Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
"¥/<fií*fap 1967. Jül.irs 13., SZOMBAT BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) anyagi eszközök koncentrálása, hanem a központi, a tanácsi és egyéb helyi szervek összehangolt munkája is szükséges. A kommunális jellegű építési feladatok közül külön ki kell emelnem a közműfejlesztés terén mutatkozó elmaradás behozására irányuló erőfeszítéseit et. Továbbra is döntő feladatnak tekintjük a lakásépítési program teljesítését. Ezért az építőipari kapacitások egy részének rugalmas átállításával — elsősorban Budapesten, de a gyorsan fejlődő vidéki városokban is — növelni kell a lakásépítő szervezetek teljesítőképességét. Az állami építőiparnak fel kell készülnie arra, hogy növekvő arányban vegyen részt a szövetkezeti és társasház-építés- ben, valamint a KISZ által kezdeményezett lakásépítkezésekben. A kivitelezési jogosultság szabályozása Az építési igényekhez rugalmasan alkalmazkodó építőipari kapacitások kialakulását központi intézkedésekkel is elő kívánjuk segíteni. Ennek egyik, leghatékonyabb eszköze, ha az építőipari szervezetek vállalkozási lehetőségét kiszélesítjük, illetőleg lehetővé tesszük, hogy az építtetők saját szervezetükkel oldják meg építési feladataikat, vagy azok egy részét. A kivitelezési jogosultság közelmúltban történt szabályozása, amely szeptember elsején lép életbe, ezért módot ed arra, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek saját építési munkáik jelentős részét a maguk építőipari részlegével végeztethessék el. A mezőgazdasági nagyüzemek saját építőipari részlegükkel — vagy akár több nagyüzem közös vállalkozása útján — fogják kivitelezni a gazdálkodásukhoz szükséges épületeket. Arra is lesz lehetőségük, hagy emellett más szervek részére is végezzenek építőipari munkát. A tervezési jogosultság kiterjesztése természetesen nem jelentheti azt, hogy ugyanakkor lemondunk a szakmailag legjobban felkészült nagy tapasztalatokkal rendelkező központi tervező szervek munkájáról. Továbbra is súlyt helyezünk a korszerű és gazdaságos megoldást elősegítő típustervek, illetve típusszerkezetek széleskörű felhasználására. Az új módszereknek megfelelően azonban e törekvéseinket a jövőben elsősorban nem adminisztratív úton. hanem valóságos gazdasági előnyök biztosításával kívánjuk érvényesíteni. Árreform az építőiparban Az építőipari árreform kidolgozásánál abból az élvből Indultunk ki, hogy ha a megfelelő feltételek adottak, az építmén3rek árai — hatósági intézkedések nélkül is — a közgazdaságilag indokolt szinten legyenek és stabilizálódjanak. Ezért az árszabályozó rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tervezési és kivitelezési munkák árait egyre szélesebb körben az építtetők és a kivitelezők megállapodásai rögzítsék. Ennek megfelelően az építőipar jelenleg merev árszabályozásáról fokozatosan áttérünk a maximált, illetve irányárakkal szabályozott megegyezéses árak rendszerére. Az építőipari áraknak tehát az építmények, valamint a bennük felhasznált építési anyagok és szerkezetek tényleges társadalmi költségeit kell kifejezniük, továbbá az építtető és kivitelező értékítéletét. A várható árváltozások az építő- és építőanyag-iparban általában előnyösen fognák hatni műszaki fejlesztési céljaink megvalósítására. Az új arányok a beruházót érdekeltté teszik a korszerű építési módok alkalmazásában, az előgyártott szerkezetek és a korszerűbb építési technológiák árszintje ugyanis kedvezőbb lesz a hagyományosénál. távlati fejlesztés kulcskérdése A távlati fejlesztés kulcskérdése változatlanul a nagyelemes lakásépítési mód mind szélesebb körű elterjesztése, a korszerű vasbeton- és acél- szerkezetek mind nagyobb mérvű alkalmazása, a közműépítés technológiai fejlesztése. Felszólalása végén a miniszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidolgozzák a IV. ötéves tervidőszak várható építési igényeihez igazodó műszaki fejlesztési koncepciókat, körvonalazzák az építőipar kapacitásfejlesztésének követendő irányát, s kidolgozzák az építésiparosítás anyagi-műszaki bázisának továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Péter János felszólalása Ebédszünet után Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. A nemzetközi élet, a váratlan események és fordulatok sorozata egyre növekvő erővel, úi arányokban veti fel a háború és béke kérdését, új meg új döntéseket követel a kormányoktól, felelősségteljes állásfoglalásokat a népektől. Két tendencia egyre erősebb ütközéseinek vagyunk tanúi, hol szenvedő, hol aktív részesei a jelenlegi nemzetközi események során. Az egyik tendencia a nemzetközi viszonyok javítására, a másik a nemzetközi viszonyok rontására irányul. Ennek az egész folyamatnak a gerincét a szocializmus és imperializmus világméretű harca alkotja, de ez a folyamat több és kevesebb is, mint ez a harc. A kormány külpolitikai tevékenysége nemcsak szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkra. nemcsak a bennünket nyilvánvalóan közvetlenül érintő ügyekre terjed ki, hanem az öt világrész majdnem minden tájára és a nemzetközi élet minden lényeges eseményére. A földkerekségnek ma már nincs távoli pontja. Minden nagyobb esemény a föld egészére kihat. A világ egy és oszthatatlan A mai közlekedési lehetőség, haditechnika, interkontinentális rakéták, űrhajók világában a föld összezsugorodott, sőt a kozmosz, a világmindenség is megkisebbedett. Minden megosztottsága ellenére, a háború és a béke kérdésében a világ eggyé és oszthatatlanná lett Életünk, a magyar nép élete, mindennel összefügg tehát, ami ma a nemzetközi élet terén, a viszonyok rontására és a viszonyok javítására irányuló tendenciák egyre fokozódó Összeütközéseiben történik. Éppen ezért tiszteletre méltó éberséggel, gyorsan és érzékenyen reagál népünk közvéleménye minden nemzetközi eseményre — a közel- keleti válságra, a vietnami agresszióra, a görögországi és ciprusi fejleményekre, a nigériai és kongói új megha- sonlásokra. Koszisin elvtárs és Johnson elnök találkozójára, kormányunk itthoni és külföldi tárgyalásaira, a szocialista országok vezetőinek budapesti értekezletére. A közel-keleti válság problematikája Érthető módon mélyen foglalkoztatott bennünket a közel-keleti válság minden mozzanata. A feszültségek gyors növekedése, a meglepetésszerű agresszió és a miniatűr villáih- háború. Nemcsak foglalkoztatott, hanem ma is foglalkoztat. Ez is érthető, mert a közel- keleti válság minden kérdése ma is lényegében nyitott kérdés. A fegyverszünet ellenére — amely a szó igazi értelmében nem egyezmény, hanem ENSZ-határozat következményeként. jött létre — ma is nyitottak a fegyveres front által felvetett kérdések. Vagyis: a háborúnak nincs vége. Nyilvánvaló ez egyrészt abból, hogy a frontok — újra mondom: ezek tulajdonképpen nem fegyverszüneti vonalak — egyes szakaszain újra meg újra fellobbannak a harci cse- lemények: másrészt nyilvánvaló abból, hogy amíg az agresszió eredményeként elfoglalt területeket az agresszor ki nem üríti, addig az agreszió elvben és gyakorlatban egyaránt lényegében tovább tart. Ellene minden akció, a fegyveres is. jogosult. A közel-keleti kérdésben a kolonializmus és antikolonia- llzmus világos képletét körülveszi, át- meg átszövi, beárnyékolja és olykor meghamisítja az egyéb problémák egész sora. A problémák sorában sok minden tájékozatlanságból, történelmi szentimentilizmus- ból, vallási vagy hitbeli meggyőződésből ered. Sokan nem tudják, hogy ahol Izrael állam van, ott kétezer évig arábök éltek különböző államhatalmi formák között. Történelmi hasonlattal kísérlem meg érzékeltetni az arab országok problémáját. Valaha, mintegy másfél ezer évvel ezelőtt, a mai Magyarország területén avarok éltek. Kiterjedt nagy birodalmat alkottak. A mai arabok számára Izrael jelentkezése azállomal- kotás igényével úgy hatott, mintha valahonnan ma avarok jelentkeznének azzal az igény- nyél, hogy itt a Duna—Ti6za táján ők alkotnak országot és a magyarok menjenek oda, ahova a szemük lát Izrael állam csak 19 éve létezik. Alig százezer fő államalkotó elemmel jött létre. A lakosok száma ma két és fél millió. Ezek nagyrészt Európából az üldöztetések után és a világ más tájairól települtek oda. Közben kiszorították és kiüldözték az arab őslakosokat. Sok a kérdés körül a vallási és hitbeli elem. Nemcsak a mohamedánok és izraeliták ősi vitájára gondolok. Hanem arra is, hogy izraeliták és keresztények egyaránt Izrael állam létrejöttében hitüket érintő eseményt láttak. Az elmúlt két évtized alatt azonban Izrael állam kormányai megcsúfolták azok fáradalmait, aikik az ország létrehozása mellett döntöttek, és legtöbbet magának Izrael népének ártottak. Hosszú politikai vitákra lesz még szükség althoz, hogy a közel-keleti válság lényegét a rárétegződött hamis problémákból kibogozzuk. A Magyar Népköztársaság kormánya a tartós béke tervét támogatja nemcsak általában, hanem konkrétan a Közel-Keleten is. Éppen ezért részt vesz minden kezdeményezésben, amely a legutóbbi agresszió következményeinek a felszámolására és a népek egymás mellett élésének elősegítésére vonatkozik. Mi úgy tekintünk az arab népek országaira, hogy azoknak a gyarmatosító behatások ellen szervezkedő összefogása nemcsak az arab népek javát, hanem az.egész emberiség békés jövőjét is szolgálja. Bizalommal jelentem az országgyűlésnek, hogy a baráti országok vezetőinek budapesti értekezlete reálisan tárta fel a közel-keleti válságból adódó nemzetközi problémákat. Közös erővel mindent megteszünk a közel-keleti agresszió következményeinek felszámolásáért, a békés megoldásért. Kormányunk üdvözli az országgyűlés külügyi bizottságának javaslatát az országgyűlés állásfoglalásának kifejezésére a közel-keleti kérdésben. A háborús veszélyről ötven évvel ezelőtt, az első világháború vége felé, az első szocialista forradalom győzelme a gyakorlatban is új távlatokat nyitott meg az emberiség előtt. Az elmúlt ötven év alatt, két nemzedék életének történelmi tekintetben rövid idő határai között, alapjaiban változtak meg az élet körülményei. Régen úgy gondolta az ember, hogy a háborúk hozzátartoznak az emberi léthez éis csak az álmodozások világában képzelte magát az ember háborúktól mentes körülmények közé. ötven év történelmi változásai között létrejött a szocialista világrendszer, felbomlott a gyarmati hatalmak uralma, 6 ma már úgy tekintünk a háborúk esélyeire, mint amelyek nem vezetnek elkerülhetetlenül a háborúhoz. Annak érdekében azonban, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között, a háborús veszélyek növekedésének idején elkerülhetővé tegyük a nagyobb arányú nemzetközi összeütközéseket, a kormányok és népek új összefogására van szükség. A Szovjetunió a közel-keleti agresszió után kialakult új nemzetközi veszélyek között példaadóan mutatta meg, hogyan kell erőfeszítéseket tenni minél szélesebb front mozgósításáért, a béke megvédése érdekében. Éppen ezért kormányunk különleges gonddal törekszik a szocialista országok együttműködésének fokozására. Ez az együttműködés új problémákat vet fel, új lehetőségeket nyit meg, s új formákat követel. A világ más tájaihoz mérten Európa népeinek élete általában nyugodtabbnak látszik. Éppen ezért az európai biztonság megszilárdításának kérdései egyre szélesebb köröket foglalkoztatnak Európában, természetesen sok az illúzió is. A illúziók ellen bizonyos fokú józanítással hatott a görögországi katonai államcsíny, s így hatnak azok a hírek és híresztelések, amelyek Görögország helyzetéhez hasonló, más országokban folyó ugyanilyen államcsínyek előkészületeire vonatkoznak. Kormányunk külpolitikai feladataink támogatását látja az országgyűlés külügyi bizottságának javaslatában: az európai béke és biztonság védelme kérdéseiben foglaljon állást országgyűlésünk. A gyarmati sorból felszaba- dut országokkal, az úgynevezett harmadik világgal kapcsolatban az eddigi tapasztalatokból azt tanuljuk, hogy a volt és az új gyarmatosítók bármilyen sikereket érnek is el gazdasági behatolásaikkal, politikai államcsínyeikkel, fegyveres meghasonlásokkal, a gyarmati sors keserű és tragikus élményein nevelődött országok nem fűzhetők újra a gyarmatosítók járszalagjára. A gazdasági reform jelentősége A kormány külpolitikai tevékenységének hatékonysága döntő mértékben belpolitikai viszonyainktól íügg. A kormány beszámolója a belpolitikai kérdések után tért át a nemzetközi kérdésekre. A dolog természeténél fogva én fordítva tettem. Itt most befejezésül különleges nyomatékkai hangsúlyozom belpolitikai viszonyaink jelentőségét a nemzetközi életben betöltött szerepünk szempontjából. Egy ország nemzetközi súlyát, sok egyéb mellett az is meghatározza, hogy gazdasági és szellemi termékei mennyire állják a versenyt a nemzetközi piacon. Ha a népgazdaság irányításának reformját jól valósítjuk meg, a Magyar Nép- köztársaság, mint gazdasági partner, mind a kereskedelem, mind az ipari kooperáció terén az eddiginél is megbecsültebb és értékesebb lesz. Ez várható mind a szocialista országok, mind a fejlett tőkés országok, feind a harmadik világ országai viszonylatában. Kormányunk a Magyar Népköztársaság növekvő belpolitikai és külpolitikai erejével arra törekszik, hogy ezeket az erőket, a nemzetközi viszonyok javítására irányuló folyamatok érvényesülését segítse nemzetközi kapcsolataink ápolása útján is, Antalfia Jenő Pest megyei képviselő hozzászólása A délután folyamán felszólalt Antalfia Jenő, Pest megye országgyűlési képviselője, .a Nagykátai Járá3i Pártbizottság első titkára. Iparpolitikai kérdésekről szólva a képviselő, Pest megye déli-délkeleti járásainak iparosítási problémáival foglalkozott. Megemlítette a többi között, hogy a Pest megyei Pártbizottság és tanács a járások iparosítása érdekében már eddig is számos kezdeményező lépést tett. Ez indokolt is, mert különösen a nagykátai és a ceglédi járásban még mindig igen jelentős a tartalék-munkaerő, s az állást kereső nőket családi körülményeik miatt lehetőleg helyben kell foglalkoztatni. Megfelelő helyi munkalehetőség hiányában igen sokan, például a nagykátai járásból csaknem tizenhatezren — járnak be naponta a fővárosba dolgozni. A tapasztalatok szerint az utóbbi években a bejárás túlzott méreteket - öltött. Ez nem kívánatos sem gazdasági, sem egészségügyi, sem morális szempontból. Úgy véljük. — hangoztatta a felszólaló —, hogy az említett járások fokozottabb Iparosításával a bejárók egy része falujában, vagy a járásban maradna, s a bejárás mértéke ismét normális szintre mérséklődne. A továbbiakban elmondotta, hogy a megye vezetői kidolgozták az említett járások Iparfejlesztési programját. Ennek egyik lényeges pontja a helyi ipari foglalkoztatás és az úgynevezett bedolgozórendszer jelentős bővítését tűzi ki célul. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a bedolgozók munkajogi helyzetét most már egyértelműen tisztázni kellene, annál is inkább, mert az új munkatörvénykönyv tervezetében sem szerepel e kérdés jogi megoldása. A képviselő ezután felsorolta a helyi ipartelepítés néhány fontosabb eredményét. így például a nagykátai járásba költözött és igen eredményes munkát végez a budapesti Klíma Ktsz egyik telepe. A járási székhelyen hozzáfogtak a Pest megyei Kézműipari Vállalat konfekcióüzemének építéséhez. Nagy jelentőségű továbbá az állami pénzverő jelvényüzemének kihelyezése Tápiószelére, ugyanis ez a részleg az előzetes elképzelések szerint 1970-ben már körülbelül 600 dolgozót — főleg nőkét — tud majd foglalkoztatni. Emellett bővül az említett járásokban a bedolgozók száma is. Megjegyezte ezzel kapcsolatban a képviselő, hogy a tervezett fejlesztés távolról sem elégíti ki az igényeket és viszonylag szűk foglalkoztatottságot biztosít. A továbbiakban arról szóit, milyen lehetőséget látnak Pest megye dél-délkeleti vidékeinek iparosítására. Mint mondotta, az üzemtelepítés feltételei változatlanul igen korlátozottak, inkább egyszerű, kisebb üzemek kialakításánál az alapvető feltétel, a közművesítés általában nem okoz különösebb gondot. A Budapestről Mtelepülő ktsz- ek a megyében aránylag jó lehetőségeket találnak, ugyanis az említett járások területén elég sok a kellően M nem ( használt, nagyobb épület, amelyek némi átalakítással üzemi célokra jól megfelelnének. Újabb munkalehetőséget lehetne teremteni az alkatrész- gyártás megszervezésével is. Nagy vállalatok számára ez nem kifizetődő, viszont a kis- és középüzemek az alkatrészeket gazdaságosan tudják előállítani. A megye illetékesei úgy vélik, hogy ilyen üzemeknek az említett járásokba történő telepítésével az állandó problémát jelentő al- , katrészhiányt is jelentős mértékben csökkenteni lehetne. A j képviselő felhívta a Kohó- és | Gépipari Minisztériumot, vizs- I gálja meg annak lehetőségét, I hogy a tárcához tartozó vállalatok alkatrészgyártó részlegei közül néhányat nem lehetne-e Pest megye iparban szegény területein elhelyezni. örvendetes tényként említette meg a képviselő, hogy Pest megye déli-délkeleti járásaiban egyre több a jól gazdálkodó termelőszövetkezet. Rámutatott arra, hogy az ilyen jól hasznosítható területek nem lehetnek még sokáig mezőgazdasági-élelmiszeripari létesítmények nélkül. Indokolt tehát, hogy lehetőséget teremtsenek a termelőszövetkezeti termelvények egy részének helyi feldolgozására, vagy legalább az úgynevezett elófeldolgozásra. A képviselő véleménye szerint például igen kifizetődő volna Cegléd—Nagykáta vonalában a konzerv előfeldolgozó láncolatot teljes egészében kiépíteni a Nagykőrösi Konzervgyár számára. Jó példa erre a tápiószelei és a far- mosi előrefeldolgozó. A jövőben az ilyen irányú tevékenységet bővíteni kell. Természetesen a termelőszövetkezeteknek maguknak is határozottabban kell törekedniük az ehhez hasonló mellékes kisegítő üzemek létesítésére. elsősorban hűtőházak, szárító. savanyító és más ter- móktartósíló létesítmények berendezésére. Növelné a foglalkoztatottságot a szőlőtörköíy feldolgozása is, ipari célokra. Ugyanis Pest megye említett területein jelentős a szőlőterület, például a n ykátai járásban mintegy tízezer katasztrális hold. Jelenleg a törköly túlnyomórészt veszendőbe megy, pedig a szőlőtörköly fontos alapanyaga az iparban igen keresett borkősavnak, szesznek, olajnak, csersavnak. Ésszerű lenne esetleg a szőlőterület központjában törkölyfeldolgozó gyárat létesíteni. Fock Jenő válasza A Minisztertanács beszámolója feletti vita végeztével a* elnöklő Kállai Gyula felkérte Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét, hogy válaszoljon a kormány beszámolója feletti vitában elhangzott kérdésekre, javaslatokra. A Minisztertanács elnökének beszéde után Kállai Gyula szavazást rendelt el. A Minisztertanács beszámolóját és Fock Jenőnek a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszát az országgyűlés egyhangúlag jóváhagyta, illetve tudomásul vette. Az országgyűlés ezután áttért a második napirendi pont, a külügyi bizottság határozati javaslatainak megtárgyalására Bugát Jánosné, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára a külügvi bizottság nevében határozati javaslatot terjesztett eiö az európai biztonság kérdéséről, illetve a közel-keleti kérdésről. Ezután Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szavazásra tette fel az európai biztonság kérdéséről, valamint a közel-keleti kérdésről szóló határozattervezeteket, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Kállai Gyula ezt követően köszönetét mondott a képviselőknek az ülésszak alapos és sokrétű munkájában tanúsított aktivitásukért. Az országgyűlés ülésszaka ezzel befejezte munkáját (
