Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
/ 1967. ÁPRILIS 9., VASÄRNAP r*»« MICfEI '^Mtrlap TUDOMÁNY - TECHNIKA FALU A RAJZASZTALON Milyen lesz2000-ben? Sziklarajz a Halálvölgyben Növekszik a világ teteie: 10 ezer év — 800 méter A Pamir, ez a több párhuzamos láncból álló hegység találkozásának vidéke, népszerű nyelven a „világ teteje”. Földünk egyik legmagasabb hegycsúcsa (7860'mé- ter), itt emelkedik a magasba. Kirill Staniukovitoh szovjet földrajzprofesszor szerint a Pamir évente 50—100 millimétert növekszik, az elmúlt 10 000 évben tehát mintegy 500—800 métert. A szovjet professzor évtizedek óta tanulmányozza a Pamir földrajzi, geológiai, meteorológiai viszonyait és élénk figyelemmel kíséri a helyszínen végzett régéRepülőgéppel a Pamir hófödte csúcsai felett. A tervek általában megegyeznek abban, hogy a mező- gazdaság üzemi területeit, a háztáji gazdaságot és a lakótelepülést; egymástól külön kell választani. így a lakóépületek olyan elrendezése valósítható meg, a beépítés sűrűsége any- nyira növelhető, hogy a családi házak elláthatók lesznek közüzemi szolgáltatásokkal, ami az épületek mai szétszórtsága mellett nem valósítható meg. Az ásott kutak helyett központi vízszolgáltatás, csatornázás létesíthető, a házakba bevezethető a gáz, esetleg a központi fűtés, stb., közintézmények, üzletsorok építhetők, megoldható az utak burkolása, mindaz, ami a város kényelmét adja. Eltűnnének a trágyadombok, az istállók, pajták a településből, mert a munkahely a lakóközponttól távolabb kerülne; azoktól fasorok elválasztanák. Megváltoztatható volna a mai falusi családi házak belső beosztása is; a ma még oly gyakori konyhában lakás megszűnne: fürdőszoba, hálószoba lehetne minden házban. A megvalósítás természetesen a gazdaságosság és az építőipari kapacitás kérdése is. A szakértők tekintélyes része a magánépítkezés gazdaságossága mellett kardoskodik, a kisebb magánlakások építésénél olyan tényezőket is számba lehet venni, mint a bontási anyagok felhasználása, a saját munkaerő, stb. A korszerű családi házakkal ugyanaz a laksűrűség érhető el, mint a kisebb társasházakkal. Ez természetesen nem a szabadon álló házaikat jelenti: a tömörebb beépítésre (az emeletes Vagy földszintes) sorházas vagy szőnyegházas beépítés ad lehetőséget. Természetesen nagy gond a falu építészeti átrendezésének megvalósítása. Könnyebb a helyzet az olyan faluban, ahol a történelmileg kialakult település a tervezettekhez szerkezetileg hasonlóan alakult, mint például a hajdúsági városokban. (Ezekben a központi, tömör építésű lakótelepeket körülölelik a kertek és tőlük távolabb vannak a nagytáblás földek.) De hogyan lehet mindezeket megvalósítani radikális beavatkozás nélkül más területeken is? Vannak, akik nagyobb körzeti faluközpontok kialakításával, ezek vonzásának növelésével, a túl kicsiny falvak lassú elsorvasztásával látják megvalósíthatónak, mások a falvak körül gomba módra szaporodó új családi házak újszerű elrendezése útján kívánják az új falvak terveinek megvalósítását egyengetni. Fóliával borított sivatag A polietilén fóliának már eddig is több hasznos felhasználási módját ismertük a mezőgazdaságban. Izraeli tudósok most azzal kísérleteznek, hogy iregyi kezeléssel nedvszívóvá tett fóliával borítják be a sivatagi talajt. A hűvös sivatagi éjszakákon a pára lecsapódik a fóliára, a vízcseppek áthatolnak rajta, s beszivárognak a talajba. Számítások és mérések szerint ezzel a módszerrel négyzetméterenként 0,5 liter vizet lehet összegyűjteni éjszakánként. Az izraeli Negev-sivatagot e módszerrel tervezik termőre változtatni. Importfény Új villanyforrások - régi erőművek A villamosenergia-igények világszerte igen gyorsan emelkednek: statisztikai tény, ho 10 évenként mind energiában, mind teljesítményben megkétszereződnek. Hazánkban az igények növekedése még nagyobb ütemű. Ami a hazai források bővítését illeti, a harmadik ötéves terv időszakában befejeződik az olajtüzelésű Duna- menti Erőmű építése és a Bánhidai Erőmű bővítése. Folytatódik a Gyöngyösi Erőmű beruházása és itt a tervidőszak utolsó két évében három gépegység — közöttük a 200 megawattos blokk — üzembe helyezésére is sor kerül. A hazai erőművek kereken 1000 megawattal való növelése és az import mintegy 350 MW-os emelkedése biztosítéka a biztonságos energia- ellátásnak. — Az utóbbi években főleg az őszi-téli csúcsterhelések időszakában voltak nehézségeink — mondották tájékoztatásul. Ezeket részben a hazai lehetőségek jobb kihasználásával, másrészt a nemzetközi kooperáció segítségével sikerült elhárítanunk. Hazánkban a fogyasztók energia- és teljesítményigényét nem elszigetelt erőművek, hanem a KGST-államok nemzetközileg összekapcsolt rendszerével kooperáló, együttműködő országos energia- rendszer elégíti ki. Ez teszi lehetővé, hogy az egyes gépek, sőt erőművek váratlan kiesését a hazai energiarendszer többi erőműve, illetve a nemzetközi energiarendszer pótolni tudja. — Vannak olyan erőműveink, amelyek olcsó tüzelőanyagból jó hatásfokkal állítanak elő villamos energiát. Ilyenek az oroszlányi, pécsi és tiszapalkonyai erőművek, amelyek nagy kihasználással, gazdaságosan működnek. Az úgynevezett „csúcserőművek” viszont — mint a November 7, a régi Bánhidai Erőmű — csak a fogyasztói teljesítmények maximumakor üzemelnek teljes terheléssel. — Olyan erőműveink is vannak, amelyek elsősorban nem villamos energiát, hanem hőt szolgáltatnak. Ilyenek a budapesti fűtőerőművek, a győri, a soproni és szegedi erőművek. — Erőműveink egy része kiöregedett. Berendezéseik, az állandó karbantartás ellenére vesztenek üzembiztonságukból és gazdaságosságukból. Ezért a további erőművek építésének nemcsak a növekvő igényeket, hanem az elavuló, selejtezésre kerülő berendezések pótlását is biztosítaniuk kell. — Ezzel párhuzamban szem előtt kell tartanunk az energiatermelés költségeinek csökkentését és az erőműpark korszerűbbé és gazdaságosabbá tételét. A jobb hatásfokot a gépegységek teljesítményének 20 megawattról 200 MW-ra történő növelése, a gőz nyomásának pedig 400 fokról 565 fokra történő emelése is biztosítja. — A Gyöngyösi Erőmű befejezés után a IV. ötéves tervben további hazai kapacitásbővítést tervezünk. Ennek egyik legfontosabb eleme az első magyar atom-erőmű építése lesz, amely energiaszegénységünkön kíván segíteni. Zs. L. LÉGHAJÓVAL: A legújabb hírek szerint az amerikai szakemberek mind utas- mind teherszállítás céljára szándékoznak a jövőben léghajókat igénybe venni. Egyes vélemények szerint ez a légijárat igen jó szolgálatot tehetne például a Cap Ken- nedy-i űrkutatási központnak. Víziút helyett az űrkutatásihoz szükséges különféle eszközöket ilyen nagyméretű léghajókkal lehetne ideszállítani. A bostoni egyetem munkatársa atomenergiával hajtott léghajó tervét készítette el. A hatalmas jármű, amelynek hossza: 300 méter lenne, 150 km/óra sebességgel szállítaná az utasokat. A 400 utas a léghajó fedélzetén lényegében ugyanazokat a kényelmi berendezéseket találhatná meg, mint egy korszerűen felszerelt óceánjáró fedélzetén. Ez az a kényelmi szempont, amelyet repülőgép FEHÉRJÉK MIKROSZKÓP ALATT Straub F. Brúnó, Kossuth- díjas akadémikus, a Biokémiai Intézet igazgatója elmondotta: — A fehérjékről, az élő szervezetek építőköveiről, a tudomány sokat megtudott az utóbbi évtizedben, de még mindig számtalan kérdés tisztázatlan. Ezek felderítése azért nehéz, mert egy-egy fehérje- molekula rendkívül bonyolult felépítésű. Nagyságrendileg tízezerszer, százezerszer akkora, mint az egyszerű szervetlen vegyületek molekulája. A fehérjék között is különös helyet foglalnak el az enzimek, melyek lehetővé teszik az élő szervezetben lezajló kémiai változásokat, az anyagcserét. Sok ilyen enzimet ismerünk — némelyiket a gyógyításban és az iparban is felhasználjuk. A tudomány azonban csak most jutott el odáig, hogy ezek részletes szerkezetét felderítse és megállapítsa. — Az előbb említett bonyolult kérdések kutatása nem képzelhető el széles körű nemzetközi együttműködés nélkül. Ezért a korszerű kutatás előfeltétele, hogy a tudósok személyesen találkozhassanak, mert csak közlemények, publikációk útján nem követhető a gyorsan haladó kutatómunka. Hasonló kutatások — melyeket mi végzünk — világszerte folynak, és a kutatók kölcsönösen figyelemmel kísérik egymás működését, állandó kapcsolatot tartva egymással. Ezért küldjük mi is kutatóinkat külföldre. Intézetünk fiatal és tehetséges kutatói hosszabb tanulmányúton jártak már a Szovjetunióban, az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben is. Idősebb és tapasztalt kutatóinkat szívesen látják a világ minden táján; számos meghívást kapunk előadások tartására, és mint vendégkutatókat, nagyon megbecsülik a magyar munkatársakat. Halácsi Dezső rakétafuvar séta utazás teherszállítás esetében ilyen mértékben nem tudnak biztosítani. A szovjet kutatók is sokat foglalkoznak az utóbbi években a léghajók felhasználásának gondolatával. Nemrégiben a Szovjetunióban tanulmányi célokat szolgáló 50 méter hosz- szú, 100 km/óra csúcssebességű léghajót építettek. Novoszi- birszkben jelenleg két léghajó típus kifejlesztésén dolgoznak. A nem merev konstrukciójú „Novoszibirszk 1” léghajó hossza 55 méter, átmérője 12 méter, hasznos terhelése 1 tonna. A hajtóerőt két motor szolgáltatja. A „Novoszibirszk 2” léghajó félmerev konstrukciójú, hossza 154 méter, átmérője 36 méter, hasznos terhe igen jelentős 30 tonna, csúcs- sebessége 120 km/óra. A léghajókat a szovjet mérnökök elsősorban teherszállítás céljára szándékoznak a jövőben felhasználni. A fehérjék titkait kutatják az MTA Biokémiai Intézetében Az alpinisták és a kutatók csak speciális öltözékben és fűtött kunyhókban képesek hosszabb időt eltölteni. Mire alapozza a szovjet professzor a Pamir növekedésével kapcsolatos feltevéseit? A kegyetlen klímájú „Halálvölgyben” szovjet régészek az elmúlt években fűzfa és boróka égett a tábortűznél. A 10 000 éves leletek szerint abban az időben kellemesebb lehetett itt a klíma. Napjainkban fűzfa és borókacserje már csak a hegység alacsonyobb régióiban látható. A Pamiron, illetve a „Ha- lálvölgy”-ben végzett régészeti kutatások igen értéA rajzon az ősember madár jelmezben, mégpedig strucc- madárnak öltözve 1 'elit meg más vadakat, kezében hajítóeszközt, feltehetően dárdát tartva. A primitív ősember ezenkívül medvéket, yakokat, vaddisznókat rajzolt a barlang falára, így az utókor fogalmat alkothat arról, hogy milyen állatfajok léteztek a Pamir-hegységben 10 000 évvel ezelőtt. Napjainkban a Pamiron már nincsenek struccok és vaddisznók. Ha feltételezzük is, hogy ezek az állatok az ember tevékenysége, tehát a túlzott vadászat következtében pusztult ki, akkor is annak idején csak 3000 méteres magaságban élhettek és nem 4000 méteren, ahol a sziklarajzok ábrázolják őket. A Pamir növekedését Staniukovitoh professzor szerint ez a lelet is bizonyítja. A szovjet kutató behatóan tanulmányozta a hegység növényvilágát is és a régészeti kutatások alapján összehasonlította az elmúlt évezredek és napjaink vegetációját. A Pamiron egyébként a klíma és a vegetáció módosulása — szovjet professzor szerint — oly gyorsan megy végbe, hogy egy emberöltő alatt is meg lehet figyelni bizonyos változásokat. kés eredményét jelenítik meg azok a barlangi sziklarajzok, amelyek többek között egy vadászmágia jeleneteit ábrázolják. A sziklarajz 4000 méter magasságban látható napjainkban. olyan ertekes leletekre búk kantak, amelyek azt bizo nyitják, hogy ez a vidék egykor a régmúlt idők emberének állandó tartózkodási helye volt és az ősember táborhelyei! szeti kutatások eredményeit i A Pamir vidékén kegyet- 1 len klíma uralkodik. A nagy i hideghullámok a 4000 méteres magasságban levő „Halálvölgyet” még nyáron sem kímélik meg. Kitartó szélviharok söpörnek itt végig, - nagy homok- és porfelhőt kavarva. (
