Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-03 / 129. szám

MEGÍRTUK Az illetékes válaszolt A Monori Járási Szolgálta­tó Ktsz-től a következő leve­let kaptuk: Hivatkozással a múlt hó 16-án 112. számunkban meg- | jelent „Amikor a Szolgáltató Ktsz önmagát sem szolgálja” című cikkben foglaltakra kö­zöljük, hogy cikkük nyomán a szövetkezet vezetősége a kérdéses arcgőzölő megjavítá­sa iránt azonnal intézkedett és a részlegnek visszaszállította, mely most már a kedves ven­dégek rendelkezésére áll. Saj­náljuk, hogy ilyen eset meg­történt. A „monori egység ve­zetője” valóban hibát követett el azzal, hogy a javítást nem szorgalmazta. A szövetkezet vezetősége a maga részéről nem azonosítja magát a cikk címével, annál is inkább, mert különösen a lakossági javítás­szolgáltatás az, ami a szövet­kezet fő profilja és ezzel kap­csolatban a vezetőség elsőren­dű feladatának tekinti a la- I kosság igényeinek minél jobb kielégítését, minél pontosabb kiszolgálását. Ennek érdeké­ben természetszerűen ezen részlegeinkben felmerülő problémák és hiányosságok megoldását is. A szövetkezet vezetőségének megbízásából: Fodor Mihály főkönyvelő A PEST M ;E G Y,£ I H í R L A P KÜLÖN KIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1967. JÜNIUS 3., SZOMBAT Másfél millióval nagyobb a forgalom A t/astitBsiíffi irányítás áj remije nem nkoahnt meglepetés • Szerepel még ebben a vas­kos kimutatásban a számok egész sora szeszfőzdékről, da­rálókról, látjuk a szikvízüze- mek eredményeit, tájékoztat a felvásárlás helyzetéről, a most szervezett házilagos bri­gád munkáját, eredményét is mérlegre teszi. A szövetkezet gazdálkodásá­nak eddigi eredménye bizta­tó, a gazdasági irányítás új ■endje nem okozhat zökkenőt, meglepetést a szövetkezet éle­tében, mert a számokra, az eredmények alakulására to­vábbra is éber szemmel vi­gyáz a főkönyvelő. Kiss Sándor A kutatótörténész kulisszatitkai Dr. Karsai Elek találkozott olvasóival Az ünnepi könyvhét alkalmából dr. Karsai Elek Monorra látogatott. A történész-író találkozása olvasóival azért is ér­dekes, mert könyveit olvassák a gimnázisták, s olvassák a történelmi idők — a világháború, Tanácsköztársaság tanúi, aktív résztvevői. — Nem szeretek írni — mondta dr. Karsai Elek — szen­vedélyem a kutatás, az olvasás. Nehezen, kínlódva írok, néha hetekig nincs egyetlen ötletem sem, s aztán egy reggel, rend­szerint borotválkozás közben, eszembe jut valami. Ismerik a tévé-nézők, a rádióhallgatók — 1945 óta 300 rádióelőadást tartott. Most is olyan izgatottan ül le a mikro­fon elé, mint első alkalommal, remeg a hangja, sokszor meg kell ismételni a felvételt, míg elmúlik az izgalma. Tizennyolc éve dolgozik az Országos Levéltárban, ugyanabban a szobá­ban, ugyanbban a beosztásban. Egy ízben csoportvezetővé ne­vezték ki — s ez a beosztás valóban ideláis volt, mert egysze- mélyben volt a csoport is meg a vezető is. Nem készült tör­ténésznek — érettségi bizonyítványában egyetlen elégséges volt — történelemből. Az érettségi napján eltört a szemüvege, nem tudott koncentrálni. 1946-ban szocialógiából doktorált, 1949-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tanított. Néhány évvel idősebb hallgatóinál, s bár szigorú, precíz vizsgáztatónak könyvelték el, ő mindig izgatottabb volt a kol­lokviumokon, mint a vizsgázók. Eddig a Tanácsköztársaságtól a felszabadulásig terjedő történelmi időszak kutatásával foglalkozott. Nemrégen téri vissza Angliából, ahol a külügyminisztérium levéltárában kutatott — s nem is eredménytelenül. Sok érdekes dokumen­tumot talált, többek között Teleki Pál búcsúlevelének két fogalmazványát, Kun Béla angliai jegyzékváltásának hiteles dokumentumait. Hamarosan műsorra kerül a rádióban új sorozatának, a két Magyarországnak első előadása. Mi kell ahhoz, hogy a kutatótörténész eredményesen dol­gozzék? Elsősorban alapos szakmai felkészültség, aztán sze­rencse is, meg a véletlen is. A kutatótörténész pedagógus, pszichológus, nyomozó, s ha még szerencsés ember is, meg jó író is, akkor reménykedhet, hogy könyvei olyan népszerűek lesznek, mint dr. Karsai Elek érdekes történelmi regényei. (d) 300 szopósbárány Olaszországba Az üllői Kossuth Tsz eddig 300 szopósbárányt exportált Olaszországba. A közeljövő­ben még 24 darabot küldenek. A szopósbárányok súlya kö­rülbelül harminc kiló. — Péteriben az 5-ös számú kisvendéglő a megszépült kerthelyiségben a nyáron há­rom esetben különleges vacso­rával egybekötött bált rendez. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Péterffy Gusz­táv, Pilisen dr. Czinder Bá­lint, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Túry István tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron, a főtéri, Vecsésen a Halmi-tele- V i- _______________ MAI MŰSOR Mozik Ecser: Sellő a pecsétgyűrűnél—II. Gomba: Apa (széles). Gyömrő: Si­kátor. Maglód: Utazás a hitvesi ágy körül (széles). Mende: Büdös- víz. Monor: Tízezer nap (széles). Nyáregyháza: A szárnyas Fiíi. Az állhatatos feleség. Pilis: Nagy bu­li. Tápiósáp: Elmaradt vallomás. Tápiósüly: Büdösviz. Úri: Pipák, üllő: Békében élni. Vasad: Az első esztendő. Vecsés: Jó napot, ón va­gyok (széles). Az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz főkönyvelőjét, Vágner Józsefet nehéz szóra bírni, inkább megkeresi a rendbera­kott dossziék között a terv­teljesítések értékelését, hogy jegyezzem ki mindazt, ami ér­dekel. És igaza is van. A felsorakoztatott számok mindegyike tényeket jelent. Mint ahogy tény, hogy a 4- es számú boltban Hosszúber­ken Veszteg Ferencné egyre szebb eredményeket ért el, hiszen a tervhez viszonyított for­galma meghaladja a 113 százalékot úgy, hogy az árukészletének értéke alatta marad a terve­zettnek, ami azt is jelenti, hogy az árukészlet egy hónap alatt kicserélődik, pénzzé: válik;-• ■ Ugyanilyen eredményekkel dicsekedhet a tornyoslöbi bolt is, ahol a százalékos arány 121. A 6-os számú csemegebolt 130 százalékos teljesítmé­nye nem meglepetés ugyan, hiszen a megszűnt 1-es számú bolt közönségének jó része itt vásárol. A közel 400 ezer forintos havi forgalom azonban mégis kiemelkedő eredmény, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az áru 21 nap alatt cserél gaz­dát. A bolt vezetője Erős Ist­vánná kiváló dolgozó lett — a bolt pedig kiváló boltja a szövetkezetnek, a nagy közös­ségnek pedig egyetlen szocia­lista brigádja. A mostoha körülmények kö­zött dolgozó 2-es számú bolt dolgozóinak különös érdeme, hogy a forgalom sohasem esett EGRI DIÁKNAPOK, 1967 A monori gimnazisták ezüstérmet hoztak Tizennyolc monori gimna­zista és két kísérő tanár — Kovács József né és Szálát Katalin — indult útnak a múlt héten az egri diáktalálko­zóra. Közülük — az irodalmi színpad tagjai nemcsak szem­lélői voltak a négy napig tar­tó ünnepségsorozatnak, ha­nem szereplői is. Soltész Ka­talin (III. B.) örömmel szá­molt be szereplésükről. — Ott-tartózkodásunk máso­dik napján zajlott le az iro­dalmi színpadok közötti ver­seny. S noha mások megelőz­tek bennünket, mi is jól sze­repeltünk. A zsűri a diákna­pok ezüstérmével jutalmazta a monori gimnázium irodal­mi színpadát. Veles Anna Mária (I. B.) legnagyobb élménye a diák- találkozó első napja volt. — Az e*ti nagygyűlést Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter nyitotta meg, majd a vá­rosi tanács vezetői átnyúj­tották a város kulcsát a diák­tanács elnökének, ezzel szim­bolizálva, hogy négy napig a diákoké a város. Késő este csodálatos fák­lyásmenet volt, mintegy négy­ezer fiatal vonult a várba, ahol csatajelenetekben eleve­nítették fel az egri vár vé­delmét. A „bátor védők” kö­zött láthattuk „Tinódi Lan­tos Sebestyént”, „Dobót”, „Bornemissza Gergelyt”. Az eredeti magyar ruhák, az „igazhitűek” törökös jelme­zei, az érdekes tűzijáték is hozzájárult az ostrom sike­réhez. A gazdag programból nem maradt ki a városnézés, a strandolás és az utcabál sem. Vasárnap este közel négyezer fiatal gyűlt össze a Dobó téren, ahol az arany-, ezüst- és bronzérmes tánczeneka­rok szolgáltattak zenét. Vannak, akiknek a hétfői díszbemutató tetszett a leg­jobban. A záró ünnepséget az egri Gárdonyi Géza Színház­ban tartották. A négy nap alatt sok-sok élményt, kedves barátot és egy ezüstérmet szereztek. S ezzel elégedettek is. P. E. 100 százalék alá, ennek elisme­réseként Furák Károlyné az fmsz kiváló dolgozója lett. A kiváló címmel jutalma­zott 8-as számú bolt 108 százalékos teljesítménye állandó szint, Nagy Imre boltvezető, az fmsz kiváló dolgozója tartja a bolt állandó „formáját”. A ru­házati bolt forgalmának egy­millió forint fölé való emelke­dése már várható volt, hi­szen gazdag az áruválaszték, s jó a közösségi szellem is. A ki­szolgálás pedig mindig ked­ves és udvarias. Zakál Lajos- né kiváló dolgozó, a bolt pedig kiváló bolt lett. „Milliós” bolt a vas-mu- szaki bolt is, pedi a háztartási cikkek és festékfélék árusítá­sa- ebben a. boltban megszűnt. Igaz, az ÖTP hitellevelek vi­szont már itt is beváltha­tók. Meglepetés a zöldségbolt 76 százalékos forgalma mellett a 35 napos forgási sebesség! Mindent összegezve a bolthálózat forgalma másfél millióval haladta túl a múlt év azonos idő­szakának forgalmát. Az italboltok forgalma az előző évihez hasonló szinten mozog, ételforgalomban a 100 százalékot azonban csak a 4- es számú borozó, az 5-ös kis­vendéglő és a 6-os számú cuk­rászda érte el, saját termelés terén azonban ezek az egysé­gek is mélyen a tervezett alatt maradtak. Említésre méltó a monori hüsiüzem termelésének nagy­arányú emelkedése, a múlt év hasonló időszakában 83 hekto­liter üdítő ital készült ebben az üzemben, ez évben pedig 213 hektoliter! Igaz, korszerű, nagy teljesítményű gépekkel lett felszerelve az üzem. A nyáron tehát nem okoz külö­nösebb gondot Monor—Üllő— Vecsés—Gyömrő—Péteri bolt- egységeinek üdítő itallal tör­A kutató ásó nyomában44 Tehéncsontvázak a sírban A péceli kultúra hazánk leghosszabb ideig tartó és leg­nagyobb területen fekvő réz­kori műveltsége volt. Emlékeit járásunkban is megtaláltam: Mende mellett, Gyömrőn és Üllőn. Most e nép temetési szoká­sairól szeretnék egy pár sort írni. Halottaikat zsugorítva te­metik el, ami valószínűleg az alvást szimbolizálta, és mellé­jük agyagedényeket tettek, amelyek díszítése sok esetben a gyékényfonás mintáit tar­talmazta. , Előfordul azonban, hogy te­repbejárás során óriási mé­retű lapockák, lábszárcsontok kerülnek a felszínre: ezek azonban nem konyhahulla­dékból eredő csontok, hanem kultikusan eltemetett szarvas- marhák maradványai. Üllőn, a községi marhalegelőn a Ma­gyar Nemzeti Múzeum tárt fel egy ilyen szarvasmarhasírt. A szakemberek szerint ez a fur­csa temetési mód a hajdani nép nomád, pásztor életmódjá­ra vezet vissza: a rangosabb halottat kocsijával és — mivel a lovat még nem háziasítot- ták — a kocsit húzó szarvas- marhával együtt temették el. Egy ilyen sírt ki is emeltek Alsónémedin és ma a Nemzeti Múzeum kiállításán látható. A mendei lelőhelyen is ta­láltam ilyen emlékeket. A mendei lakosok hívták fel a figyelmet a robusztus méretű „sárkánycsontokra”, amit szántás alkalmával az eke ho­zott felszínre. A „sárkány- csontok” alapján találtam meg annak idején ezt a lelő­helyet. Hatalmas területen körülbe­lül 120 holdon terül el a réz­kori telep. Patkó alakú sárhá­zaiból kettőt felbontottam, bennük kovapengéket, fúrt és fúratlan kőbaltákat, csontvé­sőt és változatos díszű agyag­edény töredéket találtam. A legérdekesebb edényfajta kétségkívül az úgynevezett „kétosztatú” tál, aminek ér­dekessége, hogy a díszített tá­lat belülről kétharmad részen egy agyag válaszfal osztja ket­té, az agyagfal, az edény pere­mének találkozásánál pedig egy díszes, igen szép agyag­gomb található. Ez az edény­fajta általában a rézkori sí­rok jellegzetes sírmelléklete. Ritka leletként említhetem még azt a két darab agyag ivókanalat, amelyet annak idején övre függesztve hord­tak az állandóan vándorló nomád ősök. Az ivókanalak fülét igen szép karcolt díszí­tés borítja. Ezen a területen is sok szarvasmarhás sírra lehet szá­mítani. Ezt a rövidesen elkez­dődő leletmentés remélhetőleg igazolja majd. A „sárkány- csont'’ meséje értékes lelő­helyhez .juttatta -a gyömrői múzeumot. Rolkó István Postás bácsi, nincs levelem? Jegyzetek a gyömrői postások munkájáról Gyomron épp úgy, mint bárhol a világon, állandó ér­deklődéssel várják a postát. Talán túlzás nélkül állít­hatjuk, hogy nincs még egy olyan közintézmény, amely annyira rendszeres kapcsola­tot tartana az emberekkel, mint a posta. Napról napra elhangzik a kérdés leányok és fiúk, fiatalok és időseb­bek ajkáról: Postás bácsi, nincs levelem? A „postás bá­csi” gyakran fiatalabb, mint a kérdező, azonban ilyenkor sem sértődik meg, barátsá­gosan nyújtja át a várt kül­deményt: levelet, vagy ép­pen pénzt. A kézbesítő jól ismeri körzetét, munkája mégsem unalmas, hiszen mindennap újabb és újabb hírt: örömet, megle­lj petést jelenthet az általa & kézbesített küldemény, s § A postások „főhadiszállása”, ^ a postahivatal, a község köz- § pontjában van, ha Gyomron ^egyáltalán lehet községköz- § pontról beszélni. Az épületet ^ 1962-ben mintegy félmillió § forintos költséggel újították ^ fel és tették alkalmassá a í megnövekedett forgalom za- § vartalan ellátására. Itt az íz- ^léses, tiszta hivatalvezetői iro- § dában beszélgetünk Bárány \Béla hivatalvezetővel, aki ^ 1960-tól áll a gyömrői posta- ^ hivatal élén, s látja el az jegyre növekvő és szerteágazó S munka irányítását, s 5 A hivatal hatáskörébe tar­tozó elfoglaltságok puszta fel­sorolása is jól érzékelteti a ^tennivalók sokaságát. S bi- $ zony 5 | neh'z ,'jbo’kaszezont" találni. i ősszel már szeptembertől !■ megindul a csomagküldemé­Nem — mondja a boltvezetőnő — a kerékpár. Most lett rászerelve az új lámpa. Éppen, hogy kiállítottam az ajtó elé, hogy most már zárunk és megyek haza, perceken belül el­tűnt. — És most? — Várom, hátha visszahozzák, hát­ha csak valaki el­szaladt rajta va­lamiért s majd visszahozza. A boltvezetönő és társai még so­káig ott álltak, de a kerékpárt nem hozta vissza senki. A bolt kiraka­tában most fehér cédula van: — A nyomra r '*6 ju­talomban része­nyek áradata: csemeték, vesz- szők, dísznövények, gyümöl­csök, majd a hidegek beáll­ta után az „apróságokat” tar­talmazó csomagok, és ilyen­kor a legkülönbözőbb illa­tok töltik be á raktárt. Ka­rácsony táján megnő a le­vélküldemények száma is, csak képeslapból mintegy hatezret kezelnek ilyenkor a hivatal dolgozói. — S melyek még a kiemel­kedő forgalmat jelentő időpon­tok? — Húsvétkor körülbelül há­romezer üdvözlőlap kerül for­galomba. Egyébként naponta mintegy 40 táviratot adnak, vagy vesznek a postán, s ezek száma egyes névnapokon — mint Sándor, József, vagy Mária, Erzsébet, Ilona, Ka­talin — megtízszereződik. — S a nyár talán a nyuga­lom időszaka? — Nem lehet ezt sem mon­dani — válaszolja Bárány elvtárs — hiszen a strand évről évre több nyaralót vonz, és igen sok képeslapot adnak fel nyári időszakban is. Egyébként havonta átlagban 37 ezer lottó- és 1300 totószel­vényt adnak el a posta dol­gozói. A takarékosságra és a község lakóinak életszínvonal­emelkedésére vall, hogy csak a postahivatalnál (tehát az OTP-n kívül) ezer betét­könyvet, s ezen kívül 50 kezel­nek. A fejlődést jól mutat­ja, hogy míg 1960-ban 980 ezer forint von az összes betétállomány, 1967 első ne­gyedében már hárommillió 787 ezer forintra emelkedett. (Folytatjuk) Palotai Sándor cédula a kirakatban sül. — Zámbóné, < bolt vezetője máj mindig reméli hogy mégiscsal visszahozza az aki elvitte, méi mindig azzal léi ki az ajtón, hog\ ott találja a kor­látnak támasztva hiszen olyan nagi szüksége van rá olyan messze la­kik a munkahelyé­től ... és nem le­hetnek olyan rósz- szak az emberek A kerékpár fér- figép volt, motor­fogóval, új lám­pával. Ha valak tud róla valamit — legyen segítség­re a tulajdonos­nak a nyomtávé- zetésben. F. II. Szombat délután van. A nap már alkonyba hajlik. A vecsési Bajcsy- Zsilinszky úti 73. számú népbolt aj­taján a vasredőnyt már lehúzták. A boltvezetőnö ott áll az ajtó előtt fehér munkaköpe­nyében. Az egész­napi talponállás után már ő is sze­retne hazamenni, hogy megkezdje a második műsza­kot. De csak áll tanácstalanul, körülötte munka­társai, mintha va­lamire várnának. Egy félóra múl­va még mindig ott látom őket. Talán a lakat veszett el? — kérdezem. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom