Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-30 / 152. szám

jes Wtíríap 1961. JUNIUS 30., PÉNTEK 10 éves a TV-Hiradó I. A legfrissebb képes napilap A televízió történetének első lapját 120 évvel ezelőtt írták. Negyven évnek kellett eltel­nie, mire az elgondolástól az első gyakorlati kísérletig el­jutottak. Űjabb 20 év, mire a reális műszaki feltételeket is megteremtették. Harminc év kellett, hogy az első nyilvános bemutatót megrendezzék. Elfogyaszt egy generátort A gyors fejlődés a II. világ­háború után kezdődött. 1948 és 1957 között naponként 18 ezer vevőkészüléket helyeztek üzembe szerte a Földön, 1961- ben már napi 50 ezer készü­lék lel gazdára. Magyarorszá­gon jelenleg 1 milliónál több vevőkészülék van forgalom­ban. Ez a készülékmennyiség már komolyan befolyásolja az energiahelyzetet! Példának vegyük a hazai adatokat. A Magyarországon működő ké­szülékek 150 megawatt ener­giát fogyasztanak: ez egy kor­szerű turbógenerátor termelé­se. Először Alexander Bain, skót órásmester továbbított veze­téken, elektromos úton, egy­szerű ábrákat. Ezekután sok ember kísérlete és csalódása következett. Kora professzor, a távolba­látás egyik fejlesztője saját szerkesztésű berendezésével 1907-ben továbbítja VII. Ed­ward angol király arcképét. John Logie Baird skót felta­láló találmányát 1925 áprili­sában három héten keresz­tül bemutatja a londoni Selfridge’s áruházban. Ö egyébként Londonban egy padlásszobában kísérletezett 1925. október 2-án délután lerohant a földszinten lévő irodába, s Williams-t, a gya­kornokot vitte magával a pad­lásra. Ott Williams egy kü­lönös készüléket pillantott meg, előtte pedig erős fény­szóró füzében egy vigyorgó bábúfejet. Baird így szólt: „Ez Bili”, ezután megkérte Wil- liams-t, hogy üljön a készülék elé. Kérte, mozgassa a száját és forgassa a fejét. Ezután he­lyet cseréltek, ök ketten vol­tak az elsők, akik valóban tá­volba láttak. Majdnem min­den év hozott egy új szenzá­ciót, felfedezést. A televíziós kísérletek sora azonban a II. világháború első napjaiban elakad. Az első riport A II. világháború után 1945 decemberében — a világon elsőnek 1— a Szovjetunió kezdte meg a tévéadást. Ezt követően az angol nézőket, 1946 júniusában a híres Mickey Maus üdvözölte, azokkal a bohókás mozdula­tokkal, amelyekkel 1939. szep­tember 1-én, a béke utolsó óráiban szórakoztatta. Mikor készült az első tévé­riport? Erre nehéz pontos vá­laszt adni. Egyesek 1931 má­jusát tekintik a tévériport születésnapjának, amikor köz­vetítették Primo Camera olasz boxbajnok esküvőjét. Mások 1931. június 3-át emle­getik születésnapként. Ekkor jelent meg a tévékamera a londoni derbyn. A nézők csak egy világos csíkot láttak, ezek voltak a cél felé rohanó lovak. Tény, hogy 6 évvel később, 1937 májusában 3 kamerával közvetítik VI. György angol király koronázását, és 1954- ben már 8 ország közvetíti egyenes adásban a berni lab­darúgó-világbajnokság izgal­mas mérkőzéseit. 1956-ban egy lemerülő tengeralattjáróra vi­szik el a nézőket, és 1960-ban 18 ország látja a római olim­piát. 1961 áprilisában egész Európában egyidejűleg lát­ják, mint fogadják a világ el­ső űrhajósát, Gagarin t a moszkvai Vörös téren. Egy év­vel később, 1962. július 23-án tévériportcserét bonyolítottak le műhold segítségével Euró­pa és Amerika között. Ikarus közvetítőkocsi És közben mi történt Ma­gyarországon? A háború után, amikor már helyreállt az or­szágban a normális vérkerin­gés, sok szakemberben feltá­mad a hazai televíziós adás gondolata. A Magyar Posta vezetői, a külföldi tapasztala­Egészségügyi ABC Csütörtökön délelőtt sajtó- tájékoztató keretében ismer­tette dr. Gergely János kan­didátus, a Medicina Könyv­kiadó irodalmi vezetője az el­ső magyar nyelven megjelent, korszerűen megírt népszerű orvostudományi lexikont, az Egészségügyi ABC-1. Elmon­dotta, hogy a kiadó régi kí­vánságnak tett eleget a kötet