Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

4 ^/Cfriap 1967. MÁJUS 31.. SZERDA Népgazdasági tervezés az új mechanizmusban Úgyszólván nem telik el olyan hét, hogy ne kerülnének nyilvánosságra az új gazdasá­gi mechánizmus fontosabb részkérdéseit elrendező vagy szabályozó gazdasági bizottsá­gi határozatok. Ezúttal olyan kérdésről van szó, amelyet végleges határozat még nem szabályozott, ám az elgondolásokat, a koncepciót az illetékes szakemberek már kidolgozták. Ilyen fontos kér­dés a népgazdasági tervezés rendszere. A népgazdasági tervezés jellege, tartalma az új gazdasági vi­szonyoknak megfelelően jelen­tősen megváltozik: — a népgazdasági tervezés közvetlenül a kormány, és a gazdaságirányító szervek fel­adatainak meghatározására irányul és a népgazdasági terv döntéseket csak ebben a kör­ben tartalmaz. A népgazdasá­gi terv tehát a jövőben nem határozza meg részleteiben a gazdasági szervezetek felada­tait és nem tartalmazza az erőforrások részletes szétosztá­sát vagy felhasználását; — a népgazdasági tervezés szerves részévé válik a gazda­sági szabályozó eszközök ter­vezése és koordinációja. Eddig a népgazdasági tervezés a gazdaságpolitikai célok meg­valósításának eszközrendsze­rét nem tartalmazta. Újszerű feladat tehát a tervezés köré­be bevonni a közgazdasági sza­bályozó eszközök (árak, hite­lek, kamatok, vámok, a jöve­delmek stb.) egymással össze­hangolt rendszerét, illetve ezek szinkronizálását a terv­ben foglalt célokkal. A népgazdasági terveket a jövőben is a párt és az állam vezető szervei hagyják jóvá. A népgazdasági tervek elsősor­ban a népgazdaság fejlődését általában jellemző főarányo­kat és a fejlődés főbb jellem­vonásait tartalmazzák. A népgazdasági tervezés az új gazdasági mechanizmusban csak akkor tehet eleget a vele szemben támasztott követel­ményeknek, ha megszűnik a jelenlegi szakaszósság, vagyis az egyes tervperiódusok egy­mástól való merev elválasztá­sa. Az áthidalás módszere a népgazdasági tervek egységes rendszerének vagyis a külön­böző időtartamú tervek egy­mással összekapcsolt láncola­tának a megteremtése. A kü­lönböző időtartamú tervek tar­talmát a megtervezendő gaz­dasági folyamatok objektív jellege határozza meg. Ennek megfelelően megkülönbözte­tünk hosszú távú (általában 15 éves), középtávú (általában öt­éves) és rövid távú (általában éves) terveket A hosszú távú terv célja, hogy felvázolja a legfontosabb társadalmi-gazdasági folya­matok fő irányát és kijelölje a népgazdaság fejlesztésének, a nemzetközi kapcsolatok bő­vítésének, az életszínvonal emelésének hosszú távra érvé­nyes, alapvető célkitűzéseit. A hosszú távú terv elsősorban a távlati gazdaságpolitika kiala­kítását szolgálja. Ez a terv bi­zonyos kiinduló alapot biztosít az öt éven belül esedékes fel­adatok meghatározásához. Ilyen jellegű feladatok például az energetika és az alapanyag- ipar néhány nagy beruházása, a szakemberképzés, a nem termelő kommunális és szociá­lis nagyberuházások, a lakás­építés programjai stb. E példákból is láthatjuk, hogy a hosszú távú terv nem terjed ki a népgazdaság minden ága­zatára és folyamatára; jelle­ge tehát átfogó és elsősorban a jellemző tendenciák és szer­kezeti változások feltárására, illetve meghatározására irá­nyul. A tervek egységes rendsze­rében, az új gazdasági mecha­nizmusban meghatározó sze­repe lesz a középtávú tervek­nek. E tervek leírják és meg­határozzák a népgazdaság fej­lődési tendenciáit egyensúlyi követelményeit, a gazdaságpo­litikai célok és a gazdaságirá­nyító szervek alapvető felada­tait és cselekvésük fő irányát. Az ötéves tervezés részben a hosszú távú tervben meghatá­rozott célokból, részben a min­denkori gazdasági helyzet elemzéséből indul ki. A közép­távú terv, jellegénél fogva már részletesebb és tartalma két fő részből áll. A terv első fő része tartalmazza a gazda­ságfejlesztési célokat, a fonto­sabb szerkezeti változásokat, a népgazdasági egyensúly fel­tételeit és követelményeit. A középtávú terv tehát már számszerűen is előírja a ter­melés és a nemzeti jövedelem alakulását és felhasználását, a fogyasztás és a felhalmozás arányát, a fő népgazdasági ágak fejlesztésének arányait, az ágazatokon belül legfonto­sabb szerkezeti változásokat, például az energiafelhasználás változásait, a beruházások elő­irányzatát és ágazati szerkeze­tét, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését és a külkereskedel­mi struktúra kívánatos válto­zását, a foglalkoztatottság és az életszínvonal alakulását, az állami tartalékok növekedését és a termelőerők területi elhe­lyezésének, valamint a telepí­téspolitika irányelveit. Az ötéves terv második fő része a gazdaságpolitikai célok meg­valósítását szolgáló eszközöket tartalmazza. Ez a tervfejezet meghatározza az egyedi nagy- beruházásokat, a célcsoportos beruházásokat, az árpolitika és az árszabályozás irányel­veit, a külkereskedelmi szabá­lyozás irányelveit (a de­vizaszorzók változásait a szubvenciós politika irány­elveit stb.), a pénzügyi politika irányelveit, a vállalati alapok képzésének főbb sza­bályait, a vállalati nyereség­adóztatás feltételeit, a hitelpo­litikai irányelveket és ezen belül az alapkamatláb mozgá­si sávjait, a törlesztési határ­időket, a munkaügyi, bérpoli­tikai célokat és a területi, te­lepítéspolitikai célok megvaló­sítását előnyösen befolyásoló eszközöket. Az éves tervezés az ötéves tervben meghatározott gazda­ságpolitikai célokból indul ki és e célkitűzések megvalósítá­sának, a gazdasági helyzet vál­tozásának folyamatos elemzé­sére támaszkodik. Az éves terv tartalma hasonló az ötéves tervhez. Első fő részében a fejlesztési célok éves ütemezése és az éves egyensúly-feltételek és köve­telmények szerepelnek. Máso­dik fő részében határozzák meg az adott évre vonatkozó gazdaságpolitikai intézkedése­ket Ebben a tekintetben azonban már jelentős kü­lönbség van a két terv funk­ciójának jellegében. Messze­menő érdekek fűződnek ugyanis ahhoz, hogy a közép­ről, gazdaságfejlesztési célok­ról, a számukra fontos nép- gazdasági ágazatok várható növekedéséről. Az így ka­pott információk közgazdasá­gi „fixpontot” jelenthetnek a vállalatok tervei elkészítésé­hez, fejlesztési és üzletpoliti­kájuk kialakításához. Dr. Varga György Budapesten a moszkvai Művész Színház társulata Az AEROFLOT különgépé- vel kedden Szófiából Buda­pestre érkezett a moszkvai Művész Színház 75 tagú társu­lata. A Művész Színház június 1-től 14-ig tíz alkalommal lép a magyar közönség elé a Nem­zeti Színház színpadán. A moszkvai művészek első elő­adásukat csütörtökön tartják, amikor „A Kreml toronyórá- i ja” című Pagogyin darab dísz­letei előtt gördül fel a füg- j í?öny. _________ H ÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÚJ ALKOTÓHÁZ A hódmezővásárhelyi mű­vésztelep új alkotóházat kap a mártélyi Tisza-panon. A régi épületet a folyó árhulláma erősen megrongálta, falai megrepedeztek, s ezért le­bontásra ítélték. Helyébe azonban újat építenek: a Kép- j zőművészeti Alap és a hódme­zővásárhelyi tanács egymillió forintot biztosított erre a cél­ra. A tervek szerint hat mű­vésznek lesz itt külön, tera­szos, összkomfortos szobája. Közös műterem és társalgó épül. KÖNYVESPOLC Konsztantyin Szimonov: MINDEN NAP HOSSZÚ Szimonov, a kitűnő szovjet író a Nagy Honvédő Háború négy esztendejét haditudósító­ként küzdötte végig. Legérde­kesebb, legfontosabb élmé­nyeit újságjának adja át — mégis, természetes, hogy note­szából sok, ugyancsak megörö­kítésre méltó feljegyzés nem kerül a lap hasábjaira. Az új­ságíró bele is törődne ebbe — de az író tiltakozik. Naplót ve­zet tehát, s ebbe — napi mun­kája és az ezernyi veszély mellett — gondosan feljegyzi a leginkább figyelemre méltó, legmegragadóbb élményeket, hogy azokat majd egyszer — ha lesz rá idő — írói nyers­anyagként felhasználhassa. Ilyen, sajátos műfajú az író-haditudósító naplója, amelyet Szimonov — húsz év után — nem feldolgozva, ha­nem a maga eredeti nyersesé­gében a közönség elé bocsátott. Az első lapok a váratlan tá­madás okozta zűrzavar rette­netes óráit elevenítik fel. Fe­lejthetetlen pillanatfelvételek a hősiesen harcoló katonákról és parancsnokokról. Később az állóharcok minden arcvonalon. Majd a félelmetes erejű ellen­LADIK Foto: Kotroczó támadás győzelmes előretöré­se. Szimonov a háború poklá­ban az embert kutatja. A hősi­esség mögött mindig az ember indító okait, jellemének, egyé­niségének alkotó elemeit ke­resi akár tábornokról, akár egyszerű közkatonáról van szó és épp a jellem hiányát fedezi fel az áruló egyéniségé­ben. Írói alkata érzékenyen reagál a szenvedésekre: irtó- zattal mutatja be a háború okozta mérhetetlen pusztu­lást, a halál mindig azonos, de mindig megdöbbentő, torz vo­násait — a halálban is az élő szenvedéseit látja tükröződni —, az életről beszél még a berlini állatkert óriás csimpán­zának kihűlt teteme fölött is. Kitűnően tükrözi azt a lelkiál­lapotot, amelyben a mérhetet­len szenvedések és áldozatok, a szörnyű, kétségbeejtő nélkü­lözések és bánattal teli évek lezárását, a békét, alig-alig képes tudomásul venni az el­me. Feledhetetlenek beszámo­lói Majdanekről, Berlin bevé­teléről, a fegyverletétel aláírá­sáról. Az értékes, élvezetes olvas­mányt és emlékezetes élményt nyújtó, Kondor Lajos illuszt­rációival díszített kötetet a Zrínyi Katonai Kiadó jelentet­te meg az ünnepi könyvhétre. H. G. MAGADAN Másfél kilós színarany-rög A Szovjetunió távol-keleti részében lévő magadani terü­let egyik aranylelőhelyén más­fél kilogramm súlyú szín- arany-rögöt találtak. — Tiszántúlon A balatoni műútról már jól ismert sárga autós segélykocsi megjelent a liszántúlon is. A Magyar Autóklub műszaki se­gélykocsija szombaton és va­sárnap teljesít szolgálatot a 4-es számú főközlekedési úton, Karcag—Debrecen kö­zött távú tervben meghatározott közgazdasági viszonyok (ár­arányok, deviza szorzók, a nye- reségadóztatás feltételei stb.) $ legalább is a középtávú terv ^ időszakában azonosak marad- ^ járnák, mert ez a stabilitás a § népgazdaság irányításában és ^ a vállalatok vezetésében ^ egyaránt előnyös. Számos ^ olyan közgazdasági eszköz | van azonban, amelyeknek mó- $ dosítása szorosan kapcsolódik^ a „napi” gazdasági élethez. ^ Ilyenek a mindenkori árfor- ^ mák és a hatósági árszabályé- ^ zás köre, a hitelpolitika félté- ^ teleinek bizonyos kiigazítása, & a hitelkibocsátás irányának ki- § vánatos módosítása, a munka- § ügyi, a bérpolitikai intézkedő- $ sek éves ütemének és konkrét $ tartalmának meghatározása, a § kontingensek és egyéb admi- | nisztratív szabályok megálla- ^ pítása, és általában a termék- ^ forgalmazás befolyásolása stb. | Mivel a népgazdasági terv ^ feladatait nem bontják le kö-1 A Ä vállala- § ff telező mutatóként a tokra, és ezek teljesítéséhez § nem is fűznek anyagi konzek- ^ venciákat, a tervező szervek- ^ nek az eddiginél megfelelőbb ^ partnerei lehetnek a legna- § gyobb vállalatok, amelyeknek $ nem áll érdekükben a tártaié- & kok eltagadása, a fejlődési ten- ^ denciák torzítása. Az általuk^ szolgáltatott információk tehát ^ hűebben fogják tükrözni az ^ objektív gazdasági valóságot,) mint jelenleg. A tervező szer- ^ vek és a vállalatok közötti $ együttműködés előnye, hogy | ezáltal nemcsak a tervező szer- ^ vek jutnak hozzá értékes in- ^ formációkhoz, hanem a válla- ^ latok is tájékozódhatnak a | reálisan számításba jöhető ^ gazdaságpolitikai elképzelések- S z apa, amikor hazatért a hivatal­ból, kényelembe helyezte magát a mély, párnázott karosszékben. Meg­nézte az órát, majd bekapcsolta a rá­diót. A hírekben nem sok újság volt, és az időjárásjelentés is a következő napra „ugyanolyan nyugodt időt” jó­solt, mint ma. Semmi különös — mor­mogott magában. Kikapcsolta a rádiót. Nyugalmat akart. Kezébe vette az új­ságot. Éppen átfutotta a nagybetűs címeket, amikor Róbert odaszaladt hoz­zá . Róbert hétéves volt. Vidám kis fickó, megszelídíthetetlen szőke hajjal és jel­legzetes szemmel, amelynek színe az ibolyára emlékeztetett. És a gyerek ér­tette ezeknek az ibolyakék szemeknek a hatalmát. Bánni tudott velük, úgy, hogy senki sem bírta sokáig, engedel­meskednie kellett. Az apa is tudta ezt, ennek ellenére próbálta nem tudomásul venni a bű­vös pillantást. Es mint mindig, ma is csődöt mondott ez a próbálkozás. Az apa kis sóhajtással összehajtotta újság­ját és megkérdezte: — Na, Róbert, mit működtél me­gint? A kérdés feltevésének ez a művészi módja csak arra jogosítota fel Róber­tét, hogy röviden kérdezzen. Ez, ismer­ve a gyerekeket, elképzelhetetlen volt. Mindent, amit hallott, vagy látott, el kellett neki mesélni. Buzgó hallgatója volt a rádió híreinek és olvasója — szülői tilalom ellenére —, az újságok­nak, mindennek, ami a kezébe került. Mai kérdése is ennek a kíváncsiságnak az eredménye: — Apu! Mondd meg, mi az a mű­bolygó? \ Cs a papa elgondolkozva dörzsöl­L gette ujjaival az állát, és hogy időt nyerjen, hosszadalmasan tömködni kezdte a pipáját. (Te magasságos ég, gondold el, hogyan magyarázzam el egy ilyen pocoknak, mi az a műboly­gó? Csendesen töprengett: talán a po­litikai háttér érdekli? Nem! Végül nagy nehezen beszélni kezdett: — Igen, nézd csak, Róbert, a dolog úgy van: ma már kis, mesterséges csil­lagokat lehet az égboltra juttatni, és ezek az izék azután mindig a Föld körül keringenek. Mint tudod, a Hold a Föld körül mozog. Tehát a műbolygó is hold tulajdonképpen. Ha mégis kö­zel kerül egy ilyen műbolygó a Föld­höz, könnyen eléghet, de a Földnek semmiféle kárt nem okozhat. Róbert lesütötte szempilláját — a föl­det nézte. Majd felemelve fejét, su­gárzó szemekkel mondta: — Igen, papa, már értem! El tudom képzelni. Köszönöm! Az apa pedig, miután fia kirobogott a szobából, megbékélve, ismét elővette a félbehagyott újságot. Folytatta az ol­vasást és el volt ragadtatva pedagógiai képességeitől. nóbertet a rokonság és az ismerősök xT csak a „későnjött gyerek" névvel emlegették. Az elnevezés alapja: nővé­re már a huszadik év küszöbén állt. Helgának hívták, rendkívül csinos volt és nem csekély mennyiségű kérő le- gyeskedett körülötte. De csak egynek volt kilátása, hogy egyszer „igen”-t is halljon. Ez a kiválasztott minden volt, csak nem férfiszépség. Még a legjobb akarattal sem lehetett csinosnak mon­dani. Viszont jól öltözött és egy pompás briliánsgyűrű díszítette kövér kisujját. Mindig nyirkos, csúszós keze, vizenyős kék szeme, kétes kinézést kölcsönzött neki. Fischlein úr annak a nagyáruház tulajdonosának a fia volt, ahol titkár­nőként dolgozott. Ez azt jelentette, hogy Helga az ö hitveseként egész életében luxusra és kényelemre számíthat. És pontosan ez az, amit Helga akart. Sze­relem? Nem, szeretni nem szereti. Fischlein úr azonban őrülten szerelmes volt belé. Es ezért volt Helgának esé­lye. ty ét nappal Róbert műbolygóról fel- f\ tett kérdése után a szülők estére kis társaságot hívtak meg. Helga un­szolására Fischlein urat is meghívták. Szórakoztak és társalogtak erről-arról. Helga nem törődve senkivel, ábrándo­sán nézte Fischlein urat, és úgy, ahogy egy jövendőbeli feleséghez illik, min­den kívánságát kiolvasta a ponty ki­dülledő szeméhez hasonló pislogásából. Odavitt mindent: cigarettát, likőrt, édességet, úgy surrant ide-oda, mint egy lepke. Róbert is benézett a vendégekhez. Mindenkit illendően köszöntött. Végül odament Fischlein úrhoz és kifogásta­lan meghajlással köszöntötte: — Jó estét, Műbolygó úr! Fischlein úr szemei kimeredtek, majd megsimogatva a gyerek fejét, ért­hetően mondta: — De, Róbert! Engem nem így hív­nak! En...! — Tudom — mondta Róbert. — önt Fischlein úrnak hívják, de én azért Műbolygó úrnak fogom nevezni. — Miért? — kérdezte Fischlein úr felháborodva. Róbert nyugodtan felelte: — Mert ön folyton Helga körül ke­ring, ugyanúgy, mint a műbolygó a Föld körül. Egy és ugyanaz! Róbert apja meghallva a beszélge­tést, már-már felemelte kezét, hogy a gyereknek lekenjen egy pofont, de Fischlein úr közbelépett: — Es még mit tudsz a műbolygók­ról, Róbert? A fiúcska pontosan, szabatosan vá­laszolt: — Ha a műbolygók közel kerülnek a Földhöz, elégnek! M ég gyorsan elmondom a történet végét. Fischlein úr meghajtotta magát és eltávozott, mint akit becsü­letében sértettek meg. Helga sírógör­csöt kapott és Róbert is megkapta a papától, amit megérdemelt. Es ami a mübolygókat illeti, többet senki sem beszélt róluk, eltűntek a sö­tétségben ... Franz Loyd olt (Fordította: Révész Mária)

Next

/
Oldalképek
Tartalom