Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
19tn. MÁJUS 31.. SZERDA fl»T Micvei kJCíriew :i Június 4—augusztus 18: Leányfalui nyár Könnyűzenei műsorral kezdődik, Ilona-bállal végződik a Dunakanyar nyári programjának két és fél hónapig tartó eseménysorozata: a leányfalui nyár. A programnyitó köny- nyűzenei műsort június 4-én, déiután 16 órai kezdettel rendezik a leányfalui új étteremben, Németh József, Bencze Márta, Koncz Zsuzsa és Ba- kacsi Béla táncdalénekesek, valamint az Atlantis-együttes közreműködésével. Június 24-én újabb köny- nyűzenei műsor szórakoztatja majd a helybelieket és az üdülőket, ezúttal azonban divatbemutatóval egybekötve. Gondoltak a rendezők az operettrajongókra is: július 9-én este, a Gyöngyszem Étterem kerthelyiségében csendülnek majd fel az örökszép melódiák Petress Zsuzsa, Kovács Ibi, Borvető János és Balassi Tamás előadásában. Augusztus 12-ére a KISZ Központi Bizottsága ígér kellemes szórakozást az első Nemzetközi Camping Rallye alkalmából Leányfalun táborozó fiataloknak. A leányfalui nyár utolsó nagy eseményére, az Ilona- bálra augusztus 18-án kerül sor, a Budakömyéki Vendéglátóipari Vállalat rendezésében. A isz-kongrcsszas elliaíározia il ssövethcseiek területi ssöretségei A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM egyik legvitatottabb és rendkívül nagy érdeklődést kiváltott problémája, hogy7 milyenek legyenek és mivel foglalkozzanak a tsz- ek területi szövetségei. A párt IX. kongresszusa javasolta, a termelőszövetkezetek áprilisban megtartott I. országos kongresszusa pedig határozatba foglalta, hogy a termelőszövetkezetek hozzanak létre területi szövetségeket. Ezek a szövetségek a bennük tömörült termelőszövetkezetek irányításával dolgoznak majd. Feladatuk, hogy elősegítsék a tsz-ek együttműködéséből származó előnyök hasznosítását, s érdekképviseletének ellátását. A területi szövetség megalakítását a termelőszövetkezetek közgyűlései határozhatják el. A területi szövetségbe bármi- ' kor beléphetnek a tsz-ek, csatlakozásuk önkéntes, tehát nincs és nem lesz olyan jogszabály, amely előírná, hogy valamelyik tsz köteles belépni a területi szövetségbe. Ha viszont a termelőszövetkezet eleget tesz a szövetség alapszabályában meghatározott feltételeknek, akkor csatlakozási kérelmet nem. szabad elutasítani. Tagja lehet a szövetségnek nemcsak mezőgazdasági termelőiszövetkezet, hanem halászati termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport és szakszövetkezet is. A területi szövetségben a részivevő szövetkezeteknek azonos i jogaik és kötelezettségeik : vannak. i A TERMELÖSZÖVETKEZE- ÍTEK I. ORSZÁGOS KONGiRESSZUSAN sok szó esett a i területi szövetségekről, a tsz- ! ek érdekképviseletéről. A ; küldöttek egyetértettek ab- ; ban, hogy ezek a szövetségek a I tsz-ek olyan fórumai legyenek, jahol megvitathatják, és egy- i behangolhatják a gazdálkodásukkal, érdekvédelmükkel ösz- i szefüggő kérdéseket és ha i szükségesnek tartják, javasla- | tokát tegyenek állami, szövet- ; kezeti és társadalmi szervek- ! nek. A gazdaságirányítás új j rendszerében, amikor gazdál- i kodásuk minden fontos kér- i désében önállóan dönthetnek ja termelőszövetkezetek is, különösen nagy szükség lesz árira. hogy legyen olyan szerv, lamely rendszeresen és alapos I hozzáértéssel tájékoztatja a ! termelőszövetkezeteket a piaci i helyzetről, a népgazdasági igé- i nyékről, az exportlehetősé- igekről és általában miniar- i ról, aminek az ismerete nélkül ■ nem gazdálkodhat eredménye- Isen a termelőszövetkezet. I VANNAK, AKIK ATTÓL I TARTANAK, hogy a területi I szövetség valamilyen hivatal • lesz, amelyik utasítgat, s aho- Sgyan mondani szokás, felettes [hatósága lesz majd a termelő- ! szövetkezeteknek. Nincs ok ! ilyen aggodalomra, mert a térfs/ssss*sssssssssssssssssssssssss//ssssssssssssssssssss//s/sssssssssssssssssssss/s/sssssssssfssssssssss////ssssssssssyssssssssssss/ssssZ, A FÖLD ARCOK A MÚLTBÓL „ ... a birtoklásnak ez az oly nehezen beteljesülő vágya magyarázta földszeretetét, szenvedélyét, hogy földje, minél több földje legyen, zsíros rög, melyet kezével tapinthat, tenyerének fészkében méregethet,. Zola: A föld. A lacsony, köpcös, magyaros bajuszú ember a bagi Kovács Sándor. Sötét nadrág ing, mellény, fekete kalap. Bizalmatlanul tekint rám a szemébehúzott fejfedő alól. — Újságíró? Aztán miről akarna velem beszélgetni? — pislog ki a gazda a széles karimájú kalap alól. Mondom, hogy a földről, a munkáról, az életéről. — Hát... — húzZa a szót és erősen töpreng beszéljen-e. — Én nem bánom... — szól az asszony és biztatja még otthon levő lányát: hozzon ki székeket, s megy maga is. Kiteszi a gangra. letörli köténye szegélyével: — Üljön le minálunk... — Szereti a földet? — kérdezem a gazdát. Akkurátusán rábólint. — Szeretem... A föld örök. Ma is újra kezdeném. Hatvanhét évesen, rokkantán is. A föld nekem minden. — Már csak közbeszólok — lép közelebb az asszony. — Ezt hallgassa meg! Azt mondja, szereti a földet, de az egyetlen fiát kiiskoláztatta. Nem most, amikor még földje volt. — Érettségizett! — húzza ki fájó derekát az ember. — Vasúti tiszt. Most is valami iskolába jár. Az előmenetelért — Mit mondtam! — szaporázza a szót az asszony. — A földet szereti, de a fiát kiiskoláztatta. Ezt adja össze! Hogy a fiúnak már ne kelljen gürcölnie. Mint amennyit mi szenvedtünk azért a földért — Képzelheti! Húsz hold, huszonöt darabban! Bejárni is sok volt, nemhogy megdolgozni. S micsoda föld! Makacs és lusta. És dombos, mint a púpos ember háta. Mégis megéltünk belőle. Nem is akárhogyan. Négy gyereket neveltünk fel rajta. Három lányt meg azt a fiút, aki vasúti tiszt és megint iskolába jár. — Most mit csinál? — Szőlőcsősz vagyok. Meg mezőőr — mondja ki sokára. — Fogatos voltam... — fűzi hozzá gyorsan, nehogy azt higgyem: nem szereti már a munkát. — Négy esztendeig. Hatvanháromban, Péter-Pálnak napján rakodtam kinn a földön. Már majdnem púpozva volt a kocsi, amikor a lovak megrántották. Megijedhettek valamitől. Én meg le a földre, minden rám ... Két csigolyám tö-' rött. Egy hónap kórházban, három idehaza. Azóta nem vagyok a régi. Nem bírok emelni. Járulékos lettem, havi kétszázhatvan forintért ... — És a csőszködés mennyit hoz? — Havi tizenöt egység jár érte. ötvenhárom forintjával az havi nyolcszáz. Tavaly nyolcezerötvenhat forint volt. — Földjáradék? — Ezerháromszáz. — Gondolom, a háztáji is meghoz évente ötezret. Csak bólint rá, annyit megterem, így együtt, nyugdíjjal, mindenhol, tavaly tizenhétezer forintot keresett. Az pedig havi átlagban ezernégyszáz ... Kopott dóznit húz elő, cigarettát vesz elő belőle, szipkába dugja, mielőtt rágyújtana. — A szövetkezettel mennyire elégedett? — Mondja egyszer az agronómus: ő tudja jobban azt, mit hogyan kell. Megkérdeztem tőle: mondja meg nekem, de a szive szerint, mi ér többet, ötven év tapasztalata, vagy a négy év az iskolán? Erre nem tudott mit mondánk Én úgy ismerem a határt, mint a tenyeremet. Nem vagyok tévedhetetlen, de ne legyen az sem, aki tanult. Az lenne jó. ha együtt járna a kettő. Meg sok minden más. Ha kevesebb lenne az irodista. Kisebb a vezetőség és a tagság fizetséq-különbözete. Meg, ha nem merev szabályokhoz kötnék a végzett munka minőségét. Jobban csinálni ... az a legfontosabb. Hogy elégedett vagyok? Nem. Soha nem leszek már az. Húsz hold földem volt. Ezért nem lehetek. De azért dolgozom becsülettel. Mert szeretem a földet. Akkor is, ha már nem az enyém. Ha már csak vigyázok rá. A föld akkor is föld manék nem lesz utasítási joguk s nem láthatnak el hatóság jeladatokat. A bennük tömörült termelőszövetkezetek dön tik el, hogy mivel foglalkozza nak a törvények és jogszabályok betartása esetén csal ezeknek tartoznak felelősség gél. Téves az az elképzelés is amely szerint a szövetség va lamilyen vállalat, illetve ke reskedelmi szerv lesz. Ha úgy látják jónak, akkor a szövetséget alkotó termelőszövetkezetek elhatározhatják, hogy j különféle közös vállalkozásokat hoznak létre. Dönthetnek úgy is, hogy megbízzák a szövetséget az intézményes jogvédelem megszervezésével és irányításával, szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék szervezésével és egyéb lényeges tennivalókkal. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a szövetség maga nem vállalat, nem gazdálkodási egység, hanem társadalmi, képviseleti szerve azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek életre hívják és anyagi hozzájárulásukkal működtetik. MAR A TERMELŐSZÖVETKEZETI KONGRESSZUST MEGELŐZŐEN, de azóta is gyakori téma az agrárpolitikával, a termelőszövetkezetekkel foglalkozó körökben, hogy megyénként hány területi szövetséget hozzanak létre a tsz-ek. Van olyan vélemény, amely szerint úgy lenne jó, ha egy megyében egy szövetséget alakítanának. Ezzel szemben a túlnyomó többség azt a nézetet vallja magáénak, hogy helyesebb, ha a tájadottságuknak, a termelési, közgazdasági és egyéb helyi feltételeknek megfelelően több szövetséget hoznak létre megyénként. A SZÖVETSÉGEK tehál nem lehetnek felettes hatóságai a termelőszövetkezeteknek, hanem olyan demokratikusan életre hívott képviseleti szervek lesznek, amelyek megbízóik érdekei szerint munkálkodnak. A következő hónapok folyamán ebben a szellemben alakítják meg szövetségeiket, a termelőszövetkezetek, hogy az eddiginél jobb eredményekkel hasznosítsák mindazt a lehetőséget, amit az egyre korszerűbbé váló nagyüzemi társíts gazdálkodás jelent. Gulyás Pál Vasárnap Önkéntestűzoltó-versenyek PHiscsabán és Pilisszentkereszten A téli hónapokban tartott elméleti oktatás után folynak a községek közötti vetélkedések, ahol közel tízezer önkéntes tűzoltó elméleti és gyakorlati anyagból „vizsgázik”. Június 4-én vasárnap reggel 9 órakor a budai járás csapatai Piliscsabán, a szentendrei járás csapatai pedig Pilisszentkereszten, a sportpályán tartják vetélkedőjüket. A verseny győztesei értékes jutalmazásban részesülnek. pavilon épül Az idén és a következő években új egészségügyi intézményekkel gyarapodik a MÁV. ősszel, a vasutasnapon adják át rendeltetésének a szolnoki vasutaskórházat. Debrecenben rövidesen megkezdik a rendelőintézet, Budakeszin a rehabilitációs pavilon építését Még ebben az ötéves tervidőszakban megvalósul a budapesti központi rendelő, más helyeken pedig bővítik, korszerűsítik a meglevő intézeteket. Mezőkövesd Kis Jankó Bori emlékiiimepscg Diszitömüvészeti szakkörvezetők tanácskozása Mezőkövesden az idén rendezik meg ötödször a Kis Jankó Bori emlékünnepséget, A palóc falvakból, a Sárközből, Bu- zsákról, Hódmezővásárhelyről, Kalocsáról, Szentistvánról és Taráról több mint 800 pályamunkát várnak az augusztus 12—13-án sorra kerülő hímző- kiállításra. A kétnapos ünnepség alkalmából rendezik meg a Borsod, Pest, Heves és Nógrád megyei díszítőművészeti szakkörvezetők tanácskozásait S de§ Cián és krómsav az ivóvízben vízben most először tapasztaltak Pest megyében és az országban. Hasonlóra a külföldi szak- irodalomban sem talált. Bejelentette: a KÖJÁL átírt a Pest megyei Tanács iparügyi osztályának és kérte, vonja be a megye területén galvanizálással foglalkozó valamennyi üzem engedélyét és az új engedély kiadását a Vízügyi Igazgatóság, valamint a járási közegészségügyi felügyelő véleményétől tegye függővé. Közölte még a főorvos, hogy Gyálon az egyik szennyezett vizű kút tulajdonosának házi kertjében idén a saláta, (pedig már nem a kút ciános vizével öntözte), megsárgult, és kipusztult. Javasolta tehát, hogy a megyei tanács mező- gazdasági osztálya a szennyezett kutak környékén vizsgálja meg a, veteményes és gyümölcsös kertek talaját, valamint termékeit, mert lehetséges, hogy ez utóbbiak táplálkozásra nem alkalmasak. Állapítsa meg azt is, foglal- kozik-e termelőszövetkezet a megyében melléküzemágként galvanizálással és ha igen, a szennyvízelvezetés körülményeit a vízügyi és a közegészségügyi hatóság képviselőivel közösen tisztázza. A bizottság a határozati javaslatot elfogadta. Sz. EL rád. A föld akkor is élet. Nekem és mindenkinek ... S zikár, megszikkadt, derűs arcú ember bagi Balázs András. Fekete nadrág, fehér, nyitott nyakú ing, lehajtott szélű kalap. Háromszor is beszólnak érte a tehénistállóba, de csak biccent rá és végzi tovább a dolgát. Akkor jön a hívó szóra, mire befejezett mindent. Megáll, rátámaszkodik a gö- csörtös villára, aztán néz várakozón. Nem előz a szóban, nem kíváncsiskodik, de nem is tulajdonít nagyobb jelentőséget a városból jött idegennek. — Szereti a földet? Elnéz merengön a fejeim felett, úgy mondja: — Szerettem ... Nem kérdezi kérdésem okát, körülnéz, helyet keres az udvaron, ahol leülhetünk, aztán a frissen fűrészelt deszkákra mutat. Szivart húz elő, rápipál komótosan, s hogy a kékesszürke füst körüllengi csontos arcát, kéretlenül megered szava. — Szeretem ma is, de ez már csak olyan, mint a vén ember szerelme. Szava van hozzá, hogy mondja, de ereje már semmi ... — Előrenyújtja jobb kezét. Remegnek az ujjai. — Túlságosan is szerettem ... — mondja. — Megbosszulta magát. — Kioldozza jókora bakancsát. — Már megbocsásson a furcsa bizonyításért ... — mutatja görcsbe rándult lába ujjait. — öt-hat éve történt. Egyik napról a másikra. A nagy szerelem ára. összerántotta az idegeim. Azóta hamar elfáradok ... — Mennyi földön gazdálkodott? — Apámnak tizenkét holdja volt. Meg hozzá a ház. Hatan voltunk rá testvérek. Nekem egy négyszögöl sem jutott a földből. Csak a ház. Azt is meg kellett váltanom egy hóiddal. A feleségem három fertály földjéből adtunk oda egy holdat. A többin dolgoztunk mi, hatan. Az asszony, jómagam, meg a négy gyerek. Néha azért segítségre szorultunk. De a többje munkát magunk végeztük mindig. A szivar nem szelei a legjobban. Újra rá kell gyújtani. — Volt úgy aratás idején, hogy este, hazafelé úton a gyerekek elaludtak a szekérderékban. Az udvarban sem ébredtek fel. de még hajnalban sem, amikor újra befogtam. Csak kinn, megint a határban ... Hát ezért ilyen a lábam, meg a kezem. Késő bánat... — Elkezdené újra? — Nem tudom. Nem vagyok biztos benne. Ezzel az erővel semmiképpen. De talán már a régivel sem. Igaz, akkor a magam ura voltam egészen. Most meg a szolgálat. Ha esik, ha fú, menni kell, ha muszáj. Ör vagyok. Itt, a teheneknél. Tizenkét óra szolgálat, huszonnégy szabad. Nappal jó, akkor mindig akad valami tennivaló. Gyorsabban telik az idő. Az éjszakát nem szeretem. Óránként egyszer végigmegyek, kialmozok, ez minden. A többi időben meg gondolkozom. Az életről meg mindenről. Nem szeretek dolog nélkül lenni... — Régen jobb volt? — Dolgoztam. Ez minden. Más emlékem alig maradt meg a hatvanhat esztendőből... Látja, ezért nem biztos, hogy egyéni gazdálkodóként újra kezdeném. Olyan az, mint a magános fa a pusztán. Kemény, örömtelen élet... Három fiam van. meg egy lányom. Antal, a legidősebb, sofőr a gazdaságban. A másik két fiú meg vasutas. — A keresete mennyi? — Átlagban húsz munkaegység havonta. Meg a járulék, kétszázhatvan forint. — Jó volt a tavalyi év? — Tizennégyezerhétszáz forintot kerestem egységre. Jött hozzá a járulék: háromezerszáz forint. Meg a föld után ötszáz járadék Az összesen tizennyolcezerháromszáz forint. — Es a háztáji... — Igen. De már nagyon nehéz. Messze van. Kinn. Diósbereken. Négy kilométer ide. Az unokám meg tavaly elhagyta a biciglimet — Mikor jár ki? — Ha éjszakás vagyok, hazamegyek, eszem, aztán ki a földre. Alvás nélkül. Estig. Mert utána való nap délelőttös vagyok, akkor nem lehet. A föld pedig türelmetlen. Meg kell adni neki a jussát. Éppen úgy, mint az embernek. Aki ezt elfeledi, nem szereti igazán a földet. A földet pedig szeretni kell. A föld maga az élet Prukner Pál ^ A Pest megyei Közegészség- S és Járványügyi Állomás sú- § lyos kifogást emelt még ta- $valy, a Budapesti Vegy;mű- $ vek gyáli szemétlerakó tele- ^ pén uralkodó állapotok miatt. ^ A gyárból esztendők óta hord- § ják a Vecsés felé vivő út mel- ^ lett levő területre a legkülön- ^ bözőbb vegyianyagokat tar- S talmazó hulladékot. ^ Ezek az eső s talajvízben ^ oldódva a kntakba kerül- ^ nek, beszennyezik az ivóvizet. s 5 Ugyanakkor Gyál egy más, $ távolabbi részéről a Szent Ist- ^ván, és Árpád útról, valamint ^ a Zrínyi utcából szintén ér- ^ keztek panaszok a kútvíz et- ^ színeződése miatt A Pest me- ^ gyei KÖJÁL mintát vett és a ^laboratóriumi vizsgálat öt kút 8 vizét ciántól és kromáttól erő- | sen szennyezettnek találta, § Megállapították, bogy a S Gyáli Vas- és Vegyesipari ^ Ktsz galvanizáló műhelyének ^szabadon elfolyó szennyvize $ a ' baj forrása. Az öt kutat zár $ alá vették, 16-ot pedig állan- dó megfigyelés alatt tartanak, s % Körzeti orvoshoz fordult Vo- ^ lontér Jenőné maglódi, Vecsé- ^ si út 60. sz. alatti lakos, aki- ^ nek a nyelvén kiütések tá- madtak, s 5 Kiderült, hogy az ndvará- 8 ban levő kút vize ciánnal 8 fertőzőit. >> A további vizsgálat során még hét kút vizét találta cián- és krómsavval szennyezettnek a KÖJÁL Maglódon. Volon- térnén kívül eddig enki sem betegedett meg. A maglódi kutak szennyeződéséi különben szintén galvanizáló üzem okozta, mégpedig a Maglódi Vas- és Vegyipari Ktsz műhelyéé. A KÖJÁL intézkedésere a gyáli ktsz artézi kutat fúratott, abból vezetéken át látja el ivóvízzel mindazokat a háztulajdonosokat, akiknek a kútja használhatatlanná vált. Az üzem szennyvizét közömbösítik. A maglódi ktsz szintén vállalta a szennyezett kutak használói részére az ivóvíz biztosítását és a közömbösített szennyvíz elvezetését. A két tavalyi eset néhány héttel ezelőtt megismétlődött Szigetszentmiklóson is. A megvizsgált kutak közül hetet kellett zár alá venni. Egy galvanizálással foglalkozó kisiparos műhelyének szennyvize fertőzi a talajt és a kutat. A kisiparos üzemének működését felfüggesztették. Az ipari üzemek által okozott ivóvíz szennyezés ügyével kedden foglalkozott a Pest megyei Közegészség- és Járványügyi Bizottság. Dr. Gál Lászlóné főorvos el mondotta, hogy ipari szennyeződést ivóGyál, Maglód, Szigetszentmiklős panasza: m — — ■ ~ u
