Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

1967. JÜLIUS 16.. VASÄRNAP Mir ancvsi KÍürltm :i Milliárdos árucsere * Érkezik: húszezer autó - Sertéshús - Hűtőszekrény 300 ezer hektó sör Határmenti üzletkötés — Behozatal igény szerint A vásárló gyakran panasz­kodik: kevés az áru, kicsi a vá­laszték. Az előbbi panasz rész- igazság, a második annál meg­alapozottabb. Válaszként is közölhetjük a Belkereskedel­mi Minisztérium, tegnapi saj­tótájékoztatójának érdekessé­geit Több szomszédos baráti or­szággal bonyolítanak le nagyarányú árucserét. Várható, hogy meghaladja az egymilliárd százmillió forintot. A csere lényege, hogy külföl­dön keresett magyar árukat — például férficipőt — adunk idehaza szívesen látott cikke­kért A hazai hűtőszekrények skáláját az azonos űrtartalmú, de más kiállítású szovjet, csehszlovák és lengyel gépek­kel egészítik ki. A jugoszláv-—1 román határmenti települése­ken már az idén megvalósít­ják a kiskereskedelmi vállala­tok közvetlen árucsereforgal- mát, a szomszéddal. A cserepartnerek közül a legjelentősebb a szovjet kereskedelem. Huszonhét és félezer tonna eerté&húst, hatvanezer tran­zisztoros rádiót tizenötezer hűtőszekrényt, cementet, zo­máncedényeket, órát építőiát, bort szállítanak az idén ma­gyar árukért. Mindenekelőtt a közeli vagy határos köztársasá­gokkal fokozzuk a forgalmat. Az Észt, Lett, Litván, Moldava és Ukrán köztársaság jelentke­zik korszerű híradástechnikai - termékekkel és élelmiszercik­kekkel. Az idén először bútort is szállítanak. Emellett téglát, cserepet, ajtókat ablakokat és parkettát is nagy tételben küi- uenek Magyarországra. .'fjéháhy közérdeklődésre szá­mot tartható importadát: gép­kocsiból 20—21 ezer darab, sörből 300 ezer hektoliter, na­rancsból 9 és,félezer tonna ér­kezik. Nyugatról két és félezer személygépkocsit hoznak be. Munkatársunk az ezernyi apró hiánycikk és házi barká­csolás kellékei után érdeklő­dött. A válaszból kiderült, hogy itt is gyors változásra számíthatunk. A KGST-orszá- gok saját szükségleteiken túl, például a magyar kereskedel­mi partner igényeinek megfe­lelő tételt is edkészítik egyút­tal. így nagyobb lesz a széria, olcsóbb az előállítás, s minden érdekelt országban rendelke­zésre áll az a néhány ezer, vagy tízezer darab apró holmi, amit eddig hiába keresett a vásárló. Ez a kapacitás-csere a le­hető legelőnyösebb és leg­korszerűbb megoldás. A baráti országokkal folyta­tandó árucserét — Jugoszlá­viát kivéve — a kereskedelem az igényeknek megfelelően, tetszés szerint szabályozhatja. — t. gy.— Magyar Camping Rallye, Szentendrén Szeliden lejtő, szűk ut­cácskában évszázadok nyo­mát viselő kőlépcsők, rep- kénnyel befuttatott házikó mögött magasodó templom- torony: ilyen a plakát, amely tudtül adja, hogy augusztus 7 és 13 kö­zött Szentendre minden érdeklődőt szeretet­tel vár az I. nemzeti eam- pingtalálkozóra. A tavalyi dunai árvíz el­mosta a nemzetközi camping- rallye gazdagnak ígérkezett programját. A Magyar Cam­ping és Caravanning Club — kárpótlásul, a hazaiak­nak — most még szebb, még változatosabb progra­mot ígér. A megnyitás napján Szent­endre lakói baráti szóval, képzőművészei legszebb al­kotásaikból rendezett tárla­tokkal köszöntik a találkozó résztvevőit; a Budapest Tánc- együttes magyar folklóresttel kedveskedik a vendégeknek. Másnap városnézés, mú­zeumlátogatás, sétahajózás ígér hasznos és kellemes szórakozást A következő na­pok ezernyi látnivalója, ese­ménye közül a budapesti kör­séta, a visegrádi hajókirán­dulás, motorcsónakverseny és a vízisí-bemutató tarthat leg­inkább számot az érdeklő­désre. A zenekedvelőkről sem feledkeztek meg a ren­dezők: a szoborkerti hangverseny, és a visegrádi Fellegvár mel­lett megrendezendő Liszt-, Bartók-, Kodály-koncert a nyár zenei életében is ki­emelkedő eseménynek ígér­kezik. Az ínyenceket a Ha­tárcsárdában szakácsverseny, a fiatalokat a szentendrei és a leányfalui campingbál vár­ja. A volán mesterei autós ügyességi versenyen, a tu­risztika rajongói pedig a Vöröskő sziklánál tartandó emléktúrán bizonyíthatják képességeiket. Az utolsó estén tábor­tűzzel és a saját műsorukkal bú­csúznak egymástól — és a Dunakanyartól az első nem­zeti camping rallye résztve­vői. ny. é. A közös munka haszna az egész lakosságé Beszélgetés dr. Ádám Mihállyal, a megyei tanács vb-titkárával A tavasszal megválasztott tanácsok tevékenysége a gaz­dasági reform bevezetésének, megvalósításának időszakára esik. Növekszik önállóságuk és hatáskörűk, s ez az ed­digieknél nagyobb felelősség­gel jár. Az elkövetkező idő­szakban ezért még nagyobb szerepük lesz az állandó bi­zottságoknak. Erről beszélget­tünk dr. Ádám Mihállyal, a Pest megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának titkárával. — Milyenek a tapasztalatok az állandó bizottságok eddigi munkájáról? — Az előző választási cik­lusban az állandó bizottságok Pest megyében minden szin­ten féléves, éves tervek alap­ján dolgoztak és eredménye­sen segítették a végrehajtó bi­zottságokat. — Milyen tények bizonyítják ezt? — Az állandó bizottságok üléseiknek mintegy 85—90 százalékát megtartották. Ez formálisnak tűnhet, azonban ha hozzátesszük, hogy össze­sen 6900 közérdekű javaslatot tettek, akkor már érzékelni lehet szerepük jelentőségét. A másik bizonyító adat: tavaly az állandó bizottságok Pest megyében 4000 vizsgálatot tartottak a legkülönbözőbb té­makörökben. Általában jel­lemző, hogy az állandó bizott­ságok tagjai eljutottak arra a színvonalra, amikor már nem­csak a hibákat állapítják meg, hanem ezek megszünte­tésére konkrét, reális és nagy­részt megvalósítható javasla­tokat is kidolgoznak. — A hatása neit? gyakorlatban mutatkozott milyen minden­AZ AUGUSZTUS 25-ÉN NYÍLÓ MEZÖGAZDASÄGI KI­ÁLLÍTÁS KÜLFÖLDI RÉSZVEVŐI RÖVIDESEN EL­FOGLALJAK EZT A RAGYOGÓ, CSUPAÜVEG PAVI­LONT — Egyetlen, de sokatmon­dó példa: a bizottságok köz­reműködésének köszönhető, hogy a hatósági ügyek 95 szá­zaléka már első fokon elinté­ződött, s csupán öt százaléka került fellebbviteli, illetve pa­naszfórum elé. — A választások éta hogyan alakult az áUandó bizottságok tevékenysége? — Bizonyos változások tör­téntek, s ezek már az új me­chanizmusra való áttérést se­gítik. A választások után új jogszabály jelent meg, amely­nek értelmében csak azokat az állandó bizottságokat kell megválasztani, amelyek tény­leges tevékenységet fejthetnek ki. Példa erre Szentendre vá­ros, ahol a mezőgazdaságnak nincs fontosabb szerepe, vagy pedig az alföldi községek, ahol nincs idegenforgalom. Formá­lis lenne tehát e szakágakban állandó bizottságok megalakí­tása Az alakuló megyei ta­nácsülés is a korábbi tíz he­lyett csak nyolc állandó bi­zottságot hozott létre. — Megszűnt egy másik for­malitás is: korábban az állan­dó bizottságok havonta össze­ültek. Most akkor jönnek ösz- sze, amikor arra szükség van. — Nem fordulhat elő, hogy a2 állaudö bizottságok elhalnák? — Semmi esetre sem. Maga az élet, a fokozódó igények te­szik ezt lehetetlenné. A válasz­tások óta a megyei tanács ál­landó bizottságai például min­den tervezett ülésüket megtar­tották. Hasonló jó példaként említhetem Vác várost és a váci járást is. A nagykátai és a dabasi járásban már nem ez a helyzet. Az újonnan válasz­tott állandó bizottságok csak vontatottan, nehezen kezdték munkájukat. — Miben mutatkozik meg a. bizottságok aktivitása? — Az előző időszakhoz ké- pest sokkal több műszaki, .köz- gazdasági és egyéb szakmai képzettségű tanácstagot vá­lasztottak az állandó bizottsá­gokba. Ez összefügg azzal, hogy az elkövetkezendő években a tanácsok önállósága növek­szik, s több községfejlesztési, kommunális és műszaki fel­adatot kell majd megoldani helyben. Tükrözte ezt már az is, h'ogy a megyei tanács ál­landó bizottságai a választások óta foglalkoztak a mezőgaz­daság feladataival, a harmadik ötéves tervben. Megtárgyalták a városfejlesztés és a városok kommunális ellátottsága című témát, javaslatot készítettek az építőipari, kisipari működési engedélyek bővítésére stb. — A kezdet teliát jó. Milyen legyen az elkövetkezendő idő­szakban az állandó bizottságok tevékenysége? — A választásokat előkészí­tő jelölő gyűléseken a lakosság nagyon sok — mintegy 13 ezer — közérdekű bejelentést, hasz­nos javaslatot tett. Az állandó bizottságok most azzal segíte­nék a legtöbbet, ha ezek meg­valósításának lehetőségeivel foglalkoznának, saját erőforrá­saikat is számbavennék. Meg­jegyzem, hogy a megyei tanács külön összegyűjtötte mindazo­kat a jogos igényeket, amelye­ket községi vagy járási szinten nem lehet teljesíteni. Ezek ki­elégítésére is sor kerül a jövő­ben, természetesen csak lépés­ről lépésre. — Megemlítenék még né­hány általában mindenütt ak­tuális kérdést. Az egyik ilyen a gyermek- és ifjúságvédelem. Nő a veszélyeztetett gyerme­kek száma. Helyzetük felméré­se és a rajtuk való segítés na­gyon fontos feladat. A másik téma: elszaporodtak az enge­dély nélküli építkezések. — Nagyon fontos: 1968. ja­nuár elsejétől megváltozik a tanácsok költségvetése is. Fő­leg a pénzügyi állandó bizott­ságok nyújthatnak nagy segít­séget azzal, hogy megvizsgál­ják a községi bevételek nőve-, lésének lehetőségeit, hiszen minden megtakarított forint a községekben marad. Érdeke te­lié * a helyi tanácsoknak, hogy anyagi erőiket céltudatosan használják föl — mondotta be- bejezésül dr. Adám Mihály. Hetesi Ferenc Pál annak van igaza, akinek na­gyobb a rangja. Nálunk van­nak, akik így Képzelik. Hat év emléke Általában: sértő az igazság? Ha bárki, bárkinek megmond­ja az igazat, sért vele? — Leg­többször nyelek nyolcat-tízet, várok két percet, s akkor szó­lok — mondja Galba József. — De: megmondom! Azért fi­zetnek, azért vagyok műveze­tő. Rossz vezető az, aki úgy akar boldogulni, hogy hallgat a bajokról. Én nem akarok jó fiú lenni, emberevő sem. Ko- vacsics Ferencné: — Galba szaktárs a művezetőm, s én ra­gaszkodom hozzá, mert nem kivételez, megmondja a véle­ményét, de nem igyekszik ki­bújni az alól sem, ha ő tolt el valamit. Dolgoztam én más keze alatt, nem is kevés ideig, hat esztendeig, de még emlé­kezni sem szívesen emlékszem rá ... Ha jó főnököt fog ki az ember, kétszer olyan könnyű­nek tűnik a munkája. . Lutri lenne tehát, hogy egy munkás vagy munkásnő jól vagy rosszul érzi magát a gyár­ban? Megbecsültnek tartja magát, vagy olyannak, akit oktalanul piszkálnak? Somo­gyi László: — Kezdünk végre leszámolni a „mindenáron” szemlélettel. Termelni, minden áron; hát nem! Nem hajszolni kell az embereket, hanem együtt dolgozni. Erkölcsi alap kell ahhoz, hogy egy vezető követelhessen. Aki csak köve- telődzik ... kevésre jut! Nem minden művezető alkalmas ar­ra. hogy művezető legyen. Nem csináltunk belőle titkot, megmondtuk. Vagy megvál­toznak, vagy lecseréljük őket. A vezetés nem játék kérdése. Szocialista üzemben főként nem az! Az emberek számára a termelőeszközök társadalmi tulajdona: elvont fogalom. Az, hogyan bánnak vele a gyár­ban, emberszámba veszik-e, vagy csak parancsolgatnak ne­ki, sokkal inkább érzékelhető­vé teszi számára, milyen üzemben dolgozik ... A szocia­lizmus így válik — nem talá­lok jobb kifejezést — testkö­zelivé. Vezetés — nevelés Az elmúlt hónapokban sok minden változott a gyárban. A termelési eredmények, a minő­ség, sokféle műszaki- intézke­dést hajtottak végre, előtérbe került a vezetők munkája, an­nak módszerei. Csányi Mária: — Az új igazgató, Somogyi elvtárs olyan követelmények­kel lépett fel, amelyek — leg­alábbis néhány középbeosztá­sú vezető számára — szokatla­nok voltak, s berzenkedtek is. Megjegyzések hangzottak el, s hasonló: Fehér György: — Volt idő, hogy végszámra jött le a selejt a gépről. Most nincs ilyen, két-hórom méter miatt is „ügyet” csinálunk. Miért? Mert lehet csinálni, mert vál­tozott a szemlélet, nagyobb a fegyelem. Ez intézkedések kér­dése is, de: nevelésé is! Gulyás József: — Nem lehet könyörögni annak, akinek már háromszor szólt az ember, ne hagyja ott a gépet, ha valami dolga van, hanem állítsa le. Felügyelet nélkül selejtet csi­nálhat a gép, s ez nagyobb baj, mintha áll nénány percig. Van, akinek ezt tízszer kell magya­rázni, s a következő alkalom­mal is ugyanúgy csinálja. Kiss Józsefné: — Nem ott van a baj, hogy szólnak a vezetők. A becsületes munkás, s azért ez a többség, nem ez ellen van. De: legyen egyforma a fejmo­sás! Ugyanazért a hibáért egyik ne hallgasson sokat, a másik meg csak annyit, hogy ejnye-ejnye ... Senki nem sü­ket, vagy vak. Észreveszik az ilyesmit, s akkor még azt sem fogadják el, amit jogosan tesz­nek nekik szóvá. És az is ide­tartozik, hogy ne vegyék tra­gédiának, ha valaki nem hagy­ja a maga igazát, s visszaszól. Mert megtörténik, hogy olyas­mivel felelnek: módját talá­lom annak, hogy levegyem a gépről. Mindennap újrakezdve Nincs állandóság, nincs olyan, hogy ez és ez végérvé­nyesen rendben van, most már nem is kell törődni vele. Olyan az üzemi munka, hogy mindennap, s a nap mindhá­rom műszakjában lényegében újra kell kezdeni mindent. A termelést is, de az emberek­kel való foglalkozást is. Ma a minőség miatt, holnap azért, mert két asszony összeveszett, a harmadik napon pedig azért, mert fontossági sorrend sze­rint javították a géphibákat, s valakihez csak fél óra után jutott, el a lakatos. — Volt olyan művezető, aki hónapokig nem kapott pré­miumot, mert bátran hozzá­nyúlt a gépkezelők csoportosí­táséhoz. Most már más az ösztönzési rendszer, de az ilyen emlékek megragadnak, s nehéz kiseprűzni a tudatból. örök igazság, s emberi gyen­ge, hogy a rosszat mindenki sokáig felemlegeti — mondja Csányi Mária. Fehér György: — A bánásmódnak, hangulat­nak van olyan része is, hogy ne bólogassanak az emberek, amikor hallanak valamit, s akkor kezdjenek kiabálni, ami­kor a végrehajtásra, a meg­valósításra kerül sor! Volt ilyen eset például a szövődén bel üld tartalékok föltárása­kor ... Somogyi László: — A szubjektív és az objektív igaz­ság érthetően nem mindig azo­nos. Mégis, csak egyetlen igaz­ság van, s a vezetőnek éppen az a dolga, hogy ezt megtalál­ja. A megtalálás azonban nem j'árhat együtt azzal, hogy fi­gyelmen kívül hagyja, milyen úton jutott el az. -igazságig, milyen módszereket alkalma­zott! Az igazság értékét, sú­lyát felére, negyedére csök­kentheti, ha rosszall képvise­lik! Fehér György: — A műve­zetői utánpótlás — ma már nem titok — hosszú éveken át igen rossz volt. Bérezés, álta­lános megbecsülés miatt. Tech­nikumot végzett embereink mentek át a vasiparba, mert ott több a pénzük. Aszal kel­lett dolgoznunk, aki volt. Ez rányomta bélyegét a vezetés színvonalára is. Nyerges La­jos: — A bánásmód: termelési tényező. Ezt magunk mérhet­tük le az elmúlt hónapokban. Jobb hangulat, nagyobb törő­dés az emberekkel, jobb ter­melési eredmények. Ehhez azonban kellő színvonalú ve­zetés kell. Van jó néhány olyan nődolgozónk, aki tech­nikumot végzett, s gépen dol­gozik. A művezetőjének meg „ráragadta tudománya van. Ez nem mehet így a végte­lenségig, s mégis, fiatal műve­zetők sem akarják megérteni, hogy tanulniok kell. Ugyanak­kor van olyan dolgozónk is, szerencsére nem sok, akiről köztudott, hogy egy műszak alatt megeszik egy művezetőt. És ez sem megy a végtelen­ségig. Cukor és a piszkálás Az apróságok sokszor nagy dolgokká nőnek. Apróság, de nagy visszhangja támadt, hogy a gyárvezetés a kánikula nap­jaiban mentolos cukorkát biztosított a szövödeieknek ... Kovacsics Ferencné: — Sok­szor megtörténik, hogy szóvá- teszünk valamit, de nem ka­punk megfelelő választ. Pél­dául termelési értekezleten. Azt hisszük, elaludt a dolog. Később megmérgesedünk, s a pártirodára, a szakszervezet­hez. vagy az igazgatóhoz föl­megyünk. Akkor kiderül, már intézik. Ilyen volt például a hűtőszekrény-ügy, vagy a pá­rásító berendezés felújítása. Somogyi László: — A kellő ve­zetés információk kérdése is, s sajnos, itt sok a tennivalónk. Művezetőink közül akadnak, akik nem tartják fontosnak, hogy „visszaszóljanak” a dol­gozóknak ilyen ügyekben. Pe­dig ez lényegében lebecsülése a dolgozók véleményének, s alapvető dolgot sért, az üzemi demokratizmust! A hangulat persze, nemcsak a vezetőkön múlik. Sőt! Csá­nyi Mária: — Sajnos, még szo­cialista brigádoknál is megtör­ténik, hogy „kész” embereket szeretnének csak befogadni, nem akarnak bajlódni, olyan­nal, akit nevelni kellene. So­mogyi László: — Olyan is van, hogy szabályosan kipiszkálnak valakit, mert ezért vagy azért nem tetszik... Az emberek nemegyszer maguk rontják meg az egymás közötti hangu­latot, s ilyenkor, bárhogy is döntsön a vezető, egyik fél mindenképpen megorrol.,. Kiss Józsefné: — Nehogy azt higgye, hogy a dolgozó angyal, a vezető meg ördög. Közöttünk is vannak, akik bizony nem angyalok ... akiknek semmi nem jó. Mégis: a vezető tegyen különbséget. Ne az legyen a válasz, hogy „majd az új me­chanizmusban” így meg úgy, hanem az, hogy ez és az a dol­gozó így tett vagy úgy telt Szóval, személy szerint. Tu­dom én, hogy nehéz vezetőnek lenni, de ha vállalta valaki, akkor úgy csinálja, hogy le­gyen miért becsülni. Ne csak amiatt, hogy ez és ez a beosz­tása. Mert ez még magában nem szül megbecsülést ★ Valami megváltozott. Első­sorban az, hogy ilyen, kényes­nek tartott kérdésekről í g y beszélnek a gyárban. Kertelés, félelem, takargatás nélkül. Már maga ez nagy dolog. Ám még nagyobb, s még több, hogy már tények szólnak a munkahelyi légkör, hangulat egészséges változása mellett Mert ez az út, amelyen eljut­nak valóban addig a béiésáru- gyáriak, hogy kapun belül, a nyolc óra alatt is ott érezzék a szocializmust, ahogy az igaz­gató, Somogyi eivtárs említet­te nagyon találóan: testközel­ben... Mészáros Ottó Külföldi kiállítókat várva r »«W WíftWrsW?í' :X-5»W»::

Next

/
Oldalképek
Tartalom