Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
1967. JÜNIUS 25., VASÁRNAP “fe^JÍrtop a TUDOMÁNY - TECHNIKA Elektronika az orvostudományban Nemrégiben egy külföldi kórházban megoperáltak egy agybeteget, akinél epileptikus görcsös állapotra való hajlam lépett fel. Az operációs „kollektíva” 13 főből állt. Egyikük — és hem is a legkevésbé fontos — bármennyire is különös: elektronikus mérnök volt, ugyanis tucatnál több elektronikus műszert alkalmaztak ennél a sikeres műtétnél. Életmentő elektronikus készülékek Még nemrégiben is az orvostudomány és a technika szoros együttműködése szigorúan specializált kutató- intézetekre és kórházakra korlátozódott. A fejlődés azonegy, a szívveréssel együttfutó „szinkronizált” villamos áramlökést nem adtak a szívre. Két perc alatt eltűntek a szívben jelentkező zavarok, néhány másodperc légzés üteme, a vérnyomás stb. Gyakran 12 beteget is „rácsatlakoztatnak” egyetlen központra. A berendezés az eredményt ernyőre vagy kártyákra rajzolja fel, azonban figyelmeztető csengőjeleket is ad vagy vészjelző készülékeket működtet. Ezek a készülékek automatikusan működésbe lépnek, amikor a beteg állapota feltűnően megváltozik, pl. ha a vérnyomás egy bizonyos érték fölé emelkedik, — Az orvos nyugodtan végezheti egyéb munkáját a dolgozószobájában, helyette vigyáz a betegre az automatikus készülék ban oda vezet, hogy' a technikus és orvos közötti fontos együttműködés mindennapivá válik. Sokszor olvashatjuk újságokban a hírt: az áldozatot a villámcsapás után a klinikai halál állapotában kórházba szállították. Ma már az ilyen áldozat sorsa nem reménytelen: különleges elektronikus készülékkel, az ún. „defibrillátor”-ral megmenthető. A készülék bekapcsolása után a szív szabályosan dobogni kezd. Amint a műszert üzembe helyezik, az előbb már alig észrevehetően működő szív ismét normálisan kezd verni " és az élet visszatér a beteg testbe. Ennek az elektronikus készüléknek az alkalmazása azonban nem korlátozódik csupán az ilyen súlyos esetekre. A műtőben mindig készenlétben áll, ha fennáll annak a veszélye, hogy a szív működése — operáció közben — megszűnik. A hírek arról is beszámolnak, hogy újabban másfajta elektronikus készüléket is alkalmaznak a szív rendellenességeinek megszüntetésére. Egy súlyos, tachikardiában (percenként 200 szívverés) szenvedő 63 éves asszonyt szállítottak be a klinikára. Semmiféle gyógymód nem segített rajta, amíg azután az új készülék segítségével Vízben oldódó papír Amerikai kutatók olyan papírfajtákat dolgoztak ki, amely ha vízbe kerül, gyorsan feloldódik. Ugyanakkor a légköri nedvesség semmiféle hatással nincs rá, így csomagolásra továbbra is kiválóan alkalmas. Használat után viszont nem gyarapítja a háziszemetet, hiszen oldott állapotban a vízlefolyóba engedhető. múlva, pedig a beteg isimét teljesen rendben volt. Életfunkciók elektronikus ellenőrzése Igen nagy jelentőségre tettek szert azok az elektronikus készülékek, amelyekkel a testfunkciókra szerezhetnek értesüléseket. Ezeket az „elektronikus betegápolóknak” nevezett készülékeket sok kórházban alkalmazzák, majd olyan osztályokon, ahol súlyos betegeket ápolnak. Segítségükkel egyetlen szakképzett nővér felügyelete mellett. központi helyen meg lehet állapítani, hogy a különböző betegszobákban elhelyezett betegeknél hogyan alakulnak az életfunkciók: a hőmérséklet, a szívverés, a vagy pedig — ami még veszélyesebb lehet — egy bizonyos küszöbérték alá süly- lyed és így jelzi a szív erejének fenyegető csökkenését. Mind nagyobb mértékben alkalmaznak a kórházakban elektronikus inkubátorokat. Ezeknél a készülékeknél a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma és az oxigénadagolás automatikusan szabályozható. A gyógyászat és technika közötti együttműködés mind fontosabbá válik a kórház, a beteg és az orvos gyakorlati hasznára. Az elektronikával való együttműködés elősegíti majd azt is, hogy a kutatók még jobban megértsék a betegségek lényegét és így új gyógyítási módszereket alkalmazzanak \ „termeszálló“ műanyag A trópusokon a termeszek eíőszereterttel pusztítják a polietilént. Az elüenük való védekezés világméretű probléma, hiszen sok országnak a trópusi vidékekre irányuló exportját nagyban gátolják e kártevők. Az ausztráliai Mel- boume-ben most megtalálták a védekezés egyik egyszerű módját: csiszolóanyagot (szilícium vegvületet) kevernek a polietilénbe, fenolgyantákba. PVC-be és a többi műanyagféleségekbe. A csiszolóanyagok jelenléte — a tapasztalatok szerint — „elveszi a termeszek étvágyát” a műanyagoktól. Automata tyúk farm A kisállattenyésztés sok munkát igénylő foglalatosság. A baromfiak táplálása és a tojások gyűjtése töméntelen időbe kerül. A tojóház helyiségben a levegő hőmérsékletének 10 C° körül kell lennie: ha a hőmérséklet valamivel kisebb, vagy nagyobb, akkor a tojáshozam rohamosan csökken. Télen fel kell melegíteni az ivóvizet, nyáron védeni kell a tyúkokat a melegtől. A helyiségek tisztítása is időt vesz igénybe. Ezer tojótyúk kiszolgálása meghaladja a legjobb munkás erejét is. Éppen ezért egyre inkább előtérbe kerül az automatizálás. A krasznodari kerület (Szovjetunió) „Upuszkij” szovhozá- ban az új tyúkfarmon a több, mint száz méter hosszú kifutót középső folyosóval két teremre osztották, a folyosómenti helyiségekben három fémrács-emelettel. A tyúk emeletről emeletre haladva ehet és ihat. A harmadik emeleten pedig a tyúk tojást toSarkvidéki nyár A nyár sokak számára forró napsütési, hullámzó tengert jelent, vagy éppen árnyas erdőt »így tó, vagy sebes vizű patak partján. De milyen a nyár a sarkvidéken? Ezt kérdeztük Borisz Pribilovszkijtól, a sarkvidéki meteorológiai jelzőszolgálat vezetőjétől. Válaszként az alábbi táviratot kaptuk Dicksonból... A sarkvidéken későn kezdődik a nyár. Május végén — június elején még hó borit mindent, s nem ritkaság a 15 —20 fokos hideg. Ám Dickson városa napfényben fürdik; olvadni kezd a hó, s lassan megjönnek az első madarak, a hósármányok is. A házak ablakaiban szépen fejlődik az uborka, paradicsom, paprika és a sokféle virág. Júliusban beköszönt a nyár Vízsótalanítás — tablettával A tengervíz sótalanítására alkalmas tabletták gyártását kezdték meg az NDK-ban. Mintegy fél óra alatt teszi ihatóvá a tengervizet, melynek sótartalmát 0,2 százalékra csökkenti, összehasonlították több hasonló nyugati készítménnyel és kitűnt, hogy kétszer olyan gyorsan hat, mint az eddig ismert tabletták. \ bálnák védelmében Az ENSZ egyik szakértője a világ bálnaállományának rohamos csökkenésére hívta fel a figyelmet. Adatai szerint 1830-ban a déli-tengereken a bálnák száma kb. 400 ezer volt, jelenleg pedig már csak 35 ezer. A teljes kipusztulás megakadályozására a szakértő ebben az ügyben nemzetközi konferencia ösz- rzehívását sürgeti Helikopter csukló nélküli légcsavarral A Bölkow Művek útmutató munkát végeztek; A nemrégiben bemutatott, Bo 115-ös nevet viselő könnyűhelikopter — amely sorozatban gyártva vevőkre is talált — az első konstrukció a világon, amely forgó- és rúgóscsukló nélküli légcsavarokkal készült. A csavarokat a hajtótengelyen rögzítették. A hagyományos módszerrel szemben ez az újítás lényeges üzemeltetési előnyt jelent. Megszűnnek a kopás és súrlódás következtében fellépett javítási költségek, növekszik a helikopter üzembiztonsága. Fém helyett a légcsavarok ezentúl üvegszálakkal megerősített műanyaglemezekből készülnek, amely egyben bizonyos fokú súlycsökkenést is jelent. A kísérleti repülések során a Bo 115 óránként 200 km-es sebességet ért el. A tervek szerint ez a sebesség még nem végleges. Az új gépet két turbinás, kétszer 375 lóerős motor hajtja, öt személy kényelmesen elhelyezhető a tágas utasfülkében. A szakemberek érdeklődve várják, hogy az új eljárással készült helikopter mennyire fogja megállni helyét a légiforgalomban. és két hónapig tart. A tundra nagy részén gyors fejlődésnek indulnak a növények, amelyekből errefelé több mint ötven félét ismerünk. Ezek rövid életűek, akárcsak a sivatagi tájak növényzete. A virágok helyenként sűrű színes szőnyeget alkotnak. Sárgászöld színben virít a sarkvidéki pipacs, élénkfehéren a gyapjúsás, és sötétzöld a sarki fűz levele, barkája. Mélykéken pompázik a nefelejcs, s az alacsony szürkésbarna sziklák, kövek közé tarka szőttest mintáz a zuzmó. A völgyekben a tavak és patakok partján fű zöldell. A tengert július közepéig jégpáncél fedi, és az északi lejtőkön még tartja magát a hótakaró. Szélcsendes nyári estéken a nap sugarai halvány- biborszinűre festik a havat. Csodálatos látvány. De a sarkvidék mégiscsak sarkvidék, és júliusban 4.8 fok, augusztusban pedig 5.2 fok a havi középhőmérséklet. Nyáron is gyakori a köd, az alacsony felhőzet, sőt néha már augusztusban esik a hó. S bár a nyár általában hideg, Dicksonban olykor — különösen júliusban — mégis felmelegszik az idő, és a hőmérséklet eléri a 20—25 fokot is. Ilyenkor a helybeliek örömmel cserélik fel a télikabátot és a bekecset nyári ruhára. Szabad idejükben napoznak, sőt néhányan még fü- rödnek is. Július végén megkezdődik a turistaszezon. Ilyenkor a turisták a Jenyi- szejen hajózva keresik fel a sarkvidéken. ji’k. A vízvezető csatornába jutó vizet a vízíeimelegítő tartályban elhelyezett úszó szabályozó segítségével szabályozzák, amely egyszerű szelepet működtet. Amikor elérkezik az etetési idő a táplálékot előállító műhelyben az őrlő rakodógépek a tartályba rakják a táplálékot, amelynek előkészítése és berakodása három percet vesz igénybe. A táplálékszétosztó a folyosó mentén haladva, az etetőcsövekbe tölti a táplálékot. A folyosó végén a csille zárja az érintkezőt, és elindul visszafelé. Öramechanizmus és néhány jelfogó látja el tehát a tyúkok naponta hatszeri etetését — emberi beavatkozás nélkül. Ha pótlólagos táplálékosztásra van szükség, akkor ezt nyomógombos vezérlés segítségével biztosíthatják. Ahhoz, hogy a tyúkok jól bírják a telet, a napnak 15 óráig kell tartania. Korán reggel, 4 órakor húsz mesterséges „nap” gyullad ki. A tyúkok megkapják a fényt, a kiegészítő meleget és az ibolyántúli sugárzást. Az utóbbi megelőzi a betegségeket és pótolja az élelem vitamintartalmát. A fény lassan alszik ki, hogy a tyúkok nyugodtan térjenek nyugovóra. Amikor „esteledik”, akkor a húsz mesterséges „nap” egymásután „lemegy”. A természetben sincs ennél pontosabb „tyúknap”. A létra mögött mindegyik tyúknak megvan a maga fészke. Lágy gumiszőnyeg, kis nyílással és vitorla vászonlap, ez minden „bútorzat”. A vi- torlavászonlap megakadályozza a tojás leesését és megóvja azt a többi tojáshoz való ütközéstől. A tyúkházakban a fészkek alatt, a csőben lassan hidad a szállítószalag. A hosszanti szállítószalagról a tojások a kereszrtirányú szállítószalagra kerülnek és onnan a vibrációs átvételi asztalra. Amint ösz- szegyült 90 tojás, (ez általában egy óra alatt megtörténik), az .asztal kikapcsolja a szállítószalagokat. A tojások dobozokba és onnan a raktárba kerülnek. Az említett „Upuszkij” szov- hoz tyúkfarmján — 12 ezer tyúk — a munkát egyetlen ember végzi, aki a vezérlőpultnál irányítja az automatákat. A Szovjetunióban ma már 50 ezer, sőt 100 ezer tyúkot befogadó „tyúkgyárakat” is terveznek. A további irányzat: az automata tyúkfarmok programvezérlésűvé alakítása. A programnak figyelembe kell vennie a tyúkok növekedésének biológiai sajátosságait, a meteorológiai és egyéb viszonyokat is. Az új tyúkfarm egyik változata a mikroklímájú helyiség, amelyet elszigetelnek a környezettől.
