Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

2 "‘T/Cívlap 1967. MÁJUS 31., SZERDA A L’Humanité keddi számának vezércikkében René Andricu, a lap főszerkesztője a közel-keleti válsággal foglalkozik. A közvet­len erőpróbát a Közel-Keleten ügy látszik elnapolták, a súlyos konfliktus veszélye azonban to­vábbra is megmaradt — írja. Kétségkívül nyilvánvaló, hogy a háború egyik fél számára sem lenne szerencsés megoldás, és el kell jutni a probléma rende- . zéséhez. Ez a rendezés semmi esetre sem vonhatja kétségbe az , izraeli nép és állam létezési jo- . gát. Ez a Francia Kommunista Párt álláspontja. Nem elég . azonban ezt a kívánságot kife- , jezésre juttatni — fűzi hozzá Andrien —, hanem bátran meg i kell keresni az igazságot. Az , Igazság pedig az, hogy az izraeli kormány, amely mögött kiraj­zolódik az amerikai imperializ- r mus árnyéka, a legnagyobb fe- . lelösséget viseli azért a vitáért, , amely a háború szélére sodorta a Közel-Kelet népeit. Andrieu a továbbiakban emlékeztet arra, hogy az arab menekültek száz­ezrei, még ma, tizennyolc év .múltával is, rettenetes körülmé­nyek között élnek. Az ENSZ IMS óta hiába követelte Izrael­től visszabocsátásukat. Az Izrael­ben maradt 200 000 arab bizton­sági okokból — egy rendkívül megkülönböztető törvénykezés hatályának van alávetve. Izrael, ez a mesterségesen létrehozott állam — úttörőinek kétségkívül! érdemei ellenére is — csak azok­nak a dollároknak a segítségé­vel tudott fennmaradni, amelye­ket közalapokból és magánforrá­sokból az Egyesült Államoktól kapott. Az amerikai imperializ­mus pedig nem mulaszthatta el ezt a helyzetet kihasználni. Andrieu rámutat: a világnak ez a körzete a világ legjelentősebb olajlelőhelye, stratégiai csomó­pont Európa és Ázsia között, közvetlenül a szocialista tábor határán és nemrég még a gyar­matosítók szabad vadászterülete volt. Az izraeli kormány, akárcsak az arab feudális uralkodók, az Egyesült Államok kezére játsza­nak. Támogatja például Izrael az Egyesült Államok vietnami há­borúját, sót, mint az AFP jelen­tette, az izraeli diplomácia fel­lépett az Egyesült Államok zsidó szervezeteinél, hogy „ne alkossa­nak zsidó ellenzéki frontot a vietnami háborúval szemben” — írja végül Andrieu. Jordánia királya Kairóban kezdte hadihajóinak ószevoná­sát a közép-keleti térségben a Szuezi-csatoma mindkét olda­lán. Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke május 27-én üzenetet intézett Losonczi Pálhoz, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnökéhez. Nasszer elnök üzenetében tá­jékoztatást adott a Közel-Ke­leten kialakult helyzetről. Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke válaszüzenetében töb­bek között kijelentette: Nagyra értékeljük az Egye­sült Arab Köztársaság kor­mányának lépéseit, amelyeket a Szíriái Arab Köztársaság ellen tervezett agresszió meg­hiúsítására és a közel-keleti térség biztonságának megóvá­sa, valamint az Egyesült Arab Köztársaság felségterü­lete és felségvizei megvédése érdekében tett. Általános mozgósítás Lagosban Áremelés Franciaországban ? A franciá szenátus csütörtö­kön kezdd meg a kormány kü­lönleges felhatalmazását kérő törvényjavaslatnak tárgya­lását, de már ugyanazon a napon tárcaközi bizottság dönt a felhatalmazás alapján élet- . .. , ,, , . ,. beléptetendő intézkedésekről. ke,ddfn hajnalban Szó van a villany a vasúti te- kikiáltotta a tartomány fug- herszállítás. a távolsági vonat- i g^lcnséget és Biafrai Köztár­jegyek aranak felemeleserol. kulását intette be. A hírt Biafrai Köztársaság Kelet-Nigéríából új állam alakult Kelet-Nigéria katonai kor­Ezenkívül a metró és az autó­busz viteldíjának mintegy 60 százalékos emelését tervezik. a volt kelet-nigériai rádió hozta nyilvánosságra, amely ezentúl „Biafra hangja” né­Ünnepélyes küldöttközgyűlés Dánszentmiklóson (Folytatás az 1. oldalról) amely visszaállítja a hajózás szabadságát Tiran-szorosban.” Joseph Spinsky apostoli fő­delegátus, aiki Jeruzsálem Jor­dániái részén él, hétfőn átlépte a határt és átadta VI. Pál pá­pa személyes üzenetét Eskol izraeli miniszterelnöknek. A látogatás az első példa volt arra, hogy az apostoli fődele­gátus hivatalosan tárgyait Je­ruzsálem izraeli részében. Atasszi szíriai államfő ked­den befejezte moszkvai láto­gatását és repülőgépen haza­indult. Atasszi gépe helyi idő szerint néhány perccel déli 12 óra után emelkedett a ma­gasba. Kedden Moszkvában ki­adott hivatalos közlemény szerint Nureddin Atasszi szí­riai államfőt elutazása előtt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára fogadta. Nureddin Atasz- szi hétfőn találkozott Alek- szej Koszigin szovjet kor-1 mányfővel. A kairói rádió közölte, § hogy Husszein, Jordánia ki- ^ rálya kedd délelőtt az EAK- § ba érkezett. § s Eredetileg arról volt szó, § hogy Husszein belügyminisz-1 terét, és vezérkari főnökét § küldi Kairóba, a katonai $ együttműködésről folytatandó | tárgyalásokra. Így tehát a ki- ^ ráiy személyes megjelenése § Kairóban nagy szenzációt^ keltett. Az egyiptomi sajtó^ még nemrégiben elutasította ^ az együttműködést a reakciós í arab államokkal, amelyek | alatt Jordániát és Szaúd- ^ Arábiát értik. $ s A kairói rádió műsorát § megszakítva jelentette be $ kedd délben, hogy N as szer, az $ EAK elnöke és Husszein, $. Jordánia királya, háromórás ^ tanácskozás befejeztével | megegyezett egy közös védel- ^ mi megállapodás aláírásában. ^ A tanácskozás során érintke- & zésbe léptek Aref iraki elnök- ^ kel is. S Nasszer elnök és Husszein, ^ Jordánia uralkodója kedden ^ védelmi egyezményt írt alá. § Ezzel valamennyi arab ál- ^ lám hivatalosan elkötelezte ^ magát az EAK mellett. ^ Abba Eban izraeli külügy- ^ miniszter kedd délelőtti sajtó- ^ értekezletén Jeruzsálemben ^ kijelentette: Izrael, ha lehet-^ séges, másokkal együtt, ha $ szükséges, egyedül lép akció- ^ ba, hogy véget vessen Eilat ^ kikötője blokádjának. S s Legutóbbi párizsi, londoni ^ és washingtoni tárgyalásairól ^ szólva kijelentette, teljes mér- § tékű segítőkészségre talált az ^ Akabai-öböl használatával | kapcsolatban. A londoni Daily Mail kato- ^ nai szemleírójának keddi je-1 lentése szerint Nagy-Britan- ^ nia és az Egyesült Államok ^ négyhatalmi flottapaktumot ^ próbál létrehozni az Akabai-1 öböl blokádjának feltörése ^ céljából. § s Angol sajtójelentések sze- ^ rint Nagy-Britannia és az ^ Egyesült Államok már meg- ^ (Folytatás az 1. oldalról) dája ezen a tavaszon is meg­állta a helyét, sikeresen meg­birkózott a szeszélyes időjá­rással, — a nyár meg az ősz a továb­bi termőre fordulás gaz­dag gyümölcsét ígéri. S hogy mivel szolgáltak rá a dánszentmiklósiak a kor­mány elismerésére, arról a küldöttközgyűlés további ré­szében Varga Ferenc megyei tanácselnök — úgyis, mint a szövetkezet régi ismerője — számolt be. Elöljáróban meleg szavakkal tolmácsolta a Mi-' nisztertanócs, a párt és a ta­nács megyei végrehajtó bi­zottságainak dicséretét, jókí­vánságait. Hangsúlyozta, hogy az egy tagra jutó több mint 28 ezer forintos jövedelem, a 40 millió forintos bru ttó ter­melési érték, valamint az a tény, hogy hat év alatt a tö­megesen belépő fiatalokkal az átlagéletkor 65-ről 33 évre csökkent szavaknál is meggyő­zőbben bizonyítja a fejlődést. Nem titok, hogy ezeket az eredményeket a tehetséges vezetés és a tagok odaadó munkája tette — viszony­lag rövid idő leforgása alatt — lehetővé. A Micsurin Termelőszövetke­zet már mintája a kiválóan működő, nagyüzemi közös gazdaságnak. Nemcsak anyagi­lag élnek itt jobban az embe­rek, de a szocialista brigádok­ban dolgozók sokat tesznek az új típusú ember neveléséért, kialakításáért. A megyei ta­nácselnök elismeréssel szólt a tsz tapasztalt és kiváló elnö­kéről, a szakgárdáról és a tagokról. Újabb sikereket kí­vánva adta át ezután Székely István elnöknek a Miniszter- tanács elismerő oklevelét. Székely István elmondotta, hogy ezt az újabb elismerést is a tagok verejtékes munkája, szorgalma tette lehetővé. Be­jelentette, hogy július 6-án különreptilőgéppel 34 szövetkezeti dolgozót visz el Bulgáriába juta­lomképpen a közös gazda­ság. Ezzel is bizonyítva, hogy az erkölcsi elismerésen kívül a Micsurin az anyagi megbe­csülésre is mind nagyobb ösz- szeget tud már fordítani. — sp — ven jelentkezik. Az új állam középkeleti és délkeleti tar­tományból jött létre, beleért­ve Calabar és Ogoja körzetét, valamint a Dijaw folyó vidé­két. A Biafrai Köztársaság kor­mányzója bejelentette, hogy országa csatlakozik az Afrikai Egységszervezethez. Az új ál­lamnak 13 millió lakosa van. Enuguban, az új Biafrai Köztársaság fővárosában a la­kosság énekszóval, örömün­neppel köszöntötte a szakadás bejelentését és az új állam megalakulásának kihirdetését. Ojukwu alezredes, a volt Kelet-Nigéria kormányzója magához kérette a hajnali órákban az Egyesült Államok és Kamerun konzulját, vala­mint az angol főbiztost és kö­zölte velük az új köztársaság kikáltásának tényét. Ojukwu ezután rádióbe­szédet tartott, amelyben részletes áttekintést adott az elmúlt másfél év ni­gériai eseményeiből, mintegy megindokolva az államszövetségből való ki­válását Ojukwu azzal vádolta a la- goszj kormányt, hogy sohasem tartotta tiszteletben vállalt kötelezettségeit. Ojukwu kijelentette, hogy a központi kormány gazdasági nyomást gyakorolt a keleti tartományra és egyoldalú döntéseket hozott a tartomány rovására. A kormányzó ezek után jelentette be az olajban gazdag tartomány kiválását a nigériai államszövetségből. Egyben hangsúlyozta, hogy megszűntnek tekinti az állam- szövetséghez fűződő politikai kapcsolatot. Továbbra is tisz­teletben tartják azokat a szer­ződéseket, illetve megállapo­nő nem akart hinni a szemé­nek és fülének. Hédiké erő­szakolta be magát az ellenáll­ni képtelen őrmester mögül a szobába. Utána surrant az a lány is, akivel az éjszaka ta­lálkozott a raktárban. — Elmondom százados elv­társ, ha időt engednek, ha meghallgatnak, mindent el­mondok. Illetve a nagy bal­hét, azt sajnos, nem, arról semmit sem tudok — mondta most már egy kissé nyugod- tabban a lány. — Aki a fatert kiültette a felhő szélére, azt maguknak kell megtalálniuk — szólt közbe Jenő. A százados intett: a vén zsebest bevitték a cellába. Mindenki leült, a lányok is helyet foglaltak és egymás szájából kapkodva a szót, mondták el a hónapok óta tar­tó ügyet, Jenő szerepét, a ban­da ismert tagjainak nevét, a betörést, az üzemi lopás ösz- szes mozzanatát és a legutol­só éjszaka hiteles történetét, kivéve a gyilkosságot. Jenő szájtátva hallgatta a dumát, mert ő szentül meg volt győződve, hogy amit a lá­nyok mondanak, az is hado­va, csupán őérte linkelnek itt összevissza. Amikor apjára került a szó, lehajtotta fejét. — Nem hallgathatok Jenőke, a rendőrséget nem akarom fél­revezetni. Itt minden szál, minden momentum fontos le­het, s Így talán a gyilkosságra is könnyebben fény derül. Esetleg a gyilkos személye is tisztázódik — mondta a lány Jenő szemébe nézve. — Az öreg elég nagy gazember volt, de azért Jenő nem felelős — tette még hozzá. „Látod, ez a szerelem...” — fütyörészett a pesti őrnagy és mindenki értette mire gondol, csak a fiú és a lány nem. A százados közben összevonta a szemöldökét és nagyon egyér­telműen annyit mondott Hédi­kének: — Nagyon szépen tud maga beszélni elvtársnő, csak egy kissé későn jutott eszébe, hogy a rendőrséget nem szabad át­verni. — Aztán megenyhült, és így folytatta: — Na, jó. Szóval az öregúr is benne volt? De, miért készí­tették ki? Kinek állt útjában, dásokat, amelyeket a régi tar­tomány, mint önálló egység kötött meg. Hangsúlyozta, hogy az új köztársaság tisz­teletben tartja a külföldiek tulajdonát és javait. Egyben bejelentette, hogy független, szuverén állam­ként tagja kíván lenni a brit nemzetközősségnek. Odumegu Ojukwu alezredes 1933. november 4-én született Eszak-Nigériában, gazdag csa­lád gyermekeként. A2 angliai Epsom College-ben végezte tanulmányait. 1955-ben Ox- fordban szerzett diplomát és ezután visszatért Nigériába. Kelet-Nigéria katonai kor­mányzójává a katonai állam­csíny után nevezték ki. Gowon alezredes, a nigériai szövetségi kormány vezetője kedd délután rádióbeszédében lázadásnak minősítette Kelet- Nigéria elszakadását és kö­zölte: elrendelte a hadsereg általános mozgósítását a láza­dás leverésére. A SZUDÄNI KORMÁNY csapatokat irányított az etióp határra. VIETNAMBAN az ameri­kaiak elfoglalták a demilitari- zált övezet melletti 174-es stratégiai magaslatot. A HÉT VÉGÉRE várható ítélethirdetés Párizsban a Ben Barka perben. AMERIKA legöregebb ál­lampolgára, Sylvester Magee hétfőn volt 126 éves. AZ AMERIKAIAK 66 szá­zaléka van már azon a véle­ményen, hogy Kennedy össze­esküvés áldozata lett. NIKOLAJ PODGORN1J Kabulba érkezett. kinek tett jót a halálával? — a kérdést bár önmagának tette fel, mégis az őrnagy válaszolt. — Sajnos, eddig semmi nyom. A kutyák nem tudnak segíteni. Részben nagyon sok ember fordul meg a portán, másrészt a gyilkos törött pap­rikát szórt el a padlón. — Nézzük a tényeket — szólalt meg az őszülő halán- tékú civil. A banda egy részét tehát ismerjük. Kovács a so­főr, Schmiedt a segédmunkás, Kiss Katalin az általunk be­épített elvtársnő, Zámbó Jenő, állítólag a mi provokátorunk és az elhunyt Zámbó. Ez már valami, ezeken már el lehet indulni. De nézzük tovább. Zámbó Jenő az elhunyt Zám- Dó Kálmántól, néhai édesapjá­tól vette át a kulcsokat, köz­ben berúgott és Benő, a zsebe* meglopta. Késett, a banda nem győzte várni, hazamentek, emiatt csak ő bukott le egye­dül. Közben az öreget meg­gyilkolták. A gyilkosságot minden valószínűség szerint nem ő követte el. Alibije, me­lyet az elvtársnők és zsebe* Benő bizonyít, tökéletesnek mondható. Meg aztán: ritkán gyilkolja meg valaki az apját — Ezek szerint három em­bert keresünk még. Azt a sze­mélyt, aki az öreg Zámbónak átadta a kulcsot, vagy esetleg akitől az öreg is lopta a kul­csokat, keressük a banda fejét és természetesen keressük a gyilkost. — Kérem — fordult a be­szélő az őrmesterhez — hivas­sák be azonnal Kőrössi Józse­fet, a gyár főraktárosát. — Maguk elmehetnek — szólt a fiatalokhoz a százados, aztán Hédiké után röppent még egy atyai szemrehányás: — Kedves Tótfalusi elvtárs­nő, maga majdnem mindent összekevert, itt, ebben a bo­nyolult ügyben. Nehezítette a munkánkat. És majdnem baj­ba keverte ezt a fiút. Engesz­telje őt ki, bennünket úgy sem tud. Hédiké bocsánatot kért. Ek­kor jelentette az őrmester, hogy Kőrössi József jelentke­zett, kihallgatást kér. — De, hiszen most küldtünk érte. — Magától jött — válaszolt az őrmester. (Folytatjuk) D€KÍ& JÁNOS* OSZ.F£R€NC* S(/H/\/WP0R*Á Ügyeletes 6zerzö: SUHA ANDOR KOLLEKTÍV REGE>Y XVIII. FEJEZET, aranykulcsocska a saját lábán : bele a zsebedbe. Aztán meg- ' gondolta magát és elsétált, messzi-messzi az Óperenciás : tengeren is túlra — így évő- i dött, amikor bejött egy őr- 1 mester és valamit a fülébe 1 súgott. — Hozza be — hallotta Je- * nő és még fel sem ocsúdott, • amikor maga előtt látta a kocsmai havert, akivel este oly meleg barátságot kötött. 1 — Hát maga, Benőkém? Már megint itt dolgozik ná- : lünk? — üdvözölte ismerős­ként a rossz tekintetű, nyo- 1 mott alakot a százados. — Százados úr, kérem, én visszavonultam, itt mint ma­gánzó élek. Ne tessék velem ; szórakozni — válaszolt fér- ; Eias magabiztonsággal Benő, a j zsebes. Ekkor Jenő felkiáltott: ] — A cuccom! — odarohant, j egy mozdulattal kitépte az is- ; merős, kedves táskát az elő- ■ állított hóna alól. Diadalma- , san mutatta a kulcsot. , — Tessék, itt vannak a < raktár kulcsai! A szobába ismét bejött há­rom ember. Jenő örömében 1 alig vette észre, hogy az egyik i rendőrőrnagy és hogy a má- < sík kettő is tiszt, csupán most ' civilben jöttek Pestről. Az í idegen őrnagy megszólalt. — Az stimmel, barátom, el ' is hisszük magának, hogy ezek a raktár kulcsai. Most már 1 csak arra kell válaszolnia, 1 aogy kitől kapta ezeket? És i ia ideje van, lenne szíves azt i s megmagyarázni, mennyiben í alibi egy kulcscsomó a gyil­kosságban? j — Én elmondom ...! — Je- t titkára bízott meg társadalmi munkában ezzel a balhéval... A százados felkapta a fejét, „hogy ez a csitri ...” — szid- kozódott magában. Az egész ügyet ő, Kovács százados tar­totta kezében. Ismerte Hédit, ismert ott mindenkit. Érdekes azonban, hogy a lány erről a fiúról nem beszélt. — Maga KISZ-tag? — tért át a magázásra a tiszt. — Nem vagyok, kérem. Én azt a balhét sem szeretem, a csajért tettem — és itt azt akarta mondani, hogy azt vi­szont szereti. — Nos, rendben van. Most segítsen nekünk, mondja el, hogyan történt az éjszaka, kik a banda tagjai és ki a feje a bandának? Jenő nagy körülményesen hozzáfogott kalandjai elbeszé­léséhez. Jó hosszú lére eresz­tette, a valódit apró, kitalált történetekkel színezte, amely­ben meglehetősen sok volt a logikai bukfenc. Mindezt azért tette, hogy halott apját védje. — Rablómese fiam, ne nyomd nekem a sódert, mert kapsz egy pofont. Hát nekünk dolgozol te, vagy a bandának? — dörgött a rendőrtiszt. — De, tessék elhinni, igazat mondok. Senkit sem ismerek közülük — itt már Jenő majd­nem sírt és a századosnak majdnem azt mondta, hogy rendőr bácsi. — Jó, jó! És a raktárkul­csot kitől kaptad? S azután hová lett? Jött, ugye az Jenőt Kovács százados elé ti vezették. A tiszt nem volt ba- rr rátságos, mégis, szeméből va­lami emberi jóságot érzett a „ fiú. k — No, beszélj fiam. Mi vagy ü te, betörő? Apagyilkos? Hát te ember vagy te? De, ha az vagy, ii most könnyíts a lelkeden — a amíg beszélt le-fel járt a szó- fi bábán, közben a bent tartóz­kodó detektívnek szemével in- á tett, menjen ki. Jenő alá szé­ket tett és megkínálta cigaret- a fával. A fiú remegő kézzel rá- c: gyújtott, de hang nem jött ki a a torkán. A százados is leült, s; szemben Jenővel. „Nem néz ki gyilkosnak” — gondolta. „De sí mi az, hogy kinéz, vagy nem h néz ki?” — vitatkozott önma- a gával. „Hiszen tetten érték, b legalábbis a rablásnál...” A fiára gondolt, aki Pesten vég- h zi az egyetemet és itt van ez a le Zámbó Jenő ... te Jenő önkívületi állapotban te ült a széken. Maga elé meredt, “ mint az élő szerencsétlenség. Agyában halvány ködök gomo- te lyogtak, látta édesapja képét, majd teljes élességgel megje- £ lent Hédi kedves arca. De hát k ez a lány is, ezzel az angyali d arcával, hogy tudta őt belevin- ~ ni ebbe a balhéba, kesergett. — Köpni akarok! — tört ki ^ ajkai közül a szó. A százados közelebb hajolt jj- hozzá, arca feszült volt, a vár- r( ható drámai beszámolótól. — Engem Hédiké, azaz Tót- c falusi elvtársnő, a gyár KISZ- h j amelyben Jenő köpni akar, de előkerülnek a cuccok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom