Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

rt»r m terei zfffi'lap 1967. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK A TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Milyen lesz Moszkva a jubileumi évben? A moszkvai utcák és terek a ju­bileumi évre ünnepi köntöst öl­tenek. A kivitelezéssel a legjobb képzőművészeket és műépítésze­két bízták meg, akiknek az a fel­adatuk, bogy a kivitelezés a szo­cialista állam lényegét tükrözze: a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójára nem­csak a külsejét változtatja meg a szovjet főváros. Sok kellemes meglepetés is vár a moszkvaiak­ra. Az egyik legszebb ajándék, hogy ebben az esztcnciohen 120 ezer új lakást adnak át. A hatalmas, ősi Moszkva egyetlen állványerdő. A jubileumi esztendő ajándékai­ból a gyerekek sem maradnak ki: 32 új iskolát kapnak. A műépíté­szek új iskolai típusterveket dol­goztak ki. Az épületek kívül be­iül korszerűek, szépek lesznek és megfelelnek a korszerű pedagógiai követelményeknek. Az idén teljesen átszervezik a városgazdálkodási szervezeteket, jobbá és kellemesebbé teszik a fő­város lakóinak életét. Egymillió négyzetméternyi új aluljáró épül. Átadnak a lakosságnak 175 új ét­termet, eszpresszót és vendéglőt. Megnyitnak 250 új divatszalont, fodrászüzletet és más szolgáltatási műhelyt. A jubileumi évben az idegenfor­galom megnövekedésével is szá­molnak. A külföldiek számára egy­másután épülnek a szállodák. A szállodai férőhelyek hétezerrel nö­vekednek. Az épülő szállodák kö­zött a legnagyobb a „Rosszija” szálló lesz. Moszkva méltóképpen fogadja a nagy ünnepet — a szovjethata­lom 50. évfordulóját. szakmunkásokat o vállalat dunakeszi és szentendrei üzemébe azonnali belépésre felveszünk Munkáspihenőt biztosítunk. Jelentkezés a PEST MEGYEI TANACS 1. SZÁMÚ SÜTŐIPARI VÁLLALATNÁL Vác, Március 15. fér 5. MAHART Hajójavító üzemigazgatóság Csepeli (Úszóműhely) üzemegysége felvételre keres HEGESZTŐ, HAJOKOVACS és több éves gyakorlattal GÉPLAKATOS szakmunkásokat, valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT A felvételt nyert dolgozóink és közvetlen családtagjai részere személyzeti jegy váltására jogosító »asúrii arcképes igazolványt biztosítunk. Jelentkezni lehet: MAHART Hajójavító Budapest XXI. (Csepel), Szabadkikötő. Főút naponta 8—12 óra között Fiatalok, figyelem! A GYAPJÚMOSö ÉS SZÖVŐGYÁR pomázi gyáregységében (Pomáz, HÉV-állomás) szövőipari tanulóképzést indítunk be 1967. szeptember 1-től. Jelentkezhetnek Vili. ólt. iskolai végzettségű fiatalok, akik budapesti vagy Pest környéki lakással rendelkeznek. KORHATÁR: 1967. szeptember 1-ig betöltött 15 év. TANULÁSI IDŐ: 1 év A képzés ideje alatt munka­ruhát, kedvezményes áron ebédet, iskolaszer-ellátást, ösztöndíjat a vállalat bizto­sít. A tanulóképzés utolsó negyedévében az ipari ta­nulók teljesítménybért kap­nak. Jelentkezés és felvilá­gosítás o oomázi gyáregy­ség személyzeti osztályán. Telefon: 889-500 CSAK RÖVIDEN... VIETNAMBAN kedden szá­razföldi harcokról csak Déi- Vietnam középső részéből ér­keztek jelentések. A GÖRÖG KATONAI KOR­MÁNY miniszterelnöke ki­jelentette, hogy a kormány nem gondol a parlamenti rendszer megszüntetésére. AZ ELMÚLT HETEN Dél­Afrikában talált teniszlabda nagyságú gyémántot egy dél­afrikai ékszerész, mintegy 300 ezer dollárért vette meg. AZ ARIZONAI PHOENIX KÖZELÉBEN összeütközött egy sport- és egy harci repü­lőgép. A sportgép négy utasa szörnyethalt, a harci repülő­gép sikeres kényszerleszállást végzett. A SPANYOLORSZÁGI TARRAGONA KÖZELÉBEN egy autóbusz 33 méteres sza­kadékba zuhant. Utasai súlyos sérüléseket szenvedtek. AZ USA 20 millió dollár ér­tékű kölcsönt nyújt Ghánának. KAROL WOJTYLLÁT Krakkó érsekét, bíborossá ne­vezte ki a pápa, így Lengyel- országnak két bíborosa van. Szovjet emberek Aliilujeváról A Komszomolszkaja Pravda átvette a párizsi Humanité Dimanche cik­két, amely ismerteti, mi a véleményük a becsületes embereknek a külföldre szökött Szvetlána Alliluje- váról és a körülötte csapott zenebonáról. A cikket a Komszomolsz­kaja Pravda az alábbi kommentárral vezeti be: „Abban a féktelen rágal­mazó és gyűlölködő kam­pányban, amely Nyugaton, különösen az Egyesült Álla­mokban most, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója alkal­mából . folyik, különleges helyet foglal el Szvetlána Allilujeva könyvének rek­lámozása, jóllehet, ez a könyv még nem is jelent meg nyomtatásban. Vala­hol az Egyesült Államok­ban ismeretlen segítőtár­sakkal karöltve, a külföld­re szökött asszony most fe­jezi be a fordítás munká­ját. Allilujeva nyilatkoza­tai azonban máris képet adnak e „mű” jellegéről és írójának, pontosabban szól­va társszerzőjének egyé­niségéről, hiszen még az amerikai sajtó sem képes eltitkolni, hogy az új best­seller az amerikai titkos- szolgálatok ügynökeinek kezenyomát viseli magán.” Podgornij Kabulban Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán folytatta megbeszéléseit Mo­hammed Zahir sahhal, Afga­nisztán királyával. Megvitat­ták a Szovjetunió és Afga­nisztán baráti kapcsolatainak elmélyítésével összefüggő kér­déseket. Mindkét fél mély aggodalmát fejezte ki a hely­zet komoly kiéleződése miatt a világ egyes részeiben. Az épülő Kalinyin sugárút. Flottamozdulatok a Földközi-tengeren (Folytatás az 1. oldalról) jordániai konfliktus elsimítá­sára. A damaszkuszi rádió kedden nem tett említést a jordániai—egyiptomi védel­mi szerződésről. Makhosz Szíriái külügymi­niszter, aki hétfőn Atasszi el­nökkel együtt Moszkvában tárgyalt, szerda reggel repülő­gépen Párizsba utazott. Az Al Akhbar jelentése szerint az amerikai hatóságok engedélyt kértek az Intrepid repülőgép-anyahajónak a Sz"'ezi-csatornán való áthala­dására a Vörös-tenger irányá-’ ba. A nyugati hírügynökségek tudósítói az America amerikai repülőgép-anyahajó fedélzeté­ről jelentik, hogy hétfőn látó- távolságra felzárkózott egy­máshoz a Saratoga és az Ame­rica repülőgép-anyahajó. Az Intrepidröl azt írják, hogy 70 gép állomásozik fedélzetén. A nyugati tudósítók arról is beszámolnak, hogy az amerikai flottaerőket a Földközi-tenger térségében szovjet hadihajók követik. Az amerikai parancsnok sze­rint az elmúlt hét vége óta szovjet rombolók kísérik fi­gyelemmel a 6. flotta mozdu­latait. Robbanásig feszült a helyzet Nigériában Gowon alezredes, a nigériai szövetségi kormány feje, több gazdasági szankciót jelentett be a szakadór kelet-nigériai tartománnyal szemben. A lagosi rádió kedd este be­jelentette, hogy a nyugati és a közép-nyugati tartomány ka­tonai hatóságai felszólították a tartalékosokat, csatlakozza­nak egységeikhez. Ojukwu alezredes, a kedden kikiáltott Biafrai Köztársaság vezetője a késő esti órákban rádióbeszédet mondott és éh­ben kijelentette, hogy az új köztársaság kész el­fogadni a kihívást. Ojuk­wn ezzel válaszolt a szö­vetségi kormány intézke­déseire. Az Afrikai Egységszervezet­hez közelálló körökben a Biafrai Köztársaság kikiáltá­sát tragédiának tekintik és az afrikai kontinens egységére mért újabb csapásként értéke­lik. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a kelet-nigériai kérdés nigériai belügy, s éppen ezért nem szabad a szervezet részéröl semmiféle kezdeményezésre számítani, ha kifejezett felkérés nem érke­zik a lagosi központi kor­mánytól. A conakryi rádió kommentárja élesen elítéli Ojukwu alezredest, akit Csom­óéhoz és a malawi elnökhöz, Hastings Bandához hasonlít. Gowon alezredes a nigériai szövetségi kormány vezetője szerdára bejelentette, hogy felfüggesztik a kelet-nigériai postai és hírközlési szolgálta­tásokat. A biafrai főváros, Enugu felé vezető főútvonalat a Niger folyó partján lezárták. A nigériai haditengerészetet utasították, álljon készenlét­ben a keleti kikötők lezárásá­ra. ^<fssfs/ss/sssssssssssssssssrsfsssssssfss/fsrsssssyss/sss£fs/fsssfSsssAssfsss/s//-s/ysfsssffrsfsssssssfsjs/-ssss,r*srsssyrssssssssssss/ys*J'rsfSsssss/s/sssj*ss/sssssss/sssssssssssss/sfsssffss/fffssrrf/ss*r/-ssssf/ssss*ss/sr/'rv.j­JÁNOS * OSZ.FS&CNC* S(zH/\ AN POR % Ügyeletes szerzó: DEKISS JANOS KOLLEKTIV REGENY XIX. FEJEZET, Pizsamagyár munkásai”. Szép temetést akartak: egy fiatal többek között azt is javasol­ta, hogy temessék el Zámbó bácsival a kedvenc kutyáinak § A halál okát így fogalmazta követelte, hogy most már hoz- a nyakörvét is, mert ő látta, ^meg a rendőrorvos: „tompa, zák nyilvánosságra a történ- hogy milyen szeretettel etet- § nehéz tárggyal mért ütés ha- teltet, mielőtt azt a csirkefogót gette azokat az állatokat, | amelyben szentté avatják az öreg Zámbót, miközben mások $ szentségeinek, továbbá elhangzik egy megható beszéd. S iránt, a bal halántékon”. S le- szentté avatnák. § írta a jegyzőkönyvbe ennek az — Korai — mondták a § összes következményeit. Az rendőrségen — csak zavarná 5 öreg Zámbóról többet beszél- a nyomozást, ha nyilvános- S tek ezekben a napokban, mint ságra hoznánk, hogy mi tud- $ egész életében összesen. A vé- juk az öreg Zámbó bűnrészes- Jlemények azonban alaposan ségét. ^ eltértek egymástól. ^ — A gyárért halt meg —■ ^ mondták, akik nem ismerték ^ a részleteket, s mélyen meg- ^ rendülten hősnek nyilvánítot- § ták az öreget. ^ A vezetők azonban úgy vi- § selkedtek, min § gaimuk sincs a i jaró tiszteletről, | Ián J egyenesen gyalázkodás számba í ment: § — Jól bevásároltunk ezzel ^ a két csirkefogóval — mond­mint akiknek fő­hősöknek ki- s ha egyálta- szóltak valamit, az már — De hát a gyár saját ha­lottjaként akarják eltemetni az emberek. Nem értik? — es- dekelt az igazgató. — Az még jobb. Ezzel vég­képp megtévesztjük a bűnszö­vetkezet tagjait. — De micsoda blama, ké­rem, ha kiderül... — Utólag majd elítélik a tetteiért. Volt már ilyen. Nem? Az igazgatóság végig kitar- 4 4 amellett, hogy szó sincs _____ az öreg Zámbó felmagasztalá | tá'; —, kellett nekünk ez a két sáról, de azt már igazán nem kor is, amikor egyszer J Zámbó... akadályozhatták meg, hogy az tört, s véletlenül a í er-berek maguktól ne úgy gyászoljanak, ahogy akarnak. Gyűjtés indult, négy markos t ~>k-munkás jelentkezett, hr-y ők majd viszik a kopor ^ Az igazgató, aki kissé kövér | ember volt, s állandóan a gu- | ütéstől félt, ezért húst nem $ is e”ett évek óta. csaknem & é még az élete utolsóelőtti nap­ján is. Némi vitát okozott, hogy mi­lyen szertartás szerint temes­sék az öreg Zámbót. A kissé vallásos érzületű asszonyok két dologra hivatkoztak: egy­részt, hogy ők is adtak pénzt a temetéshez, s joguk van be­leszólni a dologba, s hogy az öreg alapjában hívő lélek volt; többen is látták kijönni a templomból. A férfiak azonban győztek a vitában, mondván; hogy az ördögbe lehet a kocsmát össze­téveszteni a templommal. — Ateista volt — jelentette ki végül egy rakodó, s arra, hivatkozott, hogy többször is hallotta az öreg efféle kínyi- latkozásait, többek között ak­dlót kezére ütött a szeneslapát fejével — De ki mondjon beszédet? Ezt mégis valami fejesebb félének kellene. — A íőrakíáros — jutott eszébe valakinek. Ügy is van, a főraktáros, § életét vesztette, amikor felke- ... _ ____ __________ | reste a pizsamagyár dolgozói- sőt a vállukon. A helyi lap ^ nak küldöttsége, hogy a gyár ban vastag keretben jelent | tekintse saját halottjának az meg a gyászjelentés, amelyből Mondja a gyászbeszédet K5- § öreg Zámbót. nem hiányzott a megjegyzés: rösi. Hiszen ő jóban volt az ■ Szó sem lehet róla, még hiányozna — ordította, $ majd rohant a rendőrségre, s laz ..élete teljében, tragikus kö- öréggel. Csak elvállalja tán. rülmények között elhunyt”. A főraktáros először húzó- Az aláírás pedig: „A Sárvári dozott, a szívbajára hivatkor zott, hogy minden ilyen tra­gédia nagyon megviseli, s kü­lönben is könnyen elsírja magát, aztán többet egy szó sem jön ki a száján, csak zo­kog, zokog.-—Így még hatásosabb — hangzott az ellenvélemény, er­re aztán végül engedett a fő- raktáros. Kora délután áramlott a nép a temetőbe. Akik oda járultak a ravatalhoz, valamennyien ez­zel tértek vissza: — Oh, szegény, mintha csak aludna. A hátsó sorokban pedig a bűnügy részleteit tárgyalták. — Ügy történt, mint a bib­liában — mondta egy átvevő­nő a szomszédjának. — Előbb bement a portára ez a rossz életű fia és homlokon csókol­ta az öreget. Az volt a Júdáis- csók — súgta. — Akkor ron­tott rá a többi gazember. — Hiszen egyedül volt az öreg — szólt bele egy ipari ta­nuló —. miért kellett akkor smárolni? — Nézzenek oda! — csattant fel az asszony, hogy egyszer­re több felől is pisszegni kezd­tek. — Ki kérdezett téged te tacskó? Szóval, megcsókolta az apját, aztán az összes hara­mia rá. Az ipari tanuló röhögött. — Szörnyű — mondta a másik asszonv. aki eddig hall­gatott. — A fia a gazember, de ül már hála az istennek, nem viszi el szárazon ... Ekkor egy kis nyüzsgés tá­madt. — A gyilkos szeretője... — Ide meri jönni... A ravatalnál Hédiké állt. s lehajtotta a fejét, csak időn­ként nézett körül lopva, mint­ha keresne valakit. Megszólalt közben az ének­kar. amelynek öt tagja volt összesen: nagyobb létszámra nem telt a közadakozásból. Hosszan elnyújtották az éne­ket, úgy hogy, amíg végigéne­kelték az elmúlás szót, volt Idő ilyen megjegyzésekre: — Bezzeg a jóravaló doktor nem kellett a kisasszonynak. — Igen, inkább az az apa­gyilkos ... Az énekkar után szavalat következett: egy ipari tanuló elmondta A vén zászlótartót Majd a búcsúztató szónok emelkedett fel: Körösi, a fő- raktáros. Kicsit megköszörülte a torkát, s mint egy igazi pap, vagy inkább egy táltos, széle­sen áradóan belevágott: — Temetni jöttem Zámbó Kálmánt, nem dicsérni... — Körülnézett a tömegen. — Dolgozók! — kiáltotta — egy apa fekszik itt előttetek, aki fiút nemzett, s a fia által kel­lett elmúlnia. Mit tudunk ró­lad idős Zámbó Kálmán? — fordult ekkor a halotthoz, s hogy nem kapott válaszd, így folytatta: — Azt tudjuk rólad, hogy becsületben éltél, becsü­letben és tisztességben őszült meg a hajad, ez a fej, amely­re tulajdon fiad sújtott le ól­mozott botjával, vagy izé, mi­vel ... Példaképünk voltál, előttünk jártál, tanító szavai­dat soha sem feledjük el... Zámbó Kálmán, mit hagytál ránk örökül? Nem földi kin­cseket! Neeem! De kincsekkel felérő tapasztalatokat, azt igen. Tapasztalatokat, ame­lyeket nem fukarkodtál átad­ni a fiatalabbaknak ... Kö­szönjük néked Zámbó Kál­mán. Dolgozók! — fordult megint a tömeghez, ezúttal csendes, megtört hangon. — Egy apától búcsúzunk most, aki jött, megtette a kötelessé­gét, és elmegy szépen ... Gye­reket nevelt, hálára vágyott... — Ekkor néhányan felzokog- tak, egyszersmind riadalom, mozgolódás támadt. A szónok zavartan kapta körül a tekin­tetét, hogy miféle zavar állt be az áhítatba, aztán elsápadt, s zavartan kereste a szavaikat, Jenő, a fiú meredt rá a kopor­só mellől. Egy pillanatra né­ma maradt, csak a tekintete izzott, ahogy a szónokot néz­te. — Apám! — kiáltotta ez­után, mintha végképp megfe­ledkezett volna maga körül mindenkiről. De az öreg Zámbó most sem szólt vissza a hirtelen támadt csendben, az ő jól ismert hangján, hogy: mi van fiam? (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom