Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-17 / 114. szám

1967. MÁJUS 17., SZERDA fest MEGY Fi sMúrBgn 3 Póthitel — vízrendezésre Szabályozzák a Rákos-patak nyugati mellékágát Az érdi egymillió még gazdátlan A Pénzügyminisztérium újabb póthitelt adott Pest megyének vízrendezésre, há- rommillió-kilencszázezer fo­rintot. Mire fordítják ezt az ősz- szeget? A póthitel jeretitős részét — közölték a megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályán — már fel is hasz­nálták a községek vízkárainak elhárítására. A fennmaradó összegből a legsürgősebb víz- rendezési feladatokat oldják meg, melyekre eddig — pénz­fedezet hiányában — nem ke­rülhetett sor. Megközelítőleg egymillió forintért szabályoz­zák Pécelen a Rákos-patak nyugati mellékágát, Budaka- lászon négyszázezer forintot fordítanak rendezésre, Magló­don kétszázezret. Megegyezés született a me­gyei tanács és a Vízügyi Igaz­gatóság között a korábban vi­tás ráckevei vízrendezési munkálatok elvégzésére is. A budajenői Ady Endre utcában a vízmosás feltöltését a Budai Vízrendezési Társulat, a gö­döllői Gellért utca környéké­nek vízrendezését a városi ta­nács végezteti el, a rendelke­zésre bocsátott négyszázezer forintos hitelből. Az érdi egy­millió forintos rendezéstől a Vízügyi Igazgatóság nem zár­kózik el, de — mint mondot­ták — a kiviteli tervek mű­szakilag kifogásolhatók, s e hibák miatt nem adható ki a munka megkezdéséhez szüksé­ges engedély. Pillanatnyilag tehát csak azt közölhetjük, hogy a tárgyalás tart, remélni szeretnénk — eredménnyel is végződik. MONOR VILÁGPIACRA TOR Lakatosok találmánya a BNV-n Itthon már ismerik — a Borsodi Vegyiikombináttól a Lenin Kohászati Művekig. Rövidesen viszontlátjuk a „világpiacon”, a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Monori Vasipari Kisipari Szövetkezet gyártmányát — a „tolózár­hajtóművet”: Fehér Károly, Fehér Kálmán, Bokros Károly lakatosok és Pálhidy Attila budapesti mérnök közös sza­badalmát. Milyen célt szolgál? — Magyarországon eddig emberi erővel működtették a víz-, gőz-, gáznyitó és elzáró szerkezetét. Ez a találmány lehetővé teszi, hogy ugyanezt a műveletet gép végezze el, mégpedig — megfelelő prog­ramozó berendezés beiktatá­sával — központi vezérlőasz­Vasárnapok néikül A cím kettős értelmű. Az elmúlt év egy része vasárna­pok nélliül telt el a Magyar Selyemipar Vállalat váci szö­vőgyára dolgozói számára, s ugyanakkor: vasárnapi mű­szakok nélkül is lehet töb­bet, jobb termelési eredmé­nyeket biztosítani. Ami a „vasárnapi műszakokkal is”, illetve „vasárnapi műszakok nélkül is” között, tehát a két is között történt, igen tanulsá­gos. © 1966-ban ötvenhárom va­sárnap volt, s ebből 25 alka­lommal zúgtak a szövőgyár gépei. Az év vasárnapjainak majd’ felét tehát munkával töltötték, volt, hogy két mű­szakban. összesen 37 nyolc­órás műszak jutott vasárnap­ra. Eredménye: 203 000 négy­zetméter többlettermelés. Es nehéz hangulat, elégedetlen­ség, idegesség a gyárban. Vá­rosszerte sok bírálat érte a gyárat, így a többi között a városi pártértekezleten is. A gyár felsőbb utasításra ren­delte el a vasárnapi műsza­kokat: a februári árleszállítás ugrásszerűen megnövelte a keresletet, s erre az üzletek nem voltak felkészülve. Az ipar sem. Márciusban kezdődött, s volt olyan hónap, amikor egyetlen vasárnap maradt csak szabadon. Több ilyen hónap volt (Csányi Mária, a szakszervezeti bizottság titká­ra: — A legnagyobb gond a kisgyerekes mamákkal volt. Igen hamar tóikig lettek az­zal, hogy képtelenek odaha­za rendesen ellátni a dolgu­kat.) Hat gépet kezel egy szö­vőnő, s állandóan mozog, itt nincs mód a trécselésre. A gé­pek nemcsak manuális mun­kát, hanem komoly idegmun­kát is kívánnak. Három mű­szak hat napig, s akkor még a hetedik napon is ... A szegény embert még az ág is húzza: éppen ebben az időszakban érkezett kis téte­lekben, s igen rossz minőség­ben a fonal. Annak ellenére, hogy a vasárnapi műszakot — a törvényben megszabottak szerint — dupla díjjal számol­ták el, volt, aki — a rendkí­vül gyenge alapanyag miatt — lényegében ugyanannyit keresett, mint korábban, va­sárnapok nélkül. — Nem szöktek meg? A szövődé zajában mozdulatok­kal válaszolnak: nem. De már majdnem... 1967 első négy hónapjában egyetlen vasárnapot sem dol­goztak. Ahogy most megítél­hető, nem is lesz vasárnapi műszak. Igaz, az egész se­lyemipar „szűk kapacitás”, hiszen a belkereskedelem igé­nyeit képtelen kielégíteni, s exportkötelezettségei is jelen­tősek — a váci szövőgyár például 1967 első félévi ter­melésének 43,4 százalékát ad­ja exportra —, de lehetetlen volt a vasárnapi műszakok rendszeresítése. Még akkor is új utakat kellett keresni, ha a nehéz helyzet ellenére a szövőgyárban minimális volt a fluktuáció. Mert jól tudták a gyár vezetői, hogy a ragaszkodás nemcsak hűség kérdése. Határa van. (Szegő Jenőné főkönyvelő: — Volt néhány eset, amikor megta­gadták a vasárnapi műsza­kot Nem tudtunk mit tenni, hiszen egy bizonyos határ után nem lehet többet kérni az emberektől. Igaz, ugyan­akkor voltak olyanok is, akik önként vállaltak műszakokat, a több pénz reményében.) A teljes munkáslétszámra márciustól novemberig átla­gosan 11 vasárnap jut, szép számmal vannak azonban, akik 17—18 vasárnapot töl­töttek a gépek mellett. (Egy szövőnő: — Ez csak a nyere­ségrészesedés fizetésekor jött . igazán jól, mert azt a bérhá­nyad alapján állapították meg. Talált pénz. Mondtuk is, vég­re legalább ennyi szerencsénk van.) Most már nincs hiba a hangulattal a gyárban. So­kat kellett azonban tenni, hogy így legyen. (Somogyi László igazgató: — Két irány­ban indultunk el. Egyrészt növelni kellett a műszaki fel­tételeket, javítani a termelési körülményeket, másrészt meg kellett találni azt a rugalmas bérezési rendszert, amely a szükséges irányba ösztönöz.) A kormány rendelkezése' az éjszakai pótlék megadásáról igen kedvező visszhangot kel­tett. Nagyobb tételben, jobb minőségben érkezett a feldol­gozandó fonal. (Jól mutatja a változást, hogy az egy órá­ra jutó vetésszám a tavalyi 7700-ról az év első negyedé­ben 8200-ra emelkedett.) helyett 88,9—89,5 között mo­zog—, nemcsak 1700 forint a szövőnők átlagkeresete — kö­zülük nem egy a kétezer fo­rintot is megkeresi —, hanem a szövőnők több mint ötven százaléka 95 százalékos első osztályú terméknél nem adja alább —, de jó néhányan vannak olyanok, mint Zahár Ilona, Kollár Magdolna, akik száz százalékban első osztá­lyút termelnek —, s ugyanak­kor első negyedévi vetéstervü­ket 5,6 százalékkal teljesítet­ték túl, áprilisiján pedig a na­pi vetésszám 4,6 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. így is lehet tehát növelni a termelést. Igazság szerint csak igy szabad ___ © © L ista az első negyedévben kifizetett minőségi prémium­ról : Galántai Bertalanná, Si­mák Lászlóvá, Jakus Mihály- né, Krivicska Lászlóné s még néhányan, több, mint hétszóz forintot vehettek fel minőségi jutalomként (Csányi Mária: — A minőséget döntőnek el­ismerő bérezés nagy sikert aratott, a dolgozok teljes egyetértésével találkozott. Ér­demessé vált jól dolgozni, mert rögtön fizetéskor lemér­hetik, forintra váltva mit je­lent igyekezetük.) 1966-ban a termelés 84 százaléka volt első osztályú áru, most ez 95 százalékra emelkedett. Lám, igen jó kulcsnak bizonyult a minőségi premizálás, azt a zá­rat nyitotta fel, amitől a leg­jobban tartottak. A szövődében a gépek fölött kimutatás: napra, műszakra vezetve minden gépről, milyen minőségű áru került le róla. A gyengébb minőség azonnal kiugrik: a hibaok megkeresé­se pedig a szakmányvezetők, művezetők számára jelent erősen zsebbevágó kérdést, mert ez után kapják prémiu­mukat. A gépek karbantartá­sának, állandó kontrolljának rendszerét szabatos igazgatói utasítás határozta meg, s a A KISZ-esek roppant büsz­kék arra — joggal! — hogy a kongresszusra készülve elér­ték régi álmukat: nincs egyet­len KISZ-tag sem, aki száz százalékon alul teljesítene. A fiatalabbak és tapasztaltabbak — Csepregi Ferencné, a kömy- nyűipar kiváló dolgozója, Szűcs Kálmánné szocialista brigádvezető, Görög Gizella, Súlyán Júlia, Rácz Ferencné — ilyen összefogása elég ritka. Talán ezért is bírták el nagy megrázkódtatások nélkül a múlt esztendőt. A szövőlét­szám 75 százaléka (!) törzs­gárda tag! (Szegöné: — Igen összetartó közösség kovácsoló- dott ki esztendők során. Rit­ka, mint a fehér holló az olyan szövőnő, aki elmegy tő­lünk. Felvételre jelentkező vi­szont szép számmal van az utóbbi időben.) Az új, kevés­bé tapasztalt mellé nemcsak a munkamódszerátadó, hanem a többiek is segítőként állnak, s ugyanakkor sokat jelentett az is, hogy a tartalékszövők a legjobbak lettek, igy a helyet­tesítések. beugrások örökösen kockázatot jelentő gondja is a múlté lett A szövőgyáriak akkor mondtak igent a gyárhoz való tartozásukra, amikor nagyon- is próbára tette hűségüket a többszörös megterhelés. (So­mogyi László: — Tovább ja­vítja majd a helyzetet, hogy folytatjuk a gépcseréket, kor­szerűbb berendezések állnak munkába, s továbbra is keres­sük annak lehetőségeit, ho­gyan lehet még jobban elis­merni anyagilag-erkölcsileg egyaránt a kiváló munkát.) Március 20-án, az országgyűlé­si és tanácsválasztásokat kö­vető hétfői napon minden ad­digi termelési rekord megdőlt a váci szövőgyárban, s a bé- lésárugváriak — mert csak így nevezik őket Vácott, új név ide vagy oda — azóta is produkáltak néhány csúcstel­jesítménnyel záruló napot. A döntő mégis az, ami a sima napokon történik, s ahogy az elmúlt öt hónap bizonyítja — mert ennyi telt el a legutolsó vasárnapi műszak óta —, sok minden történt ezeken a na­pokon, s mivel a jó dolgok könnyen feledtetik a k^lle­kétoldalú „nyomás” eredmé- metlent, így halványul az a nyeként nemcsak a géphatás- tavalyi huszonöt vasárnap fok jobb a tervezettnél — a emlékké... tervben szereplő 87 százalék Mészáros Ottó tálról, egyetlen gombnyomás­sal. A Lenin Kohászati Mű­veknél például eddig tizen­nyolc embert alkalmaztak e munkára, s mióta felszerelték az általunk gyártott hajtómű­vet — a három műszakban mindössze három emberre van szükség —. magyarázza Bara Gábor a ktsz műszaki vezetője. Mikor kezdték a gyártást? — Három évvel ezelőtt, s azóta évenként kétszáz dara­bot gyártunk belőle. Termé­szetesen időközben újabb tí­pusokat dolgoztunk ki. Idén már három új és két régebbi típust mutatunk be a BNV-n. Mi adta az ötletet? — kér­dem a feltalálóktól. — Szükség volt rá, hát megcsináltuk — mondják szűkszavúan. Remélik, hogy állják majd a versenyt a hasonló célú, de más konstrukciójú külföldi gyártmányokkal. f. L Megnyílt a Szarvas pince poharazó A Dél-budai Vendéglátóipari Vállalat újabb kedves, hangu­latos helyiséggel bővítette há­lózatát. Az Erzsébet-híd közelében levő úgynevezett Szarvas házban, romos, betemetett pincéjéből alakították ki — az állami gazdaságok költ- séghozzáj árulásával — a Szarvas pincepoharazót. A 65—70 személyt befogadó, faboxokkal, 500 literes hor­dókból kialakított asztalokkal és hordó ülőkékkel berendezett borozóban — amelynek teljes beren­dezését a Ceglédi Faipari Ktsz gyártotta — az állami gazdaságok neves borait mérik. Hozzá „csúszta- tónak” szarvashúsból készült pogácsa, házi sonka, kolbász, hagyma és retek, s mindez fa­tányéron, bugylibicskával fel­szolgálva kerül a vendégek elé. A tányérok, evőeszközök egyébként ugyanott meg. is vásárolhatók. Várfesztivál Siklóson ' A „baranyai vasárnapok” ünnepségsorozat ez évi máso­dik rendezvénye a siklósi vár­fesztivál lesz. Ez alkalommal rendezik meg a IV. fúvószene­kari találkozót is. A várfeszti­vált egyébként a hagyomá­nyoknak megfelelően idén is június második vasárnapján, tehát 11-én tartják. A fúvós­zenekari találkozón polgári, úttörő és katonai zenekarok vesznek részt. A „hordókorzó” a legjobb siklósi, villányi és gyüdi borok . kóstolója sem marad el. Délután a kapuvédő toronynál ifjúsági írók talál­koznak olvasóikkal, később a szabadtéri színpadon a nép­hadsereg művészegyüttese ad műsort. Este a várudvaron be­mutatják Örsi Ferenc törté­nelmi játékát, utána pedig tű­zijátékkal zárul a várfeszti­vál. A csökkent munkaképességűek érdekében ÜGY TŰNHET, A SZÓ ÖN­MAGAÉRT BESZÉL és nem szükséges külön értelmezni is: aki csökkent munkaképességű az nem végezhet teljes értékű munkát. A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű és dolgozó emberek tízezreinek elemi érdekei fűződnek ah­hoz, hogy a vállalatok, mun­kahelyek illetékesei valóban pontos jelentésében ismerjék ézt a fogalmat. Időszerűvé teszi ezt az is, hogy a közelmúltban megje­lent kormányhatározat nem­csak elvi körvonalaiban, de ami ennél sokkal fontosabb: intézkedések egész sorával világítja meg a csökkent munkaképesség valósághű és emberséges jelentését, gya­korlati értelmezését. A GYAKORLATBAN eddig úgy oldódott meg a korábbi munkakörük betöltésére al­kalmatlan emberek súlyos gondja, hogy az illetékes ta­nácsi vagy vállalati szervek — emberséggel, segítőkészséggel — „kerítettek” valamilyen munkát számukra. Ily módon a közelmúlt években lénye­gében az iparvállalatok, gaz­dálkodó intézmények vettek át egész sor szociálpolitikai feladatot, pontosabban: el­mosódtak a gazdálkodás és a szociálpolitika határvonalai. Ez pedig nemcsak azért hát­rányos, mert az üy módon megválasztott munkahelyeken valóban nem nyújthattak a fizetésükért elvárható mun­kát a csőként munkaképessé­gűek. Sokkal fontosabb ennél, hogy mindez alapjaiban ke­resztezte a gyógykezelés kö­vetelményeit. Közismert ugyanis, hogy a folyamatnak, amit orvosi szakkifejezéssel rehabilitációnak neveznek, s ami a korábbi teljes munka- képesség helyreállítására irá­nyul, egyik legfontosabb pszi­chológiai feltétele: az elesett- ség, a másodrendűség érzésé­nek megszüntetése. Az orvosi megítélés egyébként eleve ab­A MINISZTERTANÁCS említett új rendelkezése első­sorban ezt az elvet érvénye­síti. Külön figyelmet érdemel az új rendelkezés érvénybe lé­pésének időpontja, háttere is. Nem volt alaptalan ugyanis a feltételezés, hogy az új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetésével az üzemek, válla­latok másként ítélik meg majd eddigi, úgynevezett szo­ciálpolitikai feladataikat, amely — mint említettük — olykor szinte a „jótékonyko­dás” jellegét öltötte. Termé­szetes, hogy ha mindez a vál­lalat dolgozóinak és vezetői­nek személyes érdekeit is érinti, változik a nézőpont, aminek viszont a csökkent munkaképességűek láthatták volna kárát. A KORMANYHATÄROZAT alapgondolata, hogy a reform körülményei közepette meg­óvja a csökkent munkaképes­ségűek érdekeit, gondoskodjék létbiztonságukról. Ezt megfe­lelő differenciáltsággal teszi: a foglalkoztatás különböző — a munkaképesség fokához iga­zodó — módozatait irányozza elő. Mindenekelőtt megterem­ti a jogi, szervezeti kereteket ahhoz, hogy az üzemekben, vállalatoknál valóban képes­ségeiknek megfelelő munka­helyen foglalkoztassák ezeket a dolgozókat. Vállalatonként, meghatározzák azokat a mun­kahelyeket. amelyeken csök­kent munkaképességűek dol­gozhatnak, s tegyük hozzá: a munkahelyeket kötelező köz­vetítéssel — tehát valóban be­teg emberek felvételével — tölthetik be. Megfelelő anya­gi és jogi feltételek nyíltak a különböző átképzési lehetősé­gekre is. Azok számára, akik­nél egészségi állapotuk, gyó­gyulásuk indokolja, csökkent munkaképességűeket foglal­koztató vállalatokat, esetleg több vállalat közreműködésé­vel műhelyeket, illetve szo­ciális foglalkoztatókat szer­veznek': 'a rtMxvrfn érvénybe ; ból indul ki: nem -az a lénye- lépése után a tanácsok úgy­ges a munkaképesség mérle­gelésekor, hogy a károsodás folytán milyen képességek vesztek el, hanem hogy me­lyek maradtak meg. S ha a munkát ehhez igazítják, ha a csökkentett munkaképességű ott dolgozik, ahol teendők el­végzésére valóban alkalmas, akkor teljesítménye nem ma­rad az átlagos követelmények alatt, így tehát 0. számára megfelelő beosztásban teljes értékű emberként, teljes érté­kű munkát végezhet. nevezett fejlesztési alappal rendelkeznek majd, amelyből területük csökkent munkaké­pességűeket foglalkoztató in­tézményeit anyagilag támo­gathatják. Lehetőség nyűik végül arra is, hogy azok szá­mára, akik koruk vagy egész­ségi állapotuk miatt munkát nem végezhetnek, különböző szociális intézkedésekkel. pél­dául segéllyel biztosítsanak létfeltételeket. Tábori András Könyvhét: május 27—június 4. Kötetek féláron AjáttdíáhsorsjcffMeh Hatvankét új mű szerepel a könyvhét választéklistáján, a példányszám összességében meghaladja az 1 200 000-et. Új­donság lesz az idén, hogy a könyvhét napjaiban — május 27 és június 4-e között — négyféle kiadványt feláron vásárolhatnak meg az olyasók. A kedvezményezett kötetek: József Attila összes versei, A szép versek 1966. című antoló­gia, egy szovjet novellásválo­gatás (Ketten a lámpa alatt címmel) és a Magvető Kiadói esztendőnként megjelenő el­beszéléskötete hazai szerzők­től: Körkép 1967 lesz a mosta­ni címe. Június 25-én dől el, hogy kik lesznek a nyertesei a könyvheti ajándéksorsjegyek húzásának. Ilyen sorsjegyet mindenki kap a boltokban, aki ötven forintnál nagyobb értékben vásárol. A főnyere­mény: Skoda személyautó. BEERETT A FÖLDIEPER + A SZÖVETKEZETEK PEST MEGYEI ÉRTÉKESÍTŐ KÖZ­PONTJÁNAK PÓCSMEGYE- RI BEMUTATÓ GAZDASA­GÁBAN 47 FÓLIAALAGUT- BAN ÉS NYOLC HOLLANDI AGYBAN NEVELTEK KO­RAI FÖLDIEPRET. AZ IGY TERMESZTETT NÖVÉNY EGY HÓNAPPAL KORÁB­BAN ÉRLELTE MEG GYÜ­MÖLCSÉT. EDDIG 250 KI­LÓT SZÁLLÍTOTTÁK A FŐ­VÁROSBA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom