Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
^'ZjCirtap 1967. JÜLIÜS 16., VASÁRNAP ARATOK KOZOTT Nyugodtan, Látogatás a megye délkeleti sarkában Július közepe; aratunk. Tavaly ősz óta, tulajdonképpen a vetés kezdete óta rajta tartotta a gazda a szemét a gabonán. Hogyan kel? Hogyan telel? Hogyan fejlődik? Hogyan szökken szárba? Hogyan érik? És most az utolsó időszak: hogyan takarítják be? Melyik a legfontosabb? Mindig az adott időszak munkája. Most az, hogy mielőbb magtárba kerüljön a gabona, minél kisebb veszteséggel. És ez nem szólam, érzi,. tudja ezt a parasztember. N Az idén vajon hogyan van? A megye délkeleti sarkába látogattunk el, hogy választ kapjunk. mázsát Az abonyi Kossuth Tsz központjában vége a brigád- megbeszélésnek; a mai munkáról, a holnapi tennivalókról számoltak be a főagronómus- nak, Ácsai Józsefnek. — Milyen képet kapott a munkáról? — Szépen, fennakadás nélkül dolgozunk. Ami nehézség adódik, gyorsan megoldjuk. — A gabonabetakarítás? — Az idő kedvez, a kombájnok jók, gyakorlott, szorgalmas kombájnosaink vannak ... Nagyon sima most az aratás. — A termésátlag? — Őszi árpából tizennyolc mázsa. A búzáéról korai nyilatkozni, de a tizenöt mázsa biztosan meglesz. Az irodában folytatott beszélgetés után — határlátogatás. A B—6-os táblán — a tagosítás után ugyanis táblásítot- tak és számokat kaptak a táblák — négy kombájn dolgozik. A segédvezetők ülnek a gépeken, a felelős vezetők most fejezték be az ebédet: Babcsány János, Sz. Tóth Antal, Földi Pál, Kiss István. Régi tapasztalt kombájnotok, öt, hat, hét éve, minden nyáron gépre ülnek. Babcsány János, az elmúlt években, a megyei versenyben is élért helyezést <— Az idén hányadik lesz? — Kincs még lefutva a verseny! — Gondok, nehézségek? — Az alkatrész biztosítva van, ha valami műszaki hiba akad, közel a gépműhely, a tsz szerelői is segítenek, gyorsan rendbehozzák a gépet, s mehet tovább a munka. ★ Szerecsen barnára sült Berta Mihály a körostetétleni Vörös Csillag elnöke. Ilyen színt csalt olyan ember kap, aki ideje nagy részét a határban tölti. Most is onnét jött, de „hangulata’.’ nem a legjobb. — Mi igyekeznénk, de úgy látszik, nem mindenkinek fontos, hogy mielőbb befejezzük az aratást? _ 7?? — A nedvességtartalommal van bajunk. 16—16,5-es a búzánk. Egy-másfél százalékról van szó, de Abonyban a ter- ményforgalmitól azt üzenték, ma már ne vigyünk többet. Egy-két nap, s akadálytalanul folyhat a búza betakarítása. ami a gond mellett örömet is szerez. A várakozáson * felül ad: mintegy 17 holdankint. — Van egy olyan 40 holdas táblánk, amin 28 mázsa lett holdanként. Ha több műtrágyát kapnánk, ki sem merem mondani,, milyen terméseket érnénk el... — Nehézségek a kombájnok üzemeltetésénél ? — Sem az emberekre, sem a gépekre nem panaszkodunk. Jól dolgoznak, nincs fennakadás. Igaz, hogy mi is kedvezünk nekik. Ebédet kapnak — ingyen — s a kedvüket megtoldjuk egy-egy mázsa búzával. A jászkarajenői Új Barázda Tsz-ben, Dani Mátyás főag- ronómus éppen a „bizonyítványt” magyarázza telefonon Szűcs István községi tanácselnöknek. A telefonbeszélgetés után, már nekünk mondja: — Minden évben a rozsot takarítottuk be először, most pedig hátrább van az érésben, mint a búza. Ezért volt furcsa a tanácselnök számára, hogy amíg a búzának már mintegy felét betakarítottuk, addig az 506 hold rozsból, mindössze csak öt holdat. A tsz-ben a gépjavító állomásnak négy kombájnja dolgozik — a vezetők és a tagok teljes megelégedésére... . Égy,-: két kisebb hibától eltekintve folyamatos a munka. Itt is találkozunk azonban azzal a problémával, hogy elég nagy a gabona nedvességtartalma: — A kombájnszérűnk kicsi, szárításra nem vállalkozhatunk, így Cegléden, a malomban próbálkozunk. Holnap- holnapután azonban már nem lesz gondunk a nedvességtartalommal. A főagronómus bízik, idejében betakarítják a gabonát. Nem idegeskednek, nem kapkodna^ de rögtön intézkednek, segítenek, ahol arra szükség van. Az abonyi és jászkarajenői fekete föld Kőcser felé tagok az aratáshoz. Azt mondják, elég jól lehet vele keresni, így nem kell pénzért megváltani a kenyérnekvalót. A vezetőség összeírta, menynyi a tagság kenyérgabonaszükséglete: 38 vagon. Tavaly is ennyi volt, s mindössze 32 vagonnal vittek el. Nem mindenki ragaszkodik a gabonához. Aki igényli, annak gyorsan a lakására szállítják. Ezzel csak nyer a közös, mert nem kell raktározni, s a tag igényének is eleget tettek. Csurdl Elemér érdekes és igen jellemző dolgot említ: — Első nyár az idei, amikor nem adják egymásnak a kilincset a járási és a megyei kiküldöttek, hogy az aratás felől érdeklődjenek. Az egymásnak sokszor ellentétes utasítások csak nehezítették munkánkat. Ügy látszik „fent” is rájöttek arra, hogy nem sokat ér az adatok gyűjtögetése, gépek kellenek, a többit bízzák ránk! Nem gondtalan, de nyugodt és gyors az aratás a megye délkeleti sarkában. Ügy látszik nem töltötték tétlenül az aratás előtti időt: jól felkészültek az erőpróbára. Mihók Sándor A megkérdezettek hetven százaléka válaszolt Szociológiai vizsgálatok a ráckevei járási pártbizottságon A Ráckevei Járási Pártbizottság munkatársa, Csömör József, a propaganda és művelődési osztály vezetője néhány hónapja politikai—szociológiai kutatásokat végez. Eddig három témával foglalkozott: a műszaki értelmiségiek helyzetével, világnézetével és politikai szemléletével, a fiatalok kulturális igényeivel, illetve eszményvilágával és értékrendszerével. Tudomásunk szerint először végeznek ilyen felmérést vidéki pártbizottságon, de a fővárosban is csak nemrég kezdődtek hasonló vizsgálatok. Nincs ebben semmi különleges. A jelenkori marxista szociológia is viszonylag új tudomány. A Valóság című folyóirat cikkírója így ismerteti az új tudományágat: Hogy mi tette szükségszerűvé létrejöttét? „Gazdaságirányítási rendszerünk reformja természetszerűen nemcsak gazdasági, hanem politikai hullámokat is vet: ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a gazdasági döntések decentralizálása csak a politikai demokratizálódás további fokozódásával párhuzamosan válhat hatékony és társadalmunk szocialista alapjait erősítő intézkedési rendszerré’’. S hogy hol kell az új tudományágnak kutatást folytatnia: „ ... a gazdaság és politika egyrnásrahatása, a politikai aktivitás, a politikai intézmények és a politikai tudat dimenziójában". ★ Az új tudományág további elemzésénél többet mond — s az olvasó számára is érdekesebb a ráckevei vizsgálat. Első szakasza, a műszaki értelmiségiek helyzetének, politikai nézeteinek, világnézetének elemzése már befejeződött. A Pestviúéki Gépgyár és a Szerszámgépfejlesztő Intézet, amelyekben jelentős kutatási munkákat is végeznek, magasan kvalifikált műszaki értelmiségi gárdával rendelkezik. A két gyár mérnökeinek feléhez, összesen 107 személyhez juttatta el a járási pártbizottság a névtelenül kitöltendő kérdőíveket. A megkérdezettek 70 százaléka válaszolt. Néhány általános adat a két üzem műszaki értelimiségének helyzetéről, életkörülményeiről: Zömük harminc és negyven év között van. Majdnem valamennyien férfiak, és egy elenyésző töredéktől eltekintve nős emberek. Családjukban az egy főre jutó jövedelemátlag 1400 forint. Lakásviszonyát közülük csak 17 százalék tekinti „nem megfelelő”-nek. Duna mellett - hegyek alján jjP' Foto Gábor KÉTSZÁZNEGYVEN KÖZÉPISKOLÁS DIÁK DOLGOZIK EZEKBEN A NAPOKBAN A NAGYMAROS ÉS KISMAROS KÖZÖTTI VAS- ÚTTÖLTÉSEN. MINT A NAGYMAROSI KISZ- ÉPÍTÖTABOR LAKÓI — A KORSZERŰSÍTÉSSEL KAPCSOLATOS földmunkalatokat végzik délután, a MUNKA BEFEJEZTÉVEL A FESTŐI DUNA- PART NYÜJT FELÜDÜLÉST A TÄBOR LAKÓINAK. Szakmai ambícióikat a következők jellemzik: A szabad idő eltöltésénél legnagyobb részük elsőként a szakirodalommal való foglalkozást jelölte meg. A válaszadók fele az alapdiplomán kívül egyéb tudományos fokozatot — kandidátusi, doktori cím, második diploma — is szerzett, további 30 százalék pedig ugyanezt célul tűzte ki. 21 százalék újító, 12 százalék szabadalmon dolgozik, 30 százalék szakmai folyóiratban publikál. De csak a megkérdezettek fele beszél idegen nyelvet, s három idegen nyelv birtokában mindössze 3 százalékuk van. Végül, csupán 10 százalék nem elégedett a munkakörével, feladatával. Milyennek tartják munkahelyüket, s benne a maguk szerepét? Jelenlegi üzemével 90 százalékuk részben, vagy teljesen elégedett. 60 százalék úgy tartja, megbecsült ember a munkahelyén. Mit mutat világnézetük, s politikai szemléletük felmérése? Ötven százalékuk szerint feltétlenül, egy kisebb csoport számára pedig többé-kevésbé fontos, hogy egy műszaki ember materialista nézeteket valljon. 74 százalékuk szerint nincs természetfeletti erő. Nyolcvan százalékuk szerint a nemzet érdekei összeegyeztethetők a nemzetköziséggel. 68 százalék megállapítja, hogy nálunk a közéleti demokratizmus teljesen, vagy nagymértékben érvényesül. 75 százalék helyesli a hazai belpolitikát; 72 százalék külpolitikánkat, 74 százalék gazdaságpolitikánkat. 70 százalékuk szerint elkerülhető a harmadik világháború. A pártbizottság munkatársának másik két vizsgálata még nem zárult le. Maga a felmérő tevékenység pedig egyáltalán nem ér véget, a jövőben újabbak követik. Bevezetőnkben azt állítottuk, hogy mai életünk szükségszerűen hozta létre a politikai szociológiát, ezt az új tudományágat. Ez nem kisebbíti Csömör József kezdeményezését: munkája ma még úttörő tevékenységnek számít P. A.-fssfssssssssss/sss/ssss//s/sssssysss/sfssssssssss/sssssssfssssssssssrsssfsssssssss/ssssssssssssssssrs/sssss/s/s/sssssssss/ssssssssssss///ssssssss/ssssssssssssss/s/ssssssssss/ssssf 1 az úr. Előbb is kezdődött itt ^ az aratás, és valahogyan sür- | gősebb is. Csurdi Elemér, az % Űj Élet növénytermesztő ag- ^ ronómusa elmondja, hogy a ^ hét végére befejeződik náluk ^ az aratás. Három kombájn, § három kévekötő aratógép 80 CIRKUSZ Művész műszakiak Akit széttépett a medve Egy regényes házasság cirkusz nél- megtanultam----------:—j régen láttam... I Ilyet is I Ráckeve főut--------------- cáján egy púé s § posteve üget. Kétpúpú. A pú| A cirkusz a ráckevei Duna-par- ton verte malugcl, ______ _0_______ fel sátrát. Nemrégen érkezhet k ézi kasza vágja a gabonát. 8 pok között cserzett arcú berber tek, mert a sátorverő munká— Nem előnyösebb géppel $ harcos. Feje véres kötésbe búr- sok még most szerelik a leberaratni ? § kolva. Nyomában rozzant Pob— Nálunk ragaszkodnak a ^ jeda harákol, tetején hindu fa^ kír. Két lába a jellegzetes yo- $ ga pózba tekeredik, arca át- $ szelleműit. Egy saroknál megsok még most szerelik a leber- nyegeket. Odalépek az egyikhez: — Az igazgatót keresem. tem. Ezenkívül én vagyok a szervező titkár. — Ki a partnere? — A feleségem. Azonkívül ő a „konferancs”.,. tam meglenni kül... Aztán jogázni... — Nagyon tud — segít Ádám Gyula. — Az összes végtagjait kitekeri, a gyomrát felpréseli a melléhez ... Világszám... A „jogász” szerényen néz maga elé és a rádióján egy modern dzsessz-számot hallgat | — Ha akarja, | tóm ma------------------------- gának a jogászunkat — mondja később ^ áll a teve, leblokkol a Pobje- § da, melyből egy keménykala- ;! pos, atlétatrikós férfiú ugrik ^ ki. Szájához trombitát illeszt, 5 és fújni kezdi. Arca belevörö- 8södik. A fényevesztett, ütött- ^ kopott rézszerszámból reked- ^ ten bugyborékolnak elő a han- $ "ok, melyek meglehetősen hasonlítanak egy tízéves sláger- ^ re. | Az atlétatrikós a zenei pro- 5 dukció után megemeli ke- $ m ínykalapját és harsány han- | gon rázendít: § — Óriási szenzáció. Megér§ kezett a cirkusz varieté. Csak ^két napig! Világvárosi attrakciók: majmok, púpostevék, ^ számoló lov-'k, késdobáló és a ^ világhírű kígyóember. A nagyíj érdemű közönség ne felejtse el $ jegyét időben biztosítani a cir- | kusz pénztáránál... § A „nagyérdemű” mintegy | tíz fővel képviselteti magát az ^ út szélén, összesen lehetnek ^ hatvan évesek. Egyik „nagyér- $ deműt” erőszakkal rángatja be > a mamája a kapun ... Megtöri! a kezét és nyújtja: Adám Gyula késdobáló, zene — En vagyok! Adam Ka- ----------* r oly... Hatvan éven felüli, zömök, markáns arcú férfi. Csak hoszszú, őszes haja jelzi, hogy köze van a művészethez. — Majd mindjárt küldöm a helyettesemet — mondja és máris visszalép a többiekhez. A helyettes: — Ádám Gyula vagyok... — Rokon? — Az apám ... — Ilyen lehetséges, hogy egy cégnél apja és fia? — Ez nem állami cirkusz . .. Munkaközösség. Itt minden közös... Illetve apámé a sátor... A bevételt a kiadások levonása után egyenlő részekre osztjuk. Kiderül, hogy a sátor körül tevékenykedő „műszakiak" valamennyien a cirkusz tagjai. — Nálunk a művészek csinálnak mindent. Nem telik külön műszaki személyzetre. — Maga mit csinál? — Késdobáló vagyok, de zeneművész is, meg dolgoztam a levegőben is, amíg le nem esmuvesz, szervező igazgatóhelyettes. — Jogászuk is van? — Ö a fő szám! — Mit csinál? — Kígyóember. — És jogász... — Igen ... Csak hosszú magyarázkodás után derül ki, hogy a jogász a yoga szó meglehetősen önkényes képzéséből alakult ki. — Egyébként csak kígyóembernek hívjuk, mert falun nem tudják mi az a „jogász”... — magyarázza. A „jogász” fiatalember. Modern farmernadrágban jár, Kent cigarettát szív, drága nyugati táskarádió szól mellette. — Két éve csinálom csak ezt a számot. — Előtte mit csinált? — Állatokkal dolgoztam .. Két medvém volt... 1960ban széttéptek. Kétszázhatvan seb van rajtam, nyolc hónapig lebegtem élet és halál között... Négy évig nem dolgoztam, de nem tuds--------;----------; vannak a b emuta- | " Hányán | cirkusszal?-------------------- —. Négy c salád... De minden családtag dolgozik. Tizenöten szereplünk a műsorban. Én titkár, és a zenekarban vagyok, mindaddig, míg a késdobáló szám nem következik. Akkor gyorsan felöltözöm. Fehér kov- boj ruhám van és két ostort pattogtatok. Irtó hatásos. Az ostorral kiütöm a ■feleségem kezéből a cigarettát... Aztán körbedobálom késsel. A nagy attrakció az, hogy a feleségem elé egy papírtáblát tesznek. Én nem látom őt és úgy dobom körbe. Aztán pisszentek egyet, a feleségem kiugrik a kések közül és a következő pillanatban egy penge oda áll be, ahol az előbb a szíve volt... — Nem fél, hogy elvéti? — Nem ... Tudja két évvel ezelőtt még tilos volt a késdobálás ... Most újra megengedték. A saját felelősségünkre. — Mutasson be a feleségének — kérem. Bevezet az egyik curkuszkocsiba. — Ez a lakásunk! — Most! Télen hol laknák? — Itt... Nincs sehol lakásunk. Bevontatjuk valahová,
