Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-07 / 132. szám

XI. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1937. JÚNIUS 7., SZŰRD A Megkezdődött a , nyírják a birkákat Nagy forgalom a földművesszövetkezet átvevőtelepén A földművesszövetkezet Meritovich utcai átvevőtele­pén figyelmet érdemlő, sokol­dalú munka folyik. Ott bo­nyolítják le a város és a kör­nyék méz, gyapjú, nyersbőr, toll és egyéb áruinak az átvé­telét. Az átvételekről beszél­gettünk Deák Dénes telepve­zetővel. Száznyolcvan mázsa méz — Most indul az akácméz átvétele. Méhészeink meg­kezdték a pergetést. Száz- nyolcvan mázsa méz átadá­sára szerződtek a szövetkezet­tel. A hideg, esős idő az idén nagyon nehezítette a kis mé­hecskék mézgyűjtő munká­ját. Mégis remény van rá, hogy meglesz a leszerződött mennyiség, mert méhészeink óvatosságból kevesebbre szok­tak szerződni, mint amennyi a várható termés. Jól fizet a gyapjú — A birkanyírásnak is most van az ideje. A termelőszövet­kezetekben és a háztáji gaz­daságokban kezdik a birka­nyírást. Egy-egy birka átla­gosan négy-öt kilogramm gyapjút ad le. A gondosab­ban kezelt háztáji jószágok még többet is. Egy kilo­gramm gyapjúnak hetvenöt­nyolcvan forint az átvételi ára Öt forint a csiga kilója — Innen irányítjuk a csiga­biga gyűjtését is, melyeket főleg a temetők környékén, árokpartokon és lapályos ré­szeken szednek össze az élel­mes gyűjtők. A legalább há­rom centiméter átmérőjű csiga kilójáért öt forintot fi­zetnek. Az ország több ré­szén gyűjtött csigát Sopron­ba viszik, ahonnan a „MA­VAD” Franciaországba szál­lítja, ahol leforrázva ínyenc csemegének fogyasztják. Gyógynövényt nem gyűjtenek — A földművesszövetkezet a gyógynövény gyűjtést is igyekezett megszervezni. A bodza és a hársfavirág, csa­lán és egyebek gyűjtése iránt többen érdeklődtek, de a vé­gén senki sem vállalta ezt a más helyeken szívesen vég­zett munkát. Ügy látszik, Nagy­kőrösön jobb kereseti lehe­tőségeket találnak az embe­rek. kopa Napirenden a faárugyár munkája Ma reggel ülést tart a párt- vérehajtóbizottság. Az első napirend előadója Demcsik Gyula, aki a faárugyár párt- szervezetének munkájáról, szervezeti és politikai kérdé­sekről ad számot a végrehajtó bizottságnak. Ezután kerül’ sor a város ötéves népművelési tervének megvitatására. Szakmák — emberek A részlegvezető Tanévzáró hangverseny Vasárnap tartotta a városi zeneiskola hagyományos tan­évzáró hangversenyét a művelődési otthon színháztermében. A zsúfolásig megtelt színházteremben sikeresen mutatkoztak be a növendékek. Különösen nagy sikert aratott az egri diáknapokon arany­érmet nyert dobzenekar és ugyancsak az élelmiszeripari szakközépiskola kamarakórusa. Fehér—Papp — Hogyan lett részlegveze­tő? — kérdem Csurgai Sán­dort. — Az ember nem lesz rög­tön részlegvezető — felel ne­vetve. — Az édesapám aszta­los volt, igazi művésze a szak­mának. Mellette szerettem meg ezt a szép szakmát. Igaz, édesapám kifejezett kívánsága volt, hogy asztalos legyek, mert nálunk apáról fiúra szállt ez a szakma. Negyven éve csinálom. Is­mernek Debrecentől Pestig, s ki tudná felsorolni, hová ke­rültek készítményeim. — Mit végez a legszíveseb­ben? — Mindig azt amit éppen csinálok. A legszívesebben azonban a gótikus faragvá- nyaimra emlékszem. — Nem kaptam választ, hogy lett részlegvezető? — 1951-ben beléptem a Gépr_ és_ FaipgrL. Ktsz-be. Dol­goztain tisztességesen^ Egy nap megbíztak ezzel a fel­adattal, hát ennyi. Most sem könnyebb, mert mindig újabb, nehezebb feladattal kell meg­birkóznunk. — Mit készít most a rész­leg? — Az állatorvosi egyetem berendezéseit. A százhalom­battai hőerőmű részére iroda­bútorokat, és a hűtőipar szá­mára gittereket. — Tervei? — Dolgozni, bár nyugdíj előtt állok, mégis dolgozni sze­retnék. Ráérek még pihenni. — tóth — Majális - balesettel A múlt hét szerdáján tartot­ta a Petőfi iskola, év végi ma­jálisát a Pálfájában. Minden mintaszerűen zajlott le, csupán egy momentum zavarta meg a befejezést. Este hat óra körül F. Deák Ferenc motorkerékpáros be­hajtott a játszadozó gyerekek közé, elütött egy kisfiút, aki lábsérülést szenvedett. A bal­eset után összesereglettek az emberek és bámészkodtak. Csak egy óra múlva jutott eszébe az egyik felnőttnek, hogy a sérült, síró gyermeket gépkocsiba rakja és a kórház­ba szállítsa. Miért kellett ennyi idő a gondolkozásra ennyi felnőtt­nek? Egyedül a három gyerekkel — Elfáradtak? — kérdem Dér Józsefnét, aki lekuporo­dott a meleg homokba. — Egy kicsit, korán kezd­tük a kukoricakapálást. — Segítője akad? — Igen, a férjem és a két nagy fiam, akik vasutasok Rá­kosrendezőn. ök ott is laknak. A másik három gyerekkel, Nagykőrösön élek. Az egyik gimnazista, a másik nyolcadi­kos, a harmadik pedig hete­dikes. A most végzős fiam la­katos tanuló lesz. Amikor a férjem és a má­sik fiam ráér hazajönnek, ne- kigyürkőznek a munkának. — Mióta dolgozik a terme­lőszövetkezetben? — 1951 óta. Több asszony­társam hívott a gyárba. De nem megyek. Én ezt szeretem. Látja, most is itt segít a vas­utas fiam. — Miért nem jön haza? — Most levelező tagozaton tanulok a gimnáziumban, nemsokára érettségizem. Utá­na kertészeti technikumba szeretnék beiratkozni, s ha be is fejezem, hazajövök a Hu­nyadi Termelőszövetkezetbe — szólt a „vendég” fiú. (í) fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSfSSfSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSffSSSSl'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.'SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSS^ A NAP BESÜTÖTT az ab­lakon és már a tavaszt je­lentette. Ügy simogatta az irodában levő tárgyakat, mintha játszott volna velük. Szinte mosolygott minden. Még az elnök is. Pedig éppen bosszankodni lett volna kedve, mert már egy fél órája ült a szobában Marci bácsi, és mindenről beszélt az égvilágon, csak jövetelének okáról nem. Bár nagy dologra szánhatta rá magát az öreg, mert még az ünneplő csizmáját is felvette. Szóba hozta a háza tetején levő rósz cserepeket, a Paj­tás kutyát, a Sárga abrako­lását, a felesége zsörtölődé- seit, még a téli trágyahor­dást is; de látszott, hogy nem itt szorít a cipő. Ősi idők sok száz éves hagyománya dolgozott Marci bácsiban, az óvatos, ravasz meggondoltság, mely szerint nem lehet parasztembernek ajtóstól rohanni a házba. Az elnök először arra gondolt, hogy megmagyaráz­za: ma már nincs szükség A HÁZTÁJI erre, de aztán úgy döntött, mégsem teszi. Ismerte jól ezt a típust, ő is közülük való volt. Hiába lett volna minden. Meg egy kicsit önmagát látta szem­ben. VÉGRE KIBÖKTE Marci bácsi a nagy gondot. — Hát... szóval... izé ... az idén a háztájit szeretném a Zöldháton kivenni. Az elnök megdöbbent. A Zöldháton háztájit? Hiszen Marci bácsinak a legjobb he­lyen volt a háztájija. Az egész falu határában nincs olyan föld, mint az Alsó-ken­deresek! — Aztán miért akar cse­rélni, Marci bácsi? — Miért, miért? — hüm- mögött az öreg. — Hát... mert... csak. Szóval sem­miért, de hát ott szeretném az idén, ha lenne. Az elnök elmosolyodott. Tudta, hogy ez az ötölés-ha- tolás azt jelenti, hogy hara­pófogóval sem lehet kihúzni az igazi okot. Vagy meg­kapja, vagy nem. Ha nem, akkor sem mond semmit. A nap sugarai az íróasztal­ra estek, kettőjük közé. Az elnöknek szinte bátorságot adott ez. Ö is harcba indult. Most már csak virtusból is meg akarta tudni az okot. önmaga előtt vizsgázott: van-e ő olyan ember, mint Marci bácsi, vagy itt, a szö­vetkezet élén már mássá lett? — Ide figyeljen, bátyó! A MEGSZÓLÍTÁSON ÉREZTE, hogy jól sikerült. Csak a folytatás is ilyen le­gyen! — Figyelek. — Ajánlok én egy tisztes­séges alkut. — Alkut? — Azt. — Hát halljuk! Az elnök megköszörülte a torkát. — Megkapja, amit kért, a Zöldháton a háztájit. De va­lamit szeretnék tudni cseré­be. őszintén. Látja, nem kertelek. — Mit? — Miért akarja maga ott a földet? Marci bácsi elmosolyodott. Ez már a győztes mosolya volt. A nap is feléje indult az asztalon, már majdnem § rá is esett a fény. MEGPÖDÖRTE A BAJ- \ SZÁT. — De akkor megkapom? | — Becsületszavamra — § mondta az elnök. Az öreg előrehajolt, és ha- ^ miskásan hunyorított a bal § szemével. — Mert a Hajdú komám § is ott vette ki. És miért le- § gyen ő különb, mint én? ^ Tóth Tibor ^ Trakíorosbrigád a Hunyadi Tsz-ben Cél: a szocialista brigád cím elnyerése Héttagú traktorosbrigád vette fel a versenyt a szocia­lista címért, a Hunyadi Terme­lőszövetkezetben. A brigád tagjai, Olajos János, Tóbi An­tal, Dani László, Zoboki Jó­zsef, Tóbi István, Bakó István és Csípő Ferenc. A brigád megalakulásával ízléses brigádnaplót fektettek fel. Az első oldalakon a bri­gád tagjainak rövid önéletraj­za szerepel. Ezt követően, va­lamennyi brigádtag vállalása. Olajos János vállalt része a kukorica egész évi gépi műve­lése. Emellett részt kért az aratásból és az őszi kalászosok vetéséből. Tóbi Antal és Dani László feladata a száziiatvannégy holdas szőlő zöldtrágyázása, és permetezése. Emellett kü­lön vállalták, ho,gy segítenek az aratásban és ősszel a cukor­répa kiemelésben. Zoboki József és Tóbi István a kaszások és a kapásnövé­nyek talajelőkészítését vállal­ta. Bakó István a lucerna beta­karítását és a kenyérgabona elcséplését vállalta — no per­sze nem egyedül. És mi maradt Csípő Ferenc szerelőnek? Természetesen a gépek gyors, precíz javítása. Méghozzá úgy, hogy minél ke­vesebbet álljanak az erőgépek. Hát ennyit röviden az új brigád vállalásáról — eredmé­nyeikről később még hírt adunk. ' — tóth — Sikeres bemutatkozás A Budapesti Nemzetközi Vásáron és a moszkvai szo- kolnyiki parkban kiállított élelmiszergépek kiállításán nagy sikere volt a Gábor Gyu­la gépészmérnök tervei alap­ján készült evakuáló gépnek. A gépet a Gépjavító és Fa­ipari Ktsz készítette. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a vásáron egy­millió-kétszázezer forint ér­tékben üzletkötés is történt. mit Utunk ma a moziban? Jaguár Heltai Jenő regényéből ké­szült, szélesvásznú magyar film. Főszereplők: Mensáros László, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Szegedi Erika. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: KRESZ, avagy hogyan közlekedjünk az ut­cán? Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. SPORT KOSÁRLABDA Megyei ifjúsági csapataink Monoron mérkőztek az Ifjú­sági Kupáért. Mind a lányok, mind a fiúk jól szerepeltek, bár sajnos a fiúcsapat az első két mérkőzés után kénytelen volt visszalépni, mivel csak öt emberrel utaztak el a mérkő­zésre. Eredmények. Fiúk: Nagykőrösi Kinizsi—Váci Gimnázium $7:39 (26:15). A körösi fiúk kezdtek job­ban és rögtön elhúztak nyolc ponttal (8:0). A fiatalokból ál­ló Kinizsi továbbra is tartotta az eredményt, melyet főleg betörésekkel növeltek. A reá­lis eredmény a félidő befeje­zésekor 11 pontos nagykőrösi vezetést mutatott. A második félidőbeli játék nem volt a legjobb, durvább belemenések is előfordultak. A körösi csa­patot a 25. percben részre­hajló ítéletekkel sújtották. En­nek következtében a váciak kétpontos eredménnyel vezet­tek. A mérkőzés végén a körösi csapat négy emberrel játszott, lelkes, jó játékot mutattak. Kosárdobók: Mitru 30, Szek- fű 5, Kovács 2. Nagykőrösi Kinizsi—Nagy- kátai VM 47:45 (23:20). A körösi csapat az első há­rom percben idegesen kezdett. A Vörös Meteor elhúzott 6:0- ra. Lassan magukra találtak a csapat tagjai és átvették a kez­deményezést. A játékvezető már az első perctől ellenük fújt. (Két jogtalanul megítélt és számos személyi hiba rossz vagy egyáltalán meg nem íté­lése is igazolta ezt.) A körösi csapat így is jól játszott és az első félidőben hárompontos vezetésre tett szert. A következő játékrész­ben is övéké volt a kezdemé­nyezés, az irányítás. A befeje­zés előtt súlyos szabálytalan­ság árán Mitru bokasérülést szenvedett. Ennek ellenére a Kinizsis-fiúk tartani tudták az eredményt s végeredményben két ponttal megverték a dur­ván játszó ellenfelüket. Kosárdobó: Mitru 39, Szek- fü 7, Almássy 1. Hárs László látogatása A könyvhét befejező aktusaként, vasárnap délután, vá­rosunkba látogatott Hárs László író, a fiatal olvasók ked­vence. A művelődési ház klubtermében regényeiről be­szélt, válaszolt a gyermekek kérdéseire. Ifjú olvasói ké­résére dedikálta új müveit. Foto: Papp

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom