Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

1967. JÚNIUS 4.. VASÁRNAP MEcrei ^ú'iiap Pszichoszomatika Lelki zavar — betegségforrás? Kétségtelen, hogy a fertőző betegségeket baktériumok, vagy vírusok okozzák. Más betegségek eredetének kutatá­sakor a hormonháztartásban fellépő zavarokkal találko­zunk. Az ilyenfajta rendelle­nességek összefüggései még meglehetősen tisztázatlanok. Ugyancsak megoszlanak a vé­lemények az úgynevezett funkcionális betegségek létre­jöttéről. A modern pszichoszómatika az a tudományos irányzat, amely a szervi betegségek lét­rejöttének analizálásában a betegség elsődleges okát lel­ki zavarokkal hozza össze­függésbe. Egy eklatáns példá­val magyarázva, ez azt jelen­ti, hogy egy pszichikai konflik­tus kiinduló és okozó erő le­het a gyomor nyálkahártyájá­nak gyulladásos megbetegedé­sében, amelyből idők folya­mán kialakulhat a fekély. Új­ból felmerült a gyermekkori benyomások, emlékek, neve­lési hibák okozta károk és a felnőttkori lelki és testi prob­lémák közötti összefüggés sze­repe és az ebből adódó késői életkonfliktusok. Naay szerepe van a helyes életfelfogásnak a testi és lelki megbetegedések megelőzésé­ben. A rossz alkalmazkodó készség kiinduló pontja le­het szervi elváltozásoknak, amelyek funkcionális betegség formájában jelentkeznek. TUDOMÁNY - TECHNIKA Mérgezés? Természetes halál? Á cári sír rejtelmei RETTENETES IVAN, AZ ELSŐ OROSZ EGYEDURAL­KODÓ FÖLDI MARADVÁNYAIT LABORATÓRIUMBA SZÁLLÍTOTTÁK, AHOL MIHAIL GERASZIMQV, A HÍRES SZOBRÁSZ, TÖRTÉNÉSZ ES ANTROPOLÖGUS, HOZZÁ­FOGOTT A CAR ARCVONÁSAINAK REKONSTRUÁLÁSÁ­HOZ. ÍGY IR KUTATÁSAIRÓL: Rettenetes Iván csontvázát jó állapotban találtuk meg a Kreml Arhangei kápolnájá­ban. Épp úgy, mint a többi koporsóban, itt is a koponya A vakság lejtőién ROHAMNÁL, GYORSSEGÉLY — SI'.MMENTÉS DIÉTÁVAL A statisztikusok megálla­pítása szerint: a 40 évesnél idősebbek 2 százaléka glaukó­más. E betegség tehát húsz­szor gyakoribb a tüdőtuber­kulózisnál, és ötször a ráknál. Magyarországon 150—200 ezer­re tehető a glaukómában (zöld hályogban) szenvedők száma. A betegség lényege a szem­golyó megkeményedése, en­nek következtében a szemgo­lyó nagy nyomással nehezedik a látóidegre: hatására a lá­tás romlik. A magyar elneve­zés tehát helytelen: nem há­lyogról, hanem nyomásemel- kédésről van szó, gyógyításá­nak, műtétjének is a szemgo­lyó megpuhítása a célja, s nem a hályog eltávolítása, mint a szürke hályog eseté­ben. A glaukómának két megje­lenési formája van: az egysze­rű glaukóma és a . glaukómás roham. Az egyszerű glaukóma alattomos betegség: nem jár fájdalommal, ezért csak előre­haladottabb szakaszában is­merhető fel. 70 százalékban idősebb, érelmeszesedéses fér­fiaknál fordul elő. A látás fo­kozatosan romlik és a gyógyí­tás sem eredményezhet gyö­keres javulást. Csak a gyen­gült látás megmentése lehet az orvos célja, mivel a sérült vagy elpusztult látórostokat nem lehet pótolni. A gyógyítás lényege, hogy á felgyülemlett csarnokvizet el­vezesse. A modern diagnoszti­ka legnagyobb eredménye, hogy a fokozódó szemnyo­mást az úgynevezett elektro­mos tonométerrel olyankor is ki lehet mutatni, amikor a tünetek még alig jelentkeztek. A glaukómás roham igen erős fájdalommal jár. A beteg a hajnali órákban fél­oldali fejfájással, hányinger­rel ébred, és az egyik szemével nem lát. A szem vörös színű, a pupilla tág. Ha gyors segít­ség nem érkezik, a roham csak napok múlva oldódik és esetleg a látás nem tér visz- sza. A glaukóma egyik érdekes és jellemző tünete a látótér leszűkülése, ezért gyakori, hogy a beteg nekimegy az ol­dalt levő fának, embernek, vagy járműnek. A szemgolyó megpuhítása történhet szemcseppekkel, gyógyszerekkel és műtéttel. Ha a betegség már rohamok­ban jelentkezik, 48 órán be­lül operálni kell. A műtét egy életre biztonságot nyújt abban a tekintetben, hogy újabb ro­ham azon a szemen nem ke­letkezhet (igaz, állandóan szemcseppeket kell használ­ni). Fontos az életrend! A betegség kimenetelében nagy jelentősége van a fegyel­mezett életrendnek. Fontos az orvos utasításainak pontos betartása a szemcseppek hasz­nálatára. Káros a sok folya­dék (kávé, tea, leves, víz) fel­vétele, mert ez fokozza a szemnyomást. Nyáron erre kü­lönösen ügyelni kell. A glaukómás beteg kerülje a sötét helyeket, mert a pu­pilla itt kitágul, ami növeli a szemnyomást. Moziba csak orvosi engedéllyel mehet, de ilyenkor is előadás előtt, szü­netben, előadás után csepeg­tetni kell a szemébe. Televí­ziót is csak módjával, világos szobában szabad néznie. Ha izgalmasnak ígérkező filmet néz, vegyen be nyugtatót, mert az izgalmakat is kerül­nie kell. Ugyancsak ártanak az izgatószerek, a szeszes ita­lok és a dohányzás. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a glaukómás beteg mindenféle szemmunkát vé­gezhet — ha az említett álta­lános rendszabályokat betart­ja. Autót is vezethet, ha nem túl nagy a látótérszűkülete, de az éjszakai vezetést a sötét­ség miatt kerülje. De például, ha a lámpa kö­rül szivárványszínű kariká­kat lát, azonnal forduljon szemorvoshoz, és ne feledkez­zék meg az időszakos szemor­vosi ellenőrzésről sem! Rokkant teknősbéka A washingtoni állatkert 2 mázsás teknősével baleset tör­tént: amputálni kellett a lá­bát. Egy jószívű állatorvos, hogy segítsen az állaton, pro­tézist készített, amely a tek­nős páncéljához erősíthető. A „műláb” kerekekben végző­dik. Érdekes, hogy a rokkant teknős e „műláb” segítségé-) vei előrehaladásának gyorsan kágát Tekintve,' egyáltalán nem marad el áz ép teknősök mö­gött. ___________ K oraszü lőttek voltak... Még mindig sokan hiszik, hogy a koraszülötteknek nem sok kilátásuk van a hibátlan testi és szellemi fejlődésre. Pedig Newton, Darwin, Cuvi­er, Napóleon, Voltaire, Rous­seau, Hugo, Lamartine és sok más nagy ember koraszülött volt. szenvedte meg legjobban az idő múlását. Alaposan szemügyre vehet­tem. le is fényképeztem és megállapítottam, hogy Rette­netes Iván álián és homlokán csupán néhány szál szőrzet maradt. Jó felépítésű férfi volt. Fiatal korában sokat adott fizikai erőnlétére. 54 éves ko­rában még mindig komoly fi­zikai erővel rendelkezett: is­meretes, hogy két évvel halála előtt egyetlen csapással meg­ölte fiát. Vajon hogyan halt meg a cár? Az bizonyos, hogy hirtelen állt be a halál, de támadható az a sokáig vallott nézet, hogy a cárt kedvenc udvaroncai, Bogdan Belskij és Borisz Go­dunov megfojtották. A telje­sen épségben feltárt nyakcsi­golyák ugyanis ellentmonda­nak ennek. Méreg? A kor legismertebb és a szervezetben sokáig meg­maradó mérge az arzén volt, és ezt a kutatócsoportunk ve­gyészei igyekeztek kimutatni a cár maradványaiban. Ám arra az eredményre jutottak, hogy a csontokban található arzén mennyisége nem halad­ja meg a normális szintet. A további vegyelemzés vi­szont Rettenetes Iván marad­ványaiban nagy mennyiségű higáAy.t ’ muftjtutt ‘ki, ’ míg at egyidejűleg feltárt tetemek­nél ■ Tly enKanyág nem fordul élő. Vajon mi ennek az oka? A szájhagyomány, s a feljegyzések is megőriz­ték, hogy Rettenetes Iván va­lamilyen betegségben szenve­dett, amelytől szőrzete meg­ritkult és teste a halálos ágyon rendkívüli mértékben felpuffadt. A gerincoszlop végének vizs­gálata most kimutatta, hogy a cár szenvedéseit csontmesze- sedés okozta. Gerince, sőt egész teste megmerevedett, természetellenes tartással nyakát hátra vetve tudott csak járni. Ennek oka valószínűleg a cár mértéktelensége volt, hiszen ő sohasem tartóztatta meg magát az evéstől, ivástól. Nyilvánvaló, hogy utolso évei­ben nagy kínjai voltak és ezeket különleges keleti gyógy- kenőcsökkel próbálta enyhíte­ni. Ez utóbbiak magas hi- ganytartalmúak — íme, ez a magyarázata a cár maradvá­nyaiban -talált nagy higany­mennyiségnek; s mivel a hi­gany gyakran okoz kopaszsá­got, a cár szőrzetének majd­nem teljes elvesztése is erre vezethető vissza. A cár hajzatának reprodu­kálásánál te túl meredek és az ilyen esetekben a nyelv viszonyla­gosan nagyon hátul van az aj­kakhoz képest. Ebből arra kö­vetkeztethetünk, hogy Iván cár selypített, vagy más be­széd-rendellenességekkel küsz­ködhetett. Ha teljesen befejeztük Iván cár vonásainak rekonstruálá­sát, maradványait visszahe­lyezzük a sírba, de mi, törté­nészek, régészek, antropoló­gusok tovább dolgozunk az Arhangei kápolnában talált többi, felbecsülhetetlen értékű leleten, s tovább vallatjuk a múltat. két portré lehetett segítségemre, az egyik a bécsi könyvtár­ban található, fába vé­sett, realisztikus képmás, a másik egy konvencionális festmény, mely Koppenhágá­ban található. Rettenetes Iván rekonstruált hasonmása sok azonosságot mutat a XIX. század orosz festőinek róla készült alkotásaival. Kutatómunkánk során azt is észrevettük, hogy Iván szarko­fágját a temetésre kiszélesí­tették. Ez is alkalmas rá, hogy fényt derítsen a cár betegségé­nek természetére. Az uralkodó ugyanis valószínűleg annyira testes volt, hogy nem fért bele a koporsóba. Mit tudnak a történészek Iván utolsó napjairól? Egyko­ri szemtanúk szerint a cár halála napján jobban érezte magát, forró fürdőt vett és »leült sakkozni kedvenc udva­roncával. Kedélyes és nyugodt hangulatban volt, ami ' igen szokatlan lehetett nála, utolsó éveiben ugyanis görcsös fáj­dalmak rohamai gyötörték. E tanúk azt állítják, hogy a sakkjátszma közben érte a halálos kimenetelű roham. Rejtélyt jelentenek számunkra Rettenetes Iván fogai. Orvosi jelentések sze­rint a fogak húsz esztendővel fiatalabbak, mint maga a cár: valamennyi erős, ép, a kopás­nak, s a használatnak igen kevés jelét mutatja. Az alsó állkapocs görbüle­GORELLAIKREK Egy állattani szenzáció A frankfurti állatkertben ez év májusában gorillaikrek születtek. Az új jövevények megérkezése óriási szenzációt jelentett a szakemberek szá­mára, mert elsőízben törté­nik, hogy szabadságvesztésre ítélt, állatkertben élő gorilla- mama ikreknek adott életet. A kis gorillák súlya születés­kor 1700 ill. 1800 gramm volt. A szenzáció jelentőségét nö­veli az a tény, hogy az ikrek — mindkettő nőstény az öröklődési törvények kutatá­sában nagy segítséget fognak nyújtani a szakembereknek. A kis utódok ugyanis egypetéjű ikrek. Nevelésüket egy tapasz­talt állatápoló vette kézbe, mert mamájuk a tízéves „Ma­kula” megtagadott mindenné- mű anyai kötelezettséget. A frankfurti állatkert egyéb­ként egyedülálló ezzel az ese­ményével: világviszonylatban egyetlen állatkert, ahol a négy nagy emberszabású majom fajta a csimpánz, gorilla, orangután és bonobó szaporo­dásra volt képes és zárt terü­leten utódokat hozott a világ­ra. A DELFIN VISSZATÉR Honolulu szigetén a tudó­soknak egy speciális készülék­ké1 sikerült „visszahívniuk” a korábban szabadon engedett delfint. A sajtójelentések sze­rint a delfin, amely a partok­tól távol, valahol a tengerben tartózkodott, mindannyiszor visszatért, valahányszor az említett készülék az ismert jelzést leadta. íA gépkocsik „ruhája“’ Autó — műanyagból Az idei hannoveri ipara ki­állításon mutatták be a világ első műanyagból készült gép­kocsiját. A műanyagokkal va­ló kísérletek során ez ideig csupán olyan konstrukciók előállítása sikerült, amelyek­nél a karosszéria állt mű­anyagból. Az új autó érdekes­sége egyebek között, hogy az alapváz is kísérleti úton elő­állított szintetikus anyagból készüR. A leverkuseni Bayer Kémiai Művek mérnökei tervezték ezt az új gépkocsimodellt, amely kész állapotban a kí­sérleti próbaúton minden kü­lönösebb megerőltetés nélkül az óránkénti 170 kilométeres sebességet is elérte. A konstrukció két nagy mű­anyaglemezből, ill. kagylóból áll, amely az alapvázra erő­síthető és amelyen az ülés­rész, a motor, a csomagtartó, a benzintartály, a sárhányók helye kész, öntött formában kerül a szerelő — összeállító asztalra. A műanyag alapváz 40%-kal könnyebb, mint az eddigi ne­hézfémből készült elődei. A tervezők véleménye sze­rint ugyan még hosszú időbe telik, míg a gépkocsi sorozat­gyártására sor kerülhet. : A húszas évek elején je­lentek meg az első áramvona­las autók, amelyek a maguk korában nagy feltűnést is kel­tettek. Azóta a légellenállás törvényeitől egyetlen tervező sem függetlenítheti magát. A mai gépkocsiknál fontos sze­repe van a sebességnek, de ugyanakkor az is feltétel, hogy a nagy sebesség minél ki­sebb energiával legyen fenntartható (120 kilométeres sebesség­nél a motor erejének három­negyed részét a légellenállás legyőzése emészti fel!) Az ideális karosszériaformát — mely tudvalévőén a „csepp- alak” — tudományos pontos­sággal már régen meghatá­rozták, ám azt a sorozatgyár­tású autóknál több okból nem lehet tökéletesen megvalósí­tani, legfeljebb megközelíteni sikerül. A tervezés első stá­diumában a stílustervező „megálmodja” egy-egy új modell karosszériatervét, de közbeszólnak az áramlástan szakemberei, kísérleteknek ve­tik alá az elkészült modellt, szélcsatornaméréseket végez­nek, és bizony sokszor módosítanak az „álmokon” a jó menettu- lajdonság és a gazdaságos­ság javára. Az elméletileg ideálistól való eltérésnek több magya­rázata van. Ezek közé tartozik az időről időre változó divat (az USA-ban ma már egyik évről a másikra „avulnak el” a kocsik, csakis a karosszéria újabb divatvonalai miatt), de a kényelmi követelmények is sok gátat szabnak. Hiszen az utasok megkívánják a jól méretezett kényelmes utaste­ret, a nagy csomagtartót, és a hatalmas üvegfelületeket. S ezek bizony nem mindig fér­nek bele az ideális „csepp- alak”-ba... A mai autók karosszéria ki­alakításán számos jelét talál­juk annak is, hogy a konstruk­tőrök foglalkoznak a baleseti okok vizsgálatával, és sokat tesznek a kocsiban ülők fokozottabb védelme érdekében. A kocsiszekrények elsőrendű feladata lenne, hogy minden körülmények között baleset- mentességet biztosítsanak, ám kevés remény van rá, hogy ez a feltétel maradék nélkül tel­jesedjék. A gépkocsik „ruhájának” két alaptípusa ismeretes. A kocsi- szekrényt vagy egy merev al­vázkeretre erősítik fel, vagy magába a karosszéria anya­gába készítenek merevítő bor­dázatokat és így az előbbi al­vázkeret szükségtelenné vá­lik. Ez utóbbi esetben ún. önhordó karosszériáról beszé­lünk, melynél az összes erőket és terheléseket a kocsiszekrény veszi át. Az utóbbi időben egyre inkább az önhordó ko­csiszekrények terjednek el. Gyakran találkozunk a gép­kocsiszekrényt jellemző, rejté­lyesnek tűnő kifejezéssel. Mi az a „limuzin”, mi a „coupe” és mi a „szedán”? A zárt személyautót álta­lában limuzinnak nevezik. A kétajtós, kétüléses ko­csit coupenak, a négyaj­tós limuzint szedánnak. A nyitott és a csukott autó előnyeit egyesíti a kabriolet, amely csukott állapotban tel­jesen zárt, azonban teljesen nyitottá is tehető az egész tető hátracsapásávai és az oldal­ablakok leeresztésével. A kab- riolet-limuzinról a tető telje­sen hátratolható, de az oldal­ablak megmarad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom