Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
1967. JÚLIUS 16., VASÁRNAP *«91 Mccrci irMírlap TUDOMÁNY - TECHNIKA AZ EMBER MŰSZERE Áram a testben Hosszú idő telt el azóta, hogy Galvani olasz tudós a bolognai egyetemen 1786-ban felfedezte az „állati elektromosságot”. Az azóta eltelt csaknem 200 esztendő nemcsak kifinomította idevágó ismereteinket, hanem a gyakorlat szolgálatába is állította. Az élő szervezet elektromossága az élő fehérje általános sajátossága. A szervezet által termelt bioáram igen kicsiny, hiszen — egy állatcsoportot kivéve — néhány századtól csak 0,1 voltig terjed. A kivételt képező különleges állatok az elektromos halak. Náluk az áramtermelés nem- csupán bonyolult biokémiai és biofizikai változások kísérője, hanem a törzsfejlődés során kialakult elektromos szervek speciális működése. Az elektromos halak áramütése akkora, hogy zsákmányuk megbénul tőle, de még az ember számára is kellemetlen érzést jelent. Fontosabb azonban számunkra az a bioáram, amelynek mérése útbaigazítást ad az orvosnak a szervezet állapotáról. A legrégibb ilyen betegségmegállapító módszer a szív munkájáról ad felvilágosítást, anélkül, hogy az orvosnak fel kellene nyitnia a mellkast. Az eljárást elektrokardiográfiának nevezték el és születése dátumául az 1903. évet számíthatjuk. Ekkor ugyanis a holland Einthoven megszerkesztette az ún. húros galvanométert, amely alkalmas arra, hogy a szervezetben termelődő kis feszültségingadozásokat rögzítse. A technika fejlődésével tovább tökéletesedett a módszer és az 1930-as évektől kezdve a gépek oszcilioszkópemyőjén az orvos látja is a szív működését jelző EKG-görbét. Erről fényképfelvételt is készíthetnek, amelyet még pontosabban tanulmányozhatnak, sőt — elraktározva — összehasonlíthatják későbbi felvételekkel is. Hogyan jönnek létre ezek az első pillanatra titokzatosnak tűnő görbék? A szív összehúzódása közben akciós áram keletkezik, mely megfelelő EKG — levegőn át berendezéssel érzékelhető. A szív áramtermelését érzékelő elektródokat természetesen nem magára a szív felületére helyezik, hanem a testet borító bőrtakaróra, hiszen a bőr is jó vezető. A szív áramtermelését a valósághoz leginkább hűen az ún. végtagjáról, összehúzódásáról ad felvilágosítást, hanem csak a szív ingerképzéséről és az ingervezetés változásáról. Mindez elegendő azonban ahhoz, hogy az orvos következtetést vonhasson le a szív ritmuszavarairól, a szívizomelhalást elvezetés esetén kapjuk. Az elektródokat ráerősítik a két karra és a bal lábra, ebben az esetben a szív középponti helyet foglal el. Újabban nagy fejlődést hozott a mellkasi elvezetés. Ilyenkor a mellkasnak a szív különböző részei felett levő pontjairól vezetik el a működési áramot. Ez azonban még inkább csak kutatási, vagy finomabb vizsgálati módszer, a gyakorlatban ma is végtagelvezetést alkalmazzák. Az EKG tehát — sokak hiedelmével ellentétben — nem a szív ereERDON - MEZON Védett madarak, növények A Természetvédelmi Hivatal elnöke, dr. Tildy Zoltán, a magyar természetvédelem néhány aktuális kérdéséről nyilatkozott. — Az országjárók és turisták gyakran találkoznak védett területeinkkel, akár hegyeinkben ' túráznak, akár falvain- kat, városainkat járják. Táj- és erdőrészek, parkok, fasorok, egyes fák állnak védelem alatt. Az ország lakossága szívén viseli ezeknek a természeti értékeknek eredeti szépségükben való megőrzését. — A madárvédelemben javult a helyzet, amit jórészt vadászaink megértő támogatásának köszönhetünk. Az is közismert ma már, hogy legtöbb ragadozómadarunkat tilos vadászni. Védelem alatt állnak a sasok kivétel nélkül mind: a szirti, parlagi, réti, pusztai, törpe, nagybékászó, kis- békászó s halászsas, a sólymok: a kerecsen, kaba, vándor- és kissó- lyom, a rétihéják és a vércsék. Valóban elsősorban éppen vadászaink azok, akik kímélik ezelcet a ritka szép állatokat. — De van egy olyan területe a természetvédelemnek, amelyben nagy segítségünkre lehet minden természetkedve- lő. Néhány vadvirág, növény egyes országokban törvényes védelem alatt áll. Hogy csak egy példát mondjak: Németországban minden enciánfaj védett növény. A védett növényeket ugyanúgy nem szabad pusztítani, mint a védett állatokat. Nálunk a vadvirágokra nincs ilyen rendelkezés. De a turisták, kirándulók éppen ebben a tekintetben nyújthatnak nagy segítséget. Nem felsorolásul, inkább példaként említjük a védelemre szoruló turbánliliomot, a tündérrózsát, a kökörcsineket, a nagy ezerjófüvet, a harangvirágokat, a cikláment, a tárnicsot, a zerge- virágot és a csa- rabot, amelyet Erikának is hívnak. Vagy a páfrányokat említhetném, amelyeket legtöbbször sikertelenül próbálnak jó szándékú természetbarátok a kertben megtelepíteni. okozó koszorúér elzáródás helyéről stb. A technikai fejlődés érdekes és szellemes megoldásokat hozott az EKG-görbék továbbításában. Kiderült, hogy az EKG-görbék telefonon is továbbíthatók, így a beteg otthonában is készülhet felvétel és ennek eredménye telefonon továbbítható a kórházban elhelyezett EKG-géphez. Ott elvégzik az értékelést és szakorvosi tanácsot adhatnak a kezelőorvosnak. A kórházak telefonvonalai ily módon „kardiológiai forró drót”-ként működhetnek. Arra is volt már példa, hogy az óceánon úszó hajón készült felvételt rádión továbbították a szárazföldre, sőt a brazil partok közeléből egy francia hajón felvett EKG-görbét az Early Bird nevű műhold segítségével juttatták el a 22 300 mérföld távolságra lévő Párizsba. Megoldották a folyamatos EKG-készítés módszerét is. Az EKG-t megörökítő parányi magnetofont a beteg az oldalára akasztja, akár egy fényképezőgépet, és megszokott napi munkáját végzi. Nem kell különösen bizonyítanunk, hogy az ilyen felvétel mennyivel tökéletesebb, mint az, amelyet a szakrendelésen, szorongásos állapotban vesznek fel. Persze, ez még csak a jövőben fog általános módszerré válni. (Folytatjuk.) Új lépés a szívgyógyászatban Az Üj-Delhiben megtartott cardiológiai kongresszuson a californiai Grey Dimond orvos-kutató beszámolt legújabb kutatási eredményéről. Olyan vegyianyagot fedezett fel, amely megakadályozza a cholesterol képződést, egyelőre állatok véredényrendszerében. A szer egyébként feloldja a már meglevő cholesterol lerakodást is. Köztudomású, hogy a cholesterol lerakódása az érfalakon trombózis-veszélyt okoz. Lucernából — fehérje Kultúrnövényeink közül az egyik legvízigényesebb növény. Egy kg szárazanyag előállításához kb. 700 kg vizet párologtat el nagy tömegű levélzetén keresztül. Évi 500—800 mázsa zöld tömegének kb. 50%-a levélzet. Vízigénye ellenére szárazságtűrő növény. A látszólagos ellentmondás oka a mélyre hatoló gyökérzetben keresendő. A hőmérséklethez igen alkalmazkodó növény, de ez befolyásolja a takarmányvagy maghozamát. A lucernát a belterjes állattenyésztés „emelte ki” a legelőnövények sorából és állította kaszáskultúrába. Régebben a lónak volt elsőrendű takarmánya, később nőtt szerepe a tehenészetben is. A technika mai színvonalán, amikor az erőgépek egyre inkább háttérbe szorítják az igás állatot, a lucerna végleg előlépett az állati fehérjét termelő tömegtakarmánnyá. A további perspektíva az, hogy az alaptakarmányból abraktakarmánnyá lépjen elő: részben pótolja majd a sertés és a baromfi abraktakarmányát. A lucerna jó étrendi és egészségjavító hatása már régóta ismert az állattenyésztésben. A fiatalon kaszált, gondosan szárított és levelesen begyűjtött ún. borjúszénát, — mint neve is mutatja, — fiatal állatokkal etetik. De felismerték, hogy a lucernaszéna táplálóanyagának emészthetősége őrléssel fokozható. Magyar vizsgálatok szerint az összes tápanyagokat magában foglaló lueemaliszt emésztési együtthatója 37%-kal növekszik. Fontos azonban a modem agrotechnikai rendszabályok pontos betartása. A megfelelő időben végzett kaszálás, a levágott lucerna helyes szárítása, tárolása nemcsak mennyiséget befolyásoló tényező, hanem a minőségjavítás fontos lehetősége is. Kérdezz — a gép vákszol Bemulatjuk az MTA Számítástechnikai központját A budai Vár ősi házai között, több évszázados műemléképületben az egyik legkorszerűbb magyar intézményt találjuk. Gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a Számítástechnikai Központ a magyar híradástechnikai iparral. — A Beloiannisz Híradás- technikai Gyár — mint közismert— a világ minden tájára szállít korszerű telefonközpontokat. Ilyen természetű export mellett állandóan figyelembe kell venni a piac folyton változó igényeit, a mind nagyobb fokú követelményeket. Ezért a gyár felkérte a központot, hogy hajtson végre vizsgálatokat a telefonforgalom ntánzásával, „szimulálásával” kapcsolatban. Megfelelő program segítségével „beépítik” a számítógépbe a telefonforgalom folyamatának mását, és ebből fontos következtetéseket lehet levonni a valódi, tényleges folyamatra vonatkozólag. A számítógép „lejátssza” a beérkező hívások és a telefonközpontban végbemenő kapcsolások modelljét. A kapott számítástechnikai eredmények a gyakorlatba való átültetésével kedvezőbben lehet mérelezni, optimálisabb távbeszélő-központokat tervezni. A Számítástechnikai Központ tevékenysége azonban nem merül ki azzal, hogy csupán gazdasági és műszaki számításokat végezzen. A Magyar Rádió megbízásából a központ számítógépes közvéleménykutatás-értékelést végez: a rádióhallgatók által beküldött közvéleménykutatási lapok adatainak értékelése számítógépes úton történik. Az Országos Műszaki Könyvtár meghatározott folyóirat- csoportjában található tudományos közlemények különféle szempontok szerinti tárgyszókatalógusát is számítógéppel állítják össze. Az így kialakított katalógus nagyon meggyorsítja egy-egy témához kapcsolódó folyóiratcikkek gyors megtalálását. PUSKAVÉGRŐL VADÁSZAT, VADÁSZERKÖLCS, VADÁSZILLEM Hazánkban a vadállomány állami tulajdon s a vadászati jog az államot illeti meg. E jogot az állami erdőgazdaságok, vadgazdaságok útján hasznosítja az állam. Az ország területének nagyobb részét — több mint 80 százalékát — vadásztársaságok bérlik. Csaknem 800 vadásztársaság működik ma Magyarországon s ezekben mintegy 20—25 ezer vadász működik. Ki vadászhat? Aki 18. életévét betöltötte, vadászfegyver tartására engedélye van és vadásztársaság tagja vagy bérkilövésre szerződést köt. Mindez már a vadászerkölcs fogalmába tartozik. Hasonlóképpen annak tisztázása, hogy ki hol vadászhat. Egyéni vadász a társasága által bérelt területen, vagy idegen területen, meghívott vendégként vadászhat. Természetesen a vadászerkölcshöz tartozik azoknak az előírásoknak betartása is. amelyek meghatározzák: mire és mikor vadászhat valaki. Ezeket a rendelkezéseket, a tilalmi időket általában ismerik a vadászok. De például itt van a nyár, amikor szabad selejtezésre ítélt őzbakot lőni. Vét a vadászerkölcs ellen, aki a nem selejtes bakot elejti. Selejtezés címén kapitális bakot „tévedésből” kilőni a legnagyobb mértékben ellenkezik a vadászerkölccsel, amelyhez szigorúan hozzátartozik a vadállomány védelme. Ez természetes is, mert a mai vadászat nem „fegyveres húsipar” — akinek ma vadászpuskája van, annak nemcsak jogai, kötelességei is vannak, az okszerű vadgazdálkodás és a természetvédelem területén is. Hozzátartozik a vadászerkölcshöz a rendeletek betartása, de van sok olyan íratlan szabály, amelyet valójában csak a vadászillem ír elő. így például nem illik nyu- lat, fácánt térdelve vagy fekve lőni, körvadászaton vagy hajtásban a másik vadász elől ellőni a vadat, seb- zet vadat kínlódni hagyni, elejtett vadra rálépni, saját eredményességünket mások rovására kierőszakolni. Végül, de nem utolsósorban még egy vadászillemszabály: vadászat közben, töltött puskával ne szedjük elő a bütyköst! Jobb azt a vadászat utánra hagyni — abból kevésbé lehet baj!
