Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-21 / 144. szám

MEGVCI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xi. Évfolyam, 143. szám 1967. JÜNIUS 21.* SZERDA Hadművelet a negyven-ötven milliós kár elhárításáért A paradicsom növényvédelméről tanácskoztak a szakemberek A Magyar Mezőgazdaság szerkesztősége kerekasztal konferenciát tartott a Kon­zervipari Trösztben a paradi­csomi növényvédelméről. A konzervgyárak termelte­tési vezetőin kívül ott voltak a legjobb paradicsomtermelő szövetkezetek vezetői, a Du­na—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársai dr. Mészöly Gyula igazgató vezetésével, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium képviseletében pedig Hagy Bálint. Kovács László vezérigazga­tó bevezetőjében elmondotta, hogy a közel 40 ezer hold területen termelt paradicsom mintegy 500 millió forint érté­ket képvisel 15 ezer vagon áru formájában. A paradicsom a könnyen értékesíthető árucikkek közé tartozik és a nyugati piacokon is keresett. Az elmúlt évben azonban a Phytophtora nevű kártevő több ezer vagon paradicsom romlá­sát, 40—50 millió forintos kárt okozott. Fontos tehát a para­dicsom növényvédelme a ter­melőknek és a konzervipar­nak egyaránt. Kresch József bejelentette, hogy az állami gazdaságok 2500 holdon átlag 158 mázsa holdankénti termést értek el, bevált a helilcopteres perme­tezés, amely holdanként 80— 100 forint költséget jelent. Nagy Bálint a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisz­térium részéről elmondotta, hogy alulról felfelé is per­metező típusú gépet kell a paradicsom termelők számára biztosítani, az országban leg­alább 30 százalék plusz tarta­lékkal a növényvédőszerekből. A Magtermeltető Vállalat ne lépjen a vetőmagot felhasználó tsz és a vetőmagot előállító Kecskeméti Kísérleti Intézet közé közvetítőnek, hanem közvetlenül a vetőmagot elő­állító Kísérleti Intézet szállít­sa a magot a megrendelőknek E véleménnyel egyetértenek a konzervgyárak is. Dr. Mészöly Gyula, a Kecs­keméti Kísérleti Intézet igaz­gatója, elmondotta, hogy a paradicsomtermelés fejlődése jelentős területileg is, meny- nyiségileg is, Tény, hogy a növényvéde­lem ierén még sok a ten­nivaló a termelőszövetke­zetekben. Bejelentette, hogy az 1967. évi 67 mázsa paradicsomvetőmag- termést, a vírusok elleni NAOH csávázáson kívül por­csávázzák is. A hozzászólások során ja­vaslat hangzott el a Mancozeb nevű szer felhasználására, amely az eddig használt Zi- nebnél a külföldi szakiroda- lom adatai szerint hatásosabb. 5—6 permetezés védelmet nyújt a Phytophtora ellen és a holdankénti 6—800 forint növényvédelemre fordított ki­adás a holdanként 10—15 ezer forint bevételt biztosító para­dicsomtermést védi meg. Dr. Konrád Zoltán VB A csúcsvezetőségek munkarendjéről Szerdán, a pártbizottság so­ron következő végrehajtó bi­zottsági ülésén megvitatják a csúcsvezetőségek szervező, vezető, irányító és koordináló tevékenységének munkarend­jét. Ezt követően a művelődési osztály a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójára készített ünnepi prog­ramtervét terjeszti elő. Eddig 450 vagon hüvelyes borsó A főszezon előjelei MEGKEZDŐDÖTT A ZÖLDBABFELVÁSÁRLAS A konzervgyár termeltetési osztályán dr. Konrád Zoltán osztályvezető távirati stílus­ban tájékoztatott az eddigi eredményekről. — Eddig négyszázötven va­gon hüvelyes borsó érkezett a gyárba — mondotta — és még négyszáz vagonnal vár­ható. A zöldborsóból az idén dolgoz fel a gyár a leg­többet — Megkezdődött a zöldbab felvásárlása is. Naponta öt­ven mázsát adunk át a MÉK-nek a hazai piac ellá­tására. — Huszonnegyediké körül az uborkafelvásárlás is meg­kezdődik és utána rövidesen a főzőtök gyári feldolgozása is megindul. — A szamóca befutott bő­séges mennyiségben, ellenben cseresznye és meggy a szüksé­I gesnél jóval kevesebb érke- | zett. — Rövidesen megkezdődik a málna feldolgozása is. — Zöldbabból jó termés ígérkezik. Háromszáz-három- százötven vagon babot fog a gyár feldolgozni. — Körülbelül tíz nap múl­va a zöldbab és az uborka felvásárlása is megindul a Csokonai úti telepen. A munka üteme, láza most már napról-napra fokozódik. Ez már a főszezon, előjele a gyár üzemeiben. (—f—) mit Utunk ma a moziban? Don Juan legutolsó kaland­jai. Magyar film. Korhatár nélkül megtekinthető. Elc'adás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Húsz vagon gyökérfa Traktor rángatja a tuskót Csütörtökön 10 órakor jutalmazások Csütörtökön 10 órakor a művelődési ház tanácskozó termében kedves ünnepség lesz. A városi tanács végre­hajtó bizottsága ezen az ülé­sen nyújtja át 173 nagykő­rösi lakosnak a „községfej­lesztésért” kitüntető jelvényt. 19 arany, 50 ezüst és 104 bronz jelvényt osztanak ki a végzett munka elismeréseként. Bár jóval többen vannak a városban, akik csinosítással, takarítással, járdaépítéssel, ároktisztítással hozzájárultak ahhoz, hogy a megyei verseny­ben Nagykőrös első lett a társadalmi munkák terén, de hát kitüntetést mindenki még sem kaphat Az erdőig a Pesti út mind­két oldalán a növények már belesápadtak a sok esőbe. Az erdő homokos talaján fordí­tott a világ, hihetetlen buja­sággal zöldell minden. A Csókás-erdőben egy erő­gép pufoigásd zavarja a csen­det. A traktor a lánccal kö­rülkötözött hatalmas tuskókat játszi könnyedséggel rángat­ja ki a földből. — A télen a tüskök nyolc­van százalékát feles alapon termeltettük ki, de az anyag húsz százaléka bent maradt. Mi is munkaerő-hiánnyal küz­dünk, ezért gépesítünk — mondja Tímár Ferenc, az Er­dőgazdálkodás üzemvezetője. — Hol értékesítik a tüs­köt? — Felaprózzuk, kitűnő tü­zelő lesz belőle, és ami a leg­lényegesebb, olcsó lesz. Ebből az olcsó fából húsz vagonnal értékesítünk. — Félévi eredmények? — Harminc vagon tűzifát fűrészeltünk fel, úgy látjuk, hogy a közönség szívesebben vesz fűrészelt tűzifát Huszon­öt vagon iparifát értékesítet­tünk, illetve a megrendelé­sek alapján folyamatosan szállítjuk. Ez az iparifa az utolsó darabig saját üzemünk­ben készül, és kész, félkész áruként hagyja el a telepet. Volt ebben hordódonga, par­kett alapanyag, tetőléc, tárn­ia, szőlőkaró. — Elégedettek? — Nem panaszkodhatunk. Harmadik éve működünk, de ráfizetésünk még nem volt Csák mindig így legyen. (—Fehér—) Az az idei BNV sztárja Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásár egyik látványossá­ga volt a pavilonrengeteg fölé magasodó impozáns román gyártmányú fúrótorony. A be­rendezést az Alföldi Kőolaj­fúrási Üzem vásárolta meg a kiállító cégtől. Az F—200-as típusú fúróberendezéssel 3500 méter mélységig lehet beha­tolni a föld „gyomrába”. Az új fúrótorony „kistestvére” annak a DH—200-as típusú román berendezésnek, amedy- lyel már dolgoznak az Aliföl- dön és 4500 méter mélységű fúrás elvégzésére is alkalmas. A HALLAS VESZELYEZTETOJE: Középfülgyulladás A középfülgyulladásnak he­veny és idült alakja van. He­veny megbetegedés esetén a kórokozók a fülkürtőn, a vér­áramon vagy a sérült dob­hártyán keresztül jutnak a középfülbe. Ha a normális körülmények között steril középfület mikroorganizmu­sok érik, a gyulladásos fo­lyamat különböző fázisai zaj­lanak le: következményeként a hallás károsodik. Először vérbőség lép fel, később sa- vós, gennyes váladék ter­melődik. A fülkürt meg­duzzadt nyálkahártyája el­zárja annak üregét, azért a genny nem tud a garat felé kiürülni, hanem pattanásig feszíti az érző idegvégződé­sekkel bőven ellátott dob­hártyát. Ekkor jelentkezik a kínzó fülfájás. A dobüreg bő vérellátása teszi lehetővé, hogy a gyulladás következ­tében termelődő mérgező anyagok könnyen bejutnak a vérkeringésbe. Ez idézi elő az általános tüneteket: ma­gas lázat, rossz közérzetet és a különösen gyermekek­nél bekövetkező gyomor- és bélpanaszokát. A betegség gyógyításánál a dobüreg tehermentesítése a legfontosabb. Ez legéssze­rűbben a dobhártya átszúrá­sával érhető el, mert így utat nyitunk a genny számá­ra a hallójárat felé. A dobhár­tya átszúrása okozza a leg­több szülő gondját. Sajnálják alávetni gyermeküket ennek a kicsi, de kétségtelenül bi­zonyos mértékig fájdalmas beavatkozásnak, azt hiszik, hogy a dobhártya átszúrása halláscsökkenéshez vezet, és még más, hasonló érveket hoznak fel. Mi az igazság? A dob­üregben felhalmozódott genny­nek el kell távoznia, és ha mesterségesen nem nyitunk számára utat, magától tör ki, ugyancsak a dobhártyán keresztül. A spontán átsza­kadás után a dobhártya ne­hezebben gyógyul, mert egye­netlen szélű nyílás keletke­zik rajta. Ez gyakran mara­dandó hiba és állandó fertő­zéssel fenyegeti a dobüreget — a középfülgyulladás idültté válhat. Külön is érdemes kiemelni a csecsemőkori, illetve a fer­tőző betegségekhez társuló középfülgyulladást. A cse­csemőknek és gyermekek­nek kisebb az ellenállóképes­ségük a kórokozókkal szem­ben, fülkürtőjük rövidebb és szélesebb, így a fertőzés könnyebben behatol a dob­üregbe. A fertőző betegsé­gekhez kapcsolódó középfül­gyulladás azért is súlyos, mert már leromlott szerve­zetet betegit meg. Régebben, míg nem voltak antibiotiku­mok, az ilyen középfülgyul­ladások nagyon szomorú ki­menetelűek voltak, például skarlát után olyan súlyos csontkárosodás alakult ki, amely teljes süketséggel járt. Készül a pipakupak Foto: Gábor Két dudás egy csárdában A járművek kötelesek kölcsönösen kitérni Szédületesen növekedik a közúti forgalom, nem tud lé­pést tartani vele az útépítés és korszerűsítés. Különösen a keskeny utak jelentenek gon­dot, gyakran közlekedési bal­eseteket okoznak. Főként ami­kor a gépjárművezetők nem tartják be azokat a KRESZ- szabályokat, amelyek a kité­résről intézkednek. Sem kisebb, sem nagyobb forgalom nem zajlott le a na­pokban a Törteli úton. Csak éppen annyi történt, hogy két hatalmas jármű állt egymással szemben. Kőrös irányából ha­ladt Farlcas Lajos gépkocsive­zető a háznagyságú hússzállí­tó termoszkocsival. A másik irányból döcögött célja felé a mezőgazdasági gépóriás, a kombájn, amit Dobozi László abonyi lakos vezetett. A KRESZ-szabály ilyenkor előírja, hogy a két járműveze­tő kölcsönösen köteles kitérni és udvariasan biztosítani a szembejövő továbbhaladását. Csak a vizsgálat fogja tisz­tázni, hogy mi történt. Tény, hogy a kombájn az árokban kötött ki. Ezer szerencse, hogy a vezető idejében le tudott lépni a gépről, így senki sem sérült meg. Az árokba fordult aratócséplőgépen azonban több ezer forintos kár keletke­zett. Valószínűnek látszik, hogy mindkét vezetőt — a mezőgaz­dasági gép és a gépkocsi ve­zetőjét egyaránt — felelősség terheli a balesetért. Könyvek a konzervgyárban A havi hétszáz forintos forgalomtól a tízezer forintosig ~ Halló! — Baka Erzsébet? — Igen. Tessék. — Tudom, hogy letelt a munkaidő. Biztosan igyek­szik haza. Szeretnék azon­ban kicsit beszélgetni köny­vekről és az idei könyvhét mérlegéről. — Kérem! Könyvekről mindig nagyon szívesen. — Hogyan kezdődött? — Abban az időben min­den üzemben felkértek vala­kit a könyvterjesztésre. A választás talán azért esett rám, mert munkatársaim tudták, hogy szeretek olvasni. „Ö — mondották — nem lesz az olyan nagy dolog. Néhány percet könnyen áldozhatsz rá, és talán passziód is lesz ben­ne”. Annyiban volt igazuk, hogy az első hónapban hétszáz forint forgalmat értem el. Ta­lán még ennél is kevesebbet. — Mennyi volt akkor a gyári létszám? — Nem sokkal kevesebb, mint most. Kétezerhétszázan dolgoztak akkor. — És most? — Háromezren + a szezo­nosok. — Van-e valami különb­ség az akkori és a mos­tani értékesítés között? — Nagyon lényeges. Először is akkor főleg Jókait, Mik- száthot vásároltak a dolgozók. Évek során az igény nagymér­tékben kiszélesedett. Másod­szor nagy a változás az ősz- szegben. A második hónap­ban 1500 forint volt a forga­lom. A harmadikban a duplá­ja. Két év múlva ötezer forin­tos átlaggal büszkélkedhet­tünk. 1966-ban havi hétezer fo­rintos bevételt értünk el. Az idén egyetlen hónapban sem fizettem be kevesebbet tízezer­nél. A könyvhét pedig tizen­hétezer forintot hozott. — Néhány szót az érté­kesítés formájáról. Talán tanulságul a többi könyvterjesztőknek. — Szorgalmasan olvasok. Mert szeretem a vásárlókat tá­jékoztatni. Az adminisztráció részére az értékesítés ebédidő alatt van az ebédlőben. A fi­zikai dolgozókat pedig minden tizenkettedikén és huszonhar- madikán a munkahelyen ke­ressük fel. — Azt hiszem munkásaink­nak legalább fele könyvvásár­ló. Közöttük igen sokan már könyvgyűjtők. Ezekről már jól tudom, hogy milyen könyve-» két gyűjtenek, és annak meg­felelően kérem az ellátmányt, hogy ezeket az igényeket fel­tétlenül ki tudjam elégíteni. Igen sokan előfizetői a Világ- irodalom remekei sorozatnak, a Művészeti, Természettudo­mányi és az Űj magyar lexi­konnak. — Hányán csinálják? — Egyedül nem is győzném. Munkatársam Gyulai Dénes. Ö is mindent elkövet a jó könyvterjesztés érdekében. — Mit hozott az idei könyvhét? — Elsősorban tizenhétezer forint forgalmat. Másodsorban valami nagyon érdekeset. Nem várt mértékben megnőtt az érdeklődés a mai magyar írók, költők iránt. Például a Magve­tő Könyvkiadó Körkép című antológiája az utolsó darabig elfogyott. De hadd említsem meg, hogy az utolsó napokban már nem volt kapható a Ket­ten a lámpa alatt című novel- láskötet. — És meddig csinálja még ezt a munkát? — Tíz év múlva megyek nyugdíjba. Addig feltétlenül. Nagyon nehéz lenne azonban akkor is abbahagyni. Meg­próbálom, hátha lesz lehető-' ség arra, hogy nyugdíjazás után is tovább csináljam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom