Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

A P E S G'Y IX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1967. Jt NIL’S 25., VASÁRNAP Mintha az elröppenő szavakat keresnék... A tápiósápi általános iskolába 460 gyerek jár. Vannak többet tehetne az állami gon­közöttük állami gondozottak, hátrányos helyzetben levők — körülményeik , - „ . , , . ,. . , . kozott elő gyerekekért?! nem könnyű jo pedagógusnak lenni ebben az iskolában. A A pedagógusnak évr51 évre szülők nagy része a fővárosban dolgozik, a tanító néni egy ki­csit pótmama is. Nagyobb lesz a főtér Milliós busz-pályaudvar — Emeletes házak — Középpontban a pártszékház A járási pártbizottság kez­deményezésére — Monor táv­lati rendezési tervének megfe­lelően — a közeljövőben nagy építkezés kezdődik a járási székhely központjában. Né­hány év múlva rá sem lehet ismerni majd a jelenlegi fő­térre. A napokban már meg is kezdődik a piactéren az új MÁVAUT-pályaudvar építése. A korszerű, minden igényt ki­elégítő végállomást a már ko­rábban kiképzett két út közé építik. A hosszú, nyitott váró­csarnok, a központi és kiszol­gálóépület esztétikus külsejé­vel nagyban emeli majd a vá­rosképet. Ez évben elsősorban az alapozást és a vasbeton­szerkezeteket készítik el. A munkálatok zöme a jövő év tavaszára húzódik át. A szer­ződés szerint a megnyitás má­jus elsején lesz. A TÖVÁLL csak a kivitele­zéssel foglalkozik. Az anyag- beszerzés jórészt az építtető feladata. Nos, az építésvezető elmondta, hogy ilyen jó part­nerrel, mint a MÁVAUT, már régóta nem dolgoztak. A szerződésben megálla­pított határidőre ponto­san hozták az anyagot. Eddig még hasonló a MÁVA­UT véleménye is a TÖVÁLL- róL Reméljük, e jó és gyü­mölcsöző kapcsolatnak az új pályaudvar elkészültére váró utazóközönség látja majd hasznát. Ha már szóvá tettük a vá­roskép előnyös alakulását — nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy átmenetileg bizony feldúlt állapotokat talál a főtér környékén a szemlélődő. Ez máris elkezdődött (amint képünk is mutatja). A bazár­sor benzinkút felőli oldalát el­kezdték bontani. Erre bővítik majd a pártszékházat. Meg­kezdődött az anyagszállítás is. Tervezik, hogy a most lebontott MAVA- UT-váróhelyiség helyett régi, úgynevezett bányász­busz karosszériákból állí­tanak fel ideiglenes „vá­rótermeket”. Tájékoztatást kaptunk arról is, hogy Monor központi része a főtér is szépül, bővül. Egy­részt az új busz-pályaudvar­ral, másrészt a pártszékház bővítésével, amelyhez szintén a közeli hetekben látnak hoz­zá. A bazársort később teljesen lebontják majd és a helyén, valamint a mögötte levő üres területen emeletes épületeket emelnek. Ezáltal lesz a főtér csaknem kétszer akkora, mint ma — középpontjában a párt- székházzal. A Tápiósüly és Őri között, az országút mellett, Sűrűpusz­ta határában a Virágzó Tsz 13 holdas szőlője már messziről magára vonja a figyelmet. A A régi MÁVAUT-állomás bontása megkezdődött a mo- nori főtéren Szöveg: Blaskó Mihály Kép: Szabó János Miről mesélnek a szakadt cipők ? A húsvétvasárnap és a kaptafa mesterének öröme Bognár Antal bácsi, a pé- teri „cipészkirendeltség” ve­zetője, s egyszemélyben be­osztottja is. Negyvenhat éve dolgozik a kaptafa mellett. A járás legrégibb mesterei közé tartozik. 1921-ben sza­badult, s azóta ki tudja, hány száz pár cipőt készített (mert régen azt is kellett), hány tízezret javított. A Gyömrői Vegyesipari Ktsz- nek 1952 óta tagja. Tíz évre rá jött Péteribe. Azóta itt __ dolgozik a falu megelégedő- £ sere. A községnek 1614 la- 8 kója van, Bognár bácsi évi § „termelése” átlag 1800 mun-§ ka. Most is sokasodnak mel- ^ lette a talpalásra, sarkalás- ^ ra, fejelésre váró cipők. Anti bácsi bár ritkán járS be a faluba, mégis ismer § mindenkit. — A cipő sok mindent el-1 mond a gazdájáról — mond- ^ ja. — Van aki vigyáz rá, ^ gondozza, s a legkisebb hi- ^ bával már ide hozza. Akad ^ aztán olyan is, aki csak ^ akkor hozza a cipőjét, ami- ^ kor már szétment. Azt az- ^ tán nehéz helyrehozni és sok- ^ ba kerül a tulajdonosának. | — Milyen cipőt talpal a § legtöbbet? & s — Gyerekcipőket. Szeretem § a szakmámat. Nagyon örü-1 lök — még most is —, ha^ az emberek elégedetten ve- ^ szik át a kijavított cipőket. ^ Bognár Antal bácsiról el ^ kell mondjunk egy történe- ^ tét. Idén márciusban tör-S tént. Szombaton délután a ^ kijavított cipők között volt ^ két pár ünneplő cipő. Zó- ^ rásra nem jött érte senki. \ Antal bácsi másnap — húsvét ^ vasárnap — reggel a há- ^ romnegyed nyolcas busszal ^ átjött Györr.rőről. mert érez- ^ te, hogy erre a két. pár ci- § pőre szükség lesz. A busz- \ megállóban egy maszatos ké-^ pű fiú és egy szöszke lány 5 várta sírva, örömüket nem lehet elmondani, amikor a ci­pőket átvették a mester kezé­ből. Bognár Antal bácsi jövő­re megy nyugdíjba. Csupán az aggasztja, hogy volt egy kis megszakítása az OTI-nál. Bízunk abban, hogy sikerül bebizonyítania jogfolytonos­ságát, s nyugodtan élvezheti közel félévszázados munkás­ságának gyümölcsét. Jól ment a bolt A Tápiósülyi Fmsz értékelte a szövetkezet 1967 első öt hó­napjának eredményeit. Az ér­tékelés szerint boltjaik a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 112,7 százalékra, a ven­déglőik, eszpresszóik pedig 110,7 százalékra teljesítették tervüket. A szép eredmények elérésé­hez a tápiósápi 7. számú cuk­rászda 137, a tápiósülyi tej- és kenyérbolt 130, az úri 8. számú cukrászda pedig 120 százalékos teljesítménnyel já­rult hózzá. Mindenhez kell érteni Csonka Lászlómé, a negyedi- Például a gyermek és a csa- kesek tanár nénije a felsőfokú ládvédelem. Milyen jó lenne tanítóképzőből került Tápió- elvégezni a jogot, mennyivel sápra. Idegenkedés nélkül, szí­vesen jött, hiszen Gyomron született, ismerte a járást, meg a „gyerekanyagot” is. Sokféle út vezet a pedagógus- pályáig, lehet életcél, lehet szükségmegoldás, vagy átme­neti időtöltés. O azonban pe­dagógus akart lenni, neki ez volt az életcélja. Alsósokat ta­nít, mindenhez kell . értenie, sőt, néha arról is el kell fe­lejtkeznie, hogy felnőtt. Hajlé­konyabbnak, alkalmazkodóbb- nak kell lennie, mint a felső tagozatban tanítóknak. Többet kell fegyelmezni, többet és szemléletesen kell magyarázni, egy kicsit a gyerekekkel együtt élve gazdagítani, szélesíteni kicsi világukat — egy kicsit velük együtt felfedezni a vi­lágot — és persze a számtant is, meg az olvasást is. Az első szó A legnagyobb élmény? Ta­lán, amikor első osztályosokat tanított, akkor az év végén, volt a legboldogabb. Az első napokban az iskola rendjéhez kellett szoktatni őket, meg kellett mutatni, hogyan fogják a ceruzát, mire való a radír. Aztán az első betűk rajzolása, a kórusban olvasás, s az éven­te megismétlődő nagy élmény — amikor először sikerül a betűket összeolvasni, s a sza­vakból megszületik a mondat. Pista ír, a macska nyávog, — olvassák a gyerekek, néha fel­néznek a könyvből álmélkod- va, mintha az elröppenő sza­vakat keresnék a tanterem­ben. Az emberiség fejlődéstörté­nete évről évre — a tanító né­ni szeme láttára ismétlődik meg. A gyermek megtanul gondolkozni, írni, olvasni, szá­molni, felfedezi, hogy a virág szép, és hogy hazudni nem szabad és árulkodni is csúnya dolog. Csonka Lászlóné most ne­gyedikeseket tanít. Az osztály tanulmányi átlaga 3,1. Csak az tudja, hogy milyen dicséretes eredmény a közepes átlag, aki az osztályt legalább annyira ismeri, mint a tanárnő. Hu­szonöt gyerek közül hat hátrá­nyos helyzetben van, velük külön is kell foglalkoznia, néha nemcsak velük, a szü­leikkel is. Mert a tanár néni nagyon fiatal, s mert nagyon szereti a hivatását, minden érdekli. változatlanul nagy élmény fi­gyelemmel kísérni a gyerekek „gazdagodását”, ugyanúgy, mint ahogy a színésznek a szá­zadik előadáson is élmény a szerep, a figura, melyet alakít, hiszen mindig új a közönség. <d) Hét éve nem volt ilyen szép a sár fehér Ötször porozták már a szőlőt Sűríipusztán nem gom­— Azt kutatom, hogy lépett-e fel valamilyen bás betegség. Szerencsére sem­miféle foltot nem fedeztem fel a leveleken. Igyekeztünk szőlő élénk zöld színű, egész- a bajt megelőzni. Eddig ötször séges levele és a szakszerűen poroztuk a szőlőt. porhanyósított föld sok utas érdeklődését felkeltette már. Dobos Ferenc tsz-tag kora reggeltől késő estig ott porosz- kál a szőlőben. Mindig talál a sorok között valami igazítani- valót. A helyzettel szemmel láthatólag elégedett. Kérdése­imre szívesen felel: — A nyitáshoz már kora ta­vasszal hozzáfogott tizenhá­rom asszony. Munkájuk be­végzése után nyolc tsz-tag szakszerűen megmetszette a szőlőt. Ezután a vesszők szé­pen megeredtek. Peronoszpóra ellen már kétszer permetez­tünk. — Milyen munka adódik most? Hét éve dolgozom a tsz- ben, s ez idő alatt egyszer sem volt olyan szép a szőlő, mint ebben az esztendőben. Egyes fajták már el is virá­goztak. Kiváltképpen a sárfe­héren mutatkozik sok fürt. Kifogástalan azonban a piros szlanka és a korai sárgamézes is. Ezt nagyrészt annak kö­szönhetjük, hogy igyekeztünk a szőlők közét gyomtalanítani. Asszonyaink mellett most is tizenkét iskolás gyermek kö­tözi a szőlőt és lazítja a talajt. A számításukat bizonyára megtalálják, mert már két he­te szorgalmasan és vidám hangulatban ápolják a tőké­ket. (-ky) //Kubából jelentkezem..." Hangulat minden mennyiségben... drágák. Italválasztékuk szinte felsorolhatatlan. Az italok ára a helytől, minőségtől függően a hazai árakhoz hasonló. Ked­venc italuk a híres kubai rum, a Bakkardi. Ezt azonban nem tisztán isszák, hanem érdekes keveréket készítenek belőle. Körülbelül öt lent rumot ön­tenek a kétdecis pohárba, er­re jégrudat, vagy jégkockát tesznek, majd szénsavas vizet, vagy Coca-colát eresztenek rá. Így rendkívül ízletes, üdí­tő. Tisztán ugyanis a Bakkardi erős, élvezhetetlen. Persze a kubaiak nemzeti itala a kávé. Enélkül nem képzelhető el a nap — akárcsak minálunk. Zene és tánc Zenéjük, táncuk gyors, üte­me jellegzetesen kubai, vagy afrikai. A dobok egyáltalán nem monoton zenéje az alap­motívum, ezt egészítik ki a fülsiketítőén hangos fúvós­hangszerek. Táncuk rázós, főleg csípő­ben. A táncban a főszerep a nőké, a férfiak csak asszisz­tálnak hozzá. A tánczenét ak­kor szeretik, s szerintük az az igazi, amikor egész lényüket s áthatja az ütem, a zene. Isme-§ rik a tangót is, de nem sze- ^ rétik. Speciálisan lassú zenét § csak a legelőkelőbb szállodák ^ bárjában játszanak. Ügyeletes orvos A kubai étlap le? Az egy hónap alatt igen sok helyen — fővárostól az ál­lami gazdaságok étkezdéjéig mindenütt megfordultam, s ízelítőt kaptam a kubai kony­ha speciális készítményeiből. Minden túlzás nélkül írhatom: nem volt nehéz átállni a kubai étrendre. Havannában olasz konyha szerint, rendkívül íz­letesen főznek, bőségesen, sok­szor túl bőségesen tálalnak. Vidéken, itt ahol dolgozom, szintén kifogástalan az ellátás. A specialitásokat is meg lehet szokni. A kubaiak — éppúgy mint mi. magyarok — szeret­nek sokat enni. A bőséges ebéd után pedig egy vastag havannai szivart a hintaszé­ken elszívni — ez az igazi élet — mondják ők. Klein István Következik: Camagüey tarto­mány — Moron városában... Arca sugárzott az örömtől... néha egy-egy ruhadarabot, melyet büszkén mutogatott, nekem is, meg másóknak is. De ha erőt vett rajta beteg­sége, feküdt az országút menti, télvíz idején is fű- tetlen, kis kuckójában, nem­egyszer nagy szükségben, máról-holnapra tengődve. S ha lábrakapván újra meg­jelent az utcán, féltünk meg­kérdezni, hogy van, mi van vele. Jelenléte egy kicsit min­dig zavart bennünket, mert valahogy tehetetlenségünket, : vagy éppen mulasztásunkat kellett éreznünk. Apró ter- 1 metével, beesett vállánál, a bénultságát idéző merev, ■ erőtlen kéztartásával, a szív- : betegek piros rózsáival az ! arcán, kicsi bogárszeme fá- : radt, ideges rebbenéseivei r lelkiismeretünket riasztotta, i valahányszor láttuk. Munka- : képtelen, támogatásra szo- _. ruló, elesett fiatal életével eleven felkiáltójel volt. S Most végre megoldódott a | régi gond. Sugárzó arccal \ mesélte a jó hírt: felvették ^ a szadai szociális otthonba. ^ Bokros Jóska arca eltűnt § a monori főutcáról, de nem \ veszett el — emberséges ^ körülmények közé került. | (eJ) V — ■ I» ■— Eltűnt egy arc, egy isme­rős tekintet a monori főut­cáról. Sokaknak okozott gon­dot korán rokkant élete. Eveken át volt a vasadi ta­nács kézbesítője,- majd csök­kent munkaképessége miatt tehénpásztor lett a monori határban. Később már ezt sem bír­ta. Beteg szíve kifulladt a terelgetésben, a bit angoló jó­szág hajkurászásában, és se­besre törte az ormótlan, dur­va bakancs. Akik tehették, próbáltak rajta segíteni. Ke- rékpármegörzö helyet kapott a monori tanács előtt. Ott silbakolt napszám — lesve a jótét lelkeket, akik rábíz­zák megőrzésre kerékpárju­kat, míg hivatalos ügyeiket intézik a tanácsnál, vagy a járásbíróságon. A nehezen összecsurgott forintokból, meg a szociális segélyből tartotta fenn magát. Vett magának Gyomron dr. Balogh Sán­dor, Monoron dr. Pálfi Fe­renc, Pilisen dr. Czinder Bá­lint, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a Vöröshadsereg úti, Ve esé­sen a János utcai. MŰSOR Mozik Ecser: Az elmaradt vallomás. Gomba: Chaplin kavalkád. Gyömrő: A rózsafűzér. Matiné: Különös házasság. H: Sellő a pe­csétgyűrűn. I—II. Magléd Szevasz Vera (széles). H: A rózsafűzér. Mende: Liliomfi H: A hazudós Billy (széles). Monor: Mandragőra (széles). Első előadáson: Halha­tatlan melódiák. Matiné: A meg­szakított repülés H: A gyilkos ha­lála (széles) Nyáregyháza: Es ak­kor a pasas. Péteri: Asszonyok. Pilis: Tiltott vulkán Matiné: Kö­lyök. H: Büdösviz. Tápiósáp: Othelló Gyulaházán Tápiósüly: Elet a kastélyban. Úri: Szevasz, Vera. Olló: Autót loptam. Matiné: A kapitány. H: Szerelem a meg­felelő idegennel, (széles). Vasad: Üzlet a korzón. Vecsés: Jaguár széles) Matiné: Kandúr és a sisak. H: A méltatlan öreg hölgy (szé­les). ssrsssssrssss/ss//ssssssssssssj I V. Az első kubai benyomások után nézzük meg, milyen is a hangulat Havannában ? A trópusi ember tempera­mentumos, rajong a zenéért. Mindenütt jókedvűek: az utcá­kon, a munkában, a szállodá­ban. Szombat és vasárnap dél­utántól késő éjszakáig az utcán vannak. A szórakozóhelyek­ről kiszűrődő zenére, vagy ép­pen rögtönzött dobszólóra — megfelel erre egy éppen álló autó is — énekelnek, táncol­nak. Rendkívül barátkozóak, könnyen ismerkednek. A zene nyelve, üteme az ismeretlene­ket igen gyorsan barátokká — vagy egy estére partnerré avatja. Az utca hangulata forró, he­víti az állandóan hömpölygő, keveredő színes emberáradat. Esténként, aki csak teheti, _ idős, fiatal egyaránt, kimegy §az utcára, a korzóra, s ott él- vezi a város forgatagát, sza­bad életét. Hol szórakoznak és hogyan a havannaAak? A szórakozásnak sok formá­ja ismeretes. A caffeteriák - a lego'csóbbak A mi presszóinknak, cuk­rászdáinknak felelnek meg. Két formája van: nyílt és zárt. A nyílt minden oldalról nyi­tott, oszlopokon nyugvó árkád- szerű modern födémszerkezet­tel ellátott helyiség. Közvetlen az utcáról, járdáról lehet be­lépni, illetve beülni a bárpult­hoz hasonló kör alakú kiszol­gáló pulthoz. Elegáns, tiszta és gyors a kiszolgálás, annak el­lenére, hogy nagy tömeget lát­nak el fagylalttal, kávéval, gyümölcsből készített trópusi frissítőkkel. A tömeg gyorsan cserélődik. Ha megitta, máris megy tovább, s a helyére más ül a pulthoz. A zárt caffeteriák azonosak a mi cukrászdáinkkal, de itt nincs égetett szesz. Bárok - szállodai klubok Hazai értelemben ezek ze­nés, táncos szórakozóhelyek. A legtöbb helyen tánc előtt kis műsort is adnak. A kubaiak zöme idejár. Sok ilyen szóra­kozóhely van Havannában. A klubokba társasággal, partner­rel lehet csak bemenni. Asztal­tól felkérés nincs. Két — két és fél órás műsor vezeti be itt is a táncot Ezek a szórakozóhelyek elég

Next

/
Oldalképek
Tartalom