Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

XI. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1967. JUNIUS 25., VASÁRNAP Tizenegyezer vagon áru Most sok múlik a szállításon - Elektromos Diesel motoros targoncák -100-120 gépkocsi a nyersáruk beszállításánál Aratóbál A Szabadság Termelőszö­vetkezet alszegi klubjában jú­lius 1-én este nyolc órai kez­dettel aratóbált rendeznek. ÁRAMSZÜNET Ma (vasárnap) reggel hat órától délután három óráig a DÁV a következő utcákban szünetelteti az áramszolgálta­tást: Ady Endre, Sallai, Ságvári, Eötvös, Ádám, Kecskeméti ut­ca eleje, Kálvin tér, Kustár Tündér, Csillag, Kasza, Köl­csey, Arany János, Búvár, Ber­zsenyi, Eper, Sas, Dankó, Dé­vai. A Béke utca elején, az Űj világ utca végén, a Május 1, Absolon, Németh, Örkényi ut­ca végén. Szőlő, Zalán, Lantos, Regős, Hunyadi, Kinizsi, Beth­len, Mátyás, Zápor, Kossuth, Mizsei, Kiss Ernő, Tabán, Bá­rány, Mészáros, Aulich, Schweidel, Knézich, Pöl- tenberg, Nagy, Csipvári, Honvéd. Kuruc, Labanc, Tor­más, Pipa, Teleki, Tüzér, Bol­gár, Gombai, Csonka, Kisfa­ludy, Csokonai, Bocskay, Ti- már, Petőfi, Kalocsa, Koszo­rú, Nándor, Szekfű, Bajcsy­Zsilinszky és a Mizsei utca vé­ge. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A halál esőben jön. Cseh­szlovák bűnügyi film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Előadás kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Kísérőműsor: Tízdeka hal­hatatlanság. Matiné. Fotó Háber. Előadás kezdete: délelőtt tíz órakor. Hétfői műsor: Harlekin és szerelemese. Szélesvásznú magyar film. Rendezte Fehér Imre. Csak 16 éven felülieknek. Kísárőműsor: IV. Világma­gazin. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. A konzervgyár munkájá­nak folyamatosságát a nyersr áruk pontos beszállításával le­het biztosítani. Ezt a fontos munkát a gyár szállítási osz­tálya végzi. Pálfi György, a szállítási osztály vezetője ér­deklődésünkre erről a munká­ról ezeket mondta: — A beérkezett vagonok ki­rakásának és berakásának öt- ven-hatvan százalékát végzi el a szállítási osztály. Ez elóg nagy tétel. Például tavaly 9500 vagon be- és kirakásunk volt Ebben az évben ez a szám tíz-tizenegyezer vagonra fog emelkedni, mert a terme­lés növekedésével növekszik a be- és kiszállítás is. — A belső anyagmozgatás is a szállítási osztályhoz tar­tozik. Ez magába foglalja az üzem termelésének biztosítá­sát, az alapanyagok és segéd­anyagok, a göngyölegek hely­be szállítását, valamint a készáruk raktárba szállítását, és még rengeteg más munkát a termelésnek megfelelően, két-három műszakban. — A vagonok ki- és bera­kását a vállalat elektromos targoncáival végezzük, a ra­kodások jó részét elektromos és Diesel-motoros emelőtar­goncák, továbbá tíz vállalati és négy bérelt vontató végzi. Vannak azonban olyan mun­kák is, amelyeket még nem tudtunk gépesíteni. Ezeket ké­zi erővel intézzük el. — Munkánk harmadik ré­sze a zöldségfélék beszállítá­sa részben közvetlenül a fel­dolgozó telepre, részben a kül­ső tisztító telepekre és onnan a gyárba. — Hány autó ezt? végzi mind­— Jelenleg a borsó begyűj­tése folyik. A vállalat har­minc gépkocsija végzi a mun­kát, de ezekből tizennégy az állami gazdaságban és a ter­melőszövetkezetekben műkö­dő borsócséplőktől hordja be a borsót. — A termelőszövetkezetek a megtermelt borsó negyven­hatvan százalékát saját jár­művükkel szállítják a fejtőgé­pekhez. Szeretnénk, ha a ter­melőszövetkezetek a jövőben legalább ilyen arányban ma­guk szállítanák be a többi nö­vényeket is. — Munkaerőhiány? — A vállalat rendelkezésé­re áll a szükséges létszám. A belső anyagmozgató- és rako­dógépek kijavítva várják a főszezont. A főszezonban a szükségletnek megfelelően hetven-nyolcvan bérelt jármű­re lesz szükség. — Hány ember kell ezekhez a munkákhoz? — A vagonok ki- és bera­kását huszonnégy ember vég­zi. A rakodásnál jelenleg száz­negyven ember dolgozik. Ez a létszám a főszezonban 200— 250-re emelkedik. A munkaerő kérdését az üzemen belül át­csoportosítással oldjuk meg. — Hány szocialista brigád­juk van? — Tavaly öt volt, az idén tizenegy a szocialista brigád­jaink száma. Jó munkájukkal egyénileg kitűntek: Csarnai Dezső, Vörös Ilona és Szőke János targoncavezetők, Szi­vük István, Hupka Dénes és Danka István vontatóvezetők, valamint Horváth Sándor, Bűz Balázs, Német Pál és Szabó Dezső rakodómunkások. (fehér) Naponként két vagonnal Segít a markológép 1. öt mázsát emel a markológép Az I. kerület lakóinak kérdése VALASZ Új burkolatot kap az Abonyi út Olajat kaptak a gépek Június 9-i számunkban „Segítség” címmel levelet közöltünk a járhatatlan Abo­nyi útról. Olvasónk levelé­re Pusztai Ferenc, az épí­tési és közlekedési osztály megbízott osztályvezetője vá­laszolt. Közli, hogy 1968­ban korszerű útburkolatot kap az Abonyi út. Ugyan e napon — Rozsdá­sodó gépek, ki a gazda — címmel azzal foglalkoztunk, hogy a Vadas utcai gáz­cseretelep mellett gazda hí­ján több gép rozsdásodik. Pusztai Ferenc osztályveze­tő, a cikk megjelenése után intézkedett, hogy a gépeket olajozzák be és kezdjék meg kijavításukat, illetve kiselej­tezésüket, mivel a gazda — a városi tanács. SPORT Labdarúgás Tavaszi utolsó hazai mérkőzés Elzárták a kifolyót miért nincs termálvíz? Öt-hatszáz ember lakik az I. kerületi Dózsa György, Farkas, Galamb és Álmos utca által határolt részen. Ezen, a viszonylag nagy te­rületen a lakók mindennapi gondját szaporítja, hogy baj van a vízellátással és ké­sik a megoldás. Volt egy ártézi kút a ke­rület közepén, három esz­tendővel ezelőtt azonban ki­apadt — semmi sem tart örökké —, a környék lakói, bár sajnálták megszokott kútjukat, a termálvízzel vi­gasztalódtak. Igaz, hogy a 30—40 fokos termálvizet in­ni nem lehet, de a háztartás­ban kiválóan fel tudták hasz­nálni az asszonyok. Űjabban a strandidény kez­detétől elzárják a kifolyót, így a környék nem kap ter­málvizet. Mivel azonban a strand medencéjében folya­matosan cserélni kell a vi­zet, nyitás előtt és zárás után az értékes termálvíz szanaszét folyik az elvezető árokba. A háziasszonyok ezt sérelmezik. A környék lakói most azt kérik, hogy legalább meg­határozott időben, reggel és este kaphassanak termálvi­zet a strandidény alatt is, ha már a termálkutak nem adnak annyi vizet, amennyi, ha nem is az egész város, de legalább a csatorna mentén lakó családok teljes szükség­letét kielégítené. A Szabadság Termelőszövet­kezet legtávolabbi sarkában, a tehénistállók közelében, a fe­ketéi földeken két borsefejtő- gép dolgozik egymás mellett, Az egyik gép kezelője Végh Sándor, a másiké Szűcs Dénes. Rajtuk kívül még hárman-hár- man dolgoznak a gépek mel­lett éjjel-nappal, tizenkét órás műszakokban. A két borsófej­tőgép huszonnégy óránként két vagon borsószemet termel. Június harmadikén kezdődött, de július tizedikéig eltart a borsószezon. A gépek körül dolgozók mind a városban laknék, s on­nan járnak ki kerékpárral vagy motorral. Dolgozik itt egy markológép, amely a beszállító járművek­ről ötmázsás tételekben szedi le a borsót és a cséplőház aj­tajába rakja le, ahonnan egy ember könnyedén adagolja a gépbe. Ez a markológép a szö­vetkezet tulajdona. Ez az egy van belőle a városban. E gép segítségével naponta mintegy negyven százalékkal több a kicsépelt borsó. A nyergében Vojtek János trak­toros ül. A cséplőgépek közelében hét nagy cementből készült, kerek silógödör van, amelyek­be folyamatosan tömik bele a cséplés után visszamaradó ér­tékes szárat és a rajta mara­dó hüvelyeket. Három gödör már megtelt. Be is földelték a tetejét. (0 •xr-x-xv :: 2. Munkában a borsófejtő Papp foto Nagykőrösi Kinizsi—Kartali TSZ SK A megyei labdarúgó-bajnok­ság tavaszi fordulójából még két forduló van hátra. Az utol­só fordulóban jövő vasárnap Szigetszentmiklóson a Csepel Autó ellen játszik a Kini­zsi, így ma a tavaszi forduló utolsó hazai mérkőzése lesz. Ellenfele, Kartal, az idén igen gyengén szerepel. A múlt év­ben is éppen csak hogy bent maradt, jelenleg pedig az utolsó. Néhány évvel ezelőtt még NB III-as csapat volt. 1964- ben a Népköztársasági Kupamérkőzésen a Kinizsi nyert, és ekkor esett ki mind­két csapat a győzelemtől füg­getlenül az NB III-asból. 1965- ben Kőrösön a Kinizsi nyert 5:l-ré, Kartalon 1:1 volt az eredmény. A múlt év­ben a hazai pályán a Kini­zsi nyert l:0-ra, Kartalon a hazaiak 3:2-re. A két csapat helyzete a ta­bellán:' 2. Nagykőrös 27:11 10 16. Kartal 7:23 4 A kartaliak mérlege: ha- fcai pályán nyertek a DTK el­len, Budaörs és Monor el­len döntetlen volt az ered­mény, a többi hazai mérkő­zésüket elvesztették. Hazai gólarányuk 5:8. Idegenben mindig vereséget szenvedtek. Gólarányuk 2:15. öt mérkő­zést vesztettek egy góllal, négyet kettővel és egyet néggyel. A megyében a leg­kevesebb gólt rúgták, de nem a legtöbbet kapták. Ezen a mérkőzésen is a kö­rösi csatársor játékán múlik az eredmény. A kartaliak helyzete szinte reménytelen, ennek ellenére jól küzdő együttes, a Kinizsi csak ak­kor nyerhet, ha nem becsüli le gyengébben játszó ellenfe­lét. Lehetséges, hogy a csapat összeállításában változások lesznek, de bármilyen lesz is az összeállítás, a csapatnak nyernie kell, hogy továbbra is versenyben maradjon. Vecsés Törökbálintra, Csepel Autó Pécelre megy, az esélyeket la­tolgatva a Kinizsinek jó já­tékkal nyernie kell. A mérkőzés délután fél hat órakor kezdődik. Az ' ifik dél­után négy órakor kezdenek. Javuló játék, hazai győzelem várható. (p, gj VAN NÉHÁNY salétrom­kert, ahol épp most, a zajló harc kellős közepén lehet szüretelni. Szabó József épp oda készül most, „wo die Citronen blühen”. Ám nem az a citrom virul Szabó berkeiben, amelyről Goethe dalolt. Szabó tréfál, amikor sarkalatos szerepét és buzgóságát dicsérik. — Még majd úgy járok, mint a nagy salétrornfelügye- lő, a halhatatlan Lavoisier. Fejemet vesztem, mert vala­melyik hatalomnak „nincs szüksége kémikusokra". Nem én lennék az első fejvesz­tett kémikus honunkban sem. Várad összehangolja mun­káját Nagybányával is, ahol a sok ólomgolyó készül, meg az antimonnal keményített ólomsörétek a félelmetes kartácsokhoz. E hadiszernek legmohóbb fogyasztója Bem. Ként is Nagybánya ad. Ami­kor először meglátta Jánosi a Bolyai-féle szállasztóke- mencéből kikerülő sárga kén- uort, felkiáltott: „Mint a hangaszirom”. Ez a költői kép kémikus nyelven is mondható: puris- simum. A legtisztább. A TISZTA KÉNNEL ké­szült lőpor égési sebessége, Bem rakétája II. gázainak tolóereje sokkal na­gyobb, mint a földes anyagot tartalmazóé. Faszénben az­után nincs hiány. Tengernyi mogyoró- és begeszén készül. Kátrányszennyezés nélkül gyorsan állítják elő a fasze­net az öreg marosvásárhelyi matematikaprofesszor, Bo­lyai Farkas által javasolt ke­mencék zárt terében. A bok- sás faszéntermelés lassú és szennyezett anyagot ad. Most pedig falja a tiszta faszenet a lőporgyártás, és a sok er­délyi kohó. A manuális atyamesterek Váradon csak érzésben ma­gyarok, és megbízható forra­dalmárok. A lakatosok fő irá­nyítója ZIEGLER. (Gárdo­nyi Géza apja.) Ziegler bécsi gyároskodása idejében elad­ta üzemét, most itt buzgól- kodik Váradon. Minden mű­szaki megoldás tudósa. Ganz (a kéregöntésü vasúti kere­kek későbbi, világhírű felta­lálója) svájci öntőművész. Technikai képességei elbű­völök. Mint fémöntő, főként az ágyúgyártásban jeleske­dik. Lukács ágyúöntő és ■tüzérjenomén egy személy­ben. Nem tud magyarul, ám a szíve csücske is magyar ennek a kiválóságnak, aki a fiatal osztrák császárnak volt tüzértanára, amikor még fő­herceg volt. Lukács német nyelven lánglelkű magyarnak bizo­nyult. Megtanította ágyúzni a fiatal diákhonvédeket. A MATEMATIKÁBAN JE­LES, lelkes diákok Cibakhá­záról, Törökszentmiklósról, Debrecenből özönlöttek ide. Negyedév alatt az ágyúzás mestereivé váltak. Lukács mesteriskolájának tanaiból először Szolnokon kaptak íze­lítőt a császári hadak. A cibakházi sasfészekböl kiindulva Damjanich vörös- sipkásai rohanták meg Szol­nokon Karger és Ottinger elilseregét, köztük a császár­vadászokat. A „mészárló- dandár” nyegle hada pipa­szóval fogadta a vörössipká- sokat. Am hamarosan ki­hunyt a vadászok pipája, éle­te is. A vértajtékos Zagyvá­ban fudokoltak a császáriak, akik nem remélhettek, nem is kaptak kegyelmet, hiszen parancsnokuk éppen azért kapott Mária Terézia rendet, mert az ősszel lemészárolta- tott egy gyakorlatlan, újonc honvédzászlóaljat Bábolnán, holott fehér zászlóval meg­adást jeleztek. A VÖRÖSSIPKASOK jól helyezett bombáik nyomán rohantak a „mészárló dan­dárra”, amely átlényegült Lu­kács téli varázslatai nyomán „mészárolt dandárrá”. Lahner mellett Salamon és Lukács szokta tájékoztatni az arzenálba érkező főtiszteket arról a Utáni felszerelési munkáról, amely itt Váradon és a vele kapcsolatos erdélyi hadi műhelyekben folyt. Amikor a tisztafüredi Lip­csei-kúria előtti térről, a Libapástról (ma zömmel be­épült kerület), a főhadiszál­lás mellől elindult a honvéd fősereg a Szent Tavasz dia­dalaira, kellő fegyver és mu­níció gördült a 6300 főnyi had után. Erre nem számí­tott Bécs. Kiss Endre (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom