Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-30 / 152. szám
1967. JÜNIUS 30., PÉNTEK "%ff«rfqp Türelem játék, életekért A kéz a legkényesebb Hétfőn teffenérhető A virtus sokba kerül A plakát és a többi A Dunai Vasmű új terméke Szénkéneg a mezőgazdaságnak műtrágya § újabb tér- i A Dunai Vasmű és kolloidkén után méket: szénkéneget is ad a § mezőgazdaságnak. A Vasmű | vegyiművének szakemberei $ ugyanis az üzem egyik desz- ^ tillációs egységére kidolgoz- ^ ták a szénlcéneg előállítására ^ alkalmas technológiát. Ezzel ^ a módszerrel — két menetben ^ — összesen 20 tonna szánké- ^ neget gyártottak. Ezt a meny- ^ nyiséget már átadták az Aa- i rotrösztnek. nyiséget már átadták az Ag- s- I Francis nag^adak országában 52 részes tv-film ötvenkét részből álló fran- ^ cia filmsorozatot vásárolt a ^ Magyar Televízió nemrégiben. § Az újfajta produkció különö sen az ifjúság számára nyújt ^ jó szórakozást: egy-egy rész-| let 15 perces időterjedelemben§ egzotikus tájak jellegzetes éíő-§ világával egészíti ki a termé-§ szettudományos oktatást. Az \ új ifjúsági műsor: „Francis a ^ nagyvadak országában” cím-§ mel hetenként egy alkalom-^ mai jelentkezik a képernyőn. \ A sorozat több darabját még ^ a ■nyári szünidőben bemutat- S Ük. már a rozsot is Hétfőn, kedden még az árpát uralták az aratógépeik, a dabasi járás déli fekvésű határrészein. Azóta a forró június sokhelyütt a rozs táblákon is kasza alá érlelte a termést. Szerdán és csütörtökön a gépek — mint a felvételen is látható, hozzáláttak a rozs betakarításához Foto: Gábor Fiatalok az üzemekben A tanácsok és szakszervezetek együttműködése a lakóhelyi érdekvédelemben Húsz-huszonkét év körüli fiatalemberek játszanak. Munka közbeni pillanatok. Belülről fogják a raktár nagy szárnyas ajtaját, idekünn hárman húzzák. Jó másfél méter magas, beton rakodórámpán állnak, ha hirtelen elengedik a bentiek az ajtót, menthetetlenül lebucs- kázik valamelyikük, a rámpa alatt futó sínek pedig nagyon is kemények a fejnek ... Gábris Ferenc biztonsági megbízott, akivel együtt ballagunk a rekkenő hőségben a MÁV Dunakeszi Járműjavító Vállalat épületei között, rájuk szól: — Baj lesz gyerekek, hagyjátok abba ... A „gyerekek” kelletlenül otthagyják az ajtót, s odamorognak: — Jól van öreg, de nem kell mindenütt bajt szimatolni... A biztonsági megbízott: — Sajnos, ez türelemjáték. Évente 20—25 baleset történik ilyesfajta játszadozásból... Szólni kell és megint szólni, és újra ... © öles plakátok az egyes gyáregység nagycsarnokában. Ezernyi, s valós veszélyre figyelmeztetnek, például a védőszemüveg használatára. A plakáttól néhány méternyire homlokára tolva a szemüveget dolgozik egy fiatalember ... Türelemjáték. Életekért, testi épségért, a riadalom elkerüléséért: baleset történt. Tíz éve nem volt halálos baleset a járműjavítóban, s csonkulásos baleset sem történt hosszú évek óta. Súlyosabb sérülést okozó azonban már igen — egy állkapocstöréses munkás például másfél éve van betegállományban — s köny- nyebb sérüléssel járó még több. A mérleg egészében pozitív: havonta ezer dolgozóra 5,7 baleset jut, a tavalyihoz mérten — az év élső öt hónapját tekintve — huszonkét balesettel kevesebb történt, a balesetek miatt le nem dolgozott munkanapok száma 1446, tehát csekély. És mégis: addig, míg egyetlen baleset történik, míg egyetlen egyszer is a rendelőbe kell támogatni valakit, míg mentőt kell hívni, míg jajszó hallatszik, nincs, nem lehet nyugalom, nem csökkenhet a figyelem, nem lankadhat az ellenőrzés. A szemüveget nem használó fiatalember a figyelmeztetés után morogva tolja szemére azt: miért pont vele történne baj? örök hiedelem, örök téveszme. 1965- ban a balesetek szenvedő alanyainak zöme 18—30 év közötti volt... © Szemüveg. Azt mondták, azért nem használják, mert kényelmetlen, rossz, stb. A vállalat főmérnöke, Kalmár János intézkedett, újakat, jobbakat hoztak. Ezeket sem használják... Türelemjáték. — A virtus nagyon sokba kerül — mondja Csuti László, a vállalat szakszervezeti bizottságának munkavédelmi felügyelője. — Az okos szóra nem minden ember hallgat, van, akinek tízszer is el kell mondani ugyanazt, és tizenegyedszerre is szabálytalanul GUMIMATRAC JAVÍTÁS MAJOROS gumijavítónál VÁC, Széchenyi u. 33. csinálja... A balesetelhárítás képzettség, mondjuk meg nyíltan, műveltség kérdése is. No, meg türelemé ..: Nem beszéltek össze Gábris Ferenccel, ahogy nem tehették ezt a fémcsiszoló-galvani- záló műhelybeliek sem, s mégis, ott is a türelmet, a szívós munkát említik. Legutóbb igazgatói jutalmat kaptak, példás munkavédelmi tevékenységükért. Pedig itt igazán olyan a munka, hogy minden pillanatban ott ólálkodik a veszély is. A műszaki vezetők türelmes, s szigorú munkája, s a dolgozók egymás közötti őrködése azonban eredménnyel jár. Legalábbis ebben a műhelyben ... Haraszti István, Fodor Kálmán, L.esnik Kálmán, mindhárman lakatosok, Bőgér Márton pedig kovács. A legjobban dolgozó — és másutt sajnos, régen „elaludt” mozgalom részvevői — munkásvédelmi őröik. Társaik épsége fölött őrködnek, szóvá tesznek mindent, ami rossz, hibás, balesetveszélyes. — Nehogy abban a hitben ringassa magát — mondja egyikük —, hogy túl népszerű munka ez. Vannak, akik szabályosan sértve érzik magukat, mert szól nekik az ember. Nemhiába mondják, hogy az ember az oktalan állatnál is csökönyösebb ... Lesnik Kálmán egyhónapos iskolát is végzett, nem sajnálta a fáradságot; Fodor Kálmán karbantartó lakatosként a gyár egész csőhálózatát járja végig, ott van mindenütt, s ha kell, ha nem is tetszik mindenkinek, szól: Haraszti István az egyes gyáregységben, Bőgér Márton a négyesben tevékenykedik, ök és társaik azok, akik e sajátos és nagyon fontos türelemjátékban sokat segítenek. Jó szót nem sokat kapnak érte, megjegyzést annál többet. Azoktól, akikért teszik mindezt.. .1 © A legsűrűbb a kézsérülés, utána a lábfejsérülések következnek: anyagmozgatás — HA AZ ÖSSZEGET, amelyet a községek új létesítményekre költenek, összevetjük a kiadással, amelybe a tatarozások, átépítések, felújítások kerülnek, kiderül, hogy az utóbbiak e viszonyításban sem képeznek elhanyagolható summát S óhaj szerint még többet kellene fordítani a különböző felújításokra, mert ha egy űj dologra nincs pénz, az kevésbé sajnálatos, mintha egy fennálló „robban le”. Hiszen azzal, ahogy a meglévő értékeket gondozzuk, önmagunkat is becsüljük: egy málladozó kultúrotthon, egy elhanyagolt üzlet a település egészéről is mond valamit. Felújításra különben hamarabb kerül fedezet, mint beruházásra: tudjuk, néha ezért hagynak meg egy részletet a régi épületből. SOKSZOR NEM A PÉNZ, hanem a kapacitás hiánya az akadály. Az állami építőipari vállalatok és a ktsz-ek még az előnyösebb üzletet jelentő nagy munkákhoz is csak nyújtott határidőre vállalkoznak. S mi legyen a kisebbekkel? Forduljanak a községek a maszekhoz? De a magánkisiparos sem túl szívesen fogadja a tanács megrendeléseit. Húzódozása érthető: először is lemondó nyilatkozatot kell szerezni a környékbeli ktsz-ektől, hogy nem tartanak igényt a munkára. Aztán engedélyt kell kérni a sajnos, korszerűtlen körülmények között végzett anyag- mozgatás —, rakodás közben történik a legtöbb baleset. A védekezés nemcsak meggyőzés, hanem technológia, műszaki ■ színvonal kérdése is. És ebben, akárcsak másutt, Dunakeszin is van mit tenni. Bonyolult tevékenységi kör ez, csak találomra kiragadva, mi-minden fér bele: nemrég hét munkavédelmi kis- filmet vetítettek le, elég szép számú közönség előtt; évente kétszer tárgyalja a szakszervezeti bizottság a munkavédelem helyzetét; a baleseteket minden esetben fegyelmileg kell tárgyalni, megállapítva a felelősek személyét; a gyár minden vezetője sikerrel vizsgázott az új óvórendszabályok- ből; három művezetőt nemrég felelősségre vontak az előírások megszegéséért; a hétfői napok „kritikusságá- nak” megszüntetése, mert a tánc, a kirándulás, a kevés alvás után a fiatalemberek könnyen fizetnek sérüléssel keserű vámot... s így tovább. Ezernyi kisebb és nagyobb dolog: türelemjáték. Jegyzőkönyveket böngészek: „.. .a szakszervezeti bizottság a sörétező berendzés üzembe helyezését megtagadja, mert...” A másik: „.. .az ötös gyáregységben működő ilyen és ilyen típusú emelőberendezés jelzőrendszere nem működik, üvegezése hiányos ...” Záradék: „ ... a megállapított hiányosságok megszüntetésének határideje... felelőse...” Másik papír: „...mivel a fiatalok között igen sok baleset történik, a vállalat KlSZ-bizott- sága elhatározta, hogy létrehozza saját munkásvédelmi őr hálózatát...” A „Bartók-teremben”, ahogyan a gyári kiszólás jelöli a rendkívül zajos egyes gyáregységet, rövid szemlélődés után a magam laikusságával is fölfedezek három embert, aki fittyet hány előírásra, óvatosságra, s ügy dolgozik. Nap- ról-napra figyelmeztetik őket, s mégis ... Türelemjáték. Ballagok ki a gyárból, látom, a fiatalember, akit befelé menet Gábris Ferenc figyelmeztetett, miért nem használja szemüvegét, ismét a homlokára tolta azt. Vígan fütyül, neki esnék baja? Türelemjáték. És egy furcsán hangzó, de jogos kérdés: okos emberek vagyunk-e, ha egészségünk, épségünk másoknak fontosabb, mint önmagunknak? KISZÖV-től. Tízezer forintos költségvetés felett már a járási tanács elnökének, huszonötezer forint felett pedig a megyei tanács elnökének aláírása is szükséges. Csak ezután láthat munkához. De a különböző hivatalok hosszadalmas eljárásai miatt még újabb hónapok múlva kapja csak meg a pénzét. S miért is törnék magukat a magánkisiparosok a tanácsok megrendelései után, amikor olyan kevesen vannak, hogy nincs konkurrenciájuk: az árak tehát magasak, s a szinte kiszolgáltatott lakosság megrendelései így is özönlenek. Ha mégis elvállalják a községeknek a munkát, leggyakrabban lojalitásból teszik. S MILYEN EGYÉB LEHETŐSÉGE VAN a tanácsoknak? Az úgynevezett házikezelés. Ez be is váltotta a hozzáfűzött reményeket — ott, ahol nem hiányzik az adottság: szakmunkások, műszaki hozzáértés, stb. A budai járás községeiben például kiváló eredményeket látni, de máshol is. Baj altkor van, ha a tanácsok felkészültség híján is rákényszerülnek a házi kezelésben végzett felújításokra. Itt van például a dunaha- raszti József Attila Művelődési Otthon korszerűsítése, melynek hosszú és máig lezáratlan története még 1964-ben (!) kezdődött, amikor a megyei tanács művelődési osztáA Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa elnökségének tegnapi ülésén a Mechanikai Művek és az Ipari Műszergyárban dolgozó fiatalok helyzetét, a tanácsok és a szak- szervezetek együttműködését a lakóhelyi érdekvédelemben, valamint — a Ganz Műszerművek Árammérőgyára szakszervezeti bizottságának jelentése alapján — az üzemi és szakszervezeti demokrácia kialakulásának problémáját vitatták meg. Az SZMT munkásvédelmi bizottsága, valamint az üzemi szakszervezeti bizottságok felmérései alapján megállapítható, hogy mind a Mechanikai Művekben, mind az Ipari Műszergyárban nem foglalkoztatnak Hatálya 177 ezer forintot utalt ki a kultúrotthon igazgatójának a tatarozásra. Az összeg legjelentősebb tételét a villany- szerelési munkák képezték. A villanyszereléssel a művelődési otthon akkori igazgatója a kultúrház gondnokát bízta meg. Az elvégzendő munkákra nem készült terv, a szerződést sem hagyta jóvá a tanács, de a költségvetést is csak öt hónappal az építkezés elkezdése után engedélyezte a járási tanács műszaki osztálya. Noha a házikezelés azt jelenti, hogy az anyagot a beruházó — itt a művelődési otthon — adja, s az építőknek csak munkabér fizethető, a járási tanács műszaki osztálya kifizetésre jóváhagyta a villany- szerelő által benyújtott első, 19 ezer forintos részszámlát, melynek mintegy a fele anyagvásárlási tételeket tartalmazott ... De ne szaporítsuk a szót: a különböző, felülvizsgálatra hivatott szervek egyszer csak — hónapok múlva — észrevették, hogy valami nincs rendben ebben a dologban, s egy szép napon gépkocsi fékezett az építkezés színhelye előtt olyan jelentőségteljes csikorgással, akár egy llf-Petrov novellában. A revizorok munkalapok, számlák hiányában nehezen tudták rekonstruálni az építkezés menetét. A művelődési ház akkori igazgatója és gondnoka szerint ugyanis a lókat egészségre káros munkakörben. A munkahelyek általában kielégítőek, kivéve az Ipari Műszergyár tanműhelyét, ahol egészségügyi szempontból több kifogásolni való van. A legnagyobb hiba a túlzsúfoltság: az előírt két négyzetméter szabad terület helyett mindössze fél négyzetméter áll rendelkezésre. Ugyancsak ebben az üzemben túlzsúfoltak a szociális létesítmények is. Az Is előfordul itt, hogy fiatalkorú betanított munkásokat túlóráztatnak, volt eset, amikor tizenhat órát egyfolytában. A szakmai utánpótlás tervszerűtlensége következtében ugyanitt a felszabaduló ipari tanulók jó bizonylatokat egy vaskazettába zárták, de a vaskazettát, sajna, ismeretlen tettesek ellopták. A MŰVELŐDÉSI HÄZ állapotából a meglevő pénzkiutalások és az elvégzett munka között a vizsgálat 10 ezer forint különbséget állapított meg, a villanyszerelést végző gondnok terhére. De ezt az összeget nem lehet az illetőn behajtani, mivel a kifizetés óta több mint két év telt el. Az ügyben eddig senkit sem vontak felelősségre, csak a kultúrotthon műszaki dolgokban feltehetően járatlan igazgatóját váltották le. A villany- szerelést pedig mindmáig nem fejezték be. Ehhez még 34 ezer forint kellene. A művelődési otthont a tűzrendészeti hatóságok nemrég bezáratták. A dunaharasztiak tehát egyelőre csak szomorú tapasztalatokkal gazdagodtak korszerűsített művelődési otthon helyett. (Megtanulták: saját, községi vállalkozásban olyan munkába érdemes belefogni, amelyhez adottak a szakemberek. Avagy: jobb, ha egy kultúrház csak megnyitása után ad teret a műkedvelésnek. OTT PEDIG, ahol a szakemberek hiányoznak, dilettánsokkal való kísérletezés helyett biztosabb útnak ígérkezik, ha elhívják akár a magánkisiparost. Ennek lehetőségét talán megkönnyíti majd az új mechanizmus. Mindenesetre olyan utakat kell keresni, ahol a garancia és a felelősség jobban érvényesül. P. A. részét nem tudják képesítésüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatni. Megállapította az elnökség) hogy a két üzem közül a Mechanikai Művekben fordítanak nagyobb gondot a fiatalok érdekvédelmére, szociális és munkakörülményeinek javítására Megrótta az Ipari Műszergyárat azért is, hogy e fontos probléma tárgyalására tőlük senki nem jelent meg az elnökségi ülésem A szakszervezeti érdekvédelem egyre jobban kiterjed a lakóterületre is. Ennek érdekében a megyei tanács és az SZMT közös munkatervet dolgozott ki. A lakóhelyi érdekvédelem feladatait a községi tanácsok és a helyi szakmaközi bizottságok látják el, a közös munkatervben kidolgozott irányelvek alapján. t. I. Levelező tagozatú közgazdasági technikusi képzés! Általános Iskolai véqzettséq- tjel négy, érettségivel két év. Jelentkezési határidő: Július 15. Kérjen Jelentkezési lapot. Berkes Ferenc Közqazdasáqi Technikum levelezd oktatás. Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. szám. Telefon: 29 — 75. Ipari tanuló [elvétel: kőműves, ács, burkoló és bádogos szakmában. Jelentkezés iskolai Jelentkezési lappal személyesen vagy postán. Budapesti lakás vagy napi bejárás szükséges. Foglalkoztatás tancsoportokban. Munkaruhát, étkezést, szabad szombatot biztosítunk. JELENTKEZÉS „ÁPRILIS 4" KTSZ Bp. VIII., Auróra u. 23. Mészáros Ottó Felelősséggel