megjelentetésével, s a ma kul­turált és művelt emberének az egészségügy és az orvos- tudomány iránti nagy érdek­lődését kívánta kielégíteni. Az Egészségügyi ABC felele­tet ad az olvasó minden olyan kérdésére, amely akár a min­dennapi életben, akár éppen valamelyik tudományos isme­retterjesztő mű olvasása köz­ben felvetődhet. A több ezer címszót tartalmazó lexikon felöleli az orvostudomány egé­szét, tömören, egyszerűen és érdekesen fejti ki az egyes fo­galmakat, nemcsak a különbö­ző betegségekről, hanem az egészséges szervezet működé­séről is. Ezután dr. Jellinek Harry kandidátus, egyetemi docens, a lexikon főszerkesztője is­mertette, hogy harminc szerző, huszonnégy lektor dolgozott esztendőkön át a hétszáz olda­las könyvön, amelyet kilene- száz ábra tesz szemléltetővé. Elmondotta, hogy a kötet c legkorszerűbb eredmények alapján tárgyalja az egészség­ügy, az orvostudomány és ha­tárterületeinek legfontosabb és érdeklődésre leginkább számot tartó fogalmait. Töb­bek között választ kap az ol­vasó arra, hogyan működik az emberi szervezet, mik az egyes betegségek jellemzői, hogyan lehet az apaságot meghatároz­ni, hogyan kell ellátni a cse­csemőt, mit kell tenni az első­segélynyújtónak és még sok hasonló érdekes problémá­ra. — p — Miért kötelező a szavatossági biztosítás? Díjfizetés július 1-én Naponta olvashatunk az új­ságokban tragikus végű köz­lekedési szerencsétlenségekről. Első pillanatban megdöbbe­nést okoznak ezek a hírek, utóbb elgondolkoztatják az olvasót, vajón milyen sors vár a sérültekre, ki gondos­kodik a hozzátartozókról, ki fizeti az anyagi károkat? A gépjármű tulajdonosa akkor is felelős a bekövetkezett ká­rért, ha magáért a balesetért nem terheli büntetőjogi fele­lősség. A kötelező gépjármű szavatossági biztosítás alap­ján ezt a törvényes anyagi felelősséget átvállalja az Ál­lami Biztosító. Megtéríti a károkat, fizeti az életjáradé­kot. A megyei igazgatóságon közölték, hogy július elsején esedékes a kötelező szavatos­sági biztosítás második fél­évi díjának befizetése. tok alapján, 1949-ban javasla­tot tesznek a hazai adások be­vezetésére, majd 1952-ben te­levíziós kormánybizotteág ala­kul. Még az évben elkészül az ORION-gyárban az első vevő- készülék prototípusa. 1953- ban megalakul a Magyar Te­levízió Vállalat 1954-ben el­kezdik a kísérleti adásokat a posta üzemében készült adó- berendezéssel. De a műsort csak néhány tucat külföldi eredetű készüléken látják. Az itthon készült, aránylag kor­szerű adót 1956-ban helyezik üzembe, és ezzel egyidejűleg az üzletekben megjelenik az első, az ORION AT—501-es vevőkészülék. Az akkor még kísérletinek számító adás már 40 km-es körzetben vehető. A magyar ipar elkészített egy Ikarus autóbuszba sze­relt közvetítőkocsit, s ennek segítségével 1956. május 1-én láthatták a felvonulás köz­vetítését. Az első igazi köz­vetítőkocsi, az angol PYE gyártmányú, 1957 januárjá­ban érkezett meg. Az első igazi vizsgát az 1957. május 1-i felvonulás közvetítése je­lentette. Június 13-áin ke­rült sor az első „stúdió”- adásra 3 egymás melletti IrodaszobábóL A vetélkedő is jubilál Az első tv-vetélkedőt 1957. június 17-én a Fővárosi Operettszínházban rendezték meg, győztese Antal Imre, a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. Az első gyermekműsor június 27-én három kis manóról, Áriról, Hapciról és Ugriról mesélt el érdekes történeteket. Vé­gül 1957. július 2-án jelent meg a Tv-híradó első szá­ma. Talán az egyetlen mű­sor, amely 10 éve megtartot­ta eredeti szervezeti formá­ját, emellett .együtt fejlő­dött, terebélyesedett az egész hazai televíziózással. A tíz év 3650 napján több mint 2500-szor jelentkezett a tv híradója. A közvéleménykutatások azt bizonyítják, hogy a televí­zió egyik legnépszerűbb mű­sorszáma a híradó. Igazi kom­binált műsor, a napi 2x20 percben minden megtalál­ható, ami a televíziót tele­vízióvá teszi — film, stú­dió, telefoto, trükk, rajz, képmagnó, egyszóval minden technikai eszköz bemutatko­zik. Tamás György l&Sfctn; A VÁZLAT Foto: Gábor Július 1-től iskolaszer! 700 vagon árú — 2 millió embert érdekel TURISTVANDI Gyémánt­lakodalom Gyémántlakodalmát ünne­pelte csütörtökön Turistvándi- ban a 82 éves Molnár Mátyás, nyugdíjas termelőszövetkezete tag és felesége: a 80 éves Kist Borbála. Pontosan hatvan év­vel ezelőtt, 1907. június 29-én kötöttek házasságot. Hat gyer­mek, 14 unoka és 5 dédunoka köszöntötte őket a ritka ju­bileum alkalmából. Veszett rókák a Hortobágyon A Hortobágy széli óháti erdőben az utóbbi napok­ban róka támadta meg a kondás kutyáját. A kondás botjával agyonütötte a ra­vaszdit. Két másik rókát is ártalmatlanná tettek ugyan­ezen a vidéken. Mind a hár­mat a debreceni állategész­ségügyi intézetbe szállították, ahol megállapították, hogy mindegyikük veszettségben szenvedett. Kétmillió embert érdeklő téma: ennyien tanulnak Ma­gyarországon az általános iskolától az esti egyeteme­kig. Hétszáz vagon árut cso­magol, szállít a Papír- és Irodaszer Értékesítő Válla­lat, árusítanak a szaküzle­tek, vegyesipari boltok, tra­fikok a következő két és fél hónapban. A beszerzés csúcs- időszaka augusztus 15-től szeptember 10-ig tart, de már július elsejétől meg­kapható a boltokban a szükséges iskolai felsze­relés. A többi között 3500 tonna füzetet és mintegy 700 tonna rajzpapírt, 911 tonna cso­magolópapírt, 168 000 iskola­táskát, 430 000 körzőkészle­tet, 1 millió 300 ezer vo­nalzót dobnak piacra, ösz- szesen körülbelül 400 kü­lönféle árucikket. Az áruellátás általában jobb lesz, mint tavaly volt. Iskolafüzetből minden igényt ki tud elégíteni a kereske­delem. Javult a rajzlapellá­tás. Nagyobb a készlet az iskolai kék csomagolópapírból is. Jobb a választék iskola­táskákban, különösen a há­ti táskaként és kézi fogan­tas­do­tyúval is használható kákban... A szóló és bozolt pasztellirónok válasz­téka tovább bővült a „Páva” műanyag - - foglalatú irónnal és : a „Fortuna” kétszínű be­tétes műanyagirónnal. Meg­felelő mennyiséget raktároz­nak a boltok fa vonalzó bői is. Egyedül a műanyagvonalzó­készlet kisebb a várható szükségletnél. Vízre szálltak a kagylóhalászok Vízreszálltak a bajai Ű] Élet Halászati Termelőszö­vetkezet kagylóhalászai. A tervek szerint kilenc vagon folyami kagylót gyűjtenek, s ezt saját melléküzemükben — a „gombgyárban” — dol­gozzák fel. Csak inggomb­ból mintegy hétmilliót ké­szítenek. Párizsból jön a Vosztok Kiállítás nyílik a szovjet tudomány és technika eredményeiről Űj munkálatok előkészíté­sét kezdték meg a napokban a Budapesti Nemzetközi Vá­sár területén, a Városliget­ben. A főteret körülvevő nyolc pavilonban nyitják meg szeptember 1-én a „Szov­jet tudomány és technika öt­ven éve” című kiállítást, melynek megrendezésére a forradalom félévszázados ju­bileuma alkalmából kerül sor. A csaknem tízezer négyzet- méter területen olyan repre­AZ „ARURA" OSSZPONTOSIT... Művészet az utcán Alkalmazott grafika — Évente 6-700 A párizsiak megszokták már, hogy a Place de Tertren festőművészek kirakják mű­veiket az utcára, a falakra, kerítések tövébe és nagyon szívesen eladják bárkinek. Mások a közönség gyűrűjében pingálnak vászonra, vagy a járdára készítenek nagyszabá­sú alkotásokat. Nálunk p festők és grafikusművészek műtermeikbe vonulva dolgoz­nak és olykor egy-egy tárla­ton mutatják be munkáikat. Ezekre a tárlatokra viszonylag kevesen jutnak el. Mégis azt mondhatjuk, hogy sok-sok ki­váló grafikusművész dolgával találkozhatunk naponta szerte az országban. A sokszínű, többnyire érdekes plakátok — kiváló művészek alkotásai — hozzátartoznak mindennapi életünkhöz. Felhívják figyel­münket egy-egy új kozmetikai cikkre, finom csokoládéra, új filmre, tv-vásárlásra buzdíta­nak, vagy arra, hogy ismer­jük meg szép hazánkat és ne felejtsünk el biztosítást kötni. Az utca művészei ők, a pla­kátművészek, vagy . 50—60 grafikus, akik évente 6—700 plakátot alkotnak. Munkáju­kat úgy nevezik: alkalmazott grafika. Művészi elképzelésü­ket, formanyelvüket, szín- és harmóniaérzéküket alá kell vetniük a kereskedelem, a propaganda érdekeinek. A plakát ugyanis akkor jó, ha világos, áttekinthető, könnyen érthető és a figyelmet az „árura” összpontosítja. Nehéz plakátot készíteni. Sokszor hetekig töpreng a művész, keresi az ötletet, az érdekes, újszerű, meglepő megoldást, a leghatásosabb kifejezési módot. Mégis — bármennyire is aláveti magát a kereskedelem, az üzlet, a propaganda követelményei­nek, egyénisége, stílusa meg­mutatkozik az elkészült pla­káton. Az alkotásuk — külö­nösen ha jól sikerül — díszíti az utcát. Egy-egy jó, kedves plakát előtt szívesen időznek a járókelők, és sokáig meg­marad emlékezetükben. történik, sok Sok minden idő eltelhet, amíg a plakát az utcára kerül. Ha elkészült a plakát vázla­ta. benyújtják a Magyar Hir­detőhöz és az ott működő zsűri tartalmi és művészi szempontból elbírálja. Előfor­dul, hogy új vázlatot kémek, mert a részletekkel vagy az elképzeléssel nem értenek egyet. A vázlat alapján végül kivitelt készít a művész. Ez már méretben, színben pon­tosan olyan, ahogy majd az utcára kerül. A nyomdában kinyomják a plakátot, majd a Magyar Hirdető elosztójába szállítják. Itt szortírozzák, szétküldik 86 kirendeltségre. Budapesten 35 000, vidéken mintegy 150 000 plakáthely van. Az apparátus megmoz­dul — és meghatározott idő­re kihelyezi a plakátot. A Magyar Hirdető, a minél szebb, jobb, érdeke­sebb és hatásosabb plakátok alkotása érdekében a Belke­reskedelmi Minisztériummal együtt díjat alapított az év legjobb plakátjai díjazására. Ezekből a plakátokból egyéb­ként minden esztendőben ki­állítást is rendeznek Buda­pesten. A plakátokat témakör szerint 4 kategóriába sorol­ják. Minden kategóriában a legjobb plakátot 3000 forinttal jutalmazzák. Az utca művészeinek alko­tóműhelyeiben most is újabb és újabb plakátok születnek, kicsik, nagyok és extramére- tűek. Az idén is sok szép új színfolttal gazdagodnak majd az ország városai, községei, az utcák, a tereli. Halasi Árpád zentatív kiállítást láthatnak majd a nézők, amely teljes keresztmetszetében igyekszik bemutatni a vi­lág első szocialista ál­lamának technikai és tu­dományos fejlődését. A kiállítás négy részre ta­gozódik. A kutatómunka eredményeit a Tudomány fej­lődése a Szovjetunióban cí­mű pavilon szemlélteti. Er­ről a témáról a kiállítás ide­jén neves szovjet tudósok tartanak majd előadásokat a Magyar Tudományos Aka­démián és a Technika Há­zában, a kiállítás területén pedig rendszeres filmbemuta­tókkal egészítik ki a látot­takat. A második témakör a Szovjetunió anyagi erő­forrásairól igyekszik képet adni. A Szovjetunió rendelkezik á világ legnagyobb kőolaj- és földgáztartalékaival. Nemré­giben felfedeztek például egy új földgázlelőhelyet, amely 12 trillió köbméter földgázt' rejt magában. A természet erőinek meg­hódítása című részben mu­tatják be a világ legnagyobb' vízi erőművének, a bratszki erőműnek a makettjét.- Ugyancsak modell szemlél­teti a világviszonylatban is ritkaságnak számító hordoz­ható atomerőművet, amely egy töltéssel 250 napig üze­meltethető, s alkalmas egy kö­zepes város energiaellátásá­ra. Gépek és műszerek mu­tatják be a lézerek alkal­mazását. A lézer, ez a nem­régiben még friss tudomá­nyos szenzáció — fontos gyakorlati célokat szolgál. Bemutatnak például egy szemsebészeti lézert, mely-" nek segítségével vágás nélkül végezhetők el recehártyaműtétek. A világűr meghódítását szemléltető pavilonban he­lyezik el a világűrt megjárt Vosztok-űrhajó külső burkát Az űrhajót a párizsi repülő­gép-kiállításról szállítják majd Budapestre, valószínűleg egy szovjet óriáshelikopteren. Ven­dége lesz a kiállításnak egy szovjet űrhajós is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom