Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-21 / 118. szám

2 ?T/£irí«rp 1367. MÁJUS SÍ.. VASÁRNAP „Nagy-Britannia csak De Gaulle holttestén át juthat be a Közös Piacba A nyugatnémet kormány egyértelműen London értésé­re adta: ne számítson arra, hogy Kiesinger kancellár uj­jat húz De Gaulle elnökkel a torit közös piaci folyamodvány ügyében. Az angol lapok bon- mi tudósítói a kancellár köz­vetlen környezetéhez tartozó *igen magas állású’’ személyi­ségre hivatkozva szombaton ezt jelentették: a nyugatné­met kormány úgy véli, hogy De Gaulle elnök gyakorlati­lag ,.nem”-et mondott Nagy- Britanniának és Bonn rokon- szenvének kifejezésén kívül semmit sem tehet az ügyben. — Ilyen körülmények kö­zött— mutat rá a Guardian — De Gaulle elnököt meglep­te, hogy a brit kormány a közös piaci folyamodvány előterjesztése mellett döntött. Az Economist „Csak a holt­testén át” című cikkében megállapítja, hogy De Gaulle sajtóértekezlete előtt egyes francia kormánytisztviselők még úgy vélték: Nagy-Britan­nia esélyei javultak, de most egy csapásra felzárkóztak a tábornok mögött. — Van valami lealázó ab­ban — írja —, hogy a francia kormánygépezet bölcs embe­re' birkák módjára sorakoz­// nak, mihelyt az öreg vezér- ürü bégetni kezd. Semmiféle múltbeli dicsőség sem ken­dőzheti el azt, hogy az öreg elnök idejétmúlt politikai és gazdasági zsargonjában ki­fejezett mondanivalója nem­csak, hogy végtelenül kicsi­nyes volt, ha nem is volt igaz. Mindazonáltal szembe kell néznünk azzal a realitással, hogy Párizs öt partnere, mi­közben bocsánatkérően mor­molja majd, mennyire sajná­latos a francia vétó, végső so­ron azt mondja, hogy semmit sem tehet az ügyben. Nagy- Britannia politikáját mostan­tól kezdve azon az alapon kell folytatni, hogy nem juthatunk be Európába a 76 éves De Gaulle élő testén át, tehát meg kell várnunk azt a lehe­tőséget, hogy végül is bejutunk majd a holttestén át Egy hét a világpolitikában HATALMAS SZTRÁJK FRANCIAORSZAGBAN — MICRT MONDOTT NEMET AZ AN­GOLOKNAK DE GAULLE — ELSZIGETELŐDIK AZ ATHÉNI PUCCSISTA KORMÁNY — A CIA A KULISSZÁK MÖGÖTT A hét kommentárjaiban je­lentős helyet kapott Francia- ország Megszoktuk már, hogy az idős tábornok külpolitikája mindig erőteljesen kidombo­rítja a francia érdekeket ha­tározottan szembeszáll az amerikai befolyás európai terjeszkedésének bármilyen formájával, a revansi zmussal, és éppen ezért sok haladó vo­nást tartalmaz. De Gaulle-nak ez a magatartása annyira elő­térbe került hogy belpolitiká­ja háttérbe szorult. Most azonban a „legálmo­sabb” megfigyelők is hirtelen a párizsi utcára, az iparvidé­kek kéményerdőire fordítot­ták tekintetüket. Szerdán Franciaországban olyan mé­retű sztrájk zajlott le, ami­lyenre tíz év óta nem volt példa. A francia dolgozóknak minden okuk megvolt erre. A Ritkán látott egyöntetűség az Arab Liga rendkívüli ülésén CSAK RÖVIDEN... A KGST ORSZÁGOS KÜL­KERESKEDELME az utóbbi tíz esztendőben 2,5-szeresére emelkedett NEGYEDIK NAPJA folyta­tódnak Hongkongban az an­gol-ellenes tüntetések. NYOLCSZÁZ FALUT pusz­títottak el 48 óra alatt a cik­lonok Burmában. KŐTELEZŐ a népszavazás a 18 éven felülieknek Kinsha- sai Kongóban. 27 EMELET magasságból esett le egy nő Chilében, s életben maradt. A GÖRÖG KATONAI JUN­TA-KORMÁNY leváltotta az ország valamennyi rendőrpre- fektusát. (Folytatás az 1. oldalról) jessze a Biztonsági Tanács vagy a közgyűlés elé. Az ENSZ-katonaság kiürí­tett állásait nyomban meg­szállták az arab katonai egy­ségek. Jórészt a palesztinai fel­szabadító hadsereg tagjai he­lyezkedtek el a tüzelőállásban, de harckocsik és tüzérségi üte­gek fedezete alatt több ezer egyiptomi katona is felvonult. Hasonló katonai előkészületek történtek a Szíriái határon is. A gazai övezet mentén, a határ túlsó oldalán — egyiptomi jelentés szerint — az izraeliek hat dan­dárt vontak össze. A kairói rádió szombat reg­geli adásában közölte, hogy a csapatmozdulatok védelmi .jellegűek, céljuk az. hogy meg­akadályozzák Izrael támadá­sát. Az Arab Liga tanácsa szom­baton rendkívüli ülést tartott a közel-keleti válság megvi­tatására. Az ülésen Tunézia kivételével valamennyi arab ország képviselői megjelentek. A résztvevők egyhangúlag határozatot fogadtak el, amelyben kinyilvánítják, hogy ha bármelyik arab államot tá­madás éri, azt úgy tekintik, mintha őket érte volna táma­dás. Ebben az esetben minden arab állam „eleget tesz köte­lességének és visszaveri a tá­madót”. Az AP megjegyzi, hogy az arab országok ritkán tanúsítot­tak ilyen egyöntetűséget, mint amilyent a határozat tükröz. Még Szaud-Arábia és Jordá­nia is pozitívan foglalt állást. Az ENSZ szóvivője bejelen­tette; U Thant főtitkár hétfőn este Kairóba utazik, hogy sür­gős tárgyalásokat folytasson az EAK vezetőivel a közép­keleti helyzetről, és az ENSZ fegyveres erőinek kivonásáról. V Thant — mondotta a szó­vivő — csak Kairóba látogat, más arab országba, illetve Izraelbe nem utazik. tőkés hatalmasságok, akiknek érdekei irányítják a kormány politikáját, az utóbbi időben fokozták az életszínvonal el­leni támadásukat és most újabb akcióra készülnek: öt hónapon át a parlament nélJ kül, rendeletekkel akarják in­tézni a gazdasági és szociális problémákat. Ehhez kért kü­lönleges felhatalmazást a parlamenttől de Gaulle kor­mánya. Erre válaszolt szerdán tíz­millió francia sztrájkoló. Hu­szonnégy óráig nem \'olt vil­lany, rádió, újság, vonat, vil­lamos, televízió, a gyerekek nem mehettek iskolába, a gyárak többsége leállt. „Ne­met mondunk a teljhatalom­nak” — ezzel a jelszóval vo­nultak fel a dolgozók száz- és százezrei. Az események világosan megmutatták, hogy a francia nép nem helyesli a de Gaulle-i belpolitikát, amely nagyon messze van a társadalmi ha­ladástól, a dolgozók érdekei­nek tiszteletétől. Ugyanakkor a „makacs tá­bornok” — ahogy az angol lapok titulálják — éppen a sztrájk előestjén sajtótájé­koztatót tartott és megint ki­hívta maga ellen elsősorban az angol kormány, de nem kis mértékben Washington és Bonn haragját. A tábornok ugyanis lényegében elutasítot­ta az angoloknak azt a kérel­mét, hogy beléphessenek az európai Közös Piacba. A gaz­dasági okok mellett politikai megfontolások is vezérelték De Gaulle elutasító magatartá­sát. Két dologtól tart: egy­részt, hogy az angolok ame­rikai befolyást is hoznak ma­gukkal a Közös Piac zárt erődjébe, másrészt, hogy a tá­volabbi jövőben kialakul az angol—nyugatnémet szövetség a francia érdekekkel szemben. A franciák azonban másnap nem olvashattak erről, A sztrájk miatt ugyanis a fran­cia lapok nem jelentek meg... És ez mintha csak jelkép len­ne: mennyire nem egyirányba halad a degaulle-i Tcülpolitika és belpolitika. A görög monarch o-fasiszta katonai puccs hátteréről és terrorcselekményeiről egyre több adat kerül napvilágra. A világsajtó e heti görögországi híranyagában ismét feltűnt a CIA, az amerikai kémszerve­zet neve. Kiderült, hogy az athéni reakciós fordulat elő­készítésében nagy szerepe volt a CIA közép-keleti tago­zatának. A tervek kidolgozá­sakor előre meghatározták azt is, hogy a washingtoni kor­mány milyen taktikához fo­lyamodjék a puccs sikere után. Előbb tiltakozzék, aztán vegye tudomásul az új rezsi­met. így is történt. Annál nagyobb a tiltakozás hulláma szerte a világon, be­leértve á nyugat-európai or­szágok közvéleményét. Az emberiség követeli a sok ezer bebörtönzött görög hazafi, a neves írók, művészek, haladó politikusok és tudósok szaba­don bocsátását. A görög puccsista katonai kormány egyelőre úgy tesz. mintha nem figyelne a nem­zetközi tiltakozásra. Lázasan rendezgeti sorait: tiszteket bírákat, tisztviselőket vált le és újakat nevez ki. Mindez azonban nem változtat a té­nyen: egyre inkább kitűnik, a demokrácia letiprói egyre job­ban elszigetelődnek a világ­ban. • A közel-keleti feszültség a hét második felében tovább fokozódott. Az izraeli fenye­getések nyomán az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria egyaránt riadókészültségbe helyezte fegyveres erőit És, hogy a héten másodszor is szóba kerüljön a CIA — emlékeztessünk Szíria állandó ENSZ-képviselőjének levelére, amelyet a Biztonsági Tanács­hoz intézett. Ebben rámutat, hogy az izraeli akció mögött az amerikai hírszerző szolgá­lat áll és az egész arra irá­nyul, hogy megbuktassák a szíriai haladó rendszert világ­híradó BRÜSSZEL vsss*ssssssssyssssj7sy*jvrsssssssrs?sssj?sssssys*ssssssj7sssssssssAtssssssssssss*sssssfi béxíís jános* ŐSZ F£R€NC * SOHfii ANDOR *4 Ügyeletes 6zerző: SUHA ANDOR KOLLEKTÍV REGEISY X. FEJEZET, amelyben minden van: higany, ólom és huszárgyerek Másnap megbolondult az üzem. Három fiú és egy kövér lány agyonröhögte magát és senki sem tudta, hogy miért Később ugyan a művezető el­küldte őket a nagynénikéjüket megjelölve uticélként, azután lement a mosdóba és egy fél óráig mosta füléből a kocsike­nőcsöt, többször a száját is kiöblítette. A röhögő banda bekente kocsi kenőccsel a tele­fonkagylóját Mikor kijött a mosdóból, az egész szalag ne­vetett Jenőnek tetszett a dolog, jó kis buli — gondolta. Délben az öltözőben Anti, a tmk-s szidta az egész gyár édesanyját. Szekrényén lógó kislakatjának kulcslyukát be- öntötték ólommal. Jenő ott ólálkodott mellette. A lakatot együtt ütötték le. Fent az ebédlőben megmelegítették a kis fazék kelkáposztát, amely­ben egy jókora kolbász úszott. — Egyél fiam — kínálta a hatalmas férfi Jenőt. Jenő belekóstolt, aztán vett még egy kanállal. — Finom, felséges, Anti bá­tyám — az is evett egy ka­nállal, aztán nyakán ‘kidagad­tak az erek, szeme ugrásra ké­szült üregében. — Hogy az a Herkó páter __ K i a hét szentség öntött az ételembe hajolajat. — Szét­nézett az asztal körül ülőkön. — Elmész te is édes fiam... — ragadta meg Jenő graban- cát. Többen kuncogtak, egy égimeszelő lány felvisított, az­tán kitört az általános röhej. Majd adott jelre felálltak és mindannyian énekelték: „Réz­tepsiben sül a máié ...” Az­után szavalókórusban: „Ápolt haj fél siker a nőknél. Hasz­náljon Camea hajolajat, haja eredeti fényében ragyog.” Már a tmk-s is nevetett, ekkor mindenki megkínálta őket a saját ételéből. Evett minden­ki jóízűen, hangosan. Ekkor az az égimeszelő lány, aki az eiőbb még visított, halálra vált arccal letette tejesbögréjét, tett két bátortalan lépést, majd futásnak eredt. Az egyik tagbaszakadt, szeplős fiú meg­fogta a kezét és megkérdezte. — Hova-hova szivi? Ennyi­re sürgős? A lány zöldre vált arccal rázta le a tolakodó kezet és mint az őrült tovább vágtatott hosszú colos lábaival. — Ki mert higanyt tenni Rózsa tejébe? — kérdezte a mellette ülő kövér barátnője, de többre már az ő erejéből sem futotta, ő is rohant. Az ebédlőben újból felállt mindenki és füttyszóra egy­szerre kezdték: „Rajta sport­társ fuss a célba...” Most hogy már a harmadik ember szerepelt, Jenőinek bár tetszett, mégis fájt egy kicsit. Nem is tudta pontosan mi fáj, csak úgy homályosan lopakodott elő az érzés, hogy ővele senki sem foglalkozik, hogy őt nem veszik be semmilyen buliba. Nem azért mintha ó is rohan­ni szeretett volna, de mégis. „Kilógok én ebből a bandá­ból még a balhékba sem vesznek be.” Itt tartott gon­dolataiban amikor egy fehér­köpenyes szemüveges nő beli- begett az ebédlőbe és leült mellé az asztalhoz. Finnyásan szétnézett, fehér damasztszal- vétáját kiteregette és hozzálá­tott ebédje elköltéséhez. Evett, közben finommetszésű orrá­val szimatolgatni kezdett. A harmadik falatnál Jenőre pil­lantott, de csak úgy finoman, a fiú is érzett valami bűzt, s bár legutóbb nem Mária-tano- dában töltötte éveit, ö senki­ről sem tételezett fel semmi rosszat. Amikor a nő ötödször nézett rá, Jenő egyenesen a szemébe nézett s ez a tekintet azt mondta: ne tessék velem szórakozni, ne tessék engem bámulni, lehet, hogy nem volt gyermekszobám, akkor is ki­kérem magamnak ezt a gya­núsí tgatást. — Ez pálpusztai sajt gyere­kek — mondta egy közelülő idősebb, csendes munkás. — Ki mer itt pálpusztai sajtot enni? — kiáltották töb­ben. A fehérköpenyes nő zavar­ba jött, de azért még tartotta felsőbbrendű pozícióját. Csöndben benyúlt köpenye zsebébe, hogy zsebkendővel védekezzék a bűz ellen. — Ki mer pálpusztait...? — de ez a második kérdés már röhögésbe fulladt. A technikusnő arca kínosra torzult. Köpenye zsebében pépesre mállva, érezte, ott la­pui a bűzt terjesztő pálpusztai. Kezét nem merte visszahúzni, mert érezte az is ragad. Fel­állt és kivonult zsebretett kéz­zel, pulykavörös arccal. Ismét énekeltek: „Debrecenbe kéne menni, pulykakakast kéne vermi.” „Ez volt a legklasszabb” — gondolta Jenő és- ö is meg­érezte: ezt a nőt kiállhatatlan fennhéjázásáért utálják a me­lósok. Aztán vége volt az ebédidőnek, visszamentek a műhelyekbe dolgozni. Délután odament Jénőhöz egy kis gömbölyű lány és megkérdezte tőle tud-e éne­kelni, van-e hangja. — Szeretek danászni — szólt a fiú. Bevitték a kultúrterem­be és gitárkísérettel vagy hússzor átvették a „Huszár­gyerek, huszárgyerek szereti a táncot” kezdetű dalt. Öt óra után vagy nyolcán beöltöztek huszárruhába, melyet a városi kultúrotthonból kölcsönöztek ez alkalomra. Jenőnek min­denki örült, mondogatták nagy bajból húzza ki most őket, megbetegedett a szólistájuk, EcU Gyula talált kincs egy jótorkú em­ber, aki beugrik helyette. Fél hatkor a színfalak mö­gé vonultak mind a nyolcán. Az egyik fiú szólt Jenőnek ő kezd, őré az első szám, men­jen be a színpadra. Rakétás kihúzta magát bement, csiz­máján pengett a sarkantyú, ettől bátorságot kapott. Az üres elnökségi asztal elé állt, szétnézett a hatalmas, zsúfo­lásig telt előadóteremben és rázendített. — „Huszárgyerek, huszár­gyerek szereti a táncot...” közben illegette magát és egy helyre táncot is összehozott. — Ez megbolondult — ordí­tott egy öreg szaki az első sorban. Aztán kórusban: — Mi bajod fiam, honnét szaiajtottak — az apja is meg­szólalt: — Bediliztél Jenő? Azonnal sírva fakadok! Amikor e kiabálásokat hal­lotta, először tetszésnyilvání­tásnak vélte. De amikor az ap­ja rikkantott, eljutott nehezen mozgó agyáig a gúny. Megállt és megzavarodva, mintegy megsemmisülve nézte a röhö­gő termet. Kibotorkált még hallotta: „Itt termelési érte­kezlet lesz, ez a marha Raké­tás! Lehet, hogy átverték...?” A színfalak mögött a huszá­rok is röhögtek és ők is azt énekelték „Huszárgyerek” Jenő dühös volt. Gyorsan át­öltözött aztán kiment a folyo­sóra és a zsebében levő laka­tot rázárta az öltöző ajtajára. Arról fogalma sem volt, hogy ezzel a mozdulattal aznap ő csinálja a legnagyobb balhét, mert eltévesztette az ajtót és a kívülről lelakatolt irodában a gyár vezetősége már készült is kifelé, hogy elfoglalja a he­lyét az elnökségi asztalnál. Talán ez volt az első eset, a gyár történelmében, hogy nem a tagság, de az elnökség hiányáért maradt el egy érte­kezlet (Folytatjuk.) Szórakozás a; ágyba» Ha már a filmnek az e cí­me, hogy „Szórakozás az ágy­ban”, akkor az csak pornográf lehet — gondolták a belga cenzorok és úgy döntöttek, hogy a francia film bemuta­tását nem engedélyezik. Elha­markodott döntésüket azonban meg kellett változtatniuk, mert egy népszerű tudományos filmről volt szó, amely azt la­tolgatja. mivel kell lekötni a csecsemőket abban az időszak­ban. amikor még ágyhoz van kötve... TOKIÓ Lány a szappanban Japánban réteges szappant szabadalmaztattak: használat közben a rétegek leválnak és minden új réteget kép dí­szít. Szappangyárosok forgal­muk emelése érdekében terv­be vették, hogy egy csinos fia­tal lányról készült képsoroza­tot „dolgoznak be” a szappan­ba, s a fiatal lány a képeken egyre kevesebb ruhát visel, míg az utolsó képen a férfi szappaníogyasztók ■ leplezetle­nül élvezhetik az ifjú hölgy bájait. VARSÓ Harc az értekezletek ellen A Lengyel Népköztársaság­ban a dohányzás ellen küzdő bizottság kezdeményezésére mind gyakrabban megtiltják a dohányzást a gyűlések és értekezletek idején. Ott, ahol ezt a tilalmat bevezették, az értekezletek száma 30 száza­lékkal, az értekezletek ideje pedig 40 százalékkal csökkent LONDON Egy öreg „űrhajós“ levele Frank Townshend, a Times idős olvasója a lapnak írt le­velében csodálkozik, hogy a külföldi nagyhatalmak „oly nagy hűhót csapnak” a Föld körül keringő űrhajósok telje­sítménye láttán. „Jómagam nem a Földet, hanem a Napot kerültem meg minden hírve­rés nélkül, immár 80-szor, s a napokban kezdtem meg a 81. kört. Noha már öreg ember vagyok (1887. május 10-én születtem), egészen születésem percétől kezdve — ha ugyan nem még régebben keringek a Nap körül, s egészségemre nézve káros következménnyel nem járt” — írja az öreg I „űrhajós”. ' LIVERPOOL | BOLHAPER I Lower angol bolhaidomító ; beperelte a bíróságon Anna \ Groer szállodai takarítónőt, aki j takarítás közben kiseperte az ! idomított bolhákat. A szokat- i lan per kimenetele elé az ; amerikai jogászok nagy ér- i deklődéssel tekintenek. LONDON SZŐKE HAJÚ CSEKK Egy 19 éves londoni diák egy canterburyi bankban öt­fontos csekket mutatott be. Ebben még nem lenne semmi különös, de a csekket egy 18 éves szőke leány bőrére irta. A leányzót lefektette a pult­ra és vastag ceruzával mély dekoltázsára írta: „Fizessenek öt fontot a bemutatónak.“ Aláírta és ráragasztotta a kéU- pennys okmánybélyeget, amelynek minden csekken szerepelnie kell. A pénztáros rendíthetetlen nyugalommal ellenőrizte c diák csekkszámláját, majd rá­nyomta az ifjú lány keblére e „kifizetve” pecsétet és átadta v r\y r\t •fnn.tnt_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom