Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
1967. JŰLJTJS 14- PÉNTEK 3 "'"KMtrlan Részvétem, mezőgazdasági osztály! Nemrég: a Gödöllői Járási Tanács mezőgazdasági osztályához fordultam információért, Az, akii státusa folytán illetékesnek gondoltam, készséggel vállalkozott is felvilágosításomra. Aztán váratlanul percnyi türelmet kért, még mielőtt elkezdte volna, és rövid csönd következett — nyilván. rövid tanácskozás. Amikor felvette ismét a kagylót, azt mondta, nagyon sajnálja, de az osztály nem illetékes felvilágosítást adni, csak a tanács titkársága jogosult erre. Megvallom, meglepődtem, de rövid, megrökönyödött morgás után elsík- lottam a dolog fölött. Éjszaka azonban álmatlanul forgolódtam és arra gondoltam: nekem vajon hogy esne, ha a barátom, akivel ösz- szeákadok az utcán, megkérdezné: „hogy vagyok, és én nem nyilatkoznék, mert mit- tudomén, az erre vonatkozó jogot a feleségem tartaná fenn magának? Milyen lenne? Szégyenteli és megalázó, igaz? Nahát, akikor ezt se hagyhatom annyiban! Kimondom tehát: igazságtalannak érzem, hogy a mezőgazdasági osztályt, amely felkészültsége folytán egyedül illetékes a tájékoztatásra, megfosztják ettől a jogától, ezzel azt a látszatot keltve, mintha az osztály dolgozói a saját szakmájukhoz neon értenének. , Hogy olvasóink felfoghassák az említett osztály kétségbeejtő helyzetét, hadd mondjam el: a kérdésem csupán annyi volt, hogy a kánikula idején akadnak-c nehézségek a munkában, »hogyan haladnak az aratással? Tehát nem is mélyen szakmai jellegű tájékoztatást, nagy horderejű nyilatkozatot kértem, csak egy kis hangulatképet. És az osztálynak hallgatnia kellett, mintha mit sem tudna, s szégyenkeznie miatta, pirulnia, abban az amúgy is pirító melegben. I>ozvald Híd a varos felett Süllyesztik a Baross teret Épül Budapest legnagyobb aluljárórendszere Híd a város felett — egy kicsit jelképes is, mégis kézzel fogható valóság lesz rövidesen. A Rákóczi út végén ível át, hogy megszüntesse a mostani kereszteződést és zsúfoltságot. Am nemcsak a 165 méter hosszú, 6 nyílású vasbetonszerkezet építése az egyedüli érdekesség. A Baross tér átrendezése megváltoztatja a város képét és ideális közlekedési viszonyokat teremt. Indító ok: az ország keleti és nyugati főútvonalai között megteremteni az ideális gyorsforgalmú összeköttetést, így a Hegyalja úton, Erzsé- bet-hídon, s a Rákóczi úton át roboghasson a jármű a Ba- ross-tér, Kerepesi út irányába. öt aluljáróval biztosítják a napi száz és százezres tömeg zavartalan célhoz jutását. A tér széléről torkollnak aluljárók a központi, süllyesztett, de nyitott térségbe. A tér közúti forgalmát öt ide torkoló útvonal áradata határozza meg. A legzsúfoltabb és legkényesebb része a Mező Imre út, Rákóczi út és Rottenbiller utca kereszteződése. A fővonalon keresztező forgalom megszüntetésére, illetve elterelésére építik a már említett átívelés közúti hidat. A munkálatok a közeli hetekben megkezdődnek, s előreláthatólag 1970 első felében adják át a teret teljes egészében a forgalomnak. A rendezésre 220 milliót költenek. A Hungária körút és Ka- csóh Pongrác út között is felüljárót építenek, ezzel megszüntetik a MÁV szobi és ceglédi vasútvonalainak kereszteződését. Erről és a várható forgalomkorlátozásról lapunk holnap tudósítja olvasóit — t gy. — Szocialista országok fiatal zeneszerzőinek találkozója A szocialista országok zeneszerző szövetségei vezetőinek moszkvai értekezletén fontos határozatot hoztak. így például elhatározták, hogy a jövő évben Magyarországon Egerben rendezik meg a szocialista országok fiatal zeneszerzőinek találkozóját, amelyet 1968 áprilisára terveznek. Megállapodtak abban is, hogy 1968 áprilisában magyar szerzőknek az ifjúság számára komponált műveiből „magyar zenei hetet” rendeznek Moszkvában, Leningrádban és Tal- linnban. Tervbe vették, hogy 1970- ben Lenin születésének 100. évfordulóján Moszkvában megrendezik a zenélő ifjúság nagy nemzetközi találkozóját. Nagyobb gondoskodást tanácsainktól Műemlékvédelem és idegenforgalom - Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai A művészi és történelmi szempontból értékes régi épületek és más műemlékek rekonstrukciója, felújítása és gondozása országos értelemben már polgárjogot nyert, s mind a hazai, mind pedig a külföldi idegenforgalom növekedésével párhuzamosan, egyre fontosabb feladattá válik. Amikor megelégedéssel vesszük tudomásul a híres, különösen nevezetes műemlékek gondos ápolását, szomorúan látjuk elsősorban a falvakban, kisebb városainkban sok műemlékünk mostoha sorsát, pusztulását. A szemlélődő utas és turista ilyen megállapításait erősíti meg a népi ellenőrzés Pest megye négy járásában, három városában és húsz községében a közelmúltban végzett vizsgálata, a műemlékek, védett épületek állapotáról, arról, milyen gondot fordítanak megőrzésükre. A megyei népi ellenőrzési bizottság jelentése megállapítja: a járási, városi tanácsok építési csoportjainak és művelődési osztályainak a műemlékek gazdáinak kellene lenniök, de általában nem nagy gondot fordítanak rájuk. A ráckevei, a szentendrei és a váci járási és a Szentendre városi tanácsnál nem vezetnek műemléknyilvántartó könyvet és így a védett épületekről még áttekintési lehetőségük sincsen. Igaz, hogy három évvel ezelőtt, felsőbb utasításra, mindenütt felülvizsgálták a műemlékeket, de az e célra akkor kiállított íveken — amelyeket az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőségnek megküldték — semmiféle műszaki véleményt nem rögzítettek. Ez alól egyedül Vác város építési csoportja kivétel, amely általában példamutatóan foglalkozik a műemlékekkel és a fölméréskor a részletes adatok mellett fényképfelvételeket is készített. Az is megállapítható, hogy a tanácsok a házak felújítására és karbantartására kapott hitelekből úgyszólván semmit nem fordítottak a védett épületekre. Ismét kivétel Vác, amely a több mint hétmillió forintos állami költségvetés mellett, saját községíejlesztési alapjából külön 180 ezer fo- rintot használt l'tíl müéiiilék- veaeiemre. Említést érdemel még a váci járásban a rádi kastély, amelynek felújítási több mint félmillió forintot fordítottak. De az igazsághoz tartozik az is: az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség a védett épületek felújítására olyan kis pénzügyi fedezetet nyújt, hogy az még a karbantartásra sem elegendő. Ez természetesen nem menti például a ráckevei építési csoport elégtelen munkáját. A KNEB- vizsgálat megállapítása szerint még azt sem ellenőrizték, hogy a szükséges engedélyek alapján végzik-e a folyamatban levő felújításokat? Három esetben is megtörtént, hogy műemlékké nyilvánított épületen engedély nélkül dolgoztak. Amikorra ezt az építési csoport felfedezte, akkorra már úgy átalakították a védett épületeket, hogy azok műemlék jellegét meg sem lehetett állapítani. Az építési csoportoknak arra is módjuk van, hogy a különböző intézményeket, vállalatokat kötelezzék az általuk használt védett épületek felújítására. Ezzel a jogkörrel is csak Vác város élt. Ez a nemtörődömség mindjárt érthetővé válik, ha az is kiderül: az építési csoportok dolgozói nem is ismerik, vagy p>edig nem alkalmazzák a műemlékvédelemmel kapcsolatos rendeleteket és Vác kivételével, nem tartanak kapcsolatot a velük egy épületben levő művelődési osztályokkal. A NEB jelentése Ságokkal, amelyek a műemlékvédelemnél fennállnak. A védett épületeket részben állami, részben szövetkezeti szervek, szociális intézmények használják. Nagy százalékban lakások céljait is szolgálják, de műhelyeket, sőt raktárakat is berendeztek a régi, értékes falak között, csak kisebb százalékban veszik azokat igényraai Lhp múzeumok céljára, sara Fontos és hasznos munkát végzett a népi ellenőrzés, amikor felmérte a műemlékvédelem jelenlegi helyzetét. A feltárt hibák és mulasztások egyben megmutatják a további feladatokat is. Hetési Ferenc Pál Mélyül az árok - köt a beton Régi is, keskeny is, kacska- ringós is a Gödöllő felé vezető országút. Rendbe teszik most az útépítők. O Kistarcsánál a IIÉV-vonal magasságába emelik az eddig mélyre bukó, s utat keresztező fővonalat. A vasbe- tonliid szerkezetét az elmúlt hét közepéig szerelték, s most megkezdték betonozását. O Ugyanitt árkot mélyítenek a csapadékot levezető csatornának. Nemsokára ezt is betemetik, s a vasúti pálya magasságáig töltik fel. © Gödöllőn túl egy meglehetősen veszélyes út kanyart vágnak át. A teherautók szünet nélkül szállítják a markoló mázsányi földfalatjait. Év végéig a Gödöllő—Aszód útvonal több szakaszán már végleges pályán roboghatnak a kocsik. Foto: Gábor __________________________________________________________________________________________________________________________ hosszasan azokkal a foglalkozik még különböző visszásA közös munka becsülete A NAPOKBAN SZIGETCSÉPEN jártam és hosszasan elüldögéltem a hűvös tanácsirodán. Sok mindenről szó esett, végül a munkaerő- helyzetről is. Magyar István titkár kimutatást tett elém. — A múlt héten készítettük — mondta. — A falu kétezeregyszáz lakósából mindössze tíznek nincs állandó, rendszeres munkája. A papír tanúsága szerint a 14—18 évesek közül két leány maradt otthon a háztartásban. a 20—59 éves férfiak közül kerül ki az a bizonyos tíz, míg az ilyen korú nőkből 125 nem dolgozik. Jobbára nagycsaládos asszonyok, akik azonban eljárnak napszámba. Hatvan éven felül 95 férfi és 230 nő él a faluban, java részük nyugdíjas. — Amióta Dobó István tsz-elnök állt a „mezei hadak” élére — céloz a történelmi analógiára, nincs munkaerőgond a termelőszövetkezetben. Hatforintos órabér falun megmozgat mindenkit. A gyerekek gazolni, az idősebbek kapálni, egyelni mennek... MÁSIK ESETRŐL, IS TUDOK. A nagykátai járás egyik falujában afféle palotaforradalom tört ki az asszonyok között, amiért a tsz-vezetőség idegenből hozott néhány émbert a kertészetbe, részesművelésre. Igaz, ez a tsz még távolról sem dicsekedhet olyan előrehaladással, mint a szigetcsépi. Attól félnek az asszonyok, hogy nem teljesíthetik a kötelező munkaegységet. Arról már kevesebb szó esett, hogy eddig, ha a szőlőben volt munka, mind a tőkék között forogtak, tőlük a kertészet...! Két példa, de bizonyítja, mennyire változnak a körülmények falun a termelőszövetkezet javára. A kezdeti bizonytalankodáson túljutva, egyrészt a gazdaságok erősödése, másrészt a kormány intézkedései mind vonzóbbá teszik az eddig nehezen vállalt közös munkát. MEGYÉNK HELYZETE ugyan különbözik az ország más tájaitól, de itt is sokan otthagyták a gyári munkát és a termelőszövetkezetben jelentkeztek. Fiatal, jó erőben lévő munkások. Miért van mégis, hogy akad termelőszövetkezet, ahová máshonnét kell munkaerőt hozni, ha az egyenletes munkát biztosítani akarják? Erre is választ ad a nagykátai járási példa. Az új és szorgalmas munkás nem a gyenge tsz-be akar bejutni, hanem oda, ahol megélhetése legalább olyan fokon biztosított, mint az üzemben volt. A gonddalbajjal küzdő termelőszövetkezetekben ma is kevés a munkáskéz, és ezért különböző módszerekkel kísérleteznek, hogyan juthatnának túl a nehezén. A régi és az új tsz-tagok zöme nem a kertészetben akar dolgozni, oda csak akkor megy, ha valamilyen előnyt biztosítanak számára. A gép, a tsz keretein belül végzett ipari munka az, ami vonzó, különösen a fiatalok számára. Hiába fizet jól például az állattenyésztés, oda is nehéz jó munkást találni, mert a gépi munka rövidebb ideig tart, előbbre- lépés a hagyományos paraszti munkakörökkel szemben. A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK tulajdonosok is egyben, elsősorban tehát a; tagok megélhetését kell biz-- tosítani. Ezért keresnek olyan eljárásokat, amelyekkel a célt elérik. Szigetcsépen már megtalálták a megöl- * dást. Kemény, céltudatos munkával odajutottak, hogy a nyári csúcsmunkák idején sem szorulnak rá az ország más tájairól jövő részes művelőkre, vagy napszámosokra, mert a csépi paprikásban hajladozni, vagy répát egyelni biztos és jó keresetet jelent. k. m.
