Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

IO 1967. MÁJUS 14., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A közös tulajdon megszűntetéséről... Az eltartási szerződésről A jubileumi jutalomról... Közös tulajdon meg­szüntetését illetéktelen előnyök elérése végett nem lehet követelni. S. J. ceglédi előfizetőnk ír­ja, hogy távol élő rokonuk a ceglédi közös ház tulajdon- közösségének megszüntetése iránt pert indított, a házban lakó másik tulajdonostárs el­len. Olvasónk azt kérdezi, lé- tezik-e, hogy a házban lakó résztulajdonost kötelezzék a házrész megvételére, illetve hogy árverés útján kelljen a házat értékesíteni? A Polgári Törvénykönyv szerint a közös tulajdonban álló ingatlannál a tulajdon- közösség megszüntetését bár melyik tulajdonostárs kérhe­ti. A közös tulajdon megszün­tetését elsősorban megegyezés útján maguknak a tulajdonos­társaknak keli megoldani. Az árverés útján történő értéke­sítés csak végső eset. Ha a tu­lajdonközösség természetben nem oldható meg, következik a pénzben! megváltás. A Legfelsőbb Bíróság egy tulajdonközösség megszünte­tés iránt indított perben ki­mondta, hogy fokozottan ügyelni keli arra, nehogy méltánytalan sérelmet je­lentsen bármelyik félre is a tulajdonközösség megszün­tetése. Ha bármelyik fél a tulajdonközösség megszün­tetésével a másik tulajdonos­társ jogait csorbítani igyek­szik, vagy illetéktelen előnyök megszerzésére törekszik az ilyen perrel, akkor ahhoz a bíróság nem nyújt segédke­zet Annak megállapítása, hogy mikor forog fenn a joggal va­ló visszaélés, természetesen a bíróság feladata. Arra van törvényes lehetőség, hogy a házban lakó tulajdonostársat a másik illetőségének megvál­tására kötelezze a bíróság, ha ez nem okoz méltánytalan, súlyos megterhelést <a ház­ban lakó félnek. Ha azon­ban szabadkézből való érté­kesítés a tulajdontársak meg­egyezése hiányában nem le­hetséges, a bentlakó pedig nem tudja magához váltani a másik részét, sajnos akkor nem marad más hátra, mint az árverés útján való érté­kesítés. Felhívjuk azonban fi­gyelmét arra, hogy ha erre sor kerülne, akkor kérjék, hogy a bíróság olyan feltételiéi mondja ki az ítéletben az ár­verési értékesítést, hogy csak akkor köteles a bentlakó a lakásból kiköltözni, ha az ár­verési vevő a bentlakó tulaj­donostársnak megfelelő ter­jedelmű, minőségű cserela­kást ajánl fel. Mindenesetre azt tanácsol­juk, hogy próbáljanak egyez» ségre jutni és talán mégis vol­na lehetőség, hogy részletfize­tési kedvezménnyel magukhoz váltsák a másik tulajdonrészt is. Mit kell tenni a szó­ban megkötött eltartási szerződésekkel? Egy nagykőrösi olvasónk írja, hogy szóban kötöttek eltartási szerződést egy idős öz­vegyasszonnyal ingatlan ellené­ben. Most, hogy a legújabb rendelkezések szerint hatósá­gilag is jóvá kell hagyni a tartási szerződéseket, az el­tartott idős asszony megvál­toztatta korábbi megállapo­dásukat, és nem hajlandó olyan nyilatkozatot adni, hogy az ingatlan tulajdonjo­gát telekkönyvileg átírják. Olvasónk a levélben azt ál­lítja, hogy ők maradéktala­nul teljesítették és jelenleg is teljesítik kötelezettségüket, ápolják, gondozzák és min­dennel rendesen ellátják az idős özvegy asszonyt. A nemrég megjelent rendel­kezés előírja, hogy ez év szep­tember 1 napjáig a tanács igazgatási osztályához nyilván­tartás végett be kell jelenteni, l nyilvántartásba nem vett izerződéseket. Vonatkozik ez t szóban megkötőitekre is. A lelek a szóbeli megállapodást (z igazgatási osztály előtt ‘tgyzőköny vbe mondhatják. Ha az eltartott erre nem lesz hajlandó, más lehetőség nincs, mint bírósághoz kell fordul­ni, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy tartási szerződést kötöttek. Ugyanakkor a te­lekkönyvi bejegyzéshez szük­séges jognyilatkozatnak bírói ítélettel való pótlását is kér­jék. Itt válaszolunk M. B. du­nakeszi olvasónknak is, akik írásban kötöttek ilyen szer­ződést és abban úgy állapod­tak meg, hogy megilleti a tartásra jogosultat a gyü­mölcstermés fele. Ezzel szem­ben bár az alma, szilva stb. gyümölcsből valóban felez­nek vele az eltartók, csupán a, szőlőterületnél van az, hogy egy-két szőlőtőke felett ren­delkezhet, ott nem történik meg a felezés. Valóban helyesebb lett vol­na, a szerződésben a gyümölcs megnevezés mellett külön a szőlőre is kitérni, főleg akkor, ha nagyobb terület van szőlő­vel beültetve. Jelen esetben a szerződési akarat az irány­adó, vagyis, hogy mire irányult a felek akarata, amikor a megállapodást megkötötték. Amennyiben nem tudnak egy­mással megegyezni, akkor eb­ben az ügyben is sajnos csak a bíróság mondhatja ki a döntő szót. Jár-e jubileumi juta­lom az elhunyt dolgozó örököseinek? S. J. ikladi olvasónk írja, hogy édesapja egyik budapesti építőipari vállalatnál volt al­kalmazásban, és a 25 éves ju­bileumi jutalomra ebben a hó­napban lett volna jogosult. Váratlanul elhunyt azonban az édesapja, de nem akar addig kéréssel fordulni a vállalatitok, amíg tanácsot nem kér tőlünk. A munkaügyi rendelkezések felsorolják azokat a feltétele­ket, amelyek alapján a jogo­sult dolgozók megkaphatják a jubileumi jutalmat. Mivel olvasónk levelében nem közöl­te, hogy elhunyt édesapjának hány évi megszakítás nélküli szolgálati ideje volt, illetve a jubileumi jutalom szempontjá­ból a szükséges folyamatos munkaviszony igazolt-e. Ezért közlésünk csupán arra a konk­rét kérdésre terjed ki, hogy mint örököst is megilleti-e a jubileumi jutalom. Erre a kér­désére azt közöljük, hogy amennyiben édesapjának elha­lálozásakor a szükséges 25 éves folyamatos munkaviszo­nya igazolt volt, és csak a vá­ratlan haláleset akadályozta meg annak felvételében, olva­sónkat, mint leszármazóját, megilleti az a jog, hogy a ju­talmat felvegye. (Dr. M. J.) „Tésztagyár“ a gyúrótáblán Ehető tortadísz — Tojásmosó ÚJDONSÁGOK AZ ALBERTIRSAI FMSZ-NÉL Kelendő portéka tűnt fel egy hónappal ezelőtt az al- bertirsai élelmiszerboltok­ban, fmsz-vendéglőkben; nyolc tojással készült, ropo­gós, széles- és finommetélt, kockatészta. Nemcsak a hely­beli háziasszonyok veszik mint a cukrot, de á megyé­ben is hamar híre szaladt, s egymásután jelentkeztek a földművesszövetkezetek a megrendeléssel. Azt mondhatnám, hogy ez a portéka az új gazdasági mecha­nizmus és az emberség találkozásának terméke. Az új mechanizmus szelle­me diktálta ugyanis az Al- bertirsa és Vidéke Körzeti Fmsz vezetőinek, hogy meg sem várva az 1968-as évet, már most tegyenek lépése­ket a helyi árualap bővíté­sére. Az emberség pedig azt diktálta, tegyék ezt úgy, hogy jó néhány asszonynak, kis­gyermekes anyának biztosít­sanak ez által mfinkaalkal- mat, kereseti lehetőséget. A községi nőtanáccsal kar­öltve, csakhamar szót értet­tek az asszonyokkal, akik szí­vesen vállalták a munkát. így kezdett dolgozni a családi otthonok konyha- asztalán az albertirsai „tésztagyár.” A nyersanyagot az asszonyok szerzik be, a zacskókat az fmsz adja, s az asszonyok ma­guk csomagolják készítmé­nyeiket. Márkajegyül saját nevüket írják a csomagra. Egy hónap alatt csaknem öt mázsa tészta került ki a ke­zük alól. Ezzel azonban még nem merült ki a földművesszövet­kezet ötlettára! Az fmsz cuk­rászüzeme is kirukkolt egy újdonsággal az édesszájúak örömére: az ehető tortadísz- szel. Amit eddig az üzem a központi elosztótól kapott, szép is volt, mutatós is, csak éppen ehetetlen. Az albert- irsaiak most olyan díszítő elemeket — rózsákat, levele­ket, stb — készítenek marci­pánból, mandulából, hogy a király is megnyalná a tíz uj­ját utána. S hogy a harmadik újdon­ságról is szóljunk, bemutat­juk a szövetkezet asztalos részlegének „találmányát”; a tojásmosót. KÖJAL-jegyző- könyvek tanúsíthatják, hogy a fagylalt- és krémes-mérge- zések okai között megtalál­hatjuk * a tojások szennyezett hé­járól bekerült fertőző anyagokat is. Az eddigi mosási eljárás ugyanis nem volt tökéletes, de annál hosszadalmasabb: 180 darab tojás mosása két órát vett igénybe. Az irsaiak ötletes készüléke negyedórá­ra csökkenti ezt az időt, az ára pedig mindössze 380 fo­rint. Nyomasztó nyomóskút Érdligetről jöttek a pa­naszos zokszavak. A nyo­móskút hónapokkal ezelőtt eltörött a Hajnalka utca 5 számú ház előtt, s nincs, aki megcsinálja. Három ut­cát érint az ügy; az ideva­lósiak már lagalább annyi keresztvizet leszedtek azóta a kút javításának adósairól, mint amennyi víz elfolyt volna időközben, ha jó a csap. Mert — mondják teljes joggal r—, amíg nem volt vízvezeték, türelemmel hallgattak, ha azt mondták nekik, hogy nincs rá pénz. De amióta megvan a vízve­zeték, s ráadásul évi 200 forintot fizetnek a szolgál­tatásért ... Egyszóval; fogytán a tü­relmük ... (d. k. j.) \ Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nagyszabású kiállítása Nagyszabású kiállítással ün­nepli a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lóját a* Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum. A november első hetében a Műcsarnokban 1200 négyzetméternyi terüle­ten nyíló tárlat forgatóköny­ve már elkészült A szocialista forradalom győzelmes útját bemutató kiállítás témája — a tervek szerint — három fő gondolatkört ölel fel: a forra­dalom menete és közvetlen hatása; a Szovjetunió, a szo­cialista világrendszer szere­pe az emberiség mai életé­ben ; és végül a forradalom ha­tása Magyarországon, a szov­jet—magyar kapcsolatok ala­kulása. A történelmi kiállítás mel­lé a Műcsarnok Dózsa György út felőli oldalsó teremsorá­ban két kiegészítő kiállítás csatlakozik majd: a forradal­mi tematikájú bélyegkiállítás — az évfordulóra kiadott bé­lyegek elsőnapos bélyegzé­sével — és egy könyvkiállítás, a Kiadói Főigazgatóságnak az ugyancsak az 50. évforduló­val összefüggő, a Szovjetunió­ban is bemutatásra kerülő ki­állítása GYERMEKNEVELES A barátságról Pisti mamája kihajolt az ablakon és kémlelő szemmel tekintett végig az utcán. A futkározó, focizó gyerekek között végül felfedezte fiát. Mindjárt visszafordult és küldte legnagyobb lányát, „Zsuzsa, menj le Pistiért, már megint azokkal a lehetetlen Tót gyerekekkel játszik, hívd fel, de ne mondd, hogy miért.” Zsuzsa nem volt elragadtatva anyja kívánságától, de ment. Türelmetlenül ripakodott öcs- csére, hogy azonnal jöjjön ha­za, Pisti kérdéseit, gyenge til­takozását figyelembe sem vet­te: A kisfiú pirosán a megszé­gyenítéstől, hogy őt csak úgy el lehet rángatni — és dühö­sen önmagára, hogy még Zsu­zsával sem mer szembeszállni — követte nénjét Anyuka nem tett szemrehá­nyást, de ami még rosszabb, hosszú előadást tartott arról, hogy Pistinek miért nem lehet a Tót gyerekekkel barátkoznia és milyen barátot kíván ő az anya, a'fiú számára. Az ellenérvek r. § lényegileg azt tartalmazták, ^ hogy a Tót gyerekek rosszul ^ tanulnak, rendetlenek, vadak. ^ Amit nem mondott ki, az el- ^ sődleges indok az volt, hogy ^ a Tót gyerekek apja gépkocsi- | vezető ott, ahol Pisti papája | az igazgató. Még ha Tóték úgy § viselkednének, ahogy egy be- ^ osztottnak a mama szerint vi- ^ selkednie kell a főnök felesé- ^ gével, akkor nem kifogásolná, ^ de Tótné visszaél azzal, hogy ^ kis elemistakoruktól együtt S játszottak, „barátnők” voltak S és bizalmaskodása sérti a í mama önérzetét. ^ Pisti csendes, félénk kisgye- ^ rek, most másodikos. Nem tu- ^ dott a mamának ellentmonda- ^ ni. Igaz, nem is lehet, mert a ^ mama rögtön megbántódik. ■ ^ Bár közben, míg a mama so- S rolta a kifogásokat, arra gon- \ dőlt, hogy a Tótok igazán nem ^ is olyan rossz tanulók, jobban ^ tanulnak nála, csak az írása ^ csúnya Petinek, de számtan- ^ ban ő a legjobb az egész osz- i ^ tálybap. Sanyi — a nagyobbik . ^ Tót fiú — pedig rengeteg ér- ^ dekes történetet tud. Vadak? .5 Rendetlenek? Hát foci és ka- ; S tonásdi közben nem lehet vi- § gyázni a ruhára. Különben is , $ Peti volt az, aki melléállt a ^ múltkor is, amikor a nagyobb ^ fiúk meg akarták verni. Ho- ^ zott neki szarvasbogarat, igaz, ^ a mama azt is kidobta. ^ Pisti rosszkedvűen behúzó- S dott a sarokba, nem volt ked- $ ve játszani. A mama termé- ^ szetesen nem ezt akarta. Ő $ igen is híve a barátkozásnak, ^ de nem mindegy, hogy kivel ^ barátkozik a fia. Jól nevelt, ^ kedves gyerek, ilyen társaság- ^ ban, mint a Tót fiúk, „elrom- S lik”. Szántó Karcsi lenne hoz- í závaló barát, gondolta a ma- $ ma. Jól tanul, rendes gyerek. § ötletét mindjárt meg is ^ akarta valósítani. „Pisti, felhí- § vom telefonon Karcsi anyuká- ^ ját és áthívom hozzád játsza- ^ ni Karcsit.” Pisti nem lelkese- § dett az ötletért, de nem is kí- S sérelte meg a tiltakozást, mert § úgyis hiábavaló. Amit a mama § elgondol, azt keresztülviszi, ^ nemcsak nála, a papánál is. Sl Karcsi átjött, de a közös já­| SAV ARIA, 67 i Táncosok képernyőn RUMBA, SAMBA, PASSODOBLE s tékból nem lett semmi. Kar­csi mindent kisajátít, dirigál, nem lehet vele játszani. Pisti félrehúzódva figyelte Karcsi ügyködését és fájt a szíve a Tótok után. Pisti még nagyon függ a mamától. A mama iránti ér­zelmei erősebbek, mint a ba­ráti érzelmek. 9 éves korig ez többnyire így van. A gyerekek kívánják egymás társaságát, de barátság még nem alakul ki. A barátság magasrendű emberi érzés, ami magában foglalja azt, hogy a barátok egymás gondolatait, érzéseit kicserélik, megértik egymás örömeit és bajait. Eh­hez bizonyos fokig # kialakult egyéniség szükséges, alkalmaz­kodó képesség arra. hogy a másik helyzetébe beleélje ma­gát. Kisgyerektől ez még ter­mészetesen nem várható el, fokozatosan sajátítja el ezt a képességet. Az igazi barátsá­gok csak a serdülőkor vége fe­lé alakulnak ki. Addig csak együttjátszás van, pajtásság. A „barátnak" kinevezett paj­tás gyakran változik, de ez a kezdete az igazi barátság ki­alakulásának. A barátok megválogatása valóban fontos, de vigyázni kell, hogy csak olyan pajtá­soktól óvjuk a gyereket, akik valóban rossz hatással vannak rá. Igyekezzünk azonban tár­gyilagosak lenni. Nemcsak a kitűnő tanuló és kitűnő maga­viseletű gyerek lehet‘ fxirát. Eszményi barát, aki szülőnek és gyermeknek is egyaránt megfelel, éppen úgy nem léte­zik, mint az eszményi gyerek vagy eszményi szülő. Ha visz- szagondolunk saját gyerekko­runkra, akkor pontosan tud­juk, hogy az egyszer-másszof könnyebben vett tanulásnak nemcsak a barát csábítása volt az oka. A csavargás sem azért történt, mert a barát csábított, hanem mert ismer­kedni akartunk a nagyvilág­gal. Vétkeink hozzátartoztak életkorunkhoz és ha bará­tainkkal együtt követtük el ezeket, abból még nem követ­kezett, hogy rossz hatással vagyunk egymásra. Hogy íté­letet mondjunk, ahhoz meg kell ismernünk a kiválasztott barátot. Ehhez először is lehe­tőséget kell teremteni. Szok­tassuk gyerekeinket ahhoz, hogy pajtásait hívja el játsza­ni haza olyankor, amikor ott­hon vagyunk. Ha úgy látjuk, hogy a pajtás nem kívánatos — természetesen ezt nem kül- sőséges jegyek alapján állapít­juk meg —, akkor rendkívül tapintatosan tartsuk távol gyerekünket ettől a barátko- zástól. Ez nem nehéz, ha nem vagyunk erőszakosak és való­di indokokat hozunk, mert eb­ben a korban még a szülőhöz kapcsolódó érzelem erősebb és a gyerek elfogadja a többet tapasztalt szülő igazságos ér­velését. Az erőszakos katego­rikus eltiltás viszont dacot válthat ki a gyerekből és csak azért is barátkozik azzal a pajtással, akitől eltiltják. Dr. H. A. Az aranybetűs címlapú meghívó akkora, mint egy is­kolai füzet. Feketebetűs prog­ramja napokra szóló progra­mot jelez. Péntektől, május 19-től vasárnap estig Szom­bathelyen rendezik a nem­zetközi táncversenyt és a ma­gyar táncbajnokságot. A pá­ros és társastánc egyaránt pó­diumra kerül. Pénteken este bécsi keringővei és tangóval kezdődik és vasárnap este gá­laesttel végződik a nemzetkö­zi esemény. A képen a dr. Jürger Bernhold—Helga Bernhold párost, az NSZK négyszeres világbajnok páro­sát mutatjuk be. A rendezvénynek egyéb­ként megvan a megyei szen­zációja. Váci munkatársunk Papp Rezső, ezt írja erről; Nem tudjuk, hogy ki az iz- gattottabb: Kékesi Ica táncta- námő, vagy a váci Madách Imre Művelődési Ház húszfő- nyi gyermektánccsoportja? Nap mint nap szorgalmasan próbálnak, s közben számol­gatják a még hátralevő időt. Az izgalom oka az, hogy a Szombathelyen rendezendő nagy nemzetközi táncverseny —, amelyre tizenhárom ország jelentette be részvételét — erős mezőnyű. A váciak együttese az egyetlen gyer­mekcsoport a háromnapos versengésen. Más oka is •van az izgalom­nak. A vasárnapi gálaestről helyszíni közvetítést ad a te­levízió. A rendezőség értesí­tette Vácot, hogy a gyerme­kek hétperces műsorát továb­bítják a képernyőkre. Most azon fáradoznak; hogyan osz- szák be gazdaságosan ezt a nem túl hosszú időt? Klasszi­kus és modern táncok ke­resztmetszetét mutatják be majd a bécsi keringőtöl, a po- lonaise-en át egészen a csa- csacsáig. A közvetítés alatt váciak szolgáltatják a zenét is: a népszerű Melódia együt­test halljuk. A „táncoslábú úttörők" leg­utóbb csehszlovákiai vendég- szereplésükkel arattak hatá­ron túli sikert. Reméljük, hogy itthoni fellépésük is öregbíti majd a már kivívott í jó hírnevüket. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom