Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
1967. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Mar MEGYEI ^JCírtap Ötször a fekete földrészen Sikló a Várba A budai Vár újjáépítésével kapcsolatban tervbe vették a sikló helyreállítását is. Képünkön az egyik terv modellje látható. Madame Zya-Péli Afrika-utazó, Hernád, Pest megye Akád itt a megyében mindenféle ember, világjáró is jó egynéhány, de hogy valaki, aki nő létére öt hosszú utazást tett a fekete földrészen, mégpedig egyedül, saját karavánnal,' arról eddig sejtelmünk sem volt, pedig már nyolcadik esztendeje él közöttünk. Mentségünkre szolgáljon, hogy madame Zya- Péli Hernádon a Váraditelepen mostanáig kis szőlőjében munkálkodott és tavalyig szerződéses sertéshizlalással foglalkozott, egyszóval csupa hétköznapi művelettel. Különben erősen szőke fürtjei és nyúlánk, kisportolt, remek termete ellenére sem gondolná róla senki, idestova negyven esztendeje lépett először Afrika földjére, indult első riportkör- útjára az egykori francia gyarmatokon. Újságíró volt ugyanis — Párizsban. Ismét Lujza I A becsületes munka haszna Visszakerült a zászló, meg még egy Két hete megjelentek a megyei tanács munkatársai a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- ben, s magukkal vitték az egy esztendeig őrzött megyei vándorzászlót. Nem tiltakoztak a vezetők, de nagyon sajnálták. Valahogyan megszokták máír, hogy ott függ az elnöki iroda falán a megyei elsőséget szimbolizáló jelvény. Nem sokáig maradt „üresen” a fal. A megyei termelőszövetkezeti tanácskozás záróakkordjaként jutalmazták meg a tavalyi termelési verseny legjobbjait. A dánszent- miklósi Micsurin vezetőségének, tagságának eredményeit ismét a legjobbra értékelte a megyei versenybizottság. A megyei elsőséget jelentő zászló mellé, még egy másik kitüntetést is kaptak a dán- szentmiklósiak, hozzájuk került a kongresszusi verseny győztesét illető zászló is. Jól működő, korszerű mezőgazdasági nagyüzem a Micsurin. Hosszan lehetne sorolni, kimagasló termelési eredményeit, a gazdaságban alkalmazott fejlett termelési módszereket, az ezek nyomán született eredményeket. Az utóbbiakból néhányat: az elmúlt évben egy-egy tag átlagosan 28 200 forintot keresett. 41 millió forint értékű árut termeltek. Egy-egy tag több mint 100 ezer forint értékű terméket „állított” elő. Az árbevétel meghaladja a 23 millió forintot. A szövetkezet tiszta vagyona harminc és fél millió, készpénz és érutartalé- ka öt és fél millió. 325 szövetkezeti tag 3700 hold földön gazdálkodik, s mintegy 80—100 állandó alkalmazottat foglalkoztatnak. Székely István a tsz elnöke, 1959 óta vezető ember ebben a gazdaságban. Korábban fő- agronómus volt, két esztendeje elnök. Éppen erre az időpontra esik a szövetkezet gazdálkodásának felemelkedése. — Minek köszönhetjük eredményeinket? — kérdez vissza. — Szerintem annak, hogy teljes a bizalom a tagság és a vezetőség között. Nincs rosszindulatú intrika, segítik egymást az emberek. Ha a bizalom az, ami az eredményeket szüli, akkor ez egyúttal válasz arra is, hogy miért volt a dánszentmiklósi Micsurin egy időben a megye legrosszabb gazdasága. A megye legrégibb múltú gazdasága sok elnököt, szakembert „fogyasztott” el. S ahogyan így utólag a tagok jellemzik, a korábbi vezetőket, kitűnik, hogy legnagyobb hiba az volt: nem találták meg a megfelelő kulcsot a tagsághoz. — Mi semmit nem csinálunk a tagság háta mögött! Egy kis fekete borítású könyvecske kerül az asztalra: — Ez tartalmazza az ötéves és az éyes tervünket. Ez a kis könyvecske mindegyik tagnak megvan. Bárki ellenőrizheti, hogyan hajtja végre a vezetőség azt, amit ígért, vagy azt, amit a tagság határozott. Belelapozunk a könyvecskébe. Termelési, pénzügyi rész, utána a cím: Szociális terv. Ilyen alcímek szerepelnek: baleseti alap, nyugdíjkiegészítési alap, tanulmányi segélyalap, társadalmi tanulmányi ösztöndíj-alap, fizetett szabadság, nyaralási lehetőségek biztosítása, alkalmi segélyek. — Ebben már nem szerepel, mert ezt a könyv készítésé óta vezettük be, az a határozat — hívja fel a figyelmet az elnök — a traktorosok és a gépen dolgozók biztosítása, ötvenöt tagunk részére kötöttünk 100 ezer forintos balesetbiztosítást. A díjtételeket be is fizettük. — A tagságnak látnia kell és látja is, hogy a szövetkezet1 őérte van. Ezt mi be is bizonyítjuk. Nyugodtan állíthatom, hogy szövetkezetünkben, nincs szegény ember. De nem túlzók, ha azt mondom, hogy a faluban sem. Meglepő és merész kijelentés! Ezt tanúsítja azonban a vezetőség többi tagja, köztük Papp Andrásné is, aki sorra felkereste az idős embereket, megvizsgálta szociális helyzetüket, s ahol indokolt volt, havi rendszeres járadékot szavaztak meg az egyedülálló idős embereknek. A bizalom egyik jelével találkoztak a közelmúltban lezajlott közgyűlésen. A vezetőség azt javasolta a tagoknak, térjenek rá a garantált díjazásra. Ügy gondolták ugyanis, hogy ezzel tovább növelik a tagság biztonságérzetét. A válasz szinte egyöntetű volt: nincs rá szükség. Maradjanak a munkaegység mellett, ők biztosak abban, hogy a mostani vezetés és a tagság becsületes munkája mellett így is „garantált” a jövedelem. — Nekünk nem kell negyed- i évenként hiteltervet készíteni a bank járási fiókja felé. Bemutatjuk éves tervünket, s az abban szereplő hitelösszeget a fiók folyósítja. Nem szól bele, hogy mikor, mennyi pénzt veszünk fel. Nem akadályozza pénzforgalmunkat, gazdasági tevékenységünket — mondja Székely István. — Ez a gazdagok kiváltsága? Tiltakozik: — Nem, szó sincs róla. Igaz, hogy tekintélyes vagyonunk alapot adhat erre, de legalább ilyen fontos, hogy egyetlen esetben sem , fordult elő az utóbbi években, hogy mi visz- szaéltünk volna a bizalommal. — Ügy látszik, hogy a bizalom — amelyet nyugodtan nevezhetünk becsületnek is — nem is kamatozik rosszul. Példa erre a MÉK-kel kialakult kapcsolat. A vállalatnál rájöttek arra, hogy ennél a szövetkezetnél soha nem tapasztaltak olyasmit, hogy kevesebb lett volna a szállítmány. Vagy olyat, hogy a ládák alján rosszabb minőségű volt az áru, mint a láda tetején. Egyezséget kötött tehát a szövetkezet és a vállalat: — Mi mérjük az árut és a mennyiség mellett garanciát vállalunk a minőségért is. Gyakorlatilag tehát nincs szükség ellenőrzésre — ismerteti az elnök az érdekes kezdeményezés formáját. — Ugyanez vonatkozik az exportra küldött áru esetében is. Tavaly csaknem 200 vagon áru ment külföldre és egyetlen reklamációnk sem volt. — Haszna? — Kilónként 36 fillérrel kapunk többet, összesen, több mint 700 ezer forintot! Nem lenne teljes a kép, ha itt megállnánk. Mert a bizalom, amelyben a Micsurin Tsz is gazdálkodik, még szélesebb körű ennél. Az országos vezetés is bizalommal viseltetik a termelőszövetkezet tagsága és vezetősége iránt. Ezért nyújt lehetőséget az önálló gazdálkodásra. Az új légkörben a Micsurin Tsz tagjai, vezetői meg is találják helyüket. Rengeteg új elképzelés, kezdeményezés születik ebben a szövetkezetben. Mind mind a tagság jobbléte, további boldogulása érdekében ... Mihók Sándor Pontos életkorát természetesen nem kérdeztük meg, de miután ő maga mondta el nekünk, hogy mikor utazott ki a francia fővárosba, nem követünk el indiszkréciót, ha eláruljuk, 1922-ben már olyan nagylány volt, aki ilyen hosszú útra kísérő nélkül vállalkozhatott. — Festő akartam lenni — emlékezik most a régi időkre. — Sikerrel le is tettem a felvételi vizsgát, mégsem iratkoztam be az akadémiára, nem volt hozáá pénzem. Papája tudniillik az időben éppen munka nélküli asztalos volt, miután kommun alatti magatartása miatt a MÁV-gépgyárból elbocsátották és ilyen priusszal el nem helyezkedhetett, külföldi tanulmányaiban sem támogathatta lányát. Péli Lujza ezekután felvette a Zya- Péli írói nevet és felcsapott újságírónak. A Courriere Colonial című, Párizsban megjelenő gyarmati napilap szerződtette. Szépen keresett, de szerényen élt, hogy minél több pénzt juttathasson szüleinek. Hazaküldött frankjaiból vette meg az apja a hernádi bolthelyiséges házat, a hozzá tartozó szőlővel. Szatócsboltot nyitott, az most persze már a földművesszövetkezeté. A ház pedig arra jó, hogy fedelet nyújtson a Zyából ismét Lujzává lett Péli lánynak. — De eladom, van rá vevő. A magányt még elviselem, csakhogy a nagy ház_ rendben tartása, meg a szőlő ma már sok munka nekem. Fáradt vagyok. Az első fehér nő Bezzeg fáradhatatlan volt, amikor 1928-ban először küldte ki lapja Afrikába. Akkor majdnem egy teljes esztendőt töltött Marokkóban, Algírban és Tuniszban. Utazott hajón, vasúton, autón, lóháton, tevén, meg gyalog. Harmincban és harminckettőben Francia- és Belga-Kongót járta be. aztán az akkori Francia- Egyenlítői-Afrikát és a Szaharát. — No azért arrafelé még a hernádinál is több a homok. Eljutott a Csád-tó vidékére is. — Akadt olyan környék, ahol előttem még nem járt soha fehér nő. Képzelhető, menynyire nagy szemekkel néztek rám. Különösen az asszonyok. Szőke hajamat simogatták, kedvesek voltak. Eljutott Madagaszkárba is és harminchatban meg harminchétben ismét Észak-Af- rikába. Akkor járt utoljára azon a kontinensen. Képeket mutat. Zya-Péli oroszlánbébivel, csimpánzzal enyelegve, néger asszonyok meg férfiak csoportjában ajakos néger is akad közöttük —, hordszéken, vagy autón. Aztán nagy halom régi, sárgult francia újságot, meg lapkivágást vesz elő, a cikkeit. — A háború előtt majdnem minden évben hazajöttem szüléimhez. Olyankor felolvastam a pesti rádióban, cikkeket írtam magyar újságokba, képeslapokba is. Krokodilok a verandán Megmutogatja azokat is. Csukott verandája kis Afrika. Jókora filodendron — ezek élősdiek, hatalmas fákat pusztítanak ki, magyarázza — kisebb-nagyobb kaktusz cserepekben. íróasztalán preparált apró krokodil, tűhegyes fogai még így is fe- nyegetőek. Másik asztalon a veszedelmes hüllő ébenfából faragott mása. Bennszülött munka. — De értéktelen, mert új keletű. Ami értékes, régi emléket magammal hoztam, mind eladtam a Néprajzi Múzeumnak. Kellett a pénz. — Vágyódik vissza Afrikába? — Két sír, az anyámé, meg az apámé ideköt. Ha mégis elköltözöm innen — Pestre készülök — csak kicsit több kényelmet keresek. Higgye el, rámfér. Van még egy vágya, meg szeretné írni úti emlékeit. Sz. E. KISZ-esek a népművelésért Ülést tartott tegnap délelőtt a KISZ Pest megyei Végrehajtó Bizottsága. A KISZ kulturális tevékenysége, az űttö- rővezető-képzés, a KlSZ-alap- szervezeti vezetőségválasztások és a megyei küldöttértekezlet előkészítése szerepelt napirenden. Megyénk valamennyi jelentősebb ifjúsági eseménye közös feladatokat jelentett, ezek megvalósításán KISZ-vezetők és népművelők összhangban dolgoztak — sikeresen. Az ifjúsági szervezet akár koordináló, szervező, vagy irányító szerep hárult rá, jól látta el feladatát. A klub-vetélkedők, a megyei kulturális bemutatók, a forradalmi ifjúsági napok, vagy például az irodalmi rejtvénypályázat megszervezése egyaránt igazolta ezt az együttműködést. TIT-statisztika Júliusban vándorgyűlés Miskolcon 1966-ban Budapesten és vidéken 8850 előadás hangzott el a TIT különféle fórumain az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről. A hallgatóság száma együttesen csaknem félmillió volt. Az évenként ismétlődő országos egészségügyi vándorgyűlést az idén Miskolcon rendezik — júliusban. Uj mezőgazdasági gépek íraktorvontatású gereblye Rotációs szárzúzók A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregysége új konstrukciójú mezőgazdasági gépeket állít elő. Megkezdték többek között a traktorvontatású gereblye sorozatgyártását. A gyáregységben elkészült két speciális munkagép prototípusa is. A rotációs szárzúzó a szőlőtermelő gazdaságok munkáját könnyíti meg, a másik szárzúzó típus a kukoricatermelő gazdaságoknak jelent majd nagy segítséget. RADIÓUZENET: A lakodalmi vendégek 28-án érkeznek Csütörtökön este Minszkből közvetített a rádió Tápiószent- mártonba, Söregpusztára, Koncz Sándoréknak. Votjakov Benjamin, az orvostudományok doktora közölte, hogy a lakodalmi meghívást köszönettel vette és Novoszibirszk- ből érkező kollégájával, RuÖsszecsukható kerékpár összecsukható kivitelben készül a Csepel Autógyárban a „Csilla” elnevezésű kerékpár, amelynek ülése és kormánya állítható, vázcsöve összehajtható, s az egészet egy gumihevederrel lehet rögzíteni. Nógrádi László tervező bemutatja a csepeli gyár újdonságát. dőlj Szolganikkal, az orvos- tudományok doktorával, együtt e hó 28-án érkezik Budapestre. Mindkettőjük felesége és kislánya is eljön, s 30-án reggel pontosan valamennyien megérkeznek a fiatal Koncz Sándor, Benjamin Rudolf esküvőjére. A Vörös Hadsereg időközben magas tudományos képesítést $ nyert két egykori orvosa, mint ^ azt már megírtuk, a harcok ^ idején segítette világra a ^ Koncz-fiút és mentette meg ^ édesanyja életét. A hálás csa- ^ Iád fiuk esküvőjére meghívta ^ őket, és boldogan jönnek, hogy ^ viszontláthassák a Koncz csa- ^ ládot. A fiú születése utáni S napok — tehát 22 esztendő — 5 óta nem találkoztak. Akkor ^ hirtelen tovább kellett vonul- ^ niuk, mielőtt még biztosak le- ^ hettek volna afelől, hogy a ^ szokatlan körülmények között ^ végrehajtott műtét sikerült-e. ^ Mindig szerették volna tudni, i mi lett azóta az anyából és 5 gyermekéből; de csak múlt év $ végén sikerült megtaláLniok 6 őket. * ^ A két szovjet tudós csaknem ^ két hétig tartózkodik Magyar- ^ országon. Néhány napot az i ünneplő család körében tölte- § nek ,aztán fel akarják keresni ^ Ceglédet, Szegedet, a Bala- $ ton déli partját és Szombathe- ^ lyet, ahol a háború alatt meg- § fordultak. Természetesen Bu- ^ dapesten is lesznek rövid ideig ^ és ezalatt magyar tudományos ^ intézeteket szándékoznak meg- ^ látogatni. Magyarországi uta- i zásuk során családjukkal § együtt a Magyar—Szovjet Ba- ^ róti Társaság és az Országos Béketanács vendégei lesznek.
