Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
1967. MÁJUS 21.. VASÁRNAP Lengyel vendégek a Dunakanyarban Pénteken délután lengyel pártmunkásküldöttség látogatott megyénkbe. Tadeus Rudolf, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának párt- és tömegszervezeti osztályvezető-helyettese. Henryk Holder, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsa titkárságának vezetője megtekintette a Dunakanyart. A vendégeket elkísérte Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest meg>’ei Bizottságának titkára, Varga Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, Simkó József, a Szentendrei Járási Pártbizottság titkára, Balogh János, a Szentendrei Városi Pártbizottság titkára és Cseke László, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. ruf «ccm kJCívIod Üzemi vagy vállalati önállóság? A „SZEVASZ VERA“ SPANYOLORSZÁGBAN Tizenötödik nemzetközi filmfesztiválját rendezi meg június 12-től 21-ig a spanyolországi San Sebastian városa. Az előzetes zsűrizésen, amelyen a bemutatásra kerülő tizennégy filmet választják ki, elfogadták Herskó János alkotását, a „Szevasz Verá”-t is. ÖSSZEKEVERIK GYAKRAN ezt a két kifejezést, holott a kettő nem ugyanaz. A vállalatoknak általában több üzemük, gyáregységük van, a város vagy az ország különböző pontjain. Ezeket a vállalati központból irányítják, miközben az üzemek bizonyos operatív önállósággal is rendelkeznek. Az operatív önállóság azt jelenti, hogy az üzem vagy gyár a fő feladatokat, de gyakran részletes termelési, tevékenységi programokat is a vállalati központtól kapja, s főként csak ezeknek a feladatoknak a megvalósításában rendelkezik bizonyos önállósággal. Hogyan lesz mindez az új gazdaságirányítási rendszerben? Vajon nőni fog az üzemek, gyáregységek önállósága vagy csökkenni? Érthető és indokolt az érdekeltek ilyenfajta kíváncsisága. Az új gazdasági mechanizmus egyik jellegzetessége, hogy a vállalatok önállóságát megnöveli. Az iparvállalatok szélesebb jogkört kapnak a termelési feladatok meghatározásában, a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok pedig tevékenységeik formáinak, módszereinek megválasztásában, A döntési jogkör arra a szintre kerül, ahol a szükséges információk rendelkezésre állnak. Gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják, hogy a vállalatok a legtöbb — őket érintő — kérdésben kellőképpen tájékozottak és képesek dönteni saját feladataikról. Anyagi érdekeltségüknek megfelelő maga tartásukkal biztos hasznot hajthatnak maguknak és a népgazdaságnak egyaránt. EZ FELTÉTELEZI az egyéni kezdeményezés megsokszorozódását, a gazdasági vezetők aktivitásának, öntevékenységének erőteljesebb érvényesítését. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a vállalat vezetői a helyi adottságoknak, követelmé- nveknek megfelelően növeljék az egyes művezetők, üzem- és gyáregységvezetők döntési jogkörét Már ma előrelátható) hogy a vállalati szintű döntésekbe jobban bevonják majd ezeket a vezetőket; kilcérik véleményüket, támaszkodnak tapasztalataikra, ítéleteikre. Sőt: a rugalmas gazdálkodás megkövetelheti. hogy legyenek olyan gyáregységek, üzemek, amelyek szinte vállalati jellegű önállóságot kapjanak. Ez ott látszik indokoltnak és megvalósíthatónak, ahol a gyáregység, üzem tevékenysége nem kapcsolódik nagyon szorosan a vállalaton belüli többi részleghez. (Például ha több üzemben hasonló munkát végeznek, mondjuk bútort gyártanak teljesen készre.) Ilyen gyáregység, üzem azonban kevés van. A részlegek tevékenysége általában a vállalat munkájának szerves része. Az egyik üzem például alkatrészeket, vagy öntvényeket gyárt a másik számára. Itt már vállalaton belüli zavarra vezetne az üzem önállóságának nagyfokú növelése. Olyan helyzet állna elő, hogy a vállalaton belüli gyáregységek, üzemek egymással alkudoznának, „szállítási szerződéseket" kötnének; saját érdekük érvényesítéséért verekednének a másikéval szemben. Belátható, hogy az így keletkező káosz lehetetlenné tenné a vállalat számára az önállóság adta kedvező lehetőségek eredményes kiaknázását. VALÓSZÍNŰNEK látszik, hogy a vállalati önállóság növelése csak szűk körben jár majd együtt az üzemi önállóság növelésével. Kivételt képeznek természetesen az olyan országos nagyvállalatok : gyárai — különösen a vidéki j gyárak —, amelyek régebben I önállóak voltak, s pusztán ;egy vállalati vagy trösztköz- : pontot helyeztek föléjük. Pél- idául igen természetes volna, | hogy az Országos Söripari I Vállalat nagykanizsai vagy I soproni gyárai szinte válla- I lati önállósággal bírjanak. Az igények ismeretében magúit dönthessék el, hogy miből [ mennyit termelnek, önállóan j állapodhassanak meg szállító- 1 ikkal és rendelőikkel, versenyezzenek gyártmányaik minősége, az ellátás folyamatossága és rugalmassága tekintetében a többi sörgyárral A gyáregységek azonban többnyire a vállalati egységes tevékenységsor egy-egy szakaszát végzik. A vállalati központ programozza feladataikat Ezeket utasítások formájában közli a gyáregységekkel, hiszen egyik gyáregység tervszerű, programszerű munkája a másik gyáregység ugyanilyen szervezett munkájának feltétele. Ilyen körülmények között nem az üzemi vagy gyáregységi önállóság növelésével lehet a vállalati gazdálkodás hatékonyságát javítani, hanem a fegyelem, a szervezettség maximalizálásával, vállalati vezetés akaratának következetes érvényesítésével. AZ .ÜJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS általában szakit a tervutasítások gyakorlatával, de nem lazítja a vállalati utasítások rendszerét Abba a központi gazdaságvezetés (Tervhivatal, minisztériumok) nem szól bele, hogy a nagyvállalati vezérigazgató, a trösztigazgató mekkora önállóságot adjon a gyárigazgatóknak, üzemvezetőknek. A vállalati önállóság logikus tartozéka, hogy a vállalat vezetése a belső szervezet kérdéseiben is szabadon, a legnagyobb gazdasági eredmény elérésének figyelembevételével dönthessen. A döntési jogkör decentralizálása tehát nem azt jelenti, hogy ezután mindenben az egyes üzemek vezetői döntenek. Csak azt jelenti, hogy a döntési jog nagyrészben a főhatóságoktól a vállalati felső vezetés kezébe kerül. Az eddiginél ala- ; csonyabb szinten fognak a ' döntések születni, de nem sokkal alacsonyabb szinten. A vállalati központ olyan mértékben ad majd önállóságot gyáregységeinek, részlegeinek, amilyen mértékűt a vállalati nyereség növelése szempontjából szükségesnek, helyesnek tart. Itt nemcsak a részleg tevékenysége, a többi részleghez való kapcsolódása, területi helyzete lesz a döntő, hanem , a részlegé^ gyáregységek, vgze^ijj.elf_jpnáilóftágxa való alkalmassága is. AZ ÜJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS elvei nem nyújtanak alapot arra, hogy rájuk hivatkozva az üzemek, gyáregységek vezetői mindenre való tekintet nélkül próbáljanak az önállóság határait tágítani. De minden vezető kivívhat magának kellő önállóságot azzal, hogy tevékenységében a vállalat érdekét követi, a központi feladatokat pontosan teljesíti, az akadályokat ön tevékenyen elhárítja, s nem vár minden lépésére központi eligazítást Dr. Pirityi Ottó Nem állunk egyedül Huszonkét esztendeje a hitleri Németország felett aratott győzelemnek. Akkor a reménység, a bizalom légkörében éli a világ. Azóta új nemzedék nőtt tel. A mi gyermekeinknek már történelem, szülői mese, ami nekünk keserves valóság volt. Csak hallottak, képeket, filmeket láttak a koncentrációs táborokról, a gázkamrákról, a második világháború elembertelenedéséről. Szerencsére, az emberi természet alkalmazkodó, s ami fáj, igyekszik elfelejteni. S ez így van jól. A háború borzalmait, a nácizmust azonban nem szabad elfelejteni. Meg kell rá tanítani iratai jainkat: itt lappang közöttünk. Igaz, más zászlók, más név alatt. Napjainkban is súlyos fenyegetésektől terhes a légkör. Sokszorosan nagy tehát az embermilliók felelőssége, akik összefognak a béke védelmében. Ha valamikor, most megbocsáthatatlan a közöny. A nukleáris katasztrófa ott áll kapunk előtt. S nem felejthetjük: csak egységben. a népek szabadságáért való küzdelemben érhetjük el a háború és a fegyver nélküli világot. Apró kis ország vagyunk a népek tengerében. De nem ismeretlenek. Sokszorosan bebizonyítottuk, hogy békét akarunk, a társadalmi haladás oldalán állunk. A nemzetközi békehónap mindig nagy7 esemény nálunk. Érdemes megnézni szűkebb hazánk, Pest megye programját. Nem múlik el nap, hogy valahol ne emlékeznének meg ebben a hónapban a békéről, gyűléseken ne fejtenék ki véleményüket az emberek, és a munkában ne tennének egy téglát a nagy épülethez. Magyarországon eddig több mint 30 millió forintot gyűjtöttek a vietnami háború okozta károk helyreállítására. Négy iskola és egy teljes kórház hirdeti szolidaritásunkat. Talán nem mindenki tudja olyan gondos mondatokba öltöztetni mondanivalóját, mint a népfronttalálkozón egy idős néni Dunakesziről, de nagyjában hasonlóan éreznek. Hován Antalné ezt mondta: — Jó, hogy békehónapot tartunk. Cjabb alkalom, hogy elmondjuk, mennyire elítéljük a vietnami háborút s mindenkit, aki a béke megbontására törekszik. Mi két világégést végigszenvedtünk, s nem akarjuk, hogy az unokáink ismét bunkerekbe kényszerüljenek. Jól megtanultuk, hogy ha nincs béke Európában, nincs béke a világon, de bárhol csapnak fel a lángok, gyorsan tovaterjedhetnek. Békemozgalmunk májusi eseménysorozatát szoros szálak fűzik azokhoz a demonstrációs és politikai megmozdulásokhoz. amelyek minden esztendő tavaszán szinte az egész világot behálózzák és azt példázzák, hogy a béke megvédésének ügye nem ismer határokat. Nemrég New Yorkból küldtek Vácra magyar nyelvű röpiratot, amelyen hírül adták, hogy az ottani magyarok szervezkednek a vietnami béketüntetésre. Kézzelfogható bizonyítéka, hogy a föld túlsó felén, az agresszorok hazájában népes csoportok ítélik el saját kormányuk tetteit. Sokszorozza meg erőnket, hogy világméretű összefogás részesei vagy unk. Sem hazánk határain túl, sem belül nem állunk egyedül. A májusi békehónap már eddig megtartott eseményei tanúsítják, hogy a béke gondolata áthatja a társadalom minden rétegét és új. tevékeny erűkkel gyarapítja a békemozgalom cselekvő részeseinek népes táborát. k. m. Dunakanyar-plakáf Bevalljuk, sokszor irigykedve néztük a pompás kivitelű balatoni prospektusokat, a szegedi ünnepi játékokra vagy a soproni kulturális napokra invitáló vonzó plakátokat Ilyenkor felmerült a kérdés: a mindinkább fogalommá váló, bel- és külföldit turisták által mindjobban csodált Dunakanyar miért nem hallat magáról? Már biztosították a két túlnépes korosztály továbbtanulási lehetőségét Jövőre 8400, két év múlva 8050 Pest megyei általános iskolát végzett mehet ipari tanulónak 1368-ban és 69-ben tudvalevőleg ugrásszerűen növekszik a VIII. általános iskolai osztályból kikerülő és pályát, továbbtanulási lehetőséget kereső fiatalok száma. Érthető, ha a szülőknek és gyermekeknek erre a nehéz problémájára az illetékesek már jóelőre igyekeztek megkeresni a megoldást. A Pest megyei Tanács munkaügyi osztálya ebben a kérdésben beható tárgyalásokat folytatott a megyei és budapesti ipari és mezőgazdasági vállalatokkal, szövetkezetekkel. A tárgyalások eredményesen végződtek és most már biztos, hogy az ipari, illetve mezőgazdasági szakmát választó fiatalok az elkövetkező két esztendőben is valamennyien megtalálják helyüket Természetesen némelyek az eredetileg választott foglalkozás helyett esetleg más pályán, ha történetesen úgynevezett divatos, vagyis túlzsúfolt mesterség elsajátítására törekszenek. A különböző ipari és mező- gazdasági szakmákban tehát az elkövetkezendő két esztendőben az ideinél és az előző évekénél jóval több fiatal számára biztosítanak tanulási le- I hetőséget. Egyelőre pontos számadatokat csak az ipari szakmákra vonatkozóan állapítottak meg. Tudni kell azonban mindenekelőtt, hogy ebben az évben, amikor 13 400 fiatal végzi el Pest megyében a VIII. osztályt, a fővárosban és a megye területén iparitanulóintézetekben, vállalatoknál, s ktsz-eknél 6900 fiatalt várnak közülük szakmai képzésre. Jövőre, amikor a nyolcadikat végzők száma Pest megyében 15 200 lesz, 8400 ipari tanulót vesznek fel, 1969-ben pedig a 14 900 végzősből 8050 tanulhat valamilyen ipari szakmát. 1970-ben a VIII. osztályt ugyanannyian végzik, mint A SZÉPASSZONY-VÖLGYI VENDÉGLŐ Hirsch Lajos felvételei ebben az évben, azonban az iparban közülük mégis 7850 találhat továbbtanulási lehetőséget, vagyis az ideinél ezerrel többen. Ugyanakkor a két legnépesebb évfolyam végzett általános iskolásai számára nem nyílik a következő két esztendőben nagyobb lehetőség a mostaninál középiskolai tanulásra, sőt a felvehetők száma némileg még csökken. Idén 4500, jövőre viszont csak 4200, jövő után pedig 4100 ifjú kerülhet középiskolába, bár a megye középiskoláiban az ideivel azonos számú I. osztályos diák számára lesz hely. Ezzel szemben a fővárosi középiskolák a megye területéről kevesebb növendéket fogadnak be, miután jóval több budapesti lakos jelentkezőre számítanak. A meglevő helyeket részükre tartják fenn. Újabb középiskola sem Budapesten, sem a megyében nem nyílik a következő években. Most megtört a jég. A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezése és anyagi áldozatkészsége következtében kétezer példányban elkészült egy modem. íves plakát. Dániel Kornél remek linómetszetei alapján több színű kivitelezésben érzékelteti a Dunakanyar szépségét, E hét végén kikerül nemcsak megyénk városaiba, nagyobb községeibe, de eljut belőle Székesfehérvár, Eger, Salgótarján, Tatabánya s más helységek hirdetőoszlopaira is. Kitűnő kezdeményezés. Reméljük, hogy a folytatás sem várat sokáig magára. Országos Söripari Vállalat FELVÉTELRE KERES férfi betanított és segédmunkásokat állandó munkára. Munkásszállás van. Jelentkezés: Budapest X., Maglódi út 17. Munkaerögazdálkodás Kiemelt budapesti állandó munkára, jó kereseti lehetőséggel kőműveseket, ácsokat, hidegburkolókat, férfi és női segédmunkásokat — brigádokat is — valamint könnyűgépkezelőket, vasbetonszerelőket és festőket keresünk felvételre Építőipari dolgozóknak szállást biztosítunk Jelentkezés: BP. Vili. AURÓRA U. 23. EGRI KÉPESLAPOK Itt a turistaszezon. Határokon belül és határokon kívülre indulnak a látni, tapasztalni vágyók. S hogy az itthonmara- dók is ismerkedjenek hazánk tájaival, közreadjuk ezt a néhány képet. r '/t: t r-iim mi ii h iUT i iininn r ~i -- r rí • -• jr- in»««* i . A DOMBTETŐRŐL NÉZVE... ESTI FÉNYEK A MUZEUM NAGYKAPUJÁBÓL