére valóságos áldás. Néha még a doktor is javasolja a beteg állatoknak. Nagy Balázsné biztosan el­sőnek érkezett. Kancahordó­jába már a nyolcadik vödör savó zúdul. Négy forintot fi­zet és aggodalmasan néz kö­rül, hogy ki fogja a súlyos hordót a kocsira felrángatni. — Csak ez a borzasztó vá­rakozás1 ne-lenne, pláne itt ar; utcán! És még a legnagyobb dologidőben isi — Hát hogyan lehetne job-. ban? — Ügy, hogy engednének be bennünket is a telepre, nem­csak azokat, akik hektószám­ra vásárolják. Miért szeren­csésebbek ők? A javaslatot továbbítjuk Marosfi György címére. Biz­tosak vagyunk abban, hogy a kedvező elintézés nem is fog késni. A legkisebb vásárló a kis Papp Erika. Nyugodtan áll a zománcosvödör mellett. Éppen sorra kerül, amikor anyukája megérkezik. Felsóhajt. — Jaj, azt hittem, már nem tetszik ideérni! — Legalább egy órája vá­rakozik a drága! — magya­rázza az édesanyja boldogan. De nem hiába! És a lajtból zuhog a vödör­be a zöldessárga savó. Liter­je öt fillér. (—si) A hét vége sportműsora ’''SSSSSSSSSSSSSSSSSy’SSSSSSSSSArSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*. I ■■■■■■■ Labdarúgás: . szentmiklósi Autógyár csapa-^ A Kinizsi felnőtt és ifjúsági ^val mérkőzik a megyei baj-fc . . - - ° noksagert. * HÁZ AT ERES Az elmúlt nyár­tól a mostani nyá­rig megszépült a strand. Ez nem a pázsiton látszik — azt a hirtelen ká­nikula és a sok eső már erősen megviselte —, ha­nem a nyüzsgő gyerekeken, akik olyan buzgalom­mal csúszkálnak a gyerekmedence vörös márvány szegélyén, olyan lelkesedéssel, mintha jutalomért csinálnák. Igaz, a vakáció maga is jutalom. Még annak is, akire a pótvizsga mumusa leselke­dik. Hiszen au­gusztus még mész- sze van és a me­dencékben csobo­Strandon gó víz, a fák lombjának hűvöse nem az a környe­zet, ahol az em­ber gyerekének eszébe jutna ilyes­mi. Még a nagy me­dencében is für- denek. Ez a „még” a harmincegy fo­kos kánikula ér­deme. Edzett srá­cok dobálják a labdát és csak fél szemmel tartják szemmel a meden­ce partját, hogy mikor jön az úszó­mester és mikor parancsolja ki őket a vízből lab­dástul együtt, vagy mikor szólal meg a hangosbe­labdarúgócsapata ma délután Ezzel a mérkőzéssel fejező-§ 4. és fél 6 órakor a Sziget- dik be a tavaszi forduló.----------------------------------------------- | mondó: „Figye- % lem, Figyelem! A í medencében láb- \ dázni tilos! Láb- ^ dázni csak az alsó § homokos fertile- ^ ten szabad. A fel- ^ nőttek medencéjé- ^ ben gyerekek nem ^ tartózkodhatnak!” ^ Elhangzik a szó- ^ zat. A kis fickók ^ csoportja elindul ^ a labdatér felé, és ^ ott faiéi tovább. ^ w I ott fejel A kislányok „ ^ kilépnek a termál- medence partjára, g hagyják, hogy az $ élemedettebb ko- ^ rú strandközönség ^ önfeledten átad- ^ ja magát a nyár \ és a meleg víz ^ minden örömének. ^ Június vége van. ^ Nyár a javából. & (b.) Az állami gazdaságokban a korábbi évekhez hasonlóan az idén nyáron is dolgoznak a kis­diákok. Szőlőt kötöznek, kapálnak. A gyerekek egy csoportját hazafelé jövet kaptuk len­csevégre Foto: Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom