Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

PH MÁJUSI SEREGSZEMLE Gáspár Sándor köszöntötte a főváros népét Háromórás felvonulás Nagybörzsönytől Nagykőrösig Látványos seregszemlével köszöntötték május elsejét, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét a budapestiek. Kilenc órára a tribünön el­foglalták helyüket a sereg­szemle hazai és külföldi ven­dégei. A delegációk öt világ­rész dolgozóinak képvisele­tében érkeztek hazánkba, má­jus elseje ünnepére és a ma­gyar szakszervezetek ma kez­dődő kongresszusára. Tíz óra előtt néhány pere­iéi elfoglalta helyét a dísz­emelvényen Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lo- tonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság, póttag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára, Blaha Béla, a SZOT elnöke, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára. Az emberiség % tavaszának ünnepén A felvonuló budapestieket Gáspár Sándor köszöntötte. — Május elseje — mondta egyebek között —, a tavasz ünnepe. De egyben az emberi­ség tavaszának, a társadal­mi megújulásnak is ünnepe. Több mint hét évtizeddel ezelőtt vették kezükbe a tár­sadalmi megújulás, a mun­kásmozgalom vörös zászla­ját azok, akik hittek az em­beriség tavaszában. — Majd így folytatta: — Az emberi­ség tavaszának * hajnalhasa­dását az orosz munkásosz­tály forradalma jelentette. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött az emberiség igazi újkori tör­ténete. A szovjethatalom fennálló­iénak fél évszázados évfor­dulóján szívünk egész mele­gével tolmácsoljuk a magyar rnunkásosztály, az egész dol­gozó nép forró testvéri üd­vözletét és jókívánságait a kommunizmust építő nagy, szovjet népnek. Testvéri üdvözletünket küld­jük — mondta — a szocialista brszágok dolgozóinak, kö­szöntjük és szolidaritásunk­ról biztosítjuk a tőkés or­szágokban küzdő osztálytest­véreinket, együttérzésünkről és szolidaritásunkról biztosít­juk a gyarmati iga alól fel­szabadult országok dolgozóit, a szabádságukért és nemzeti függetlenségükért harcoló né­peket. Elmondotta Gáspár Sán­dor, hogy május elseje, vi­lágszerte hatalmas tiltakozás az amerikai imperialisták szennyes vietnami háborúja ellen. . A nemzetközi. munkásszoli­daritás ünnepén teljes támo­gatásunk üzenetét küldjük a szabadságukért és békéjü­kért hősiesen harcoló viet­nami testvéreinknek. Megszólalnak a harsonák Tíz órakor megszólaltak a harsonák, s a Gorkij fasor tor­kolatából kétezer úttörő fu­tott be a térre és köszöntötte virágaival a párt és a kor­mány vezetőit, a tribünökön helyet foglaló vendégeket, majd megkezdődött a sereg­szemle. Fehér melegítős fia­talok emelték magasba a nemzetek zászlóit és fogták közre a proletariátus magas­ba szökő vörös lobogóját. Hatalmas sarló és kalapács érkezett» a tribünök elé, s ta­lapzatán két évs%ám — 1917— 1967 — idézte, hogy fél évszá­zaddal ezelőtt győzött szovjet földön a szocializmus eszméje. A tízéves munkásőrség négy­száz tagú díszőrségét köszön­tötte ezután a felcsattanó taps, majd nyolc és félezer budapes­ti fiatal látványos, sok színű serege bizonyította, hogy a most felnövekvő új nemzedék az idősebbekkel együtt ünnep­li május elsejét. A „Világ proletárjai egyesüljetek” jel­mondattal és hatalmas vörös csillaggal az élen érkezett a térre a főváros dolgozóinak menete. Nyolc oszlopban, va­lóságos emberfolyam hömpöly- gött a szivárvány minden szí­nében pompázó térre. Vörös és nemzeti színű lobogók ezrei mellett a népek zászlói emel­kedtek a magasba, s májusfák erdeje, léggömbök légiója, szí­nes kendők óriás tarka csokra gyönyörködtette a nézőket. A menetben a munkások kö­zött haladtak a legkülönbö­zőbb tudományágak művelői, új alkotásaink tervezői, az is­kolák pedagógusai és a buda­pesti művészek népes csoport­jai. Nagyüzemek a tribün előtt A nagyüzemek dolgozóinak színpompás felvonulása másfél óráig tartott, utánuk a mint­egy kétezer budapesti közép- és kisüzem, vállalat, intézmény küldöttségeinek menete töltöt­te be a hatalmas teret. A munkában legkiválóbb eredményeket elért vállalato­kat az 1500 tagú egyesített munkáskórus dallal köszöntöt­te. Csaknem egy óra volt már, amikor a felvonulók utolsó oszlopai is elhaladtak a tri­bün előtt, s következett a má­jusi seregszemle hagyományos műsorszáma, a sportolók látvá­nyos záröjelenete. A zárókép- ben hatalmas vörös csillagot, sarlót és kalapácsot alakítottak ki, s a'félévszázados jubileum­ra emlékeztető, színes élőkép­pel köszönötték a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. A fővárosi dolgozókkal egy időben az ország valamennyi városában és falvában — így a megyében is — az emberek százezeréi ünnepelték május elsejét. (folytatás a 2. oldalon) . , PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'IceglTdI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ARA 50 FIM.ER 1967. MÁJUS 3., SZERDA Budapestre érkezett Klaus osztrák kancellár Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár és felesége. A kancellárt magyarországi Kadar nyilatkozata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1-i seregszemléjéről a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: — A magyar munkásosztály évtizedek óta megünnepli má­jus 1-ét, amely mindig a mun­kásság harci seregszemléjének napja volt. A felszabadulás után hazánkban május 1-e a szocializmust építő egész nép ünnepévé izélesedett. így van ez ma is Budapesten és bizonyos vagyok, hogy nem­csak a fővárosban van ez így, hanem az egész országban. Az idei május 1-e itt, Budapesten — érzésem és megítélésem sze­jo­bi­bd­A DÓZSA GYÖRGY ÜTŐN A BUDAPESTI DOLGOZÓK SZÁZEZREI VONULTAK FEL. rint — politikus, harcos, kedvű, színes. Dolgozóink zakodással ünnepelnek, s zonyos vágyok, hogy nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban is. Régi hagyomány, hogy május 1 ünnepén a de­monstráló tömegek hangot ad­nak időszerű követeléseiknek. Az idei május 1 feliratok­ban, díszítésben, jelszavakban jól tükrözi azt az eltökéltséget, hogy népünk kész a kongresz- szus határozatának végre­hajtásáért, az ötéves tervért, a szocializmus teljes felépítéséért dolgoz­ni. Egyben ez a seregszemle han­got ad népünk nemzetközi tö­rekvésednek is, amelyek egy­értelműen a szocializmus és a béke megőrzését célozzák. Ki­fejezi Budapest és az ország szolidaritását, a haladásért, a szabadságért, a nemzeti füg­getlenségért, a békéért küzdők iránt. E május 1-i felvonulás­ról harcos üdvözletüket küldik a magyar dolgozók az agresz- szorok ellen harcoló vietnami népnek, s a közelmúltban meg­támadott és fenyegetett görög hazafiaknak, azoknak, akik a görög nép szabadságáért küz­denek. Itt is hangot ad né­pünk annak, hogy küzdeni kell és küzd Glezosz, a nem­zeti hős és a többi veszélyben forgó haladó becsületes görög ember életének megmeníé- téért. — Megragadom az alkalmat is szívből köszöntőm a ma­gyar kommunisták nagy táborát, az öntudatos dol­gozókat, egész népünket, s jó egészséget, sikereket kí­vánok közös feladataink meg­oldásához. Ügy érzem, fel­mondhatom: az öntudatos ma­gyar nép szívből köszönti ezen a napon is nemzetközi osztály- testvéreit, a szocializmust építő népeket, a szabadságért és békéért küzdőket az egész világon, MTIi , , látogatására elkísérte dr. Lujo Toncic-Sorinj külügyminiszter, dr. Heinrich Haymerle nagy­követ, a külügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Franz Menzik, a kancellári hivatal sajtófőnöke, dr. Franz Karasek követ, az oktatásügyi minisz­térium főosztályvezetője, dr. Simon Koller, az Osztrák Köz­társaság budapesti nagykövete és felesége, akik a magyar ha­tárállomáson csatlakoztak a küldöttséghez/ A vendégek a menetrend szerinti gyorsvonattal fél 12 óra után néhány perccel ér­keztek meg a hegyeshalmi ha­tárállomásra. A vonat néhány perccel há­romnegyed három után érke­zett a Keleti pályaudvarra. Az épület ünnepi díszt öltött: osztrák és magyar zászlókat lengetett a szél. A téren nagy számú dolgozó gyűlt össze. A kancellár tiszteletére díszőrség sorakozott fel. Az osztrák kancellár és fe­lesége, valamint kísérete foga­dására megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és fele­sége, Fehér Lajos és dr. Ajtal Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­(F oly tatás a 2. olAáíön) MJf •• • • Koszontjuk a XXL kongresszust A római XXI-cs, amelyet — küldötteivel és minden előkészítőjével — köszöntünk, a kongresszus száma, a magyar szakszervezetek kongresszusának sorszáma. Hu­szonegyedszer ülnek össze: ezúttal már hárommillió szervezett dolgozó képviseletében, nagy hagyományok örököseként, és nem kisebb feladatok gazdáiként a kong­resszusi küldöttek. Tulajdonképpen van valami sajátos és furcsa is ab­ban, ahogyan ezt a kongresszust üdvözöljök, mert önma­gunkat köszöntjük vele. Bár nem szándékolt, mégis jelképes, hogy ez a kong­resszus alig 48 órával a májusi menet, a hagyományos [elvonulás után ül össze. Akik az építők székhazában a szónoki emelvényre lépnek, szavaznak, állást foglalnak: mindazokat képviselik, akik május 1-én a nemzetközi m u n k ásszo 1 i daritást és a békét ünnepelték. Az is természetes, hogy ez a kongresszus az adott idő­szak, tehát a ránk váró nagy termelési, gazdasági felada­tok szellemében, azokkal összehangoltan végzi majd mun­káját, pontosbban: jelentős lépést tesz azért, hogy az új gazdaságirányítási rendszer viszonyai között meghatároz­za a szakszervezetek tennivalóit, munkájuk irányelveit, a IX. pártkongresszus szellemében. Növekvő jogok, növekvő kötelességek — növekvő fe­lelősség: így foglalhatók össze a szakszervezetek távlatai a most következő években, és ez arra is utal, hogy a dol­gozó milliók, a szakszervezetek tagsága érdeklődéssel for­dul vezető szervei, választott küldöttei felé. Milyenek lesz­nek ezek a növekvő jogok és kötelességek, mennyiben lesz alkalmas a hárommilliós mozgalom és annak újonnan választott vezető gárdája a növekvő felelősség viselésére? — ezek a kérdések foglalkoztatják azokat, akik komolyan elgondolkodnak a tennivalók fölött. A szakszervezeti jogok növekedése — a szocialista de­mokrácia fejlesztésének, szélesítésének eszköze. Szakszer­vezeti tagok jogai, valamint a munkások és alkalmazottak jogai közé nyugodt lelkiismerettel tehetünk egyenlőség- jelet, mert egyrészt a munkások és alkalmazottak több mint kilenctizedé tagja a szakszervezeteknek, másrészt a szakszervezetek hivatása minden dolgozó érdekeinek, jo­gainak képviselete. Jog, kötelezettség és felelősség összefüggését kifejteni: ene ez a kis köszöntő nem hivatott. Megteszi majd ezt ezerszer jobban a sok ezer üzem szakszervezeti bizottsá­gainak tapasztalatai alpján született referátum, a vita, s ezt tükrözik majd a határozatok. (Ks)

Next

/
Oldalképek
Tartalom